TV Eger

A konferencia szünetében a Nyitrai Zsolttal tartott közös sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes kijelentette: a magyar vállalkozások rengeteg új forrásra, mintegy 2000 milliárd forintra számíthatnak 2017-ben. Mint fogalmazott, a várakozásokkal ellentétben komoly fejlesztéspolitikai sikereket értek el az idén figyelemmel a kiírt uniós pályázatokra, az elindult projektekre és a sikeresen pályázóknak kifizetett mintegy 1600 milliárd forintra.

A makrogazdasági mutatók igen jól alakulnak, soha nem látott alacsony mértékű a költségvetési hiány, és inspiráló gazdasági növekedés is várható.

Kifejtette: Magyarország azért is érdekelt a gyors pályázati kiírásban és kifizetésében, mert Nagy-Britannia távozásával az egyik legerősebb tagállamát veszíti el az Európai Unió, mert britek jelentős befizetői voltak az uniós kasszának. Ha pedig a Brexitre nem reagál kellő gyorsasággal a magyar kormány, azt a vállalkozók is megérezhetik – közölte.

A Széchenyi Programirodákról szólva elmondta: a hálózat feladata, hogy állami szervezetként ingyen támogassa a pályázókat. Felidézte: a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklusban a pályázatírók méltatlanul sok pénzt vittek el. Olyan rendszert hoztak ezért létre, amelyet minden magyar állampolgár, vállalkozás és önkormányzat ingyenesen tud használni, segítségükkel pedig a pályázók képessé válhatnak arra, hogy saját maguk, közvetítők nélkül is kezelni tudják pályázataikat – mondta.

Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott a megnyitón elmondta: az Országgyűlés hétfőn tart vitanapot az uniós források felhasználásáról, ahol a kormány transzparens módon mutatja majd be a források felhasználását, s válaszol az ellenzék felvetéseire is.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: az a cél, hogy a mostani uniós ciklusban Magyarország az előző időszakhoz képest javítsa a források felhasználásának gyakorlatát. Itt kell megjegyeznem – folytatta -, hogy némely kritikákkal ellentétben egyáltalán nem vagyunk unióellenesek, élnünk kell az EU által kínált lehetőségekkel, miközben ki kell állnunk nemzeti érdekeink védelmében is.

Hozzátette, az előző ciklushoz képest egyértelműen erősebb lett országunk, miközben a külső körülmények bizonytalanabbá váltak. A Brexit, a legutóbbi amerikai elnökválasztás, az Egyesült Államok és Kína versenye, az olasz referendum, illetve a közelgő osztrák, francia és német választások, a gyengülő Európa mind növekvő kockázatot jelentenek, ám hazánk ebben a helyzetben is meg tudott erősödni. Ezt jelzi az ország felminősítése és az, hogy ismét a befektetésre ajánlják hazánkat. Mindeközben a kormány véleménye szerint az „Európai Egyesült Államok” megteremtése helyett a nemzeti szuverenitás erősödésére van szükség – fogalmazott.

Szólt arról is, hogy természetesen vannak még olyan területek, amelyekkel nem lehetünk elégedettek: ilyen a tőkehiány, kevés a külföldi beruházás, kedvezőtlen a demográfiai helyzet, s így nő a munkaerőhiány, de a bürokrácia csökkentése is elengedhetetlen, bár ebben már van javulás. Nyitrai Zsolt ugyanakkor az eredmények között említette a gazdasági növekedést, a csökkenő államadósságot, az infláció stagnálását, valamint az 5 százalék alatti munkanélküliséget, amelyre 30 éve nem volt példa. Ezek a tényezők járulnak hozzá a versenyképes állam, gazdaság és társadalom megteremtéséhez – összegezte véleményét a honatya.

Mint kifejtette, a múltban felhalmozódott nehézségek ellenére nagy erőfeszítések révén sikeresen lezárult a 2007-2014-es uniós fejlesztési ciklus, amiért köszönet illeti a közreműködőket. A 2014-2020-as szakaszban a meghozott új döntések sokkal jobb helyzetet teremtettek: a pályázati célok valós piaci igényre épültek, a pályázatok 75 százalékát már kiírták, ezzel a 6. helyen állunk az unióban – tette hozzá.

A nagy kérdés az, hogy mi lesz 2020 után, amikor elapadnak, radikálisan csökkenek majd az uniós források – vetette fel Nyitra Zsolt. Ekkor ugyanis Magyarországnak és Heves megyének is saját lábára kell állnia, s válaszolnia kell a kihívásokra.

Azon vagyunk – és a mai konferencia erről is szól -, hogy segítsük felkészíteni a gazdálkodókat, vállalkozásokat és a családokat is erre az időszakra – hangsúlyozta a képviselő.

Nyitrai Zsolt, arról beszélt, hogy Magyarország kormánya úgy tekint a 2020-ig rendelkezésre álló forrásokra, mint a hazai kkv-kat segítő eszközre. Ennek lehet olyan hatása, amely előre viszi a településeket, a magyar gazdaságot, segíti a magyar családokat, embereket.

(TV Eger)

Örömmel tettem eleget a Széchenyi Programiroda meghívásának, hiszen a fejlesztésekről beszélni hálás, ám felelősségteljes feladat – mondta a tanácskozás megnyitóján Nyitrai Zsolt. Hozzátette azt is, hogy az Európai Unió nagy lehetőséget jelent hazánk számára, ezért élnünk kell az uniós forrásokkal, és igyekeznünk kell, hogy azokat a leghatékonyabban használjuk fel. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy az EU pénze a mi pénzünk is, ezért ezek a források járnak Magyarországnak.

A most záruló 2007-2013 közötti fejlesztési ciklusról elmondható, hogy az elődeink rosszul éltek a lehetőségekkel, de mi sem voltunk hibátlanok. Ám a nemrégiben végrehajtott változtatások következtében javulni fog a rendszer hatékonysága, így ezen a területen is előreléptünk. Magyarország számára összességében 8200 milliárd forint állt rendelkezésre, ebből Heves megyének 2007 februárja és 2010 májusa között 72 milliárdot, 2010 júniusától 2013 novemberéig pedig 122 milliárd forint uniós forrást ítéltek meg. Ez összesen több mint 190 milliárdos támogatást jelentett a megyének. Az EU-nak hozzá kellett szoknia ahhoz, hogy az új magyar kormány az eddigiekhez képest sokkal erőteljesebben képviseli az ország érdekeit, megadja a tiszteletet, de nem hajlong a bürokraták előtt. Ennek köszönhetően ma elmondható, hogy Orbán Viktor és a magyar delegáció jól küzdött az új büdzsé elkészítésekor, hiszen a hazánkba érkező források bővültek, az egy magyar lakosra jutó összeg 50 ezer forinttal növekedett: az eddigi 660 ezerről, 712 ezer forintra.

A következő fejlesztési ciklusban – 2014 és 2020 között – tovább javulhat a pénzek felhasználásának hatékonysága, ugyanis az említett átalakítások következtében a központi döntéshozatal mellett nagyobb szerep hárul a megyékre, a térségi decentralizáció segít majd abban, hogy a támogatások „célba érjenek”.

A fejlesztések során öt főbb területet emeltünk ki, ezek a foglalkoztatottság, a fenntartható energia-gazdálkodás, a kutatás és fejlesztés, az egészségvédelem, valamint az oktatás. A foglalkoztatottság esetében a cél az, hogy a munkaképes emberek 75 százaléka dolgozzon, a kutatás és fejlesztés pedig egyértelműen a jövő megalapozásának záloga, ezért a GDP 1,8 százalékát költjük erre a területre. A legsürgetőbb feladatunk azonban – folytatta -, a gazdasági növekedés, ezért a fejlesztési pénzek 60 százalékát a gazdaság élénkítésére, 40 százalékát pedig társadalmi felzárkóztatásra, illetve környezetvédelemre fordítjuk majd. Azt kívánom, hogy a 2014-2020 közötti ciklusban az eddigieknél is több forrás kerüljön a megyébe, s ehhez minden támogatást megadunk az itt élő emberek számára – mondta Nyitrai Zsolt.

(TV Eger)

Deé András, a Széchenyi Programiroda régiós igazgatójának köszöntője után a konferenciát megnyitó Nyitrai Zsolt elmondta: reméli, hogy a tavaszira elkeresztelt tanácskozás valóban frissességet, bizakodást hoz a hazai gazdaságban és a fejlesztéspolitikában is.

A honatya emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a kormány a korábbi kormányoktól örökölte azt a pályáztatási rendszert, amelyen változtatni kellett. A 2007-2013 közötti időszak után a kabinet egyik legfontosabb célkitűzése az lett, hogy az ügyintézést felgyorsítsa, csökkentse az adminisztrációt, kevesebb dokumentációt kérjen be az érintettektől.

A döntési mechanizmusok felgyorsítása érdekében létrejött a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, amelynek feladata egyebek mellett az, hogy véleményezze az egymilliárd forintnál nagyobb projekteket, és döntsön is azokról.

A döntéseket tehát felgyorsítottuk – fogalmazott Nyitrai Zsolt -, ám gyakran problémát jelent azok végrehajtása. Éppen ez volt az oka annak, hogy a kormányzat megerősítette a Széchenyi Programirodákat. Magyarország ugyanis új lehetőségek előtt áll: nemrégiben született meg az uniós költségvetés, melynek kapcsán kijelenthető: a magyar miniszterelnöknek a tárgyalások során sikerült elérnie, hogy – lakosságarányosan – Magyarország kapja a közösségen belül a második legnagyobb összeget. Ez azt jelenti, hogy egy főre vetítve az eddigi 661 ezer forint helyett 712 ezer forint uniós forrás jut: ez fejenként 51 ezer forintos növekedést mutat.

A képviselő kifejtette: a magyar emberek jóléte érdekében most a kormány legfőbb célja a gazdasági növekedés beindítása. Mindehhez azonban biztos alapok kellenek. Így stabil önkormányzatok, amelyekre – köszönhetően a kormány adósságrendezési programjának – lehet építeni, s természetesen biztos lábakon álló vállalkozásokra is. Utóbbi kapcsán Nyitrai emlékeztetett az MNB most induló, 0 százalékos növekedési hitelére, amely 500 milliárdos segítséget jelent a kis- és közepes vállalkozások számára, továbbá megemlítette a nemrégiben bejelentett, egri vállalkozókat segítő kölcsönt is. Ismert, hogy az egri Fidesz javaslatára (az egri önkormányzat és a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány együttműködésében) május közepétől nyílik lehetőség a kedvezményes, 2,7 százalékos kamatozású 10 milliós hitel felvételére.

Hozzátette: a jegybank számításai szerint évi 1200 milliárd forintra van szükség a gazdasági növekedés beindítására, a 2014-2020 közötti ciklusban pedig a rendelkezésre álló 8 ezer milliárd forint 60 százalékát szükséges gazdaságélénkítésre fordítani, az összeg 40 százalékat pedig felzárkóztatásra, környezetvédelemre és infrastrukturális fejlesztésekre.

A konferencián előadást tartott mások mellett Farkas Zoltán, a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöke is, aki arról szólt, hogy az alapítvány hálózata miképpen segítheti majd a vállalkozókat a jegybanki és az egri kedvezményes kölcsönök felvételében.

Az eseményen köszöntőt mondott Habis László polgármester és Horváth László kormánymegbízott.

(a TV Eger felvétele)

Nyitrai Zsolt úgy fogalmazott, ez a nap azért szimbolikus, mert összesűrűsödik benne minden, amit a 2010-ben munkához látott Magyar Kormány gondol gazdaságfejlesztésről, fejlesztéspolitikáról és a szolgálató államról. „Magyarország teljes megújítására kaptunk mandátumot 2010-ben, ezért mi továbbra is hiszünk abban, hogy a törekvő, vállalkozó magyarok elől le kell bontanunk minden falat, és az útjukból el kell hordanunk minden akadályt, hogy a magyar vállalkozók a fejlesztésekre, a munkahelyteremtésre koncentrálhassanak” – fogalmazott a miniszterelnöki biztos.

Meggyőződésünk, hogy az átszervezések, melyek ebben az évben befejeződnek, azt szolgálják, hogy Magyarországon – így Egerben és Heves megyében is – erősebbé váljon a középosztály, több munkahely, több vállalkozás és jobb fizetések legyenek. Ezek az átszervezések azért szükségesek, hogy az Önök gyerekei ne a külföldi munkában, hanem magyar sikerben gondolkozzanak. Az átszervezések célja, hogy Magyarország erősebb, és jobb helyen legyen a világon – mondta Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos a Széchenyi Programiroda megnyitóján, Egerben.