Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Heves megyei elnökének kezdeményezésére immár harmadik alkalommal rendezték meg az Egri Borvidéki Borászfórumot. A találkozón az ágazat aktuális feladatait vitatták meg a vidékfejlesztési tárca szakemberének részvételével.

(TV EGER)

Nyitrai Zsolt elmondta, annak idején azért kezdeményezte a borászfórum életre hívását, mert Egerben és környékén több száz család él a szőlőből, ezért számukra is fontos, hogy részt vegyenek az ágazat jövőjének alakításában. Utalt arra is, hogy a fórum szolgáltató jellege hozzájárult ahhoz, hogy például az új hegyközségi törvény megalkotása előtt az egri bortermelők elképzeléseit beépítsék a készülő jogszabályba.

(Mint ismeretes, Nyitrai Zsolt több módosító javaslatát is elfogadta az Országgyűlés, s ezek alapjául éppen a fórumon elhangzott észrevételek szolgáltak.)

A honatya az egri borászokkal történő egyeztetés kapcsán három fő témakört említett: az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel kapcsolatos véleményeket, azt az igényt, hogy helyben legyen mód a palackozás bővítésére, valamint említést tett arról, hogy szeptember 26-án az egri borvidéken tartják meg a diplomataszüretet, ahol a hazánkba akkreditált nagykövetek mellett szakújságírók is részt vesznek. A program – tette hozzá – tovább öregbítheti az egri bor jó hírnevét a világban.

Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a fórumon elhangzott előadása kapcsán arról szólt, hogy elengedhetetlen az ilyen találkozókon megszerzett tapasztalatok felhasználása az új jogszabályok megalkotása során.

Hangsúlyozta: november 30-ig fel kell állnia a Hegyközségek Nemzeti Tanácsnak, s a 22 Borvidéki Tanács szőlészeti küldötteinek meg kell választaniuk országos szervezetük elnökét. Ennek érdekében országos egyeztetés indult, amelynek első állomása éppen Eger. Szó esett arról a tervről is, hogy a jövőben ne a hegyközségeket terheljék az adatszolgáltatási kötelezettségek, hanem ez a tevékenység kerüljön a nemzeti adatvagyon törvény hatálya alá, s az állam tegye hozzáférhetővé ezeket az adatokat a jogosultak számára.

A hegybírók illetve a hegyközségek elnökeinek feladata világosan elhatárolódik: míg az előbbiek közigazgatási feladatokat látnak majd el, az utóbbiak feladata a hegyközség érdekeinek védelme lesz.

Végül Kiss Eliza kifejtette: jövőre születhet döntés az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsáról, pontosabban arról, hogy egy felsőoktatási intézményhez, avagy a szaktárcához tartozzon-e. A lényeg azonban az – és ezt a fórumon is megfogalmazták a résztvevők -, hogy az intézetnek az egri borászok érdekei és céljai alapján kell majd tevékenykednie.