Fotós: Krasznai-Nehrebeczky Mária

A Szövetségben a szőlő- és bortermelőkkel című kiadvány nyolc év együttmunkálkodását reprezentálja azokkal a kiváló szakemberekkel, gazdákkal, akik nagyon sokat tettek azért, hogy a magyar bor egyre jobb minőségű legyen, külföldön és belföldön egyaránt visszanyerje rangját – mondta a tárcavezető. Hozzátette: mára nagyon látványos minőségi javulás és szolid mennyiségi gyarapodás is jellemzi e fontos területet.

A 20 ezer példányban készült füzetet elsősorban a szőlő- és bortermelőkhöz juttatják el – közölte Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott.

Fotós: Krasznai-Nehrebeczky Mária

Fazekas Sándor kitért arra, hogy a borok világa a magyar identitás elválaszthatatlan részét képezi, hungarikumok is vannak köztük, a Tokaji Aszú, a Törley pezsgő és az Egri Bikavér.

Kiemelte, hogy a mintegy 40 ezer szőlő- és bortermelővel együttműködve sikerült lépésről lépésre megvalósítani a borászok 12 pontjában foglaltakat, a szakmai fórumokon felvetett javaslatokat, új hegyközségi törvény született, amivel létrejött a borászok önkormányzata.

Egyszerűsödött a támogatások igénybevétele. Mintegy 20 ezer hektár szőlőültetvény újult meg a közös uniós agrárpolitikai források felhasználásával. A szőlő-bor nemzeti támogatási programban 2014 és 2018 között 145,5 millió euró áll rendelkezésre – ismertette a miniszter.

A vidékfejlesztési programban a borászat fejlesztésére mintegy 40 milliárd forint jut, évente 8,5 milliárd forint, ami lehetővé teszi, hogy a technológiai fejlődés folyamatos legyen és a borászok a belső piacon is bírják a versenyt az import termékekkel szemben – tette hozzá.

A miniszter beszélt arról is, hogy az új jövedéki törvény megnyitotta a lehetőséget a kisüzemi bortermelői kategória bevezetésére, ami érdemi segítséget nyújt a Magyarországon működő borászatok közel 90 százalékának. (Kisüzemi bortermelőnek az számít, aki 3 év átlagában legfeljebb 1000 hektoliter csendes bort, illetve legfeljebb 10 ezer liter kistermelői pezsgőt állít elő, ők mentesülnek az adóraktári követelmények teljesítése alól, és pincekönyv helyett egy könnyített, kisüzemi bortermelői regisztert vezethetnek.)

A tárcavezető felhívta a figyelmet a Nemzeti borkiválóság programra is, melynek védjegyeit több mint 1500 bortétel viselheti, a kiválasztott borokat a Borkiválóságok könyve sorozat évente megjelenő köteteiben mutatják be. Kitért arra is, hogy 2017-ben elindult a Nemzeti borkincstár program, a kormány közel 1,5 milliárd forintot biztosított a tolcsvai muzeális pincében található borászati kincsek vizsgálatára, kezelésére, valamint a tárolás feltételeinek javítására és a bemutathatóság lehetőségének megteremtésére.

Fazekas Sándor hangsúlyozta: a magyar borok a nemzetközi versenyeken is jól szerepelnek, világszerte egyre ismertebbek, mintegy száz országba jutnak el.

A kiadvány bemutatóján részt vett Lőrincz György bortermelő is, aki egyebek mellett arról beszélt, sok segítséget, támogatást kaptak, a piacépítésben is vannak előrelépések. A termelőknek ugyanakkor nem szabad elfelejteniük, hogy nekik maguknak is rengeteget kell tenniük annak érdekében, hogy versenyképes borok szülessenek – mondta.

A Szövetségben a szőlő- és a bortermelőkkel című kormányzati tájékoztató kiadvány itt érhető el.

(MTI)

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője köszöntötte a szüret résztvevőit, majd hozzátette: immár hagyomány, hogy az Egri borvidéken közéleti szereplők, politikusok jelképesen „beszállnak” a szüret munkálataiba.

Tuzson Bence, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arról szólt, hogy nagyon szeret borászok társaságában lenni, mert ők azok, akiknél az életük és a munkájuk szétválaszthatatlan, így azzal foglalkozhatnak, amit igazán szeretnek.

Kiemelve aktivitásukat utalt arra a 12 pontra, amelyben még évekkel ezelőtt javasolták a kormánynak, hogy milyen területeken van szükség változtatásokra. Ezen igények túlnyomó része teljesült, mert így született meg az új hegyközségi törvény, ennek következményeként radikálisan csökkentek az ágazatban dolgozók adminisztratív terhei, így lett egyszerűbb az ügyintézés.

Mint hangsúlyozta, a kormány az utóbbi időben tovább növelte a szőlészet és borászat támogatását, ennek köszönhető, hogy megállt az ültetvények területének csökkenése, beindult a pincészetek fejlesztése, új, korszerű gépekhez juthatnak hozzá a borászok. Mindez a bor minőségének további javulását hivatott szolgálni, hiszen a borkultúra és a gasztronómia hazánk ország-marketingjének fontos része. Az a cél, hogy borstratégiánk ilyen módon is betöltse szerepét, és jövedelmező, fenntartható ágazat legyen a jövőben is – tette hozzá.

További eredmény, hogy nyártól jóval egyszerűbbé váltak a jövedéki szabályok főként a kisebb pincészetek számára, amelyek a bortermelők több mint 90 százalékát teszik ki. A kormány a jövőben is segíti a borászokat annak érdekében, hogy az igények emelkedésével nívós termékek és szolgáltatások legyenek jelen a piacon.

Nyitrai Zsolt mindezek kapcsán elmondta: ma Magyarországon 40 ezer szőlész és borász él a szőlőből, az Egri borvidéken pedig 8 ezren foglalkoznak bortermeléssel. Nehéz és áldozatos munkájukért köszönet illeti őket családtagjaikkal együtt – fejtette ki.

A honatya szólt arról is, hogy a nemrégiben hungarikummá vált az Egri Bikavér, valamint fehér társa, az Egri Csillag sikere révén jelentősen nőtt borvidékünk ismertsége és népszerűsége az országban és a nemzetközi piacokon egyaránt.

Nyitrai Zsolt bejelentette, a kormány a borászok stratégiai partnere, így még ősszel megkeresik az ország, így Eger borászait annak érdekében, hogy elkészüljön egy kiadvány a borászok által elért közös sikerekről.

Egyúttal kezdeményezte, hogy a jövő évi diplomataszüretnek az Egri borvidék adjon majd otthont.

A sajtótájékoztatón Habis László egri polgármester, valamint Gál Tibor egri borász beszélt a bor és a turizmus kapcsolatáról és a borvidék eredményeiről és terveiről.

(TV EGER)

Nyitrai Zsolt elmondta, annak idején azért kezdeményezte a borászfórum életre hívását, mert Egerben és környékén több száz család él a szőlőből, ezért számukra is fontos, hogy részt vegyenek az ágazat jövőjének alakításában. Utalt arra is, hogy a fórum szolgáltató jellege hozzájárult ahhoz, hogy például az új hegyközségi törvény megalkotása előtt az egri bortermelők elképzeléseit beépítsék a készülő jogszabályba.

(Mint ismeretes, Nyitrai Zsolt több módosító javaslatát is elfogadta az Országgyűlés, s ezek alapjául éppen a fórumon elhangzott észrevételek szolgáltak.)

A honatya az egri borászokkal történő egyeztetés kapcsán három fő témakört említett: az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel kapcsolatos véleményeket, azt az igényt, hogy helyben legyen mód a palackozás bővítésére, valamint említést tett arról, hogy szeptember 26-án az egri borvidéken tartják meg a diplomataszüretet, ahol a hazánkba akkreditált nagykövetek mellett szakújságírók is részt vesznek. A program – tette hozzá – tovább öregbítheti az egri bor jó hírnevét a világban.

Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a fórumon elhangzott előadása kapcsán arról szólt, hogy elengedhetetlen az ilyen találkozókon megszerzett tapasztalatok felhasználása az új jogszabályok megalkotása során.

Hangsúlyozta: november 30-ig fel kell állnia a Hegyközségek Nemzeti Tanácsnak, s a 22 Borvidéki Tanács szőlészeti küldötteinek meg kell választaniuk országos szervezetük elnökét. Ennek érdekében országos egyeztetés indult, amelynek első állomása éppen Eger. Szó esett arról a tervről is, hogy a jövőben ne a hegyközségeket terheljék az adatszolgáltatási kötelezettségek, hanem ez a tevékenység kerüljön a nemzeti adatvagyon törvény hatálya alá, s az állam tegye hozzáférhetővé ezeket az adatokat a jogosultak számára.

A hegybírók illetve a hegyközségek elnökeinek feladata világosan elhatárolódik: míg az előbbiek közigazgatási feladatokat látnak majd el, az utóbbiak feladata a hegyközség érdekeinek védelme lesz.

Végül Kiss Eliza kifejtette: jövőre születhet döntés az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsáról, pontosabban arról, hogy egy felsőoktatási intézményhez, avagy a szaktárcához tartozzon-e. A lényeg azonban az – és ezt a fórumon is megfogalmazták a résztvevők -, hogy az intézetnek az egri borászok érdekei és céljai alapján kell majd tevékenykednie.