M1

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott az esemény budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy több mint 50 családszervezet fogott össze a Fiatal Családosok Klubjának (FICSAK) vezetésével, hogy megvalósuljon az adventi jótékonysági vásár, amelynek bevételéből a Jel Alapítvány jelnyelvet népszerűsítő munkáját támogatják.

Az esemény kiváló példája a Magyarországon működő civil szervezetek összefogásának a jó cél érdekében. Magyarországon jelenleg több mint 60 ezer civil szervezet működik – tette hozzá.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

“A kormány elismeri a civil szervezetek áldozatos és karitatív munkáját, összefogását és partnerként tekint rájuk, de a civil szervezetek is számíthatnak a kormányzatra” – mondta, hozzátéve, hogy az évek során jelentős mértékben növekedett a civil szervezetek állami támogatása. 2010-ben éves szinten 140 milliárd forint, 2016-ban már 240 milliárd forint támogatásban részesülhettek.

Kiemelte, hogy a következő években még több állami forrásra és támogatásra számíthatnak a szervezetek. Emlékeztetett arra, hogy a kormány támogatásával országosan minden megyében létrejöttek a Civil Információs Centrumok, amelyek jó helyi bázist adnak a szervezetek munkájának és összefogásának.

Elmondta azt is, hogy Magyarországon több  mint 600 ezer fogyatékossággal élő ember él. Hangsúlyozta, hogy a napokban született kezdeményezésnek köszönhetően a Magyar Vakok és Gyengénlátok Országos Szövetségének együttműködésével ezentúl Braille-nyomtatással is el fogják készíteni a nemzeti konzultációs kérdőívet.

Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő elmondta: a Jel Alapítvány kezdeményezésben siket és halló gyerekek különféle interaktív játékokkal együtt játszanak, amely segíti a siket gyerekek integrációját, de ezeknek a foglalkozásnak köszönhetően el tudják érni azokat a szülőket is, akik hallóként kicsi siket gyerekeket nevelnek vagy érdeklődnek a jelnyelv iránt.

Kiemelte, hogy a Jel Alapítvány jelnyelvet népszerűsítő munkája jelentősen segítheti a siket gyerekek társadalmi integrációját.

Emlékeztetett arra, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amelynek értelmében az idei évtől a magyar jelnyelv napját november 9-én ünneplik meg országszerte.

Király Nóra, a Ficsak alapítója hangsúlyozta: a vásár mellett színes családi programok is várják az érdeklődőket. Kiemelte Kozma Orsi koncertjét, valamint a Ringatót, amely közös éneklésre hívja a gyerekeket. Mindezek mellett lesz arcfestés, csillámtetoválás, lufihajtogatás, kézműves foglalkozások és Családok Éve játszótér is.

(MTI)

kormany.hu

Kovács Zoltán kormányszóvivő a közmédiának elmondta: a helyszín kiválasztásánál mind a megközelíthetőséget, mind a látványt figyelembe vették.

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta: a kormány a fogyatékosügyi képviseletekkel, szervezetekkel is egyeztetett arról, hogy a fogyatékkal élők, mozgáskorlátozottak, hol tudnák méltó módon és körülmények között megtekinteni az este 9 órakor kezdődő tűzijátékot. Így választották ki az V. kerületi Olimpia parknál lévő rakparti részt, s ha a létszám indokolja, a parkot is megnyitják majd a mozgáskorlátozottak számára. Azt ajánlják, hogy már 8 óra körül közelítsék meg a helyszínt.

Nyitrai Zsolt felidézte: 2017 márciusában írták alá országos fogyatékosügyi szervezetekkel, érdekképviseletekkel – köztük a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ), a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével (MVGYOSZ) és az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségével (ÉFOÉSZ) – azt az együttműködési megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak ünnepelni, emlékezni olyan nagy állami ünnepeinken, mint március 15., augusztus 20., és október 23. Ezen megállapodás aláírását követően levélben megkeresték a Megyei Jogú Városok Szövetségét, polgármestereit is, hogy lehetőség szerint ők helyben is kössenek hasonló megállapodásokat a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetekkel.

Kiemelte: a kormányzat törekszik arra, hogy a fogyatékkal élők speciális szempontjait is figyelembe vegyék a különböző rendezvények szervezésénél és lebonyolításánál. Ez magába foglalja mind a fizikai, mind az infokommunikációs akadálymentesítést.

“Magyarországon mindenkinek joga és lehetősége van, hogy méltó módon tudjon ünnepelni, emlékezni” – szögezte le Nyitrai Zsolt. Elmondta: Magyarországon több mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal. Fontos törekvésük az, hogy minden kormányzati döntésnél az ő speciális szempontjaikat, véleményüket is figyelembe vegyék. Ezen a területen különösen fontos, hogy érvényesüljön a “semmit rólunk, nélkülünk” elv – hangsúlyozta.

Nyitrai Zsolt azt is kiemelte, hogy az említett országos érdekképviseleti szervezetek állami támogatása jövőre arányosan 10 százalékkal növekszik. 2010-hez képest pedig az országos fogyatékosügyi érdekképviseleti szervezetek pénzügyi támogatása több mint duplájára emelkedett.

Tapolczai Gergely, a SINOSZ elnökségi tagja is kiemelte: 2010-ben még 6 szervezet kapott 522 millió forintot, jövőre 13 szervezet kap 1,13 milliárd forintos támogatást.

A fideszes képviselő mind a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, mind a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló törvény szempontjából fontosnak nevezte a mostani kezdeményezést. Felidézte, hogy az idei március 15-ei ünnepségen is jelnyelvi tolmáccsal biztosították a siketek és nagyothallók számára az ünnepi beszéd követését.

Csiszár Attila, a MEOSZ elnökségi tagja elmondta: a MEOSZ elnöksége üdvözli, hogy a kormány az egyenlő esélyű hozzáférés jegyében biztosítja, hogy a mozgáskorlátozott emberek akadálymentes körülmények között, méltóságteljesen és biztonságosan megnézhetik az augusztus 20-ai tűzijátékot az Olimpia parknál.

Kovács Zoltán kormányszóvivő felidézte, hogy a központi rendezvények biztosításáért felelős operatív törzs biztosítási terve elkészült, a testület a szokásos formában és ütemezésben folytatja munkáját.

(MTI)

A tavalyi esztendőben a Magyar Országgyűlés egyhangúlag, ötpárti egyetértéssel fogadta el az erről szóló határozatot. A kezdeményezést elismerő szavakkal méltatták a Siketek Világszövetségének 2017-es, Budapesten megtartott kongresszusán is.

Hazánkban több mint 60.000 siket ember él, akik számára egyenlő feltételeket kell biztosítanunk a mindennapi életben, így a sport területén is.

Büszkék vagyunk arra, hogy a legelső siketlimpia, az 1924-es párizsi verseny óta mindig volt magyar résztvevője a megmérettetésnek. Mára a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének keretei között és azon kívül 20 sportágban több száz versenysportoló és több ezer szabadidő-sportoló versenyzik.

Örömteli, hogy a hazai siket sportélet saját bázissal rendelkezik: a SINOSZ Sportcentrum, a nyolcvanas évek óta szolgálja a siket sportolókat. Ez a központ az állami támogatás mellett a siket sportolók összefogásával épült meg. Azóta ez a bázis stabil és érdemi segítséget jelent a siketlimpikonjaink számára. Ez kiemelten fontos lehet a 2019-ben megrendezésre kerülő Téli Siketlimpián induló sportolóink számára is.

Magyarországon megbecsülik, támogatják a sportot és a sportolókat egyaránt.

A siket sportolóink sikeresek és eredményesek, és a jövőben is tenni fogunk azért, hogy egyre jobb feltételek között készülhessenek. Nemrég férfi és női curling válogatottunk EB-bronzérmes lett, Földi Bence szinten EB-bronzérmet szerzett a mountainbike EB-n, emellett jelenleg is zajlanak a Bowling EB küzdelmei is.

Köszönjük a siket sportolókkal foglalkozó szervezetek, szakemberek és edzők munkáját!

Nyitrai Zsolt
miniszterelnöki megbízott

dr. Kósa Ádám
európai parlamenti képviselő
a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége alelnöke

dr. Tapolczai Gergely
országgyűlési képviselő
a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége elnöke

(Kormányzati Tájékoztatási Központ)

Fotó: Béli Balázs

“A Fidesz büszke a magyar sportolók közösségére, a parasportolók eredményeire” – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt, aki szerint a sportolók ezentúl is számíthatnak a párt támogatására.

Az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok között olyan példátlan összefogás jött létre, ami ritka a magyar belpolitikában – mondta Dúró Dóra, az Országgyűlés sportért is felelős kulturális bizottságának jobbikos elnöke csütörtökön a magyar sport ünnepnapjairól elfogadott ötpárti határozatról. A politikus úgy fogalmazott: “a sport összekovácsoló ereje győzedelmeskedni tudott a politika széthúzása felett is”.

Hozzátette: ezzel a lépésükkel a pártok kinyilvánították a “sport életünkben betöltött szerepének fontosságát”, elismerték a sport értékeit, egyben a jövő generáció iránti elkötelezettségükről is tanúbizonyságot tettek.

Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese kijelentette: örül, hogy egy ilyen politikai törekvés részese lehet, mert a sport hősöket ad az országnak, az összetartozás élményét nyújtja, s ugyanakkor alázatra és kitartásra is nevel. Hozzátette: bízik benne, hogy a határozat olyan támaszt nyújt, hogy ezentúl méltó módon lehet megünnepelni a sport jeles napjait.

Földi László, a KDNP országgyűlési képviselője reméli, hogy ezek a napok nemcsak egyszerűen bekerülnek a naptárba, hanem tartalommal is meg fognak telni.

Orendi Mihály, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke arra emlékeztetett, hogy a Magyar sport napját 2001 óta minden évben megtartják egy olyan sportverseny emlékére, amely 142 éve nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is az első volt. A sportvezető reményének adott hangot azzal összefüggésben, hogy a politikai pártok és a sportszervezetek között tapasztalt összefogás a jövőben is fennmarad.

Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a Magyar diáksport napját már tizenegy éve mindig megtartják, sőt, magyar javaslatra Európa is átvette a kezdeményezést, s tavaly 26 ország 7000 iskolájában több mint kétmillió fiatal mozgott legalább két órát ezen a napon. Az elnök bízik abban, hogy a parlamenti határoznak köszönhetően idehaza is még több iskola kapcsolódik majd be a diáksport napi programokba.

Tapolczai Gergely, a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke köszönetét fejezte ki, hogy a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvényhez hasonlóan ez a parlamenti határozat is minden párt támogatását élvezi, s ezt szimbolikusnak nevezte.

Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetemes magyar sport első Európa-bajnoki aranyérmét 1895-ben egy hallássérült korcsolyázó, Földváry Tibor nyerte és azt is kiemelte, hogy a nyári olimpia után az 1912-ben indult Siketlimpia a második legnagyobb múltú nagy nemzetközi sportesemény.

Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: “az Országgyűlés döntése fényes bizonyítéka annak, hogy most már több van, ami összeköt bennünket, mint ami szétválaszt”. Felidézte, hogy a magyar parasport immár 47 éves múltra tekint vissza, majd arról beszélt, hogy az MPB februárban ünnepli fennállása 20. évfordulóját, s az ebből az alkalomból sorra kerülő nagyszabású eseménysorozatra első alkalommal érkezik majd Magyarországra Andrew Parsons, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság elnöke.

Az MTI kérdésére elmondta: korábban már született egy törvény a magyar sport napjáról, amely később rendeletté változott, majd a jogrendszer egyszerűsítése következtében véletlenül hatályon kívül helyezték.

“Ezzel a korrekcióval a Magyar sport napja most újra visszakerül a jogrendszerbe, amiben egyszer már ott volt” – fűzte hozzá a kulturális bizottság elnöke.

Az Országgyűlés kedden 177 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el azt az ötpárti határozati javaslatot, amely a Magyar Athletikai Club által Budapesten 1875-ben megrendezett első szabadtéri sportverseny évfordulóját, május 6-át a Magyar sport napjává, a Mozgásgátoltak Halassy Olivér Sport Club 1970-ben történt megalakulásának napját, február 22-ét a Magyar parasport napjává, a Siketek Sportklub 1912-es alapítását, június 2-át a Magyar Siketsport napjává, szeptember utolsó péntekét pedig a Magyar diáksport napjává nyilvánítja.

(MTI nyomán)

facebook.com/orbanviktor

A kormányfő a magyar nyelv egyediségét hangsúlyozva úgy fogalmazott: “mi magyarok sokszor érezzük úgy, hogy a nyelvünknek a különlegessége kizár a világból és bezár bennünket a saját világunkba”. Ráadásul a nemzet harmada az ország határain kívül él és azért harcol, hogy a saját nyelvét használhassa – vont párhuzamot a jelnyelvvel, amit különleges értéknek nevezett.

Elismerésre méltónak tartotta, ahogy a siketek küzdelmet vívnak érte és azt akarják, hogy a világ minden országában, az élet minden területén legyen joguk saját jelnyelvük használatára, a siket kultúra gondozására és fejlesztésére.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Orbán Viktor a résztvevőknek azt mondta: olyan országba érkeztek, ahol a siketek és nagyothallók rengeteget dolgoztak azért, hogy megbecsült részét képezzék a társadalomnak. Beszámolt arról, hogy a 2011-ben elfogadott alkotmány külön bekezdést tartalmaz a jelnyelvről, világosan kimondva: az a magyar kultúra része. Hozzátette azt is, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ egyezményt, 2009 óta pedig a világ legkomplexebb jelnyelvi törvénye van hatályban, amely mindent szabályoz, legyen szó oktatásról, tolmácsszolgálatról, vagy magának a jelnyelvnek az oktatásáról.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

A siketeket “a mi országunkban megilleti a nyelvhasználat joga az élet minden területén” – emelte ki a miniszterelnök, aki példaként hozta, hogy az országos televíziós csatornáknak saját költségükön, 100 százalékban akadálymentesíteniük kell műsoraikat.

A kormányfő a további teendők közé sorolta a siketek kétnyelvű oktatásának megteremtését, jelezve: a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézete hozzáfogott az előkészítéshez. Ezt azzal magyarázta, hogy a siket fiatalok olyan tudást szerezzenek, ami biztos belépés számukra a munkaerőpiacra.

Fotó: Szecsődi Balázs

Orbán Viktor azt is megjegyezte: büszke arra, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) soraiból többen is szerepet vállalnak a magyar közéletben, ezzel bátorságot, biztatást, példát mutatva a többi siket fiatal számára. Kósa Ádám az európai parlament megbecsült tagja, Tapolczai Gergely az Országgyűlésben lát el fontos munkát, Lovászy László pedig a kormány felkérésére az ENSZ-ben képviseli a fogyatékkal élőket – sorolta.

A miniszterelnök közölte azt is, hogy Magyarország kiáll a Siketek Világszövetsége által képviselt célokért és támogatja azt a kezdeményezést, hogy nemzetközi világnapja is legyen a jelnyelvnek. Jelezte: Magyarországon az idei évtől kezdve – a jelnyelvi törvény évfordulójára emlékezve – november 9. a magyar jelnyelv napja.

Kósa Ádám, a fennállásának 110. évfordulóját ünneplő SINOSZ elnöke köszöntőjében arról tájékoztatott, hogy a budapesti tanácskozáson a résztvevők megosztották tudásukat egyebek mellett a kétnyelvű oktatásról, a család és a jelnyelv kapcsolatáról, a segítő technológiák nyújtotta lehetőségekről és a foglalkoztatásról.

Colin Allen, a Siketek Világszövetségének (WFD) elnöke pedig azt emelte ki, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a nemzeti jelnyelvén tanulhasson, ami teljes értékű nyelv. Az oktatást, írástudást pedig a beilleszkedés és a karrier célok szempontjából is fontosnak nevezte.

(MTI)

A fideszes politikus felidézte: Tapolczai Gergely siket fideszes országgyűlési képviselővel közösen nyújtották be módosító javaslatukat az áfatörvényhez. Elmondta: ezt a javaslatot október 15-én, a fehér bot világnapján fogalmazták meg, amikor ellátogattak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházába.

Nagy Sándor, a szövetség elnöke akkor azt mondta, a vak emberek információhoz jutásában szinte nélkülözhetetlen a pontírás, ezzel tudnak újságot, könyvet olvasni, az országban élő siketvakoknak pedig szinte kizárólagos információs forrás a pontírás.

Nyitrai Zsolt csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: Magyarország kormánya az “adócsökkentés kormánya”. Eddig is sok mindennek csökkentették az áfáját. A legfontosabbak között említette, hogy már korábban csökkentették a tej, a tojás, a baromfi- és sertéshús áfáját, jövőre pedig a halhús áfája is 27-ről 5 százalékra csökken.

Az Országgyűlés mostani döntésével a Braille-nyomtató és Braille-kijelző áfájának 27-ről öt százalékra csökkent. Kérdésre válaszolva a miniszterelnöki megbízott elmondta: ez a csökkentés nemcsak intézmények, szervezetek, hanem magánszemélyek vásárlását is érinti.

Nyitrai Zsolt elmondta: Magyarországon mintegy 80 ezer látássérült ember van: köztük 70 ezer gyengén vagy alig látó, és tízezer ember vak. Az ő hétköznapjaikat könnyíti meg e nélkülözhetetlen eszközök áfájának csökkentése.

(MTI)

kormany.hu

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott, országgyűlési képviselő, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházában a látássérültek (a fehér bot) nemzetközi napja alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a látássérült embereknek fontos áfacsökkentésért módosító javaslatot nyújtottak be Tapolczai Gergellyel az áfatörvényhez.

Azt mondta, az áfacsökkentés 2018. január 1-jétől lépne hatályba, hozzátéve, az áfacsökkentés jelentős segítséget nyújthat a vak és gyengén látó embereknek, akik ezeket az eszközöket használják.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Nyitrai Zsolt felidézte: Magyarországon 86 ezer ember vak, illetve gyengénlátó. A vakok száma több mint 9 ezer, több mint 73 ezren gyengén vagy alig látnak, és több mint 3 ezer siketvak él az országban.

Azt mondta: a kormány stratégiai partnerként kezeli a jövőre alapításának 100. évfordulóját ünneplő Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét (MVGYOSZ). Ezt mutatja az is – tette hozzá -, hogy míg a szervezet költségvetési támogatása 2010-ben 97 millió forint volt, 2017-ben ez az összeg már 195 millió.

Kiemelte: a vakok és gyengénlátók esetében is fontos a “semmit rólunk nélkülünk”-elv, ezért minden fontos döntést és szabályozást az érdekképviseleti szervezet bevonásával hoznak meg. Példaként említette az együttműködésre, hogy a kormányzati kommunikáció megismertetésére – a szervezet javaslatára és bevonásával – hangoskönyvet hoztak létre, és akadálymentesítették az állami rendezvényeket.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke fontosnak nevezte, hogy a kormány több szinten is érdemi párbeszédet folytat a vakokat és gyengénlátókat képviselő szervezettel.

Mint mondta, a vak emberek információhoz jutásában szinte nélkülözhetetlen a pontírás, ezzel tudnak újságot, könyvet olvasni, az országban élő siketvakok számára pedig szinte kizárólagos információs forrás a pontírás.

Véleménye szerint az áfacsökkentés nagyon kedvező lenne, hiszen így azok is hozzájutnának ezekhez a nélkülözhetetlen eszközökhöz, akik eddig nem tudtak. Hozzátette: a költségvetési támogatás emelkedése is nagyon fontos a szövetség számára, mivel sok szolgáltatást nyújtanak a vakoknak és gyengénlátóknak. Példaként említette a saját nyomtatású Braille-kiadványokat, kottákat, a Braille-könyvtárat, valamint a vakvezetőkutya-képzést.

Tapolczai Gergely siket országgyűlési képviselő jelelve osztotta meg gondolatait a sajtótájékoztatón. Kiemelte: a Fidesz-KDNP mindent megtesz azért, hogy elősegítsék a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét, erre a célra jövőre 260 millió forintot fordítanak, 100 millió forinttal többet, mint idén.

Hozzátette: vannak nagy múltú, nagy érdekvédelmi szervezetek, mint az MVGYOSZ vagy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, de vannak fiatal szervezetek is, mint a Siketvakok Országos Egyesülete, és ezek a kisebb szervezetek is részesülnek az 5 százalékos költségvetésitámogatás-emelésben.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1969-ben nyilvánította október 15-ét a fehér bot nemzetközi napjává, a vakok világnapjává, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a vakok és gyengénlátók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, és segítsék társadalmi beilleszkedésüket.

fidesz.hu

A jövő évi költségvetés fogyatékkal élőket érintő számaira szerdán Tapolczai Gergely fideszes országgyűlési képviselő, valamint frakciótársa, Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatón.

A siket politikus, Tapolczai Gergely jelnyelvi tolmács segítségével közölte: több forrás áll majd rendelkezésre segítő kutyák képzésére, a szülők támogatására, a fogyatékkal élő embereket nevelő családok otthonában nyújtott segítségre, valamint speciális autók beszerzésére.

Fotó: fidesz.hu

Emellett jövőre 20 millió forinttal nő a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás forrása 555 millió forintra, a többletet a szakemberhiány orvoslására fordítható. 13 millió forinttal jut több a fogyatékosok sportjára, összesen 460 millió forint, a vakok személyi járadékára és fogyatékossági támogatásra pedig összesen 35,6 milliárd forintot különít el a büdzsé – tette hozzá.

A fogyatékosok érdekvédelmi szervezeteinek támogatása 2011 óta 20 százalékkal emelkedett, míg esélyegyenlőségi programjaik kerete több mint a duplájára nőtt, ami azt mutatja, hogy a kormány és a Fidesz-KDNP kiemelt figyelmet fordít erre a társadalmi csoportra – összegezte a politikus.

Nyitrai Zsolt a több mint 600 ezer fogyatékkal élőt érintő eddigi eredmények között említette, hogy míg hét évvel ezelőtt 45 ezer megváltozott munkaképességűnek volt munkája, az idei év elején közülük több mint 80 ezren dolgoztak.

Szólt a Kontakt Tolmácsszolgálatról, amely több mint 70 ezer siket vagy nagyothalló ember számára teremti meg a lehetőséget a kommunikációra jelnyelvi tolmács nélkül. 2016-ban az Erzsébet program keretében több mint négyezer fogyatékkal élő üdült kedvezményesen, a Lehetőségautó-program keretében pedig szintén több mint négyezren jutottak új autóhoz vagy tudták átalakítani a meglévőt.

Szinte az összes nagy fogyatékosügyi érdekképviseleti szerv bevonásával írta alá a kormány azt a megállapodást, amely biztosítja az állami ünnepek akadálymentesítését, és már a Megyei Jogú Városok Szövetsége is napirendre vette a kérdést – sorolta.

A segítőkutyák képzésére fordítható összeg jövőre szinte megduplázódik – tette hozzá, és egy olyan, a kormány által támogatott civil szervezeti kiadványt is felmutatott, amely bibliai üzenetet közvetít az értelmi fogyatékosoknak.

 (MTI)

kormany.hu

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott emlékeztetett, március elején írt alá megállapodást a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Honvédelmi Minisztérium és négy országos fogyatékosságügyi érdekképviseleti szervezet az állami rendezvények fizikai és infokommunikációs akadálymentesítéséről.

Ennek továbbgondolásaként keresték meg a megyei jogú városok polgármestereit és Szita Károlyt, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnökét, hogy hasonló megállapodások jöjjenek létre önkormányzati szinten is a helyi érdekképviseleti szervezetekkel – közölte a miniszterelnöki megbízott.

Szeretnék elérni, hogy a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak részt venni a nemzeti ünnepeken – emelte ki Nyitrai Zsolt.

Szita Károly a megváltozott munkaképességűeket is foglalkoztató, VIII. kerületi Premier Kultcaféban tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az akadálymentesítés nem annyira pénz, hanem inkább odafigyelés kérdése, és már egyre több önkormányzatnál kezd gyakorlattá válni. Az útfelújításoknál például mind gyakrabban figyelembe veszik a mozgáskorlátozottak igényeit, a képviselő-testületi ülések televíziós közvetítését pedig sok helyen feliratozzák vagy jeltolmácsolással látják el.

Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos azt mondta, bízik abban, hogy egyéb területeken is megvalósulhat az akadálymentesítés, így a “rendezvényeken túlmutató üzenete” lehet a megállapodásnak.

Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnökségi tagja nagy előrelépésnek nevezte a megállapodást, mert így már nem csak “esetlegesen” fordul elő akadálymentesítés a nemzeti ünnepeken.

Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke úgy fogalmazott, Magyarország többszörösen is elkötelezte magát amellett, hogy a fogyatékossággal élők egyenrangú tagjai lehessenek a társadalomnak. Ez kifejeződik az alaptörvényben, az 1998-ban elfogadott esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben, valamint egy erre vonatkozó ENSZ egyezmény ratifikálásában is – tette hozzá.

(kormany.hu/MTI)