Az államfő rövid beszédében a bélyeg tervezőinek és alkotóinak is megköszönte a munkájukat, mint mondta reményei szerint az sok gyűjtőnek féltett kincse lesz majd. Schmitt Pál úgy fogalmazott: ezt megelőzően jó érzéssel írta alá Magyarország “gondos, felelős, szakértő és hosszú előkészítés után” született alaptörvényét. A köztársasági elnök emlékeztetett: az alaptörvényből egyszer s mindenkorra eltűnik az 1949-es év, az az idő, amikor “még a napot is eltakarták előlünk a kommunisták”. Mint mondta a dokumentum – az aranybulla, a hármaskönyv vagy az áprilisi törvények névadásához hasonló gyakorlattal – a húsvéti alkotmányként kerülhet be a történelembe.

Horváth Gergely Domonkos az új alaptörvény államfői aláírása alkalmából kibocsátott bélyeget ismertetve kifejtette: a Magyar Posta sorszámozott blokkjának fő motívuma a Szent Korona. A keretrajzot az Országház kupolacsarnokának Szent István király-szobra és a boltívek díszítik. A filatéliai különlegességet UV-fénybe tartva pedig a “Legyen béke, szabadság és egyetértés” felirat olvasható.

Kiemelte: a fekete sorszámozású “alapváltozat” mellett egy világritkaságnak számító piros sorszámú blokkot is forgalomba bocsátanak, utóbbi az első olyan bélyeg, amelyen különböző méretű és színű csiszolt kristályokat használtak a koronaékszerek megjelenítésére.

A Magyar Posta igazgatóságának elnöke szerint szintén egyedinek számít, hogy az Állami Nyomdában készült bélyegek névértéke megegyezik a kibocsátás évével, ehhez hasonló esetre utoljára 2001-ben, a millennium évében került sor. A “Magyarország új Alaptörvénye” elnevezésű blokk fekete sorszámozású változatából negyvenezer, a kristállyal díszített bélyegekből pedig húszezer kerül a kijelölt postákba.

A Sándor-palota lovagtermében tartott eseményen többek között megjelent Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke, valamint Salamon László, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának kereszténydemokrata elnöke, illetve a testület fideszes alelnöke Gulyás Gergely.

Schmitt Pál húsvéthétfőn, a déli harangszót követően írta alá Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét. Az államfő ezt követően, a Sándor-palotában mondott beszédében úgy fogalmazott, egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek. A köztársasági elnök szerint 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé, hiszen idén nemcsak a természet újult meg, hanem az ország legfontosabb törvénye is.

forrás: MTI

A Magyar Országgyűlés tegnap elfogadta hazánk új Alaptörvényét, amely az 1989-ben elfogadott – alkotói eredeti szándéka szerint csak ideiglenes – alkotmány helyébe lép. Nyitrai Zsolt, megyénk országgyűlési képviselője, infokommunikációs államtitkár javaslatára egy olyan pont került be az Alkotmányba, amely hivatkozási alapot teremt arra, hogy a digitális vívmányok és a modern technológia használata elengedhetetlen egy polgárbarát állam és közigazgatás kialakításához.

A XXVI. cikk szerint: „Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására.”

(forrás: HEOL)