Dr. Nyitrai Zsolt, infokommunikációért felelős államtitkár válaszát itt tekintheti meg:

hvg.hu: Mit tartalmaz a minisztérium kissé faramuci elnevezésű Digitális Megújulási Cselekvési Terve?

Nyitrai Zsolt: A lényeg a szélessávú internet elterjesztése és az arra épülő szolgáltatások, alkalmazások ösztönzése. Előzménye az volt, hogy a minisztérium Digitális Magyarország címmel egy vitairatot tett közzé az interneten.

Széles körű szakmai és társadalmi párbeszédet kezdeményeztünk, nem is eredménytelenül, civil szervezetek, érdekképviseletek, iparági szereplők, egyszerű állampolgárok mondták el véleményüket, szóltak hozzá érdemben. Ötpárti értekezletet is tartottunk ebben a kérdéskörben. Így született a Digitális Megújulási Cselekvési Terv.

A terv erre a kormányzati ciklusra szól, az emberek, a vállalkozások, az állam és az infrastruktúra, e négy „csomópont” köré rendezi a szakmai elemzést, azonosítja az infokommunikációs szektor kitörési pontjait, amelyekhez programokat rendel, határidőkkel és felelősökkel. Néhány közülük már az idén megvalósul, mint például a magyar kultúra eredményeit átláthatóan rögzíteni képes Magyar Nemzeti Digitális Archívumot már 2011-ben létrehozzák. Későbbre időzítették az átfogó egészségügyi informatikai rendszer, illetve az élhető és intelligens város, azaz a Smart City-projekt a megvalósítását, továbbá az önkormányzatok információtechnológiai hátterének a korszerűsítését, illetve az egységes európai 112-es segélyhívó rendszer kiépítésének az elindítását.

hvg.hu: Milyen akadályokkal számolnak?

Nyitrai Zsolt: Kettős kihívással szembesülünk. Jelen pillanatban van négymillió olyan honfitársunk, aki készségszinten sem tudja kezelni az internetet. Ugyanakkor az egyre nagyobb sávszélességet igénylő alkalmazások elterjedését nehezíti a korszerű körzethálózati kapacitás hiánya is. Az akciótervek – a szélessávú hálózatépítés ösztönzése különösen – az állam, a vállalkozások és az állampolgárok együttműködésére épít. Az állampolgárok életminősége a  fejlettebb infokommunikációs szolgáltatások révén javul, a hátrányosabb helyzetben lévőknek nagyobb esélyük van a felzárkózásra, a vállalkozások jobb eséllyel versenyezhetnek a külföldi konkurenciával, az állam pedig gyorsabb, egyszerűbb és költséghatékonyabb ügyintézést tud felajánlani polgárainak, csökkenhet a bürokrácia.

hvg.hu: Miből fogják mindezt finanszírozni?

Nyitrai Zsolt: Részben az elfogadott állami költségvetésből, részben az Új Széchenyi Terv forrásaiból, részben pedig európai uniós forrásokból. De számítunk a vállalkozói önrészekre is. Ez a terv több mint 100 milliárd forintot mozgat meg. Hogy miképpen illeszkedik az Új Széchenyi Tervhez, arról az adatok nyilvánosak és hozzáférhetők a kormányzati honlapon.

hvg.hu: Milyen elképzelései vannak az oktatás digitális megújulására?

Nyitrai Zsolt: Az oktatási tárcával együtt azon vagyunk, hogy az infokommunikációs eszközök és az infókommunikáció adta szolgáltatások, alkalmazások – így a  digitális multimédiás tartalmak, 3D-s tartalmak – bekerüljenek a mindennapi tanári munkába. Az a cél, hogy a diákok, mire elhagyják az iskolapadot, az infokommunikációs eszközöket készségszinten használják. Néhány év múlva a munkalehetőségek 90-95 százalékához az infokommunikációs eszközök és alkalmazások készségszintű használata nélkülözhetetlen lesz, így a felnőttképzést is fel kell készíteni erre a tendenciára. A felsőoktatásban támogatni akarjuk a informatikusképzést. Természetes, hogy az oktatási célok elérésének szolgálatába állítjuk az infokommunikációt, segíteni akarjuk a tananyag-digitalizációt és az e-könyvek széleskörű használatát. Pillanatnyilag a hagyományos könyveknél ötszázalékos, míg az e-könyveknél 25 százalékos az áfa, ami nagyban nehezíti a digitalizált tartalmak elterjedését. Érdemes lenne csökkenteni az e-könyvek áfáját.

hvg.hu: Része a cselekvési tervnek a frekvenciastratégia. Ennek mi a lényege?

Nyitrai Zsolt: A frekvencia olyan nemzeti érték, amelynek minél előbb hasznosulnia kell. Ha parlagon marad, az senkinek sem jó. A különböző frekvenciasávok felhasználását egységes stratégiában akarjuk kezelni. Fontos, hogy a frekvenciák tekintetében mihamarább döntés szülessék, ezáltal a mobilinternet mennyiségi és minőségi paraméterei gyorsan javulhassanak. Mindez egyelőre komoly viták tárgya az Európai Unióban is. A magyar elnökségi programnak éppen ezért egyik fontos feladata, hogy megpróbálja közelíteni a tagországok álláspontját az EU frekvenciastratégiájának ügyében. Megállapodás híján az európai hálózatok nem lesznek képesek kiszolgálni a hamarosan radikálisan megtöbbszöröződő szélessávigényt. A mobilkommunikációban egyébként megállíthatatlan a robbanásszerű fejlődés. A szolgáltatások a jövőben egyre szélesebb sávon és egyre rugalmasabban fognak eljutni az állampolgárokhoz. Nem nehéz megjósolni, hogy a mobileszközökről történő internet használat hamarosan túlszárnyalja a számítógépek internet használatát.

hvg.hu: Ön nemrég úgy nyilatkozott, hogy újratárgyalták az infokommunikációs rendszerekre vonatkozó szerződéseket több céggel és ezzel a költségvetés több mint 15 milliárd forintot spórol meg.

Nyitrai Zsolt: E területen az elmúlt években átgondolatlanul és ellenőrzés nélkül költötték a közpénzeket. Ez az út nem járható tovább. Míg az előző kormányzat hagyta, hogy túlárazott alkalmazásokat sózzanak a nyakára, mi már több nagy céggel tárgyaltunk, és szinte mindenkivel sikerült is megállapodnunk jelentős költségcsökkentésben. A további megtakarítások érdekében az új kormányzat kész a nyílt forráskódú alkalmazások használatára. A versenyt kívánjuk erősíteni, le akarjuk törni az árakat, és száz százalékban kompatibilis nyílt alkalmazásokkal fogjuk kiváltani a zárt forráskódú rendszereket.

(Forrás: hvg.hu)

Budapestre látogatott Finnország hírközlési minisztere, Suvi Lindén.

A kétoldalú találkozón a magyar felet Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára képviselte.

Suvi Lindén a finn tapasztalatokról beszélt, hiszen Finnországban nemrégiben alanyi jogúvá tették az internetet.

A törvény szerint július elsejétől a finnek jogosultak minimum 1 Mbps (megabit/másodperc) széles sávú kapcsolatra. Finnország azt is vállalta, hogy 2015-re az alsó határt 100 Mbps-ra emeli. Az internetes szolgáltatóknak, telekommunikációs vállalatoknak szavatolniuk kell: mindenkinek jár az olyan internetes kapcsolat, amely minimum 1 Mbps sebességgel működik.

A megbeszélésen szóba került a magyar EU-s elnökség és a szerzői jogok szabályozásának kérdése.

Az eseményen részt vett Jari Vilén, Finnország magyarországi nagykövete is.