A Magyar Idők csütörtöki számában megjelent cikkben Nyitrai Zsolt elmondta: a Fidesz mindig a párbeszédre alapozta a politikáját, ellenzékben és kormányzati pozícióban egyaránt. Már 2004-ben nemzeti petíciót intéztek a választókhoz – akkor elsősorban gazdasági, pénzügyi illetve a családok támogatását érintő kérdésekben – manapság pedig nemzeti konzultációkat folytatnak. “Ez a párbeszédre alapuló politizálás is hozzájárult az újabb választási győzelemhez, hiszen az emberek fontosnak tartották, hogy bevontuk őket a döntéshozatalba, megkérdeztük a véleményüket” – tette hozzá.

Mint mondta, a nemzeti konzultációk – amelyeket a Miniszterelnöki Kabinetiroda folytat – az egész társadalmat átfogó nagy horderejű kérdésekről szólnak. “Mi pedig a különböző társadalmi csoportok véleményét kérdezzük meg. Fontos, hogy átlássuk mások élethelyzetét, tudjuk értékelni a kisebb közösségek által végzett munkát, és képet alkossunk arról, hogy hol kell és lehet segíteni” – mutatott rá Nyitrai Zsolt.

Mint kifejtette, azokat a kisebb-nagyobb közösségeket szólítják meg, amelyeknek azonosak az érdekeik, az élethelyzetük, a problémáik. Az egyik nagy társadalmi csoport a nyugdíjasoké, ők több mint kétmillióan vannak. Szintén nagy létszámú – egymilliós – közösséget alkotnak a cukorbetegek. Rajtuk kívül rendszeresen konzultálnak az agráriumban dolgozókkal, a fogyatékossággal élőkkel, mint ahogy a horgászokkal és a méhészekkel is – mondta el a miniszterelnöki megbízott.

Hozzátette: a párbeszéd természetesen kiterjed azokra a csoportokra is, amelyeket a foglalkozásuk, hivatásuk kapcsol össze, mint például a védőnők, gyógyszerészek, rendőrök, polgárőrök.

“A feladatom, hogy elérjem: a kormányzat a döntéseinél vegye figyelembe ezen társadalmi csoportok speciális szempontjait” – fogalmazott Nyitrai Zsolt.

Az elért eredmények között említette, hogy nyugdíjaskedvezményt kapnak a Nők40-es nyugdíjasok múzeumi belépők vásárlásakor, valamint a látássérülteket azzal segítették, hogy a Braille-nyomtató és Braille-kijelző áfája 27-ről 5 százalékra csökkent a fehér bot napján.

Nyitrai Zsolt közölte, készülnek ismét felkeresni a különböző szervezeteket, érdekképviseleteket személyesen és az interneten is online petíciók és konzultációk formájában. Az állatvédelmet is fontosnak tartják, és ebben a témakörben hamarosan párbeszédet indítanak.

(MTI)

facebook.com/orbanviktor

A kormányfő a magyar nyelv egyediségét hangsúlyozva úgy fogalmazott: “mi magyarok sokszor érezzük úgy, hogy a nyelvünknek a különlegessége kizár a világból és bezár bennünket a saját világunkba”. Ráadásul a nemzet harmada az ország határain kívül él és azért harcol, hogy a saját nyelvét használhassa – vont párhuzamot a jelnyelvvel, amit különleges értéknek nevezett.

Elismerésre méltónak tartotta, ahogy a siketek küzdelmet vívnak érte és azt akarják, hogy a világ minden országában, az élet minden területén legyen joguk saját jelnyelvük használatára, a siket kultúra gondozására és fejlesztésére.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Orbán Viktor a résztvevőknek azt mondta: olyan országba érkeztek, ahol a siketek és nagyothallók rengeteget dolgoztak azért, hogy megbecsült részét képezzék a társadalomnak. Beszámolt arról, hogy a 2011-ben elfogadott alkotmány külön bekezdést tartalmaz a jelnyelvről, világosan kimondva: az a magyar kultúra része. Hozzátette azt is, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ egyezményt, 2009 óta pedig a világ legkomplexebb jelnyelvi törvénye van hatályban, amely mindent szabályoz, legyen szó oktatásról, tolmácsszolgálatról, vagy magának a jelnyelvnek az oktatásáról.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

A siketeket “a mi országunkban megilleti a nyelvhasználat joga az élet minden területén” – emelte ki a miniszterelnök, aki példaként hozta, hogy az országos televíziós csatornáknak saját költségükön, 100 százalékban akadálymentesíteniük kell műsoraikat.

A kormányfő a további teendők közé sorolta a siketek kétnyelvű oktatásának megteremtését, jelezve: a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézete hozzáfogott az előkészítéshez. Ezt azzal magyarázta, hogy a siket fiatalok olyan tudást szerezzenek, ami biztos belépés számukra a munkaerőpiacra.

Fotó: Szecsődi Balázs

Orbán Viktor azt is megjegyezte: büszke arra, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) soraiból többen is szerepet vállalnak a magyar közéletben, ezzel bátorságot, biztatást, példát mutatva a többi siket fiatal számára. Kósa Ádám az európai parlament megbecsült tagja, Tapolczai Gergely az Országgyűlésben lát el fontos munkát, Lovászy László pedig a kormány felkérésére az ENSZ-ben képviseli a fogyatékkal élőket – sorolta.

A miniszterelnök közölte azt is, hogy Magyarország kiáll a Siketek Világszövetsége által képviselt célokért és támogatja azt a kezdeményezést, hogy nemzetközi világnapja is legyen a jelnyelvnek. Jelezte: Magyarországon az idei évtől kezdve – a jelnyelvi törvény évfordulójára emlékezve – november 9. a magyar jelnyelv napja.

Kósa Ádám, a fennállásának 110. évfordulóját ünneplő SINOSZ elnöke köszöntőjében arról tájékoztatott, hogy a budapesti tanácskozáson a résztvevők megosztották tudásukat egyebek mellett a kétnyelvű oktatásról, a család és a jelnyelv kapcsolatáról, a segítő technológiák nyújtotta lehetőségekről és a foglalkoztatásról.

Colin Allen, a Siketek Világszövetségének (WFD) elnöke pedig azt emelte ki, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a nemzeti jelnyelvén tanulhasson, ami teljes értékű nyelv. Az oktatást, írástudást pedig a beilleszkedés és a karrier célok szempontjából is fontosnak nevezte.

(MTI)

A megbeszélésen a kormányt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, a Munkástanácsokat Palkovics Imre elnök képviselte.

Czomba Sándor kiemelte, az elmúlt három és fél évben a munka világát érintő kérdésekben rendszeresen egyeztettek a Munkástanácsokkal. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy számos olyan terület van a munka világában, ahol radikális változások mentek végbe – mondta, példaként említve a szakképzési rendszert, a felnőttképzést, illetve a Munkatörvénykönyv módosítását.

A foglalkoztatásra térve hangsúlyozta: 1992 óta nem volt ilyen magas szinten hazánkban a foglalkoztatottság. Ehhez számos kormányzati intézkedést kellett megtenni az elmúlt időszakban – jegyezte meg. Üdvözítőnek nevezte, hogy a közfoglalkoztatás mellett a válság ellenére a versenyszféra is táplálta a foglalkoztatás bővülését. Az államtitkár szerint a közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz, különösen az olyan térségekben, ahol nem vagy alig van jelen a versenyszféra. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a következő időszakban csökkenni fog a közfoglalkoztatás szerepe, és a közeljövőben egyre inkább áttevődik a súlypont a szociális szövetkezetekre, valamint a versenyszférában történő foglalkoztatásra.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a következő időszakban tisztázandó kérdések közt említette a munkavállalói tulajdont, a bizalmi vagyonkezelést, és a felnőttképzéssel kapcsolatos információs rendszer kialakítását.

Palkovics Imre kiemelte, hogy maximálisan támogatják a kormányzatot a rezsicsökkentés politikájában, ugyanis a munkavállalóknak húsbavágó kérdés a megélhetési költségek szintje.

Mindezeken túl az elnök hangsúlyozta: jónéven vettük a kormányzat hozzáállását a gazdasági kérdésekben, ugyanis e téren a nemzeti érdekek az elsődlegesek.

A tárgyaláson megvitatandó kérdésként merült fel a Munkástanácsok részéről továbbá a munkavállalók általános egészségi állapota is. Ennek kapcsán Palkovics Imre emlékeztetett, hogy a 90-es években regnáló balliberális kormányok privatizálták a foglalkozás egészségügyi rendszert, ami később negatív tendenciákat indított e területen. Szó esett továbbá az időskori foglalkoztatásról, az egyetemisták számára készülő foglalkoztatási ismeretterjesztő anyagokról, fogyasztóvédelmi problémákról, valamint a külföldön munkát vállaló magyarok hazacsábításának lehetőségeiről is.

A Munkatörvénykönyv gyakorlati hatásainak vizsgálatát a munkahelyeken elvégezve a Munkástanácsok Országos Szövetsége módosító javaslatokkal kíván élni, hogy a gazdasági előnyök és a munkavállalói érdekek egyensúlya vitathatatlan legyen.

Czomba Sándor összegzésében a kormányzat tárgyalókészségéről biztosította a Munkástanácsok képviselőit az elhangzott javaslatok és észrevételek tekintetében. Nyitrai Zsolt pedig azt javasolta, hogy a felmerült kérdésekről újabb konzultációt tartsanak.

Nyitrai Zsolt köszöntőjében elmondta: karácsony közeledtével az ember végigtekint azon, mi történt vele, a közösségével, a barátaival az elmúlt esztendőben. Ha Andornaktályára tekintünk, akkor kijelenthetjük, hogy az elmúlt év egyértelműen eredményes volt. Magyarország Kormánya először 9 milliós adósságtól szabadította meg a települést, majd néhány hete elhangzott az a bejelentés, miszerint a falu további 10 milliós kiegészítő támogatásban részesül. Összesen tehát 19 millió forintot kaptak, s ezt a pénzt a helyiek igazán megérdemelték, ugyanis itt összefogásra képes emberek élnek, amit jól bizonyít a mostani program is.

Azt szokták mondani – folytatta a honatya -, hogy igazán azok a települések érnek el komoly eredményeket, ahol erős közösségek és civil szervezetek tevékenykednek, Andornaktálya pedig ilyen hely. A harmadik alkalommal megrendezett Böjti Ételek Fesztiválja is a közösség sikeréről szól. Hiszen itt van vendégként Mihálygerge küldöttsége, a helyi fogyatékossággal élők otthonának csapata, a Falukórus, a Nyugdíjasklub,a Sportkör, a Baba-mama klub, a Polgári körök, a katolikus és a református egyházközösség valamint a helyi polgárőrök is.

Mint hozzátette, az Advent a várakozás, a kisböjt időszaka, ezért született meg a helyiek ötlete, hogy rendezzék meg ezt a különleges fesztivált. Két héttel ezelőtt az ország legmagasabb pontján, Kékestetőn gyújtottuk meg együtt a koszorún az első adventi gyertyát, most pedig a Böjti Ételek Fesztiválján kerül sor a harmadik gyertya meggyújtására. Nyitrai Zsolt áldott ünnepeket kívánt az andornakiaknak, valamint azt: törekvéseiket koronázza siker a jövőben is, majd arra bíztatta a jelenlévőket, hogy kóstolják meg együtt a kiváló böjti ételeket: a lapcsánkát, a mákos gubát, a halászlevet, vagy éppen a sztapacskát.

Vámosi László polgármester hozzátette: a közös ünnepléskor visszatekinthetünk az elmúlt időszakra és az elért eredményekre, hiszen  elindult az óvodai beruházás, a kultúrház fejlesztésén már túl vannak, számos út aszfaltozása befejeződött, jövőre indul a helyi hírmondó rendszerének kiépítése, valamit már folyik az információs táblák elhelyezése a községben.

A 9 milliós adósságkonszolidáció, majd a 10 milliós kiegészítő támogatás nagy terheket vett le az önkormányzat válláról, s a kormány ezzel azt is bizonyította: támogatja a vállalkozó szellemű, bátor településeket, akik nem félnek pályázni az uniós projektekre, még ha ez sokszor jelentős önerőt is igényel – mondta befejezésül a polgármester.

(TV Eger)

Nyitrai Zsolt arra emlékeztetett, hogy 2002 és 2010 között a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány is egyértelműen családellenes politikát folytatott, hiszen a szocialisták csökkentették háromról két évre a gyes időtartamát, ők szüntették meg a szociálpolitikai támogatást („szocpol”), s hozzájuk fűződik az az intézkedés, amelynek lényege, hogy a családi pótlék folyósításának idejét 23 éves korról 20 éves korra csökkentették.

Ezzel szemben az új kormány 3 és fél éve családbarát politikát folytat: létrehozta a családi adózás rendszerét, 3 évre növelte a gyest, és lehetővé tette, hogy a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhassanak, nem véletlen, hogy ez utóbbi lehetőséggel 90 ezren éltek.

Ám a családok támogatása tovább folytatódik – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt –, ennek legfőbb bizonyítéka, hogy az Országgyűlés  napokon belül elfogadja a gyed extra intézkedéseit, azt a törvényt, amely 2014. január elsejétől  új elemekkel bővíti a családtámogatási rendszert.Ennek célja, hogy ösztönözze a gyermekvállalást és nevelést, segítse a szülők munkába állását, mindezzel pedig kifejezzük a nők és anyák iránti megbecsülésünket. A képviselő szólt a diplomás gyed bevezetéséről, amely a fenti intézkedésekkel együtt azt hivatott elérni, hogy a szülőknek ne kelljen választani a gyed és munka, illetve a gyed és a tanulás között.

Horváth László kormánymegbízott a tervezett törvény kapcsán elmondta: lehetőség nyílik arra, hogy a gyermekek utáni juttatásokat párhuzamosan is folyósítsák az érintetteknek. Tehát az az édesanya, aki 6 vagy 8 órát dolgozik, annak a családja nem esik el attól az ellátástól, amely adott esetben két gyest vagy két gyedet is jelenthet.

A bevezetett munkáltatói kedvezmény pedig a nők foglalkoztatását ösztönzi, ennek lényege, hogy két éven át 28 százalékról nullára csökkentek a kisgyermekes anyák után befizetendő járulékok. Most – tette hozzá – kibővítik az érintettek körét, s mindez javítja majd a nők foglalkoztatási esélyeit.

Horváth László Heves megyéről elmondta, hogy jelenleg 1500 anyuka van gyeden, ám azt reméli, hogy az új törvény hatására növekszik majd a számuk. Örvendetesnek nevezte, hogy a 2008-2009-as évek negatív trendje megfordult, s a születések számának tekintetében pozitív változások köveztek be, egyre több az újszülött. Kedvező fordulat következett be a nők foglalkoztatása terén, hiszen a kormányváltás óta kétezerrel több hölgy dolgozik Hevesben.

Végül arra kérte a megye honatyáit, köztük a szocialistákat is, és különösen Sós Tamás képviselőt – aki Horváth szavai szerint egyetlen a nőket és a családokat támogató törvényt sem szavazott meg -, hogy ezúttal támogassák szavazataikkal a törvényt.

Nyitrai Zsolt arról tájékoztatott, 1992 óta december 3. a fogyatékossággal élők világnapja . A világban 650 millió embertársunk él valamilyen fogyatékossággal, Magyarországon pedig, a családokat is figyelembe véve, a társadalom 10 százaléka érintett – hangsúlyozta. Hozzátette: a Fidesz és a kormány kiemelt figyelmet fordít a fogyatékossággal élőkre, „a fogyatékossággal élők számíthatnak ránk”.

A Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban Hirt Ferenc személyében egy kerekesszékes országgyűlési képviselő is van. Emellett van egy siket képviselő is a magyar Országgyűlésben, Tapolczai Gergely, aki a közelmúltban az egyik legfontosabb politikai műfajban, napirend előtt tudott felszólalni jeleléssel. Kósa Ádám pedig az Európai Parlamentben írt történelmet, amikor először szólalt fel ott jelnyelven – fogalmazott.

Nyitrai Zsolt kiemelte, nyilván nem sikerült megoldani még az összes felmerülő kérdést, de „azt nem lehet elvitatni és eltagadni, hogy a jó szándék és a rájuk fordított figyelem nagyobb lett az elmúlt időszakban”. Ennek kapcsán megjegyezte, 2010 óta 10 ezerrel több megváltozott munkaképességű személy jut munkához, így összesen 55 ezren tudnak munkát vállalni. Szólt arról is, hogy a Fidesz is igénybe veszi megváltozott munkaképességű honfitársaink segítségét, így történt ez a rezsicsökkentéssel kapcsolatos levelek elkészítésénél és borítékolásánál.

Bevezettük a rehabilitációs kártyát, ami már 20 ezer megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását segíti, és több mint 5300 cég vette igénybe – jelentette ki. Elmondta azt is, hogy a költségvetési soron szereplő fogyatékossági érdekképviseleti szervezetek állami támogatása öt százalékkal nőhet jövőre. A Bajnai-kormány jelentős mértékben megnyirbálta ezeket az összegeket – emlékeztetett. Hozzáfűzte: emellett döntés született a kiemelt ápolási díjról is, ami 18 ezer családnak jelenthet segítséget.

Míg az ellenzék, Bajnaiék elsősorban kampánycélra próbálják felhasználni a fogyatékossággal élőket, addig a Fidesz és a kormány érdemi segítséget nyújt számukra – emelte ki Nyitrai Zsolt. Mint mondta, a baloldal ellenzékben a támogatások növelésének fontosságát hangsúlyozza, amikor azonban kormányon vannak, folyamatosan „csökkentik ezeket, megszorítják és visszavágják ezeket”. A fogyatékossággal élők számíthatnak a Fideszre és a kormányra – húzta alá.

Kósa Ádám hangsúlyozta, az elmúlt három évben olyan intézkedések születtek, amelyek az aktív társadalmi befogadást célozzák; a kormány nem juttatásokat ad, hanem ösztönzi és bevonja a fogyatékos embereket. Mi a társadalom megbecsülését szeretnénk kivívni, és szeretnénk megmutatni, hogy a társadalom egyenértékű tagjaivá tudunk válni – fogalmazott az EP-képviselő, aki elmondta azt is, Magyarország a fogyatékosügyben európai összevetésben is jobban teljesít 2010 óta.

A politikus kiemelte, hogy hazánkban három évvel ezelőtt elkezdték a nagy létszámú intézmények lebontását, annak érdekében, hogy emberhez méltó életet biztosítsanak a fogyatékkal élőknek. A kohéziós alapok felhasználására vonatkozó jogszabály kapcsán arról beszélt, míg korábban csak egyetlenegyet, most 13 olyan előírást is tartalmaz, amely a fogyatékos személyek társadalmi bevonását, az akadálymentesítést és a foglalkoztatást célozza. Ez a Fidesz néppárti delegációja munkájának az eredménye – fűzte hozzá.

A rehabilitációs kártya bevezetése kapcsán rámutatott, hogy a megváltozott munkaképességű emberek a nyílt munkaerőpiacon tudják megmérettetni magukat. Elindultunk egy helyes úton, amit folytatni kell – szögezte le.

Kósa Ádám az infokommunikációs akadálymentesítésről szólva elmondta, a világon Magyarországon van a legjobb jelnyelvi törvény, és hazánk dicséretet kapott az ENSZ bizottságától is a siketek akadálymentesítésével kapcsolatban. Az elmúlt három évben folyamatosan fejlesztettük a jelnyelvvel kapcsolatos szolgáltatásokat, és hétfőn Tapolczai Gergely beadott egy törvénymódosítást, ami a közép- és felsőoktatásban résztvevő hallássérült diákok számára adható tolmácsszolgáltatás óraszámát bővíti – jelentette ki.

Ezt követően megemlítette a Zéró Projekt nevű nemzetközi felmérést is, amely az ENSZ fogyatékossággal élők jogait rögzítő egyezménye alapján végzett kutatást számos országban. Az elmúlt három évben Magyarország előrelépett, és az erős középmezőnyben van.

A sajtótájékoztató végén Kósa Ádám a világnap alkalmából üzenetet intézett a fogyatékossággal élő és ép honfitársaihoz, melyben a megismerés és az elfogadás fontosságáról is beszélt.

fidesz.hu

Nyitrai Zsolt beszámolt arról, hogy a párt igazgatósága – amely a Fidesz, a kormány és civil szervezetek, illetve társadalmi csoportok között közvetít – konzultációt kezdeményezett a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz), hogy meghallgassák tapasztalataikat a szeptember óta hatályos, új halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényről.

Hangsúlyozta, a Fidesz fontosnak tartja, hogy a törvényhez készülő végrehajtási rendelet is a jogalkotó szándékát tükrözze: a halak élőhelyének védelmét, a halállomány természetes megújítását, valamint a horgászturizmus fejlesztését.

Az igazgató közölte: a tervek szerint horgászati célú halgazdálkodás lesz a természetes vizeken, “ez azt jelenti, hogy a természetes vizek kezelője az állam, de ezeknek a kezelését át fogja adni horgászszervezeteknek”. Az elképzelés kedvező fogadtatásra talált a Mohosznál – tette hozzá.

Szabó Imre, a mintegy 350 ezer tagot számláló Mohosz elnöke felidézte, hogy a két éve tartó konzultációkon és az elfogadott törvényben is megnyilvánult a kormány fogékonysága a horgásztársadalom felvetései iránt. Mint mondta, már a törvény is kijelölte azt a célt, hogy a természetes vizeket a horgászok kezelésébe kell adni, és hogy a kereskedelmi célú halászatot – az állományfenntartó vagy a tudományos célú halászaton kívül -, amennyire lehet, vissza kell szorítani. A szövetség örül, hogy a jogalkotó a végrehajtási rendelet kidolgozásakor is odafigyel, hogy ne vesszenek el ezek a szempontok – tette hozzá.

Forrás: fidesz.hu

Nyitrai Zsolt rámutatott, a magyar társadalom 10 százaléka valamilyen fogyatékossággal él. A Fidesz Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Igazgatóságának egyik fő feladata az, hogy aktív koordinációt lásson el a társadalmi csoportok, a civil szervezetek, a Fidesz, illetve a kormányzat között – fűzte hozzá az országgyűlési képviselő. Mint mondta, a fogyatékossággal élők számíthatnak a Fideszre és a kormányra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz-frakció részéről az Országgyűlés tagja a kerekesszékes Hirt Ferenc, valamint a siket Tapolczai Gergely; Kósa Ádám pedig az Európai Parlament (EP) képviselője.

A politikus felidézte, hogy Tapolczai Gergely volt az első, aki jelnyelven szólalt fel napirend előtt a parlamentben a siketek világnapján, az EP-ben pedig az első jeleléssel felszólaló képviselő Kósa Ádám.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy a magyar jelnyelv elismerését az alaptörvény is tartalmazza. 2010 óta tízezerrel több megváltozott munkaképességű embernek van munkája, a kormány tehát 55 ezer személy elhelyezkedését, munkavállalását segítette – emelte ki. Ennek kapcsán megjegyezte, azt a több mint 2 millió levelet, amelyben a rezsicsökkentő fórumokra hívták az embereket, szintén megváltozott munkaképességű emberek készítették.

Úgy fogalmazott, a Szabad Európa Vitanapok keretében megrendezett pénteki konferencián képviselteti magát az Autisták Országos Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók országos szövetsége, valamint az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége is.

Kósa Ádám hangsúlyozta, a rendezvényen a fogyatékossággal élők ügyében végzett eddigi munkát mutatják be, összevetve a hazai és az európai helyzetet, és egyúttal kiemelte, számos pozitív, előremutató eredményről is beszámolhatnak.

Az EP-képviselő ismertette a Zéró Projekt kezdeményezését, amely az ENSZ fogyatékkal élők jogait rögzítő egyezménye alapján végzett kutatást számos országban. Ez alapján Magyarországot két évvel ezelőtt a középmezőnybe sorolták, és azóta ez a helyzet sokat javult – fűzte hozzá.

Kósa Ádám az akadálymentesítés kapcsán elmondta, Magyarország ezen a területen jól áll, azonban az Európai Bizottság már két éve adós a jogszabályi válasszal. Az elmúlt fél évben több mint 50 írásbeli kérdést küldtem Viviane Redinghez, és mindig rámutattam arra, hogy enélkül nem lehet teljes körű a társadalmi befogadás – szögezte le.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nagy érdekvédelmi szervezetek bevonása nélkül nem lehet eredményt elérni. Külön öröm, hogy itt lesznek a mai konferencián, és az ő képviselőik is felszólalnak majd – zárta szavait.

Fidesz.hu

Nyitrai Zsolt elmondása szerint azért tartották fontosnak a mai találkozó összehívását, mert át kívánták tekinteni, az elmúlt három és fél évben milyen, a nyugdíjasokat érintető kormányzati intézkedések történtek.

A Fidesz egyértelműen be tudta tartani, amit vállalt a nyugdíjasokkal kapcsolatban. Azt mondtuk, hogy megvédjük a nyugdíjasokat, illetve a nekik járó különböző juttatásokat, megvédjük a nyugdíjakat és azok reálértékét. Az elmúlt három és fél évben ezt sikerült megtenni, ráadásul mindezt nehéz környezetben sikerült elérnünk – fogalmazott a kormánypárti politikus, aki emlékeztetett a tavaly novemberi 1,6 százalékos nyugdíjkiegészítésre, és arra, hogy idén 5,2 százalékkal emelték a nyugdíjakat. Hozzátette, jövőre több mint 2 százalékos nyugdíjemelésre lehet számítani.

Nyitrai Zsolt fontos eredménynek nevezte, hogy a nők 40 évnyi munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, és ebbe az időszakba a gyermeknevelés is beletartozik. A fideszes honatya szintén lényeges döntéssorozatnak nevezte a rezsicsökkentést, amely idáig két lépcsőben valósult meg, és mostanáig kilenc szolgáltatás díjának csökkenését eredményezte.

Iván László köszönetet mondott a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóságának a találkozó létrejöttéért és azért, hogy a szervezet lehetőséget biztosít az időskorúakkal és a nyugdíjasokkal való konzultációra. A párbeszédre feltétlenül szükség van – húzta alá. A kormánypárti politikus szerint olyan konstruktív diskurzusra kell törekedni, amelyre az elmúlt évek során ugyan mutatkozott szándék, ugyanakkor „nem valósult úgy meg, mint ahogy azt ma értékelni lehetne”.

A Fidesz Nyugdíjas Tagozatának elnöke emlékeztetett, 2001 szeptemberében fogadta el az első Orbán-kormány idején az akkori Idősügyi Tanács az Idősügyi Chartát, amely kiadvány „ma is élő, meghatározó szempontokat rögzített”. Ezek közé tartozott az idősödő emberek részvétele a társadalom tevékenységében, az időskori élet anyagi feltételeinek biztosítása, az egészségügyi szociális ellátás és gondozás rendszerének áttekintése és fejlesztése, valamint az országos idősügyi ombudsman intézményének kialakítása, mely utóbbi végül napirenden kívülre került – ismertette Iván László.

Az időseknek szükségük van oltalomra, gyengédségre és megbecsülésre. Szeretnénk, ha ez a lelkiség minden szinten érvényesülne – mondta a fideszes politikus, aki úgy fogalmazott, „az elmúlt három és fél év után jó lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy a jelenlegi kormány teljesítette az időseknek tett vállalásait.” Iván László felidézte, a vállalások között szerepelt, hogy a kormány garantálja a nyugdíjak értékállóságát és megőrzi a nyugdíjak reálértékét. Úgy tűnik, a nyugdíjak értékállandósága biztosított és jövőre is biztosított lesz. Emellett a kormány elkötelezett – fűzte hozzá.

A politikus szerint a „Gyurcsány-Bajnai kormányok idején az időskorúak a töredékét kapták annak a megbecsülésnek, ami járt volna nekik”. Mint mondta, a baloldali kabinetek „a jövőbeli nyugdíjasok létbiztonságát sajátos beállítódásuk révén kockáztatták”.

Iván László a „remény költségvetésének” nevezte a 2014-es költségvetést, mert – mint fogalmazott – „sok bukdácsolás, nehézség, hiányosság ellenére van egy felfelé gyarapodó bizalom, ami mindennapi életen belül az emberek viselkedésében, magatartásában jelenik meg”. Hozzátette, a költségvetésben szereplő tételek és megfogalmazások deklarálják, hogy „a nyugdíjak értékállóságát és az idősödő emberek biztonságát feltétlenül szempontként kell kezelni”.

A kerekasztal beszélgetésen részt vett Asztalosné Zupcsán Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára, valamint az Idősügyi Tanács, a Szimfónia Nyugdíjas Egyesület, a Nyugdíjasklubok és Idősek “Életet az éveknek” Országos Szövetségének, valamint a Vasutas Nyugdíjasklubok Országos Szövetségének képviselője.

Fidesz.hu

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megtartott kerecsendi megemlékezésen Sári László ünnepi köszöntőjét követően Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz Heves megyei szervezetének elnöke méltatta az 57 évvel ezelőtti nap jelentőségét.

Mint elmondta, a forradalom legnagyobb érdeme nem az volt, hogy a nép fellázadt az elnyomók ellen, hanem az, hogy el mert szakadni az öröknek látszó szovjet birodalmi rendszertől, és függetlenséget akart. Mindezt úgy, hogy messze túlment azon a ponton,ahonnan visszafordulhat az ember számára elviselhető veszteségek nélkül. Olyan pont volt ez, melyre a szabadságot képviselő Nyugat sem gondolt.

Sokaknak nem volt visszaút –tette hozzá -, vagy ha volt, azt csak önmegtagadás árán lehetett volna elérni: Nagy Imre és társai, Mindszenty József, Bibó István a forradalmi cselekedeteikért halálra s börtönre ítéltettek, a többieket emigrációba kényszerítették.

Minden változás mögött a hit áll, ám hinni nem annyit jelent, hogy ezt vagy azt igaznak tartjuk, hanem azt: a hitünk szerint döntünk, ahogy a magyar forradalmárok, erre alapozzuk egész életünket, vagyis így képzeljük magunk és Magyarország jövőjét – jelentette ki a szónok.

Utalt arra, hogy a  Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége megfogalmazta 56-os forradalom követeléseit, ők egy manapság is fontos pontért küzdöttek, amely így hangzott: “Szakemberek bevonásával szervezzék át a gazdasági életet, a hazai adottságok és a nép létérdekei alapján!”. Hittek hazánkban; értették, hogy Magyarország csak az önálló fejlődésútján teljesedhet ki, tudták, hogy ezért viszont küzdeni kell.

Nem kevesebb volt ez – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt -, mint Európa történelmi küldetéstudatának 20. századi legmélyebb kifejeződése, a maga magányosságában. Az, amit ma Európai Uniós szellemiségnek nevezünk, az nagyrészt ebből a küldetéstudatból fakad.

Emlékeztetett arra, hogy a kádári megtorlás után a rendszer kifordította önmagából az embereket, a közösségen belüli bizalom megcsappant. Az elnyomás időszakában az apátia, a közöny, a kiúttalanság uralkodott el a társadalmon. Akik pedig akkor legfőbb haszonélvezői voltak a rendszernek, átörökítették hatalmukat, s ezt a gondolkodást önhitt módon nyugati demokráciaként próbálják eladni Magyarországon.

Gondoljunk csak arra a két héttel ezelőtti eseményre, amikor a Sztálin-szobor ledöntését, 1956 valós szabadságvágyát felhasználva „műanyag politikai célokért”, műanyag módon, álszolidaritást mímelve hivatástudat nélküli emberek döntögetnek műanyag szobrokat. Nem mások ők, mint „műanyag forradalmárok”. Ráadásul mindezt egy olyan legitim, magyar kormányfővel teszik, aki az 1956-os értékek megőrzéséért 1989-ben Nagy Imre temetésén a legnyíltabban fejezte ki elhivatottságát Magyarország függetlensége mellett, és emelte fel szavát a szovjet csapatok kivonulásáért.

Az ötvenhatosokhoz hasonlóan mi sem felejthetjük el nemzetpolitikánkba vetett meggyőződésünket, mely minden magyar személyes döntését tiszteletben tartja. Ez is mutatja, hogy a forradalom szelleméért, jövőképéért még sokat kell küzdenünk közösen.

Mert az árnyak – tette hozzá a szónok-, ma is velünk élnek, s csak úgy védhetjük meg magunkat, ha tiszta szívvel és éleslátással szembeszállunk velük. Ezt csak akkor tehetjük meg, ha 1956-ra erkölcsi iránytűként tekintünk: a meg nem alkuvás örökségét nekünk kell megerősítenünk és tovább építenünk!