TV Eger

Tuzson Bence közölte: a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 39 műemlék – 20 kastély és 19 vár – újul meg. Ezek új funkciókkal is gazdagodnak annak érdekében, hogy adottságaikhoz igazodó módon megfeleljenek a mai turisztikai igényeknek.

“Az egri vár nem csupán egy műemlék, hanem egy nemzeti szimbólum, mely azt üzeni az utókornak: ha van akarat és elhatározás, akkor meg lehet védeni egy országot, annak kultúráját és jövő nemzedékeit” – fogalmazott az államtitkár. E falaknak lelke, közösségteremtő ereje van, ezért kiemelt jelentőségű feladat az épületegyüttes felújítása és turisztikai célú fejlesztése, mely több lépcsőben, Magyarországon egyedülálló módon összesen mintegy 9 milliárd forintból valósul meg – tette hozzá.

Ezen is túlmutató terv a vár hajdani székesegyházának újjáépítése – mondta Tuzson Bence, aki szerint a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram egyik legfontosabb célja a múlt kulturális jelentéstartalmát megfogalmazni a jelenkor embere és a jövő generációi számára.

Virág Zsolt miniszteri biztos arról beszélt: évente 400 ezer feletti látogatójával az egri Magyarország legnépszerűbb vára, ez is indokolja a magas támogatási összeget a kastély és várprogram összességében mintegy 59,5 milliárd forintos költségvetéséből.

Jelezte: a megvalósuló fejlesztések mindegyike gazdaságélénkítő célokat is szolgál, lehetővé teszi, hogy az érintett várak működtetése legalább nullszaldós, de lehetőleg nyereséges legyen.

Az egri projekt részleteire kitérve elmondta: a most bemutatott és várhatóan másfél évig tartó beruházás keretében számos egyéb rekonstrukció mellett a 16. századi állapotot idéző módon helyreállítják a Varkoch-kapubástyát, ehhez kapcsolódóan pedig a korabeli szerkezetű, működőképes felvonóhidat. Emellett a fejlesztés meghatározó eleme a délnyugati ágyúdombban épülő látogatóközpont és az a vár, illetve a környék történelmét megelevenítő film, amelyet az itt kialakított modern vetítőteremben láthat majd a nagyközönség – tájékoztatott.

Nyitrai Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott kijelentette: az egri vár a magyar szabadságszeretet, nemzeti függetlenség, a világra szóló magyar diadal jelképe. Felidézve az épületegyüttes történelmét úgy vélte: a falak és velük együtt a város, az ország egykori védelmezőihez hasonlóan ma sem tűzhetünk ki más célt, mint a haza védelmét, amikor egy “modernkori népvándorlás keretében, idegen kultúrából érkező népek döngetik kapuinkat.”

Megjegyezte: május 26-án, az európai parlamenti választások napján arról döntünk: megvédjük-e az országot és keresztény kultúránkat.

Habis László, a város polgármestere rámutatott: 2010 óta folyamatos Eger idegenforgalmának minőségi és mennyiségi növekedése és ebben nagy szerepe van a várnak. Szólt arról is, hogy tavaly 665 ezer vendégéjszakával a 23 megyei jogú város közül Eger volt a leglátogatottabb. E mutatóban a növekedés 2013 óta 65 százalékos – fűzte hozzá.

Emlékeztetett: a nemrégiben itt lezárult 2,1 milliárd forintos beruházás megalapozta a vár nagyívű fejlesztés-sorozatának folytatását. A városképi szempontból is meghatározó projektek Eger történelmének fénykorát jelentik – húzta alá.

(MTI)

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője köszöntötte a szüret résztvevőit, majd hozzátette: immár hagyomány, hogy az Egri borvidéken közéleti szereplők, politikusok jelképesen „beszállnak” a szüret munkálataiba.

Tuzson Bence, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arról szólt, hogy nagyon szeret borászok társaságában lenni, mert ők azok, akiknél az életük és a munkájuk szétválaszthatatlan, így azzal foglalkozhatnak, amit igazán szeretnek.

Kiemelve aktivitásukat utalt arra a 12 pontra, amelyben még évekkel ezelőtt javasolták a kormánynak, hogy milyen területeken van szükség változtatásokra. Ezen igények túlnyomó része teljesült, mert így született meg az új hegyközségi törvény, ennek következményeként radikálisan csökkentek az ágazatban dolgozók adminisztratív terhei, így lett egyszerűbb az ügyintézés.

Mint hangsúlyozta, a kormány az utóbbi időben tovább növelte a szőlészet és borászat támogatását, ennek köszönhető, hogy megállt az ültetvények területének csökkenése, beindult a pincészetek fejlesztése, új, korszerű gépekhez juthatnak hozzá a borászok. Mindez a bor minőségének további javulását hivatott szolgálni, hiszen a borkultúra és a gasztronómia hazánk ország-marketingjének fontos része. Az a cél, hogy borstratégiánk ilyen módon is betöltse szerepét, és jövedelmező, fenntartható ágazat legyen a jövőben is – tette hozzá.

További eredmény, hogy nyártól jóval egyszerűbbé váltak a jövedéki szabályok főként a kisebb pincészetek számára, amelyek a bortermelők több mint 90 százalékát teszik ki. A kormány a jövőben is segíti a borászokat annak érdekében, hogy az igények emelkedésével nívós termékek és szolgáltatások legyenek jelen a piacon.

Nyitrai Zsolt mindezek kapcsán elmondta: ma Magyarországon 40 ezer szőlész és borász él a szőlőből, az Egri borvidéken pedig 8 ezren foglalkoznak bortermeléssel. Nehéz és áldozatos munkájukért köszönet illeti őket családtagjaikkal együtt – fejtette ki.

A honatya szólt arról is, hogy a nemrégiben hungarikummá vált az Egri Bikavér, valamint fehér társa, az Egri Csillag sikere révén jelentősen nőtt borvidékünk ismertsége és népszerűsége az országban és a nemzetközi piacokon egyaránt.

Nyitrai Zsolt bejelentette, a kormány a borászok stratégiai partnere, így még ősszel megkeresik az ország, így Eger borászait annak érdekében, hogy elkészüljön egy kiadvány a borászok által elért közös sikerekről.

Egyúttal kezdeményezte, hogy a jövő évi diplomataszüretnek az Egri borvidék adjon majd otthont.

A sajtótájékoztatón Habis László egri polgármester, valamint Gál Tibor egri borász beszélt a bor és a turizmus kapcsolatáról és a borvidék eredményeiről és terveiről.

Asztalos Józsefné Zsófi, a szomolyai származású asszony ma Egerben él, lányával, a 84 éves Erzsikével és férjével, sok örömet lel családjában, unokáiban és 5 dédunokájában.

A kötetlen társalgás alkalmával Zsófi néni elmondta, hogy szerinte a hosszú élet titka a munkában rejlik. Ő maga 12 éves korától keményen dolgozott a mezőgazdaságban, egészen a nyugdíjazásáig.

Mint megtudtuk, a napot mindig kávéval kezdi, napközben egy kis gyümölcsöt is elfogyaszt, esténként pedig egy bögre forralt tejet iszik. Ezért aztán étrendjébe pont beleillik az a csokoládé és gyümölcs, amit ezúttal a politikusoktól kapott ajándékba, miután jó egészséget kívántak neki.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszteri biztos, Eger és térsége országgyűlési képviselője arra emlékeztetett, hogy Habis László egri polgármesterrel együtt nemrégiben közösen kezdeményezték, hogy Eger is pályázza meg az Európa Kulturális Fővárosa címet. Tették ezt azért, mert meggyőződésük, hogy a város képes és alkalmas arra, hogy egész Európának megmutassa kultúráját.

Utalt arra is, hogy utoljára 2004-ben próbálkozott a település a megtisztelő cím elnyerésével, s ő egri országgyűlési képviselőként személyesen is támogatta a pályázatot.

Nagy örömmel tölt el – folytatta Nyitrai Zsolt, – hogy a helyi önkormányzat minden egyes képviselője támogatta a kezdeményezést, mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki frakciók igent mondtak a pályázatra. Szólt arról a friss hírről is, mely szerint az EMMI kultúráért felelős államtitkársága már regisztrálta az egriek jelentkezését, így a város immár hivatalosan is jelöltté vált.

A honatya hangsúlyozta, az lenne a legfontosabb cél, hogy egy széles társadalmi bázison létrejövő összefogáson nyugodjon az a pályázat, amelyet a város fog benyújtani. Kijelentette: a város egészét meg kívánják mozgatni a kampány során, a témakörök pedig három főbb pilléren nyugszanak majd, ezek a hit, a tudomány és a művészet. Ez a három terület adja a vázát ennek a pályázatnak. Európai léptékben kívánjuk bemutatni a város klasszikus értékeit, ugyanakkor nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni az innovációra, valamint a modern értékekre is. Meggyőződésem, hogy közösen minél több helyi gondolatot, ötletet és víziót tudunk majd a pályázat részévé tenni – jelentette ki a honatya.

Biztos vagyok abban, hogy Eger képes lesz megfelelni az elvárásoknak, hiszen Európa kultúrája ma azért ilyen, mert anno az egriek hősiesen kiálltak az egész földrész védelméért – mondta Nyitrai Zsolt.

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arról beszélt, hogy Eger a hazai turizmus fellegvára, a tavalyi év első 10 hónapjában 17,5 százalékkal nőtt az itt eltöltött vendégéjszakák száma, ami meghaladja a hazai növekedés ütemét. Eger tehát méltán pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre, s az sem véletlen, hogy tavaly az Utazás Magazin az év turisztikai városává választotta a települést.

Ugyanakkor további feladatai vannak az államnak, hiszen míg nálunk a GDP 8,5 százalékát teszi az idegenforgalom, addig a környező országokban ez az arány 12-15 százalék között mozog. A további fejlődés miatt tehát szükség van egy olyan állami ügynökségre, amely az idegenforgalmi feladatokat összefogja, megtervezi, végrehajtja, hogy közreműködjön a képzésekben, valamint a tanácsadásban.

Az idegenforgalomhoz azonban biztonság kell – folytatta –, hogy növekedhessen az ország vagy éppen Eger vonzereje. A városban 15 ezer aláíró tiltakozott a kötelező uniós kvóta bevetése ellen, ám most egy nemzetstratégiai kérdésről van szó: a kormány népszavazás kiírásával szeretne támogatást kapni bevándorlási politikájának folytatásához.

Az uniós kvótarendszerről szóló népszavazás nem egy-két, hanem öt-tíz, sőt száz évre határozza meg Európa és Magyarország jövőjét – hangsúlyozta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hozzátéve: hosszú távú nemzetstratégiai kérdésről van szó. Tuzson Bence kiemelte: Magyarország nem mondott le döntési szabadságáról. A kvótáról szóló népszavazás arról szól, hogy a magyar emberek megtarthassák azt a jogukat, hogy eldönthessék, kikkel kívánnak együtt élni. Emellett a kormánynak a magyar emberek és az Európai Unió iránt is feladata és kötelezettsége, hogy megvédje a magyar határokat – tette hozzá. Kiemelte: a déli határokon ismét nő a migrációs nyomás, ezért ott egyre több rendőr és katona sorakozik fel. Tuzson Bence arról is szólt, hogy szükség esetén Románia felé is meg kell építeni a kerítést.