(TV Eger)

Deé András, a Széchenyi Programiroda régiós igazgatójának köszöntője után a konferenciát megnyitó Nyitrai Zsolt elmondta: reméli, hogy a tavaszira elkeresztelt tanácskozás valóban frissességet, bizakodást hoz a hazai gazdaságban és a fejlesztéspolitikában is.

A honatya emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a kormány a korábbi kormányoktól örökölte azt a pályáztatási rendszert, amelyen változtatni kellett. A 2007-2013 közötti időszak után a kabinet egyik legfontosabb célkitűzése az lett, hogy az ügyintézést felgyorsítsa, csökkentse az adminisztrációt, kevesebb dokumentációt kérjen be az érintettektől.

A döntési mechanizmusok felgyorsítása érdekében létrejött a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, amelynek feladata egyebek mellett az, hogy véleményezze az egymilliárd forintnál nagyobb projekteket, és döntsön is azokról.

A döntéseket tehát felgyorsítottuk – fogalmazott Nyitrai Zsolt -, ám gyakran problémát jelent azok végrehajtása. Éppen ez volt az oka annak, hogy a kormányzat megerősítette a Széchenyi Programirodákat. Magyarország ugyanis új lehetőségek előtt áll: nemrégiben született meg az uniós költségvetés, melynek kapcsán kijelenthető: a magyar miniszterelnöknek a tárgyalások során sikerült elérnie, hogy – lakosságarányosan – Magyarország kapja a közösségen belül a második legnagyobb összeget. Ez azt jelenti, hogy egy főre vetítve az eddigi 661 ezer forint helyett 712 ezer forint uniós forrás jut: ez fejenként 51 ezer forintos növekedést mutat.

A képviselő kifejtette: a magyar emberek jóléte érdekében most a kormány legfőbb célja a gazdasági növekedés beindítása. Mindehhez azonban biztos alapok kellenek. Így stabil önkormányzatok, amelyekre – köszönhetően a kormány adósságrendezési programjának – lehet építeni, s természetesen biztos lábakon álló vállalkozásokra is. Utóbbi kapcsán Nyitrai emlékeztetett az MNB most induló, 0 százalékos növekedési hitelére, amely 500 milliárdos segítséget jelent a kis- és közepes vállalkozások számára, továbbá megemlítette a nemrégiben bejelentett, egri vállalkozókat segítő kölcsönt is. Ismert, hogy az egri Fidesz javaslatára (az egri önkormányzat és a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány együttműködésében) május közepétől nyílik lehetőség a kedvezményes, 2,7 százalékos kamatozású 10 milliós hitel felvételére.

Hozzátette: a jegybank számításai szerint évi 1200 milliárd forintra van szükség a gazdasági növekedés beindítására, a 2014-2020 közötti ciklusban pedig a rendelkezésre álló 8 ezer milliárd forint 60 százalékát szükséges gazdaságélénkítésre fordítani, az összeg 40 százalékat pedig felzárkóztatásra, környezetvédelemre és infrastrukturális fejlesztésekre.

A konferencián előadást tartott mások mellett Farkas Zoltán, a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöke is, aki arról szólt, hogy az alapítvány hálózata miképpen segítheti majd a vállalkozókat a jegybanki és az egri kedvezményes kölcsönök felvételében.

Az első kapavágások alkalmából Nyitrai Zsolt, Heves megye 1. sz. választókerületének Fideszes elnöke hangsúlyozta, 15 éve napirenden lévő ügyben lépnek előre. “Köszönöm minden politikustársamnak, álljon akár a közélet bal- vagy jobboldalán, hogy az elmúlt években lobbizott az útért. A munka végre beért, ma hivatalosan is elkezdődik az útépítés első szakasza.”

(a TV Eger felvétele)

Nyitrai kiemelte, ez az út fontos Egernek, mert a gyors és biztonságos csatlakozás minden egri érdeke. Úgy is fogalmazhatok – mondta -, hogy a térség jövője az úttól függ. Egernek további iparra van szüksége, és a helyi termékeinket biztonságosan kell eljuttatnunk más városokba. Hozzátette, ehhez a jó minőségű, biztonságos út, a kiváló infrastruktúra alapkövetelmény, majd reményét fejezte ki, hogy az út megépültével Eger teljes mértékben bekapcsolódik a kelet-nyugat, nyugat-kelet kereskedelmi folyosóba, a magyar és európai gazdaság vérkeringésébe.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, az Új Széchenyi Terv támogatásával megvalósuló projekt a Füzesabony és Maklár között vezető 251-es számú, 2,6 kilométer hosszúságú útszakasz burkolatának megerősítését és kiszélesítését jelenti. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselőként arra kérte a kormányzatot, hogy minél hamarabb biztosítson forrásokat a fennmaradó, az Eger és az autópálya közötti községeket elkerülő, több mint tíz kilométer hosszúságú második ütem kivitelezésére.

Emlékeztetett arra, hogy az egriek, illetve a város környékén élők régi álma a közvetlen autópálya-összeköttetés megteremtése. A terv megvalósítatlan maradt, annak ellenére, hogy már több kormányzat ígéretet tett a beruházásra.

Mint mondta, Egerhez kötődő honatyaként maga is szorgalmazta az Országgyűlésben a második szakasz építésének megkezdését, azt követően, hogy októberben befejezik a most megkezdett beruházást. Információi szerint a megvalósíthatósági tanulmány és az engedélyek többsége már rendelkezésre áll, és reményei szerint a kormány minél hamarabb biztosítja az építkezéshez szükséges forrásokat.

Habis László Eger polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy 30 éve léteznek az út megépítésére vonatkozó, mindmáig beváltatlan tervek. Az Országgyűlésben működő “hatékony egri lobbi” prioritásként kezeli az út megépítését, mert ez az érdeke a város lakosságának, a turizmus- és iparfejlesztésnek is – tette hozzá.

(forrás: mti)

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos az ünnepségen elmondta, hogy az Európai Unió támogatása és a nemzeti felsőoktatási törvény elfogadása nyomán az idén mintegy 100 milliárd forint fordítható a magyar felsőoktatás fejlesztésére. Ebből több százmillió forinttal részesülhet az Eszterházy Károly főiskola, amely Észak-Magyarországon a bölcsészeti, pedagógiai és borászati képzés központja.

(a TV Eger felvétele)

A miniszterelnöki biztos bejelentette, hogy Eszterházy Károly püspökké szentelésének 250. évfordulója alkalmából emlékkonferencia megrendezését kezdeményezi.

Ternyák Csaba egri érsek azt hangsúlyozta, hogy Eszterházy Károly és Pyrker János püspök a város architektúráját meghatározó épületek, a Líceum, az Érseki Palota és a Bazilika építésével beírták nevüket Eger történetébe.

Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester kifejezte reményét, hogy “a vidék legjelentősebb főiskolája”, amely a város legfontosabb intézménye is egyben, elnyeri a rangjának megfelelő egyetemi címet.

Hauser Zoltán, a főiskola rektora arról beszélt, hogy a 250 éves Líceum a magyar felsőoktatás szimbolikus épülete. Ez volt ugyanis az első olyan épület a történelmi Magyarország területén, amelyet kifejezetten egyetem céljára emeltek – mondta a rektor.

A Líceum a természettudományért elnevezésű projekt keretében teljes egészében megújult a város architektúráját uraló késő barokk Líceum, egyben 1300 négyzetméterrel 15 300 négyzetméterre nőtt a hasznosítható alapterület. A rekonstrukció lehetővé tette a könyvtári, a laboratóriumi és az infokommunikációs terek bővítését. Az intézmény Almagyar-dombi campusán kialakítottak egy új élelmiszer-tudományi épületet is.

(forrás: MTI)

(fotó: Szántó György)

Az eseményen köszöntőt mondott Habis László polgármester és Horváth László kormánymegbízott.

(a TV Eger felvétele)

Nyitrai Zsolt úgy fogalmazott, ez a nap azért szimbolikus, mert összesűrűsödik benne minden, amit a 2010-ben munkához látott Magyar Kormány gondol gazdaságfejlesztésről, fejlesztéspolitikáról és a szolgálató államról. „Magyarország teljes megújítására kaptunk mandátumot 2010-ben, ezért mi továbbra is hiszünk abban, hogy a törekvő, vállalkozó magyarok elől le kell bontanunk minden falat, és az útjukból el kell hordanunk minden akadályt, hogy a magyar vállalkozók a fejlesztésekre, a munkahelyteremtésre koncentrálhassanak” – fogalmazott a miniszterelnöki biztos.

Meggyőződésünk, hogy az átszervezések, melyek ebben az évben befejeződnek, azt szolgálják, hogy Magyarországon – így Egerben és Heves megyében is – erősebbé váljon a középosztály, több munkahely, több vállalkozás és jobb fizetések legyenek. Ezek az átszervezések azért szükségesek, hogy az Önök gyerekei ne a külföldi munkában, hanem magyar sikerben gondolkozzanak. Az átszervezések célja, hogy Magyarország erősebb, és jobb helyen legyen a világon – mondta Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos a Széchenyi Programiroda megnyitóján, Egerben.

További információkért keresse fel a pályázati kiírásokat az Új Széchenyi Terv honlapján a http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639 címen.

A vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása pályázati felhívás közvetlenül innen tölthető le.

További információkért keresse fel a pályázati kiírásokat az Új Széchenyi Terv honlapján a http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639 címen.

A vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása pályázati felhívás közvetlenül innen tölthető le.

A beszélgetés alatt az Innovációs Techshow-n bemutatkozott CallMix és MixGar fejlesztői az érdeklődő fiataloknak ismertették szolgáltatásaikat, majd Nyitrai Zsolt államtitkár arról beszélt, Magyarországnak föl kell lelnie tehetségeit, hiszen Neumann János országában a fiatal nemzedék tele van olyan infokommunikációs ötletekkel, amelyek világhírűvé válhatnak.

Gordon Ákos mesélt az iwiw-sztoriról, s elmondta: egyik közeli barátja és kollégája egy papírlapon kezdte összehúzogatni ismerőseinek neveit, és az így kialakult kapcsolati rajz adta a wiw, majd később az iwiw ötletét.

A VOLT és a Sziget főszervezője a fesztiválok egyik legmodernebb infokommunikációs megoldását, a plasztikkártyás metapay-t ismertette: Gerendai elmondta, a zártláncú megoldás teljes mértékben kiváltja a készpénzforgalmat, és bár voltak, akik nem barátkoztak meg vele elsőre, de most már mindenkinek tetszik a sokkal kényelmesebb fizetést lehetővé tevő eszköz.

A beszélgetésben a meghívottak kitértek a web2 és a személyes adatok kapcsolatára, megemlítve, hogy már Magyarországon is előfordult elbocsátás amiatt, mert valaki nem a pozíciójának és az általa képviselt cégnek megfelelően viselkedett a digitális közösségi terekben. Gubcsó Balázs kommunikációs szakember két véleményének adott hangot: szerinte sokszor nagyvállalati vezetőket is meg kell tanítani arra, hogyan használják megfelelően a közösségi médiát, ám ennél is fontosabbnak nevezte, hogy a szülök fölvilágosítsák a gyerekeket – akik szinte beleszületnek a digitális korba -, az újmédia előnyeiről és egyben lehetséges hátrányairól is.

A kötetlen előadásokat követően Nyitrai Zsolt ismertette a napokban bejelentett, kkv-kat célzó, 10,8 milliárd forint keretösszegű Új Széchenyi Terv-es pályázatot is – a részletes pályázati kiírások elérhetők az Új Széchenyi Terv honlapján a http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639 címen – mely azt szolgálja, hogy a magyar vállalkozások nagyobb jövedelmet legyenek képesek megtermelni a modern ICT-technológiák alkalmazásával.

Nyitrai arra biztatott minden érdeklődő fiatalt, pályázzanak maguk is, illetve mondják el barátaiknak, ismerőseiknek, hogy létezik egy ilyen lehetőség, csupán élni kell vele.

Nyitrai Zsolt elmondta: a kis- és közepes vállalkozások hatékonyságát és versenyképességét is növelik a meghirdetett pályázatok, amelyek már középtávon új piaci lehetőségekhez és nagyobb árbevételhez juttatják a sikeresen pályázó cégeket. Az infokommunikációs fejlesztések nélkülözhetetlenek a gazdaság erősödéséhez, a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben megjelölt célok és az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott prioritások megvalósításához – mutatott rá az államtitkár.

A vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatásának témakörében kiírt pályázat rendkívül komplex, hiszen keretein belül lehetőség nyílik többek között hardver- és szoftverbeszerzésre, vállalati honlapok fejlesztésére, webáruházak létrehozására vagy akár a szükséges digitális készségek fejlesztésére is – jelezte Nyitrai Zsolt.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) e pályázati célok megvalósítására a tervezett keretösszeg 2011-13 között összesen 9 milliárd forint, míg a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) a régióra vetítve 2011-ben 1,8 milliárd forintnyi forrást tartalmaz, vagyis összesen 10,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A vissza nem térítendő támogatási összeg mindkét operatív programban 1-10 millió forint között mozoghat, a megítélhető támogatás mértéke a GOP esetében maximum 50%, míg a KMOP esetében maximum 40% lehet. A pályázatok 2011. július 1. és 2012. december 31. között nyújthatók be.

A vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatására kiírt pályázat lehetőséget ad arra, hogy olyan informatikai szolgáltató központok jöhessenek létre, amelyek nem megfelelő informatikai infrastruktúrával rendelkező kisvállalkozásokat tudnak kiszolgálni. Ez jelentősen megkönnyíti a forráshiánnyal küzdő kisvállalkozások helyzetét, hiszen sok esetben a piacon való jelenlét és megmaradás feltétele éppen a megfelelő színvonalú informatizáltság – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

A támogatásra, rendelkezésre álló, tervezett keretösszeg a GOP-on belül a 2011-2013. évekre vetítve összesen 1 milliárd forint. A vissza nem térítendő támogatás összege minimum 30 millió, maximum 250 millió forint lehet. A támogatás mértéke legfeljebb 40%. A támogatásra gazdasági társaságok nyújthatják be pályázatukat 2011. július 1. és 2011. augusztus 31. között.

A pályázatok elbírálása kapcsán a legfontosabb, hogy a megjelölt célok mielőbbi elérése érdekében a megítélt források a lehető leghamarabb eljussanak a pályázókhoz. A megújuló fejlesztéspolitika eredményeként a vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatására hivatott pályázatok esetében mindösszesen 30 nap alatt megtörténik az elbírálás abban az esetben, ha nincs szükség hiánypótlásra, a támogatási szerződések pedig további 15 napon belül megköthetők lesznek – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

A részletes pályázati kiírások elérhetők az Új Széchenyi Terv honlapján a http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639 címen.

Pénteken délután Nyitrai Zsolt Csornára látogatott, ahol megbeszélést folytatott Gyopáros Alpárral, a térség országgyűlési képviselőjével, majd együtt fölkeresték a város polgármesterét.

A találkozón elhangzott: Csorna legnagyobb hiányossága, hogy nincsen elkerülőút, és a városon keresztülhaladó út irtózatos kamionforgalmat „hord fel” az M1-esre. Nyitrai azt kérte a város elöljárójától, hogy Csorna stratégiai fejlesztési tervét ossza meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, hogy összefésülhessék azt a rendelkezésre álló forrásokkal, illetve az Új Széchenyi Terv pályázati lehetőségeivel.

Ezt követően Nyitrai találkozott a csornai, valamint a kapuvári Fidelitas-csoport képviselőivel, akik elmondták: dinamikusan bővül a taglétszám, és a helyi Fidelitas-rendezvények nagy sikerrel zajlanak. Nyitrai azt kérte a Fidelitasosoktól, hogy továbbra is vegyenek részt a közéletben, és biztassanak erre minden fiatalt.

Ezt követően Nyitrai a környékbeli településvezetőkkel beszélt. Az államtitkár azt kérte az önkormányzatok vezetőitől, hogy minden forrást kutassanak fel az Új Széchenyi Tervben, és pályázzanak, írják meg ötleteiket, hogy szebbé és élhetőbbé, és gazdaságilag sikeresebbé tehessék településeiket.

Pohárköszöntőjének elején az infokommunikációs államtitkár köszöntötte a megjelentek között Fellegi Tamás Nemzeti Fejlesztési Minisztert, aki olyan meghívottak után fogadta el az invitálást, mint Navracsics Tibor, Varga Mihály, Schmitt Pál, Kubatov Gábor, Lezsák Sándor és Surján László, akik a korábbi évek országos jelentőségű meghívottjai voltak.

Fellegi: kétezer milliárd forint a gazdaságba

Fellegi Tamás pohárköszöntőjében arra biztatott mindenkit, hogy amíg lehetősége van rá, pihenje ki magát, és amint ezzel megvolt, tűrje fel az ingujjat, és lásson munkához a maga területén: “nincs elpocsékolni való időnk és energiánk. Vagy javul a munkánk hatékonysága, vagy a mi életünkben – mindenkiében, aki most itt van -, még egyszer nem nyílik arra lehetőség, hogy fölemeljük Magyarországot. Ez az utolsó esély, ezért nekünk élnünk kell a lehetőséggel, hogy a magyarokkal összefogva egy új, emelkedő pályára állítsuk hazánkat. Az Új Széchenyi Terv a radikálisan új szemléletével – a magyar tulajdonú vállalkozások helyzetbe hozásával és versenyképességük növelésével – ezt a közös célunkat szolgálja” – hangsúlyozta Fellegi, aki a konkrétumok között említette, hogy az első pályázati kiírások már az év elején megjelennek, és az Új Széchenyi Terv 2000 milliárd forintot juttat a hazai gazdaság vérkeringésébe. “Ettől azt várjuk, hogy beinduljanak a gazdaság álló motorjai és a foglalkoztatás 55 százalékról középtávon 65, majd 75 százalékra emelkedjen” – ismertette a célokat Fellegi Tamás.

Nyitrai: kettős szorításban

Nyitrai pohárköszöntőjében úgy fogalmazott, a 2010-es év politikai fordulata megteremtette az ország fölemelkedésének lehetőségét. A lehetőséggel az új kabinet már élt is, de kettős szorításban végezte munkáját: “Egy lerabolt, szétzilált és pazarló államot kellett cselekvőképessé tennünk úgy, hogy ne helyezzünk százmilliárdos többletterheket a polgárokra. Ám mindezek mellett közvetlen veszélyhelyzeteket kellet gyorsan és hathatósan kezelni. Ez nem volt kis feladat” – fogalmazott az infokommunikációért felelős államtitkár.

2011-ben is egy sor nagyon komoly és nehéz munka vár ránk, mindannyiunkra, akik most itt vagyunk – folytatta Nyitrai. “Olyan feladatok, amiket húsz éve halogat az ország. A következő év nagyon nehéz lesz, meg fogja viselni emberi kapcsolatainkat, ki fogja kezdeni a bizalmi viszonyokat. 2011 tétje ugyanis az, hazánk belép-e a sikeres országok klubjába.”

A Digitális megújulás az elsőként nyilvánosságra hozott kormányzati cselekvési terv

Nyitrai a saját szakterületéről szólva elmondta: az állami informatika átvilágítása, a polgárok adatait biztonságba helyező adatvagyon törvény megalkotása mellett ezért tartotta fontosnak, hogy elsőként az infokommunikáció tegye le az asztalra a széleskörű párbeszéd során megformálódott ágazati cselevési tervet, a Digitális megújulást.

Az államtitkár köszöntőjében a hazai kihívások említése mellett arra is kitért, hogy nemzetközi színtéren is helyt kell állni: “Európa új pezsgést kaphat azzal, hogy a magyar elnökség átveszi a stafétabotot. Az Európai Unió Távközlési Tanácsának elnökeként én is azt fogom képviselni, azért fogok dolgozni, hogy Európának és benne Magyarországnak meg kell újulnia annak érdekében, hogy felvegye a versenyt a világ más részeivel” – hangsúlyozta Nyitrai.