TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője hangsúlyozta: október 23. a magyar szabadság ünnepe. Mindenki számára kiderült, mi vagyunk a szabadság népe, és ha valami, akkor ez soha nem változhat és nem is fog változni! – jelentette ki.

Szólt arról is, hogy a mi mostani szabadságunkat az 1956-os forradalomtól eredeztethetjük, mint ahogy ez a kitétel megfogalmazódik Alaptörvényünk hitvallásában is. Hatvanegy esztendővel ezelőtt fellobbant Budapesten a forradalom lángja, ami jelzőtűzként mutatta az utat Európa és a világ elnyomástól szenvedő országainak, hogy szálljanak szembe a zsarnoki hatalommal, s vívják ki függetlenségüket. Több millió szív egyszerre dobbant ezen a dicsőséges napon – fejtette ki a honatya.

A képviselő beszélt arról is, hogy a magyar szabadságért sokszor kellett megküzdeni történelmünk során, s bár törekvéseink sokszor elbuktak, végül mindig beért a küzdelmek gyümölcse. Kötelességünk, hogy Egerben is mindenkivel megismertessük a szabadságharcok dokumentumait, emlékeit, így a Lenkey tábornok szülőházában berendezendő Szabadság házában láthatóak lesznek a Rákóczi-szabadságharc, 1848, 1956 és 1989 helyi ereklyéi, ugyanakkor a ház közösségi térként szolgál majd az ide látogatók számára is – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt beszélt a forradalom tavalyi, hatvanadik évfordulójának tiszteletére szervezett városi emlékévről, ami az ’56-os Emlékbizottság munkáját dicséri, melyben helyet kaptak a ma is köztünk élő hősök.

Szólt arról a könyvről is, amely részletesen bemutatta az egri eseményeket és a még élő szereplőket, valamint arról a kiállításról, amelyet Bíró Lajos festményeiből rendeztek, aki az egri események egyik főszereplője volt. Az évforduló kapcsán elkészült az ötvenhatos emlékplakett, az egri történéseket nyomon követő web-oldal, amely a főként a fiatalok érdeklődését keltette fel. Elkészült egy színvonalas film is, amely bemutatta és megszólaltatta a forradalom egri szereplőit is, illetve átadták a garzonház falán látható ötvenhatos falfestményt, melyhez hasonlót nem találhatunk a vidéki Magyarországon – sorolta.

Külön is megemlítette egy másik falfestmény megalkotását, melyen Havrila Béláné Sticker Katalin és Wittner Mária látható fegyverrel a harcok idején, hogy így tisztelegjünk a hősök előtt. Sajnos, Katalin már nem érhette meg ezt a napot, mert 1958-ban kivégezték, de itt van velünk Wittner Mária, aki ma is őrzi a forradalom lángját. További tervünk, hogy az Eszterházy Károly Egyetemen egy emlékpontot állítsunk fel a forradalmár hallgatók és tanárok tiszteletére, hiszen az események központjai gyakran az egyetemek voltak – folytatta Nyitrai Zsolt.

Soha nem szabad elfelejtenünk történelmünk egyik legfontosabb napját, ami egyértelműen a győzelem napja, hiszen október 23-a és november 4-e között valóban a szabadság és a függetlenség példaországa volt hazánk, küzdelmünket az egész világ rokonszenvvel kísérte. Mai függetlenségünk egyértelműen az ’56-os vívmányokból eredeztethető! – hangsúlyozta.

A hatvanegy évvel ezelőtti szabadságunkat viszont most is meg kell őriznünk. A dolgok Európában éppen nem jó irányba mennek, ismét hazánk védelme és az érdekeinkért való kiállás a cél. Ezért arra kérek mindenkit, hogy mondja el véleményét Magyarország védelme kapcsán – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

Habis László Eger polgármestere arról beszélt, a város büszke arra, hogy a hatvanadik évforduló tiszteletére szervezett emlékévben – a még köztünk élő történelmi tanúk részvételével – számos programból választhattak az egriek a riportfilmtől a különböző színvonalas kiállításokig. Mint megtudtuk, nem állnak le a munkával: a már megjelent Egri sorsok 1956 címet viselő kötet szerzői tovább kutatnak, így hamarosan újabb 36 egri, illetve Heves megyei hős életútját ismerhetik meg az olvasók.

Az ünnepség második részében kitüntetések átadására került sor, majd a Szent lobogás című emlékműsort mutatták be a Gárdonyi Géza Színház tánc- és színművészei.

Az ünnepség résztvevői ezt követően megkoszorúzták a Hatvani kapu téri ’56-os emlékművet.

TV Eger

Az ünnepségen politikai és civil szervezetek, önkormányzatok képviselői és magánszemélyek is néma főhajtással tisztelegtek az egykori munkatábor és a kommunizmus áldozatai előtt. Ezt követően helyezték el a megemlékezés virágait, valamint Orbán Viktor miniszterelnök nevében Nyitrai Zsolt helyezte el a koszorút az emlékmű talapzatánál.

Fotó: Komka Péter MTI

Gulyás Gergely a Fidesz parlamenti frakcióvezetője azt hangsúlyozta: közös felelősségünk, hogy mindent megtegyünk a Recsken és a többi kényszermunkatáborban történtek feltárásáért és a kommunizmus 40 évének részletes és valós megismertetéséért. Mindez azért fontos, hogy az áldozatok szenvedése ne legyen hiábavaló, és legalább az utókor erkölcsi ítéletet mondhasson a felelősökről, ha már a rendszerváltozás egyik nagy erkölcsi adósságaként az igazságszolgáltatás előtt nem kellett felelniük.

Nagy Sándor recski polgármester köszöntője után történészek, egykori táborlakók és kitelepítettek személyes hangú előadásaikban elevenítették fel a kegyetlen és véres korszak időszakát. Köztük volt mások mellett Gálszécsy András, az Antall-kormány minisztere is.

Wittner Mária ötvenhatos hős, egykori halálraítélt, aki több cikluson keresztül volt a Fidesz parlamenti frakciójának tagja elmondta: a recski emlékmű arra figyelmeztet, hogy a nemzetnek soha nem szabad elfejtenie saját történelmét. Ennek pedig az a legjobb módja az emlékezésen túl – folytatta –, hogy a mai fiatalok is megtudják, kik és milyen körülmények között áldozták életüket a magyar szabadságért.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője az avató ünnepségen elmondta, hogy Eger tavaly méltóképpen emlékezett meg a forradalom 60. évfordulójáról.  Szólt arról a könyvről, amely részletesen bemutatta az egri eseményeket és a még élő szereplőket, valamint arról a kiállításról, amelyet Bíró Lajos festményeiből rendeztek, aki az egri események egyik főszereplője volt. Az évforduló kapcsán elkészült az ötvenhatos emlékplakett, az egri történéseket nyomon követő weboldal, amely főként a fiatalok érdeklődését keltette fel, valamint rendeztek szelfi-, illetve rajzpályázatot is. Elkészült egy színvonalas film, amely bemutatta és megszólaltatta a forradalom egri szereplőit, átadták a garzonház falán látható ötvenhatos falfestményt, melyhez hasonlót nem találhatunk a vidéki Magyarországon – sorolta a honatya.

Ma pedig – folytatta – egy újabb falfestményt avathatunk, melyen Havrila Béláné Sticker Katalin és Wittner Mária látható fegyverrel a harcok idején, hogy így tisztelegjünk a hősök előtt. Sajnos, Katalin már nem élhette meg ezt a napot, mert 1958-ban kivégezték, de itt van velünk Wittner Mária, aki ma is őrzi a forradalom lángját – mondta Nyitrai Zsolt.

Egyszerre felemelő és fájdalmas látnom ezt a képet, hiszen Kati nem lehet velünk… Meggyőződésem azonban, hogy beszélnünk kell a gyötrelmes évekről, el kell mondanunk az ifjúságnak, hogyan éltünk akkor Magyarországon, amely ma kezd olyanná válni, amilyennek 1956-ban megálmodtuk – fejtette ki Wittner Mária.

Mint hangsúlyozta: tiszta lelkű emberekre van szüksége a hazának, és örömmel látom a maiakon, azon dolgoznak, hogy felemeljék az országot, és tovább építsék a jövőt. Demokráciára van szükségünk ahhoz, hogy a többség által megválasztottak küzdjenek a felemelkedésért.

Ugyanakkor – tette hozzá – azok, akik eddig Keletre figyeltek, most Brüsszelben ártanak az országunknak, elárulják a magyarságot, ezért jobban teszik, ha félreállnak.

Legfőbb célunk és üzenetünk, hogy megmutassuk, az ’56-os hősök nem hiába áldozták életüket szabadságunkért. Mindezt tudniuk kell a mai fiataloknak! – mondta.

(Tv Eger)

Wittner Mária a találkozás emlékére saját készítésű nemzeti színű  zászlót ajándékozott vendégének, Nyitrai Zsoltnak, aki már ekkor elhatározta, hogy a forradalom legendás alakjától kapott trikolort egy Heves megyei iskolának adományozza majd.

Eger és térsége országgyűlési képviselőjének választása a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumra esett, ahol Nyitrai Zsolt a tanulók, a tanárok, valamint Varga B. János igazgató jelenlétében átadta a különleges zászlót az iskolának.

A képviselő  Wittner Mária szavait felidézve azt mondta a diákoknak: ma 1956 legfontosabb üzenete az, hogy mindig álljunk ki az igazunkért, a szabadságért.

A zászlót az iskola történetét bemutató folyosójának falán helyezik majd el.

A budapesti Vajdahunyad utcai csoporthoz tartozó egykori forradalmár és harcos, 1956 legendás alakja régi ismerősként fogadta az egri képviselőt, hiszen Wittner Mária két cikluson keresztül sok más funkciója mellett a Fidesz országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedett.

Wittner Mária a találkozás emlékére saját készítésű nemzeti színű  zászlót ajándékozott vendégének, majd kijelentette: ma 1956 legfontosabb üzenete az, hogy ha a magyarok összefognak, bárkit képesek legyőzni, akár egy nagyhatalmat is.

A képviselő azt tervezi, hogy a zászlót november 4-én egy Heves megyei iskolának adományozza majd.