Komoly hagyományokkal rendelkezik Szihalmon az a gasztronómiai és kulturális rendezvény, amelyen összemérhetik tudásukat a szakácsok, a finom falatokból pedig minden vendég kóstolhat, miközben kulturális programok szórakoztatják az embereket.

Mint Nyitrai Zsolt, Szihalom országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott elmondta: ez egy nagyon szerethető fesztivál, nem véletlen, hogy népszerűsége az évek során egyre növekszik. Nem csupán a helyiek, de a környékbeli és a határon túli csapatok is szívesen látogatnak el erre az eseményre.

Jól látható – folytatta -, hogy az utóbbi húsz évben egyre erősödnek a kisközösségek hazánkban és térségünkben is, ma már minden településnek van két-három emblematikus rendezvénye. Nem volt ez mindig így, hiszen a szocializmus évtizedei alatt szétverték, elsorvasztották ezeket a közösségeket, mert a hatalom tartott minden önszerveződéstől.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Füzesabony és térsége országgyűlési képviselője az újabb sikeres pályázattal összefüggésben utalt arra, hogy hosszú évtizedek egy helyben toporgása után 2014-től valóban megindult a város és környékének fejlődése. Bár a település jó adottságokkal rendelkezik, sokáig mégsem történt semmi a fejlesztések területén.

Ugyanakkor az utóbbi közel négy esztendőben 3,5 milliárdnyi támogatás érkezett a térségbe, a most bejelentett pályázati siker után pedig az az összeg már meghaladja a 4 milliárd forintot.

Ezúttal nem csak Füzesabony, hanem hat környező település, Besenyőtelek, Dormánd, Egerfarmos, Mezőszemere, Mezőtárkány és Szihalom is részesül a félmilliárdos forrásból, amelyet közösen, kiváló együttműködéssel és tervezéssel nyertek el a települések önkormányzatai.

A pályázat célja az volt – folytatta Nagy Csaba Füzesabony polgármestere –, hogy jó minőségű közszolgáltatásokat nyújtsanak az embereknek, támogassák a hátrányos helyzetű emberek, családok felzárkóztatását, valamint segítsék a társadalmi együttműködést az aktivitás fokozásával, a közösségek megerősítésével. Mint hozzátette: a polgármesterek összefogásával sikerült az elképzeléseket koordinálni.

Az érintett polgármesterek örömüknek adtak hangot, hogy Füzesabony vezetésével elindulhat a három éven át tartó projekt, amelynek nagy erénye, hogy mindenki érvényesíthette akaratát, sajátosságait és igényeit, így testreszabott pályázatot sikerült összeállítani. Többen is kiemelték a hátrányos helyzetű diákoknak szóló ösztöndíj-programot, valamint azt, hogy a következő években könnyebb lesz színvonalas rendezvényeket szervezniük a településeknek.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Füzesabony és térsége országgyűlési képviselője elmondta, az országos program részeként most egy újabb sikeres állomáshoz érkeztünk Füzesabonyban, a kormány legfőbb célja, hogy folyamatosan javítsa az idősek helyzetét és életminőségét.

Mint hangsúlyozta, Magyarország több generáció otthona, ahol egymás mellett élnek a nemzedékek. Köszönet illeti a nyugdíjasokat, akik végig dolgozták egész életüket értünk és az ország felépítéséért, ez a kétmillió honfitársunk minden segítséget és támogatást megérdemel. Éppen ezért törekszik a kormány arra, hogy bármi történjen is, mindenképpen megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét, annak érdekében, hogy minél több terméket tudjanak megvásárolni. Fontos eredmény – folytatta – hogy emelkedtek a nyugdíjak, most először nyugdíjprémiumot is tudtunk fizetni az időseknek, amit a hazai gazdaság jó teljesítménye tett lehetővé.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: tavaly fogadta el az Országgyűlés a nyugdíjas szövetkezetek megalakításáról szóló törvényt, így a még aktív szépkorúak igen kedvező adózási feltételek mellett tudnak dolgozni, csökkenhet a bizonyos területeken tapasztalható munkaerőhiány, ugyanakkor átadhatják tapasztalataikat a fiataloknak, mindezzel megvalósulhat a generációk szoros együttműködése – fejtette ki a honatya.

Amint az egy 2013-as felmérésből is nyilvánvalóvá vált, az idősek három legfőbb problémája a magány, a bűncselekményektől való félelem és a kognitív képességek csökkenése. Az Idősügyi Infokommunikációs Program felelőse, Jeneiné dr. Rubovszky Csilla miniszteri biztos a program céljáról elmondta: a kormány célja, hogy a korszerű infokommunikációs eszközök hozzájáruljanak az idősek életminőségének javításához, a családtagok idősgondozásból eredő terheinek csökkentéséhez, munkavállalásuk elősegítéséhez, a szociális és egészségügyi ellátórendszer tehermentesítéséhez, továbbá új munkahelyek létrehozásához.

A miniszteri biztos szólt arról is, hogy a rendszer működtetése a településenként kialakított diszpécserszolgálatok feladata lesz, amelynek munkatársai Skype-on keresztül naponta, személyesen pedig heti gyakorisággal tartják a kapcsolatot a résztvevőkkel, így enyhítve az idősek magányérzetét. A program másik fontos eleme a bűnmegelőzés, amelyben szintén nagy szerepet kap a résztvevő idősek számára ingyenesen biztosított számítógép és internet elérés, hiszen ezen eszközök segítségével vehetnek részt az idősek az ORFK által tartott online bűnmegelőzési programban. A Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve olyan számítógépes játékokat fejlesztettek ki, amelyek egyrészt a magányt enyhítik, másfelől frissen tartják a használók szellemi képességeit.

Végül a jelenlévők számára – országos premierként – bemutatta azt a Magyarországon kifejlesztett kis készüléket, amely gyorsan és egyszerűen mutatja meg használójának egészségügyi adatait, melyek a szív- és érrendszeri betegségek esetén bizonyulhatnak életmentőnek.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Szihalom országgyűlési képviselője az emlékmű avatásán köszöntötte a helyi és környékbeli polgárokat, valamint a határon túli vendégeket.

Mint elmondta, június 4-e történelmünk legsötétebb, legfájóbb napja, a trianoni békediktátum következtében hazánk elveszítette területének kétharmad részét, a 18 milliós lakosságából pedig mindössze 7 millióan maradtak a kijelölt határokon belül. Ez az egyik legigazságtalanabb döntés a világtörténelemben. Mi igazán tudjuk, mi a határ, hiszen, ahogy a mondás tartja: Magyarország önmagával határos.

Sokan gondolták azt – folytatta -, hogy ezután összeomlás következik, vége az szabadságnak és önállóságnak, nem lesz magyar nyelv, kultúra, nem lesz magyar haza.

Mára azonban kiderült, van független Magyarország, van magyar kultúra és nyelv, megmutattuk a világnak, hogy összefogással úrrá lehetünk a legnehezebb történelmi helyzeteken – mondta Nyitrai Zsolt.

Mi, magyarok kétféleképpen reagálhatunk Trianon következményeire: a nemzeti tragédia kapcsán lehet keseregni, múltba révedni s azt mondani, ez a magyar sors. Én azonban mást javasolnék – folytatta -, mert mindannyiunknak erőt kell merítenünk küzdelmeinkből. Negyven éven át nem lehetett őszintén beszélni Trianonról, a határon túli magyarokról, azok helyzetéről, az elnyomásáról. Ám a rendszerváltoztatás után már kimondhattuk az igazságot!

Ma, június 4-én az egész ország közösen ünnepeli a Nemzeti Összetartozás Napját, 2010-től pedig a törvény lehetővé teszi határon túli honfitársainknak, hogy ne csak lélekben legyenek magyarok, hanem az eskü letétele után valóban magyar állampolgárok lehessenek.  Magyarországon – így Szihalmon is – azóta összesen több mint 850 ezer ember tette le az állampolgári esküt – fejtette ki.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, milyen fontos nemzetstratégiai cél, hogy a hazai fiatalok megismerjék a külhoni magyarok lakta területeket – Erdélyt, a Felvidéket, Kárpátalját, a Vajdaságot -, az ott élő emberek kultúráját, szokásaikat. Ezért legalább egyszer osztálykirándulás keretében el kell jutniuk ezekre a területekre. Eddig több mint 150 ezer tanuló vett részt ilyen kiránduláson. Ugyanakkor célunk ezen térségek fejlesztése is, a testvértelepülések támogatására pedig programokat dolgoztunk ki. Nem kevésbé fontos a határon túli oktatás segítése, az ösztöndíjrendszer működtetése – sorolta az országgyűlési képviselő.

De ne felejtsük! Voltak olyanok, akiknek az árulás fontosabb volt, mint a szeretet, különösen, ha a hazáról volt szó. Mindez kiderült a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kampánya során: azok, akik akkor elvették a lehetőséget testvéreinktől, azok ma tárt karokkal várják az idegen bevándorlókat. Mi azonban megtanultuk, milyen fontos határaink védelme – tette hozzá.

Ma újabb kihívás előtt áll az egész Kárpát-medence és Európa is: vannak, akik nem ismerik fel azt a veszélyt, amit a tömeges bevándorlás jelent s vannak, akik felelősen gondolkoznak, és tisztában vannak ezzel a veszéllyel – jelentette ki a képviselő.

Ezen a napon azonban együtt ünnepel a magyarság: a Parlament épületén székely lobogó lengedezik, Csíksomlyón pedig százezrek gyűlnek össze, hogy kifejezzék nemzeti összetartozásukat. Van magyar múlt, jelen és van magyar jövő! – zárta beszédét Nyitrai Zsolt.

Az ünnepi megemlékezés keretében Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselői oklevelet adott át kiváló munkájáért dr. Joó Csabának, a Tobán Hagyományőrző Népművészeti Egyesület elnökének.

Fontos kiemelni, hogy olyan projektek támogatása a cél, amelyek a településeken jelentkező, a mindennapi élet során fölmerülő problémák orvoslására alkalmasak, ezért a már megszületett támogatói döntéseseket a Heves Megyei Fejlesztéspolitikai Kerekasztal tagjaival, a megyei önkormányzattal, a kormányhivatal szakembereivel és a településvezetőkkel való folyamatos egyeztetések előzték meg. Fontos törekvés volt az is, hogy a pályázati elképzelések a helyben élő emberek javaslatai alapján szülessenek meg.

Jelentős fordulóponthoz érkezett a TOP megvalósítása Eger térségében is. Több település pályázatot nyert ugyanis a napokban, ezzel régóta várt fejlesztések indulhatnak el. Többek között Egerszalók faluközpontja is kiépül, a tiszanánai Dinnyéshát is megújul, de több fejlesztés indul,  Átányban a község vízelvezetési rendszere kerül felújításra,  a Füzesabonyi járásban többek között foglalkoztatási együttműködések támogatása kezdődik , Mezőszemerén az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése valósul meg, Nagytályán az egészségügyi alapellátás és az óvoda infrastrukturális fejlesztésére kerül sor, Szarvaskőn turizmusfejlesztés, Szihalmon bölcsőde létrehozása  és külterületi vízelvezetés, Újlőrincfalván pedig  a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítése indul a támogatói döntések alapján. A következő napokban további támogatói döntések várhatóak a térségben, úgy mint Ipari Park fejlesztése és Zöld Város – belvárosi területek rehabilitációja.

A pályázatok kiírása és megvalósítása két ütemben zajlik, jelenleg az első ütem első pályázatai kerültek elbírálásra. Heves megyében összesen 82 projektről született támogatói döntés, melynek értelmében 51 településen, 13,1 milliárd forint értékben kezdődhetnek meg a fejlesztések.

Megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztosként elsőrendű feladatom és célom pedig továbbra is az, hogy minél több forráshoz jussunk a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus során, és egy sikeres Heves megyét, egy sikeres térséget építsünk fel. Fontos hangsúlyozni, hogy a továbbiakban is elengedhetetlen az a széles körű összefogás, együttműködés, amelynek az eddig elért eredmények köszönhetőek.

Nyitrai Zsolt

országgyűlési képviselő
miniszteri biztos

TV Eger

Márai Sándor gondolatait felidézve a honatya egyebek mellett arról szólt, hogy a „kultúra közterén” igényesnek kell lennünk, hogy tudatosan válogassunk az elénk zúduló kínálatból. Az írás több mint 70 éves, de ma talán aktuálisabb, mint valaha – tette hozzá.

A magyar kultúra napja alkalmából Nyitrai Zsolt szólt azokról az országos jelentőségű eredményekről, amelyeket közösen sikerült elérni. Beszélt a Budai Vigadó felújításáról, amely – mint a Hagyományok Háza – a Kárpát-medence értékeit lesz hivatott bemutatni. Élettel telt meg a Várkert Bazár, 2013-ban kívülről és belülről is megújult a Zeneakadémia, a 2010 előtt lebontásra ítélt Erkel Színházat sikerült megmenteni és megújítani, megtörtént az Operaház teljes rekonstrukciója, s készülnek a tervpályázatok az Országos Széchenyi Könyvtár felújítására is. A 2011-ben indult Art Mozi program keretében pedig 37 mozi 47 teremének digitális fejlesztése valósult meg – sorolta a képviselő.

A kormány sokat tett azért – folytatta -, hogy egyre több kulturális esemény, kiállítás, alkotás, előadás legyen Magyarországon, s mindez minél több emberhez jusson el. Jellemző adat, hogy míg 2010-ben ezeken a rendezvényeken az adatok szerint 23 millió 643 ezren vettek részt, addig 2015-ben a hazai és külföldi látogatók száma elérte a 35 millió 114 ezret. A színházlátogatók létszáma pedig ugyanezen időszak alatt 4 millió 580 ezerről 6 millió 236 ezerre nőtt.

Hangsúlyozta azt is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) feladata a rendezvények, civil közösségek, kulturális célok folyamatos támogatása. Ha az NKA rendezne egy olyan fesztivált, amely egy éven át tartana és 365 napos lenne, minden egyes napon 300 fellépőt láthatna a közönség. Ezzel egy időben szárnyal a hazai filmipar is, hiszen egyre több nemzetközi produkció készül stúdióinkban, a hazai filmek nézőszáma rekordokat dönt a mozikban, és 34 év után újra Oscar-díjat kapott egy hazai alkotás – tette hozzá Nyitrai Zsolt.

„Létezik egy ambiciózus célunk Egerben, illetve a megyében, mégpedig az, hogy 2023-ban Eger nyerje el az Európa kulturális fővárosa megtisztelő címet. Mindehhez megvannak az adottságaink, rengeteg a történelmi látnivaló: elég, ha csak a világhírű egri várat említjük, amelyet nemrégiben nyilvánított az Országgyűlés Nemzeti Emlékhellyé, ugyanakkor az Egri Bikavér hamarosan hungarikummá válhat, ami tovább növelheti boraink nemzetközi népszerűségét. Vagy megemlíthetem Dante Isteni színjátékának első kiadását, amelyből a világon csak három található, az egyik a British Múzeumban, a másik a Vatikánban, a harmadik pedig Egerben!”– fejtette ki.

A megújult szihalmi létesítmény kapcsán Nyitrai Zsolt elmondta: a 18. században épült egykori Káptalani Magtárat alakították át hagyományőrző, kulturális centrummá, amihez hozzájárult az is, hogy a kormány az adósságkonszolidáció során 36 milliós hiteltől szabadította meg a települést, így jutott pénz a fejlesztésekre. A helyiek tudtak élni a lehetőségekkel, Szihalmon pezsgő a közösségi élet, tisztelik a hagyományokat és az elődöket, de nyitottak az új befogadására is.

Továbbra is fontos feladatomnak tekintem – folytatta -, hogy Heves megye minél többször mutatkozzon be Budapesten, ugyanakkor minél több fővárosi attrakciót, rendezvényt hozzunk el a megyébe. Ezek sorába tartozik a Magyar-Tár-Ház mostani felavatása, s az a bemutatkozó est is, ahol a helyiek mutatták be értékeiket Budapest belvárosában – tette hozzá.

Az új létesítmény 95 százalékos uniós támogatással épült, de hozzájárult a költségekhez az önkormányzat is és persze a lakosság, amelyik elhozta családi emléktárgyait, ereklyéit, hogy a látogatók megtekinthessék azokat. A sikerhez erős közösségre és eltökélt, konkrét tervekkel rendelkező polgármesterre is szükség volt Bóta József személyében – fogalmazott a térség országgyűlési képviselője.

Nyitrai Zsolt a közelgő magyar kultúra napja alkalmából köszöntötte a megyében és a térségben tevékenykedő civileket, művészeket, alkotókat, szakembereket, akik mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kultúra valódi értékei eljussanak az emberekhez.

A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége által szervezett, a Belvárosi Polgári Szalonban tartott esemény megnyitóján Szihalom országgyűlési képviselője elmondta: fontos, hogy minél több országos attrakcióra kerüljön sor Hevesben, s ugyancsak sok megyei, egri vagy éppen szihalmi produkciót mutassanak be a fővárosban.

A közel két éve Tarlós István főpolgármesterrel megkötött megállapodás célja is az volt, hogy Eger és a megye működjön együtt Budapesttel a kulturális értékek megőrzésében, közös turisztikai rendezvények, illetve gasztronómiai fesztiválok megvalósításában. Ennek egyik jó példája, hogy a most felújítás alatt álló Szépművészeti Múzeum legnépszerűbb anyagát, az egyiptomi kiállítást meg lehet tekinteni az egri várban. A Nemzeti emlékhellyé nyilvánított helyszínen időarányosan még soha nem vonzott annyi látogatót egy tárlat, mint az egyiptomi kiállítás. Ugyanakkor Heves megye is szeretne megjelenni a fővárosban, s erre igen jó alkalom mutatkozik hamarosan, hiszen az Egri borvidék zászlóshajója, az Egri Bikavér a közeljövőben hungarikummá válhat – tette hozzá Nyitrai Zsolt.

Hangsúlyozta: nagyon büszke arra, hogy Szihalom országgyűlési képviselőjeként jelen lehet azon az eseményen, ahol a település bemutathatja értékeit, hagyományait és finom étkeit, mert a település lakói büszkék történelmükre, kulturális örökségükre, valamint elődeikre, ezért is avattuk fel együtt nemrégiben az impozáns hősi emlékművet – fogalmazott.

Természetesen a településnek tervei is vannak, s miután a kormány az adósságkonszolidáció során 36 millió forintnyi terhet vett le az önkormányzat válláról, a helyiek új fejlesztésekbe kezdhettek. A szihalmiak szeretni való emberek, hisznek saját közösségükben, és szívesen látják vendégül a látogatókat, így természetesen a budapestieket is – mondta Nyitrai Zsolt.

Bóta József Sándor, Szihalom polgármestere szólt a település gazdag történelmi emlékeiről, arról, hogy Árpád-kori településként lakóhelyükről említést tesz már Anonymus is híres alapművében, a Gesta Hungarorumban. Kiemelte a falu értékeit: az egyházi barokk műemlékeket, a szép tájat, a nyitott embereket, a közelben található gyógyvizet, valamint az ottani ünnepek, mulatságok hangulatát, majd egyúttal meghívta a jelenlevőket egy élménydús szihalmi látogatásra.

TV Eger

Nyitrai Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, a Fidesz megyei elnöke elmondta: megosztana a jelenlévőkkel néhány számot, melyek jelzik, milyen súlyos problémáról van szó.  Az első, hogy 35 millió ember várja ebben a pillanatban is, hogy bejusson Európába, ezek az emberek 104 országból jönnek, így nem mondhatjuk, hogy a háborús menekültek keltek csak útra. Háromszáz: ennyi ember vesztette életét Európában terrortámadások következtében, s az elkövetők között számos bevándorló is volt. Az EU 78 millió forintot kér cserébe minden olyan migránsért, akit nem fogadunk be, miközben az uniós források értéke hazánkban fejenként maximum 1 millió forint – sorolta a képviselő.

De nem csupán Magyarország, Heves megye településeinek, hanem egész Európának a sorsa a mi kezünkben van. Várható ugyanis, hogy utánunk számos tagországban követik majd a példánkat, s referendumokat írnak arról, akarnak-e betelepítéseket az adott ország lakói – fogalmazott. Nyitrai Zsolt német és olasz példákon keresztül mutatta be, hogy a településeken élőkre hárul a bevándorlók elhelyezése, ellátása.

Nagyon komoly kérdésről van tehát szó, hiszen nem kockáztathatjuk Magyarország és Európa jövőjét! Heves megyében az a célunk, hogy október 2-áig eljussunk minden településre, s tájékoztassuk a választópolgárokat a sorsdöntő népszavazásról. Még 12 napunk van arra, hogy válaszoljunk kérdéseikre és segítsük őket a tájékozódásban, hogy minél többen menjenek el szavazni és választ adjanak a kérdésre, ami véleményünk szerint egyértelműen a NEM! – hangsúlyozta.

Erdős Norbert beszélt arról, hogy a brüsszeli terrortámadás óráiban lányával a városban volt, s bizony egy évvel ezelőtt nem tudta volna elképzelni, hogy ilyesmi elfordulhat az EU fővárosában.

Bár az unióban többen támadják hazánkat a migránsokkal kapcsolatos politikánk miatt, ám azt nem lehet elvitatni, hogy tavaly közel 400 ezer ember ment át hazánkon, és remélem, hogy egyre inkább nyilvánvalóvá válik: Brüsszel és Magyarország feladata is, hogy Európa határait megvédje.

Erdős Norbert nagy veszélynek tarja, hogy Európában megszaporodtak a nők elleni támadások, melyeket migránsok követtek el, további gond ugyanakkor, hogy az Európában élő muzulmánok száma – a családegyesítési eljárások miatt – hamarosan akár ötszörösére is nőhet.

Az európai uniós képviselő arra kérte a fórum résztvevőit, vegyenek részt a referendumon, szavazzanak nemmel, de fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy aki csak teheti, érveljen saját környezetében, s győzze meg a kétkedőket arról: az október 2-i népszavazás eredménye sorsdöntő mindannyiunk számára!

A politikusok a fórumok keretén belül mindkét településen válaszoltak a szép számmal megjelent közönség kérdéseire, észrevételeire.

Az obeliszk tetején korona látható, a két oldalon elöl egy-egy katonasisak található. Az obeliszk tetején egy turulmadár van megformázva: az obeliszket Dudinszky László, míg a turulmadarat Putnoki Sándor készítette.

Mint a történelmi krónikák kiemelik, a falu nagyságához képest nagyon magas volt az áldozatok száma. A Piactéren álló emlékmű állításának gondolatát a Krajcáros Alapítvány indította el, melynek tagja a szihalmi származású Tuza László nyugalmazott alezredes.

Az avatáson mások mellett Pajtók Gábor, Heves megyei kormánymegbízott emlékezett a háborúkban életüket vesztett hősi áldozatokra. Hozzátette: az utókornak soha nem szabad elfejtenie, hogy mit tettek Magyarországért.

Bóta József, Szihalom polgármestere és Nyitrai Zsolt, Szihalom országgyűlési képviselője az ünnepségen közösen vágták át a nemzeti színű szalagot, s avatták fel a település új emlékművét.