Mint Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, a víz pillanatok alatt zárta el a külvilágtól a településeket, intézmények váltak működésképtelenné, családokat kellett nagyon gyorsan biztonságba helyezni. A kár mértéke igen jelentős, amely egyrészt az elpusztult, megsérült javakból, értékekből, másrészt a helyreállítás költségeiből ered.

Azonban minden rosszban van valami jó – hívta fel az Országgyűlés figyelmét –, ez a vészhelyzet megmutatta, hogy a helyben élő emberek össze tudnak fogni, gyors és hatékony segítséget tudnak nyújtani. Talán ennek is köszönhető, hogy komoly személyi sérülés nem történt.

A honatya kiemelte: itt a Magyar Országgyűlés nyilvánossága előtt is szeretne köszönetet mondani azoknak, akik segítették az árvízi védekezést. Köszönetet mondott az árvízi védekezésben résztvevő helyi lakosoknak. Köszönetet kell mondanunk – folytatta az önkéntes és hivatásos tűzoltóknak, katasztrófavédőknek és a rendőröknek valamint a polgárőröket is.

Nyitrai Zsolt elmondta, minden tiszteletem azoké a helyi vállalkozóké, akik önkéntes módon gépekkel segítették a védekezést, a kotrást és a szállítást. Süvegeljük meg az árvízi védekezést irányító polgármestereket is. Polgármesterekkel folyamatosan egyeztetünk a károk helyreállítása kapcsán. A víz levonultával el kellett végezni a takarítást, fertőtlenítést, helyre kellett állítani a minden napi élet feltételeit, normális körülményeit.

A helyreállítás költségét 350 millió Ft-ra becsülik, a védekezés költségei meghaladják a 10 millió Ft-ot. Mivel a villámárvíz Heves megyében, több mint 12 települést, két választókerületet is érint, ezért Horváth László képviselőtársammal közösen azt kérjük Magyarország Kormányától, hogy a lehető leghamarabb nyújtson segítséget a településeknek, a villámárvíz okozta károk helyreállításra, megtérítésére – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

fidesz.hu

Nyitrai Zsolt a budapesti sajtótájékoztatón emlékeztetett: június 23-án, vasárnap villámárvíz sújtotta Heves megye 17 települését, a víz pillanatok alatt zárta el a külvilágtól a településeket, intézmények váltak működésképtelenné, családokat kellett gyorsan biztonságba helyezni.

A kár mértéke igen jelentős, mely egyrészt az elpusztult javakból, értékekből, másrészt a helyreállítás költségéből ered. Mint kifejtette, minden rosszban van valami jó, hiszen a vészhelyzet megmutatta, milyen erős közösség él a településeken, ugyanis összefogásukkal megakadályozták a súlyosabb következményeket.

Fotó: fidesz.hu

A miniszterelnöki megbízott megköszönte az árvízi védekezésben résztvevő emberek, önkéntes és hivatásos tűzoltók, rendőrök, polgárőrök, katasztrófavédők, valamint a védekezést irányító polgármesterek munkáját. Köszönetet mondott a helyi vállalkozóknak is, akik gépekkel segítették a védekezést, kotrást, szállítást. Nyitrai Zsolt kiemelte: szerencsére nem sérült meg senki.

Mint hangsúlyozta, Horváth László képviselőtársával – mint ahogy az eddigiek során is – folyamatosan egyeztet, hogy a polgármesterek bevonásával közösen lépjenek fel a károk helyreállítása érdekében.

Horváth László mindehhez hozzátette: június 23-án a Heves megyei Terpesen 154 milliméter csapadék zúdult le, a korábbi “rekorder” Hajdúböszörmény volt, ahol 1982-ben egy nap alatt 115 milliméter csapadék esett. Ilyen nagy mennyiségű vízzel szemben a kistelepüléseknek nincs esélyük, a kérdés az, hogy a bekövetkező kárt mennyire tudják enyhíteni – jegyezte meg.

Mint mondta, a víz levonultával helyre kell állítani a mindennapi élet feltételeit, el kell végezni a takarítást, fertőtlenítést.

Az önkormányzatok a kormánytól kérhetik, hogy a védekezés, helyreállítás költségeit állja; a helyreállítást jelenleg 350 millió forintra becsülik, a védekezés költségei 10 millió forintot tesznek ki, az állami közutakban 150 millió forint kár keletkezett – közölte.

Heves megyei képviselőként azt kérik a kormánytól, hogy a törvényes keretek között a lehető leghamarabb térítse meg az önkormányzatoknak a védekezés, helyreállítás költségeit.

Amíg 2010-ben nyolc szervezet kapott 522 millió forintot, 2019-ben már ennek az összegnek több mint a kétszerese lesz elérhető a költségvetésben.

A kormány a fogyatékosságügy területén kiemelten fontosnak tartja a „semmit rólunk, nélkülünk” elv érvényesülését, ezért évről évre támogatja az érintetteket képviselő szervezeteket. 2018-ban elérte az 1 milliárd forintot azoknak az egyesületeknek és alapítványoknak a támogatása, amelyek mozgássérült, hallássérült, látássérült, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos embereknek nyújtanak segítséget. Jövőre újabb 10 százalékkal emelkedik ezeknek a szervezeteknek támogatása.

A kormány összesen mintegy 1,16 milliárd forintot biztosít a költségvetésben az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Magyar Szervátültetettek Országos Sport, a Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége, Autisták Országos Szövetsége, Siketvakok Országos Egyesülete, az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége, a Dévény Anna Alapítvány, a Kézenfogva Alapítvány, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, az Afázia Egyesület és a Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete számára.

Magyarország Kormánya köszönetét fejezi ki a fogyatékossággal élő honfitársainkat segítő érdekképviseleti szervezetek szakmai támogatásáért, valamint elismeri a fogyatékos emberekért dolgozó szakemberek munkáját.

(EMMI)

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Füzesabony és térsége országgyűlési képviselője szólt arról, hogy a város több évtizedes egy helyben topogás után a 2014-es önkormányzati választások után végre elindult a dinamikus fejlődés útján, s ez a folyamat a jövőben is folytatódhat a szavazók bizalmából.

Hangsúlyozta: a település négy esztendő alatt az átlagot jóval meghaladó módon, több mint négymilliárdos állami, kormányzati, illetve uniós támogatásban részesült. Ennek köszönhetően kezdődhet el egy modern, méltó városközpont kialakítása, így sikerült felújítani az óvodát, a bölcsődét, az iskolát és a sportcsarnokot is. Ugyanakkor a támogatás nélkül nem lehetett volna elnyerni az Ipari Park címet sem, ahová már beruházási források is érkeztek, elősegítve az új munkahelyek megteremtését.

Nyitrai Zsolt hozzátette, ha április 8-án a helyiek bizalmukról és támogatásukról biztosítják az eddigi terveket és elképzeléseket, akkor a fejlődés tovább folytatódhat a füzesabonyi családok életének javítása érdekében.

Nagy Csaba polgármester megköszönte a kormány és az országgyűlési képviselő eddigi segítségét, majd szólt az „Építs jövőt Füzesabonyban!” című pályázat aláírásáról, amely bérlakások kialakításáról is szól. Elmondta: 15 lakásban 26 (18-35 év közötti) fiatal két éven át csak a rezsit köteles fizetni, így támogatják önálló életkezdésüket a városban. A program része az az ösztönző rendszer is, mely alapján egy éven át húsz fiatal kap havi 52 ezer forintot, hogy támogassák őket egy-egy hiányszakma elsajátításában. Ugyancsak az ifjúság megtartását szolgálja az a projekt, melynek lényege: három éven át nyaranta nyelvtanfolyamokat szerveznek azoknak a diplomás fiataloknak, akik még nem szerezték meg a nyelvvizsgát.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Füzesabony és térsége országgyűlési képviselője az újabb sikeres pályázattal összefüggésben utalt arra, hogy hosszú évtizedek egy helyben toporgása után 2014-től valóban megindult a város és környékének fejlődése. Bár a település jó adottságokkal rendelkezik, sokáig mégsem történt semmi a fejlesztések területén.

Ugyanakkor az utóbbi közel négy esztendőben 3,5 milliárdnyi támogatás érkezett a térségbe, a most bejelentett pályázati siker után pedig az az összeg már meghaladja a 4 milliárd forintot.

Ezúttal nem csak Füzesabony, hanem hat környező település, Besenyőtelek, Dormánd, Egerfarmos, Mezőszemere, Mezőtárkány és Szihalom is részesül a félmilliárdos forrásból, amelyet közösen, kiváló együttműködéssel és tervezéssel nyertek el a települések önkormányzatai.

A pályázat célja az volt – folytatta Nagy Csaba Füzesabony polgármestere –, hogy jó minőségű közszolgáltatásokat nyújtsanak az embereknek, támogassák a hátrányos helyzetű emberek, családok felzárkóztatását, valamint segítsék a társadalmi együttműködést az aktivitás fokozásával, a közösségek megerősítésével. Mint hozzátette: a polgármesterek összefogásával sikerült az elképzeléseket koordinálni.

Az érintett polgármesterek örömüknek adtak hangot, hogy Füzesabony vezetésével elindulhat a három éven át tartó projekt, amelynek nagy erénye, hogy mindenki érvényesíthette akaratát, sajátosságait és igényeit, így testreszabott pályázatot sikerült összeállítani. Többen is kiemelték a hátrányos helyzetű diákoknak szóló ösztöndíj-programot, valamint azt, hogy a következő években könnyebb lesz színvonalas rendezvényeket szervezniük a településeknek.

Eger térségében 17 településre közel 1,9 milliárd forint támogatás érkezik. A teljesség igénye nélkül, olyan évtizedek óta megfogalmazott célokat sikerül elérniük a pályázatoknak köszönhetően, mint a sarudi, demjéni, kerecsendi leromlott önkormányzati épületek felújítása, a kerékpárút építésének folytatása Egerszalókról Kerecsendre, illetve Maklárról Andornaktályára, vagy éppen Füzesabony leromlott városrészeinek rehabilitációja. Ugyancsak pályázati forrásból újulhat meg a dormándi óvoda, a szarvaskői és az egerfarmosi művelődési ház is.

Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője elmondta: “Az önkormányzatok minden esetben a legégetőbb helyi problémák megoldására pályázhattak. Az egyszerűbbé vált pályázati rendszernek, valamint a szereplők közötti együttműködésnek köszönhetően még idén megkapják a fejlesztésekhez rendelt támogatásokat.”

Eger, 2017. december 23.

A Széchenyi 2020 program keretében meghirdetett infrastrukturális fejlesztésekre az Egri Tankerületi Központ összesen tizenkét pályázatot nyújtott be. Ezek közül ötöt a „Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése, a hátránykompenzáció elősegítése és a minőségi oktatás megteremtése érdekében” címmel, hetet pedig „Az állami fenntartású köznevelési intézmények tanulást segítő tereinek infrastrukturális fejlesztése” címmel.

Tizenegy pályázatra a napokban a tankerület megkapta a támogatói döntésekről szóló értesítéseket, melyek alapján több település oktatási intézményében a következő – régóta várt – fejlesztések indulhatnak el.

1. A Poroszlói Vass Lajos Általános Iskola fejlesztése című pályázaton az intézmény közel 309 millió forintot nyert.

Ennek keretében a poroszlói intézmény mellett annak sarudi telephelye is támogatásban részesül. Poroszlón bővítik és modernizálják az épületet az energetikai követelményeknek megfelelően: kialakítanak hat csoportszobát, kicserélik a tornaterem ajtaját, felújítják az udvart és az épület faburkolatát. A tetőre pedig az energiatakarékosság érdekében napelemek kerülnek.

2. Az Egri Balassi Bálint Általános Iskola 150 milliót nyert tornaterem, illetve tornaszoba, valamint ezek kiszolgálóhelyiségeinek korszerűsítésére, de megvalósulhat a sportudvarok felújítása is. Mód nyílik a természettudományos tárgyak oktatását segítő tantermek korszerűsítésére, nyílászárók cseréjére is.

3. Az Egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium szintén 150 milliós támogatást nyert, itt elsősorban az energetikai rendszert modernizálják. Ugyanakkor jut pénz belső átalakításokra, nyolc tanterem és az aula komplett felújítására.

4. A Besenyőtelki Dr. Berze Nagy János Általános Iskola több mint 148 milliót nyert a pályázaton. Ebből az összegből jut a tetőszerkezet és a homlokzat szigetelésére, valamint felületkezelésére is.

Emellett nyílászárókat is cserélnek, felújítják a mosdókat, de megújul két tanterem is. Lehetőség lesz a színházterem és a tornaterem korszerűsítésére is, de elkezdődnek a biztonsági kamerák telepítéséhez szükséges kivitelezési munkák is.

5. Az Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola Árpád Fejedelem Tagiskolája 43 millió forintot kapott, amelyből megvalósulhat az épület teljes tetőcseréje.

A kormány minden szükséges feltételt igyekszik megteremteni ahhoz, hogy a magyar diákok színvonalas oktatásban részesüljenek, ugyanakkor jobb körülmények között tanulhassanak.

kormany.hu

Nyitrai Zsolt a – Túrós Andrással, a szövetség elnökével közösen tartott – sajtótájékoztatón bejelentette, a kormány még ebben az évben stratégiai megállapodást köt a több mint huszonöt éves civil szervezettel. Hozzátette: még ebben az évben tájékoztató kiadványt juttat el a kormány a polgárőrökhöz, ebben a közösen elért eredményeket veszik számba.

Túrós András kiemelte: a szervezet 2012 óta – amikor hatályba lépett a polgárőrségről szóló törvény – fejlődik a leglátványosabban, szakmai munkájában és jogi környezetében is megújult.

Felidézte: a törvény értelmében a polgárőrség monopolhelyzetbe került a közterületi bűnmegelőzésben, a köztestületté minősítése pedig megfelelő rangot adott az irányító tevékenységéhez.

Túrós András elmondta azt is, a költségvetési törvény 1 milliárd 50 millió forint működési támogatást biztosít a polgárőrségnek, ebből 700 millió forintot a megyei szövetségek közvetlenül megkapnak, a további 250-300 millió forintot pedig közvetetten, jutalmak, oktatási költségek biztosításával adják tovább a megyei szövetségeknek.

Hozzátette: az utóbbi három évben a polgárőr-egyesületek 570 új terepjáróhoz jutottak a kormányzati pályázatokon, a rendőrség 1200 kerékpárt és 100 segédmotoros kerékpárt adományozott nekik, és kaptak 32 ezer láthatósági mellényt.

“Az ország védelmi rendszere jól működik, a rendszerváltozás óta soha nem volt ilyen kiegyensúlyozott a közbiztonság, mint napjainkban” – jelentette ki, hozzátéve, Magyarország “a béke szigete”, ebben pedig a polgárőrségnek is szerepe van.

A polgárőrök 2016-ban 9 millió szolgálati órát teljesítettek, egy polgárőr átlagosan 150-160-at évente. A látható közterületi polgárőrszolgálat javítja a lakosok biztonságérzetét, jelentős bűnmegelőző hatása van, ezért céljuk, hogy 2018-tól már 10 millió szolgálati órát teljesítsenek a polgárőrök.

A szövetség elnöke a polgárőrség kiemelt programjai közül megemlítette a 300×100 programot, amelynek keretében 300 településen szerveztek bűnmegelőzési programot a rendőrséggel és az önkormányzattal összefogva. Ennek eredményeként 20-30 százalékkal csökkent a jogsértések száma, így a programot folytatják, akárcsak a nagyvárosok biztonságát javító és a határvédelmi programot is.

Túrós András jelezte: tavaly megalakult a polgárőrség határvédelmi tagozata, 55 egyesülettel és 1200 polgárőrrel, felkészültek arra, hogy ha szükség van rájuk, folyamatosan részt vegyenek a migráció kezelésében. A lovas tagozat 800 lóval, 900 lovassal a külterületek ellenőrzésében, az alföldi tanyák és az országhatár védelmében vesz részt.

Jelenleg 2074 polgárőr-egyesület működik, 61 437 taggal. Tavaly ötezerrel nőtt a polgárőrök száma. 2015-től lehetőség van ifjú polgárőrök belépésére is, ma már 1100 14-18 éves tagja a szervezetnek.

Túrós András elmondta azt is, az OPSZ kapcsolatban áll a kárpátaljai magyarlakta települések polgárőrszervezeteivel is, létrehozták a Kárpát-medencei polgárőrfórumot, amelyhez várhatóan erdélyi települések is csatlakoznak a hét végén.

Kitért arra is, hogy újraindítják a lakásbetörések és gépkocsilopások megelőzése érdekében a “szomszédok egymásért” mozgalmat, és azokban az iskolákban, ahol rendészeti fakultáció folyik, ifjúpolgárőr-centrumokat akarnak létrehozni.

Nyitrai Zsolt kérdésre válaszolva elmondta: a kormányzat szerint igenis szükség van a határkerítésre, amely Európa többi országának is védelmet nyújt, ezért kérték, hogy az Európai Unió térítse meg a kerítés építési költségének felét. A politikus jelezte: biztos abban, hogy a migráció kérdésköre a következő év április-májusáig, az országgyűlési választásokig napirenden lesz.

(MTI)

TV Eger

Az alapítvány alapítóinak és segítőinek köszöntése után Nyitrai Zsolt elmondta: az állatvédelem kapcsán nem árt felidézni azokat az eredményeket, amelyeket közösen értünk el az utóbbi években. A kormány ugyanis 2010 óta fontos feladatának tekinti a felelős állattartás erősítését nem csupán a házi kedvencek, de a haszonállatok esetében is.

Hozzátette: elsősorban tudatformálásra van szükség, mindenkinek meg kell tanulnia, hogyan kell viselkedni az állatokkal annál is inkább, mert Magyarországon 2 millió kutya él, a macskák száma pedig eléri a 2,4 milliót.

Szólt arról is, hogy idén először külön költségvetési sort „kapott” az állatvédelemre szánt támogatási összeg, amely jövőre tovább emelkedik. A 2010-es esztendőtől kezdve összességében több mint 3,4 milliárd forintot fordított az állami költségvetés az állatvédelemre – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

Nagyon jó hír az is – folytatta -, hogy egyre többen nem a tenyésztőktől, hanem az állatmenhelyekről választanak maguknak kutyát és macskát, így a hányattatott sorsú élőlények is családias, szerető környezetbe kerülhetnek.

A honatya az alapítvány és a macskaotthon példáját említve beszélt arról, hogy hazánkban – így Kápolnán is – sikert és eredményt hozott az együttműködés. Jó példaként említette azt a kutyakereső mobil applikációt, amely egy civil szervezet és a hatóság közös munkájának köszönhetően segíti az eltűnt ebek felkutatását.

Szót kell ejteni arról is, hogy még mindig sok támadás éri az emberek részéről az állatokat, ezért a Btk. szigorításával akár letöltendő börtönbüntetést is kaphatnak az állatkínzók, erre már több példa is volt az utóbbi években – mondta az országgyűlési képviselő.

A kápolnai otthon most két civil szervezet – a Macskaárvaház Alapítvány és a Régi Járművek Egri Egyesülete – együttműködése révén egy robogót kapott ajándékba, amellyel felkutathatják és szállíthatják a bajba jutott cicákat. Köszönetet kell mondani mások mellett Kiss Norbert Európa-bajnok kamionos versenyzőnek, a segítőknek, mecénásoknak és az aktivistáknak, mert ezeknek az embereknek nagy részük van abban, hogy a 10 éve létező alapítvány közel két éve egy modern és barátságos macskaotthont varázsolhatott egy régi épületből – tette hozzá Nyitrai Zsolt.

TV Eger

Ostoroson az elnyert majd 30 millió forintos támogatásnak köszönhetően megújult a polgármesteri hivatal épülete. Fűtéskorszerűsítés, kazáncsere, fűtésszerelés, homlokzati nyílászárók cseréje, belső nyílászárók korszerűsítése, festési munkálatok, homlokzatfestés, belső ajtófelújítás, festést végeztek el az épületen – számolt be róla Böjt László polgármester.

Hozzátette – ez az épület az 1920-as években épült, azóta szolgálja a település lakosságát. Kisebb felújítási munkálatokat ugyan már végeztek rajta, mint az uniós pályázati forrásból finanszírozott akadálymentesítés, napelemek elhelyezése, energetikai fejlesztés és a nyílászárók cseréje. Érdekességként hozzátette – az egyik beltéri ajtó kibontáskor időkapszulát találtak, melyben az szerepelt „Ezt az ajtót 1956-ban cserélték ki”.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Ostoros és térsége országgyűlési képviselője, a beruházás átadón elmondta, ha azt vizsgáljuk, hogy hazánk jelenleg milyen állapotban van, akkor kijelenthetjük, nagyon sok a tennivaló, de közös erőfeszítéseinknek köszönhetően jó úton járunk, komoly országos és helyi eredményekről számolhatunk be. A honatya hozzátette – sok feladatunk van, de hazánk erősödik. Hangsúlyozta ez mind annak köszönhető, hogy az uniós tagállamok közül hazánkban a második legolcsóbb a rezsiköltség, csökken az államadósság, valamint a munkanélküliek száma. Ma Magyarországon 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben.

A képviselő kijelentette – ebben az uniós ciklusban Heves megye 60 milliárd Ft támogatásban részesül. Az a cél, hogy minden település léphessen előre egyet, majd hozzátette – minden település nyertes lesz a választókerületben. Ostoros kapcsán elmondta, hogy a jelenlegi, közel 30 milliós támogatáson kívül több sikert is magáénak tudhat a település, az 56-os emlékév kapcsán, a Büszkeségpont pályázaton 5 millió forintot nyert emlékműállításra, Magyarország kormánya pedig 40 millió forintos adósságtól szabadította meg a települést.

Nyitrai Zsolt elmondta, Ostoroson ezen felül a következő időszakban több fejlesztés is megtörténhet. A TOP keretén belül 70 millió forintból megvalósulhat az iskola tetőszerkezetének felújítása, a Művelődési Ház energetikai korszerűsítése.

A továbbiakban augusztus 15-ig  pályázik a település a TOP második ütemében 48 millió  forint értékben bölcsőde és óvoda felújításra. Beszéde végén boldog születésnapot kívánt Böjt Lászlónak, majd a nemzetiszínű szalag átvágásával átadták az épületet. A térségben minden településnek nyernie kell!