Eger Hírek

Nyitrai Zsolt visszaemlékezve a tavalyi ünnep megnyitójára elmondta, egy esztendővel ezelőtt ezen a színpadon mondtam azt, hogy az Egri borvidék is van olyan komoly borvidék, hogy megérdemel egy önálló borospalackot. Az azóta eltelt hónapokban az egri szőlészek és borászok, az Egri Borműhely szervezésében megalkották az Egri borvidék borospalackját. Egy olyan palackot, amely száz közül is megismerszik és a nyakán dombornyomással rajta van az egriek világsikere, az 1552-es év, mikor is őseink megvédték az egri várat.

Örömmel jelentem, hogy ebből a palackból már több mint 200.000 db gyártásba került, s immáron 12 egri borászat csúcsminőségű borával találkozhatunk idén ősztől az üzletek polcain.

Simkó Zoltán, Eger Város Hegyközségének elnöke, majd Ternyák Csaba egri érsek is köszöntötte a megjelenteket.

A bor, mint a Föld, a Nap és az emberi munka ajándéka egyidős a civilizációval – mondta Tarlós István, Budapest főpolgármestere köszöntő beszédében, majd hivatalosan is megnyitotta a XXIII. Egri Bikavér Ünnepét. Hangsúlyozta, a főváros egyetlen testvérvárosa Heves megye székhelye, ahová mindig örömmel látogat el, kiváltképp mivel egri nagyapja révén személyes kötődése is van városunkhoz.

Elődeinktől egy nagyszerű várost örököltünk, s azon dolgozunk, hogy ez a város legyen még szebb, még vonzóbb és még szerethetőbb – jelentette ki Habis László, Eger polgármestere. Hozzátette: ennek a munkának az eredményeit látjuk minden nap, büszkék vagyunk arra, hogy Eger városában tavaly 660 ezer vendégéjszakát töltöttek el az idelátogatók, ezzel a 23 megyei jogú város között a leglátogatottabb város és a legnépszerűbb megyeszékhely lettünk. Az egri borászok ugyancsak Európa élvonalába tartoznak, ezt igazolja az idei Bordeaux-i borversenyen elért 8 arany- és 4 ezüstérem is, mely a magyar borászok által elért eredmény 50 százaléka.

A hagyományoknak megfelelően idén is díjátadásokra került sor a megnyitó végén, így a 2018. Év Egri Szőlőtermelője díjat Balázs András, az év Egri Bortermelője díjat Tóth Istvánné Rózsika, míg az év Borgasztronómusa díjat Darvas Roland vehette át.

TV Eger

A Fájdalmas Anya Plébánia szervezésében, az egri fertálymesterek közreműködésével került megrendezésre az idei Vár Keresztút nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének alkalmából.

Mint ismeretes, ezen a napon nem tartanak szentmisét. A hívők arra a napra emlékeznek, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. Az ájtatosságon több száz hívő mellett Ternyák Csaba egri érsek, valamint Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott is részt vett.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője elmondta, hogy a sok gyakorlati feladat mellett fontos szimbolikus döntések születtek a megyeszékhely életében. Ezek: a főiskola egyetemmé válása, a vár Nemzeti emlékhellyé nyilvánítása, valamint az, hogy hungarikum lett – első magyar vörösborként – az Egri bikavér.

Amikor meglátta, hogy feltűnt egy aukción Székely Bertalan festménye – folytatta –, nyomban megkereste az illetékes vezetőket, támogassák őt abban, hogy kerüljön köztulajdonba a híres kép, így a védett műalkotást elővásárlási jogával élve megvásárolta az állam. Így magántulajdonból köztulajdonba került az ismert festmény, az Egri nők.

Fotó: Komka Péter/MTI

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy a festmény Eger szimbóluma lett, jelképezi a szabadságot, a hazaszeretet és hazánk védelmének nemes kötelességét. Ezért is született döntés az állami vezetőkkel történt egyeztetés után, hogy az alkotást először Egerben láthassa a közönség – tette hozzá.

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat kapcsán beszélt arról is, hogy továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél több értéket, attrakciót hozzanak Egerbe. Ugyanakkor fontos feladat az is, hogy Eger is minél többször mutatkozzon be a fővárosban és szerte Európában – fejtette ki.

Azt kívánom, hogy mostantól minél több egri, hazai és külföldi turista tekintse meg ezt különleges, a város történelméhez oly szorosan kötődő képet – mondta a honatya.

Ternyák Csaba egri érsek hangsúlyozta, nagy öröm számukra, hogy a két éve megnyitott Érseki Palota látogatóközpontjában mutathatják be a festményt, hiszen az egyháznak mindig is feladata volt a művészet és a kultúra támogatása. Az egri polgárok sokáig csak kívülről csodálhatták meg az épületet, de a látogatóközpont megnyitása óta immár mindenki megismerkedhet a palota értékeivel. Az Egri nők című kép egy külön termet kapott az épület földszintjén, de bízom abban, ha valaki – nem mellékesen ingyenesen – megtekinti a művet, kedvet kap ahhoz, hogy megnézze az egész gyűjteményt.

Ternyák Csaba elmondta: az, hogy Eger a régió kulturális központja, „fővárosa”, azt mindenki jól tudja. Ugyanakkor az is tény, hogy a történelem során Eger védelmezte Európát az ellenséggel szemben, így tehát ma is érdemes arra, hogy mint kulturális bástyára, fellegvárra tekintsünk a városra, amely megérdemli, hogy Európa kulturális fővárosa legyen! – tette hozzá.

(a TV Eger felvétele)

„A gyógyfürdők afféle nedves kolostorok, ahol zavartalanul átadhatjuk testünket és lelkünket a józan és méltányos pihenésnek….“ Ezekkel a szavakkal, Márai Sándor a fürdést magasztaló szavaival kezdte beszédét Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő abból az alkalomból, hogy átadták a nagyszabású demjéni turisztikai beruházás első ütemét a Cascade Hotel Resort & Spa-ban.

Mint ismert, Demjénben, a Gyógyvizek Völgyében három év alatt kétmilliárdos fejlesztés valósul meg, ennek keretében kilencszázmillió forintért négycsillagos gyógy- és wellness hotel épült, egymilliárdért pedig barlangfürdő készül. Az első ütemben 267 milliós Európai Uniós támogatással, az Új Széchenyi Terv keretében 50 szobás, 106 férőhelyes szállodát adtak most át.

Nyitrai Zsolt köszöntőjében arról szólt, hogy néhány éve ezen a helyen még a természet volt az úr, körös-körül csak fák és dombok voltak, ám voltak, akik mertek álmodni. Az ötleteiket tett követte, melynek eredményeképpen gyönyörű környezetben, egy fantasztikus komplexumot adhatunk át a pihenni vágyó embereknek. Ezért köszönet illeti Tóth Pétert és Rácz Józsefet, akik bebizonyították szűkebb hazánkban is: ha van ötlet és akarat, ha saját lábunkra állunk és fejlesztésbe fogunk, munkahelyeket teremtünk, létrehozhatunk sikeres vállalkozásokat.

Visszatérve Márai gondolataihoz a honatya elmondta: a ma rohanó emberének különösen fontos, hogy elvonuljon a világ zajától, és meghallja a belső törvények hangját. Talán soha nem volt nagyobb szükség a nyugalomra, a csendre, a test és lélek harmóniájára. Ezért is bízik abban, hogy az idelátogató turisták jó hírét viszik ennek a helynek, ez pedig a legjobb reklám Demjén és az egész megye számára.

Ezt követően Ternyák Csaba egri érsek – a fürdők és a templomok között párhuzamot vonva – ugyancsak a lelki és a testi egészség szerepéről beszélt, majd felszentelte az új létesítményt.

A vendégek Fodor Géza demjéni polgármester kíséretében megtekintették a frissen felavatott szállodát és annak környékét.

fotó: Eged Dániel; http://egeddani.com/

           Szántó György

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos az ünnepségen elmondta, hogy az Európai Unió támogatása és a nemzeti felsőoktatási törvény elfogadása nyomán az idén mintegy 100 milliárd forint fordítható a magyar felsőoktatás fejlesztésére. Ebből több százmillió forinttal részesülhet az Eszterházy Károly főiskola, amely Észak-Magyarországon a bölcsészeti, pedagógiai és borászati képzés központja.

(a TV Eger felvétele)

A miniszterelnöki biztos bejelentette, hogy Eszterházy Károly püspökké szentelésének 250. évfordulója alkalmából emlékkonferencia megrendezését kezdeményezi.

Ternyák Csaba egri érsek azt hangsúlyozta, hogy Eszterházy Károly és Pyrker János püspök a város architektúráját meghatározó épületek, a Líceum, az Érseki Palota és a Bazilika építésével beírták nevüket Eger történetébe.

Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester kifejezte reményét, hogy “a vidék legjelentősebb főiskolája”, amely a város legfontosabb intézménye is egyben, elnyeri a rangjának megfelelő egyetemi címet.

Hauser Zoltán, a főiskola rektora arról beszélt, hogy a 250 éves Líceum a magyar felsőoktatás szimbolikus épülete. Ez volt ugyanis az első olyan épület a történelmi Magyarország területén, amelyet kifejezetten egyetem céljára emeltek – mondta a rektor.

A Líceum a természettudományért elnevezésű projekt keretében teljes egészében megújult a város architektúráját uraló késő barokk Líceum, egyben 1300 négyzetméterrel 15 300 négyzetméterre nőtt a hasznosítható alapterület. A rekonstrukció lehetővé tette a könyvtári, a laboratóriumi és az infokommunikációs terek bővítését. Az intézmény Almagyar-dombi campusán kialakítottak egy új élelmiszer-tudományi épületet is.

(forrás: MTI)

(fotó: Szántó György)