A Magyar Idők csütörtöki számában megjelent cikkben Nyitrai Zsolt elmondta: a Fidesz mindig a párbeszédre alapozta a politikáját, ellenzékben és kormányzati pozícióban egyaránt. Már 2004-ben nemzeti petíciót intéztek a választókhoz – akkor elsősorban gazdasági, pénzügyi illetve a családok támogatását érintő kérdésekben – manapság pedig nemzeti konzultációkat folytatnak. “Ez a párbeszédre alapuló politizálás is hozzájárult az újabb választási győzelemhez, hiszen az emberek fontosnak tartották, hogy bevontuk őket a döntéshozatalba, megkérdeztük a véleményüket” – tette hozzá.

Mint mondta, a nemzeti konzultációk – amelyeket a Miniszterelnöki Kabinetiroda folytat – az egész társadalmat átfogó nagy horderejű kérdésekről szólnak. “Mi pedig a különböző társadalmi csoportok véleményét kérdezzük meg. Fontos, hogy átlássuk mások élethelyzetét, tudjuk értékelni a kisebb közösségek által végzett munkát, és képet alkossunk arról, hogy hol kell és lehet segíteni” – mutatott rá Nyitrai Zsolt.

Mint kifejtette, azokat a kisebb-nagyobb közösségeket szólítják meg, amelyeknek azonosak az érdekeik, az élethelyzetük, a problémáik. Az egyik nagy társadalmi csoport a nyugdíjasoké, ők több mint kétmillióan vannak. Szintén nagy létszámú – egymilliós – közösséget alkotnak a cukorbetegek. Rajtuk kívül rendszeresen konzultálnak az agráriumban dolgozókkal, a fogyatékossággal élőkkel, mint ahogy a horgászokkal és a méhészekkel is – mondta el a miniszterelnöki megbízott.

Hozzátette: a párbeszéd természetesen kiterjed azokra a csoportokra is, amelyeket a foglalkozásuk, hivatásuk kapcsol össze, mint például a védőnők, gyógyszerészek, rendőrök, polgárőrök.

“A feladatom, hogy elérjem: a kormányzat a döntéseinél vegye figyelembe ezen társadalmi csoportok speciális szempontjait” – fogalmazott Nyitrai Zsolt.

Az elért eredmények között említette, hogy nyugdíjaskedvezményt kapnak a Nők40-es nyugdíjasok múzeumi belépők vásárlásakor, valamint a látássérülteket azzal segítették, hogy a Braille-nyomtató és Braille-kijelző áfája 27-ről 5 százalékra csökkent a fehér bot napján.

Nyitrai Zsolt közölte, készülnek ismét felkeresni a különböző szervezeteket, érdekképviseleteket személyesen és az interneten is online petíciók és konzultációk formájában. Az állatvédelmet is fontosnak tartják, és ebben a témakörben hamarosan párbeszédet indítanak.

(MTI)

A kormány fontosnak tartja a különböző társadalmi csoportok véleményének meghallgatását és azok becsatornázását a döntéshozatalba. E cél hatékony és eredményes érvényesülése érdekében Orbán Viktor miniszterelnök 2018. május 18-i hatállyal miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselőt.

A miniszterelnöki megbízott a Miniszterelnöki Kabinetirodán belül látja el feladatát. Hatáskörébe tartozik a kormányzati cselekvésre irányuló társadalmi kezdeményezések fogadása, az ezzel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítése, valamint a kormány társadalmi stratégiai partnereivel való kapcsolattartás és konzultáció. A miniszterelnöki megbízott a kiemelt társadalompolitikai ügyekben javaslattételi joggal bír a miniszterek és a kormány irányába.

(Kormányzati Tájékoztatási Központ)

mediaklikk.hu

Magyarországon 770 ezer embert kezelnek vércukorszint problémák miatt, a diabéteszesek tényleges száma a szakemberek szerint azonban elérheti az 1,2 milliót is. Magyarország kormánya felismerve a problémát, egyeztetéseket kezdeményezett a legnagyobb hazai cukorbetegeket képviselő szervezetekkel. Ennek eredményeként 2018 márciusában az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Diabétesz Társasággal és az Egy Csepp Figyelem Alapítvánnyal. „Két fontos területen működünk együtt a szervezetekkel, az egyik az oktatás területe, ahol van egy nagyon jó kezdeményezése az Egy Csepp Figyelem Alapítványnak, ez a Belevalók program” – mondta Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott az M1 Család’18 című műsorában. A Belevalók program 2013-ban azzal a céllal jött létre, hogy a hazai pedagógusok egy képzés keretén belül megismerhessék a cukorbetegséget, valamint gyakorlati ismereteket szerezzenek a diabéteszes gyermekek ellátásához. A jövőben, a kormány segíteni fog abban, hogy minél több pedagógushoz eljuthasson a Belevalók képzése.

„A megállapodás másik területe pedig az egészségügyet érinti, hiszen felül kell vizsgálni a cukorbetegséget érintő kérdésköröket, eljárásokat és gyógyszereket, megkönnyítve a Magyarországon élő 1,2 millió diabéteszes mindennapjait” – mondta Nyitrai Zsolt a Magyar Diabétesz Társasággal kötött együttműködésről.

Nagy István elmondta: a keretmegállapodás tartalmazza, hogy a méhészek és a kormány továbbra is egymással szövetségben kívánnak dolgozni, együttműködnek a szakmai kérdésekben. Rögzíti azt is, hogyan juttassák érvényre a magyar méhészek érdekeit itthon és külföldön egyaránt, és miként osszák fel a Magyar Méhészeti Nemzeti Programból jutó forrásokat.

Bross Péter elmondta, a megállapodás arról szól, hogy az Európai Parlament által elfogadott mézjelentésben foglaltakon tovább kell dolgozni, el kell érni, hogy az EP javaslataiból jogszabály-módosítás legyen. Az egyesületi elnök beszélt arról is, hogy a meleg tél utáni hideg időjárás nem kedvez a méhészeteknek, a következő tíz nap kritikus lesz.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a kormány stratégiai partnerként tekint a méhészekre, az őket összefogó egyesületre. Magyarországon több mint 20 ezer méhész tevékenykedik, és több mint 1,2 millió a méhcsaládok száma. Magyarország a harmadik legnagyobb méztermelő az Európai Unióban Spanyolország és Románia után – ismertette.

Nagy István kifejtette: a méhészet kicsi, de kulcsfontosságú ágazat. A nemzetgazdasági jelentősége 1 százalék, míg az állattenyésztésben 3,6 százalékot tesz ki, de a méhek tevékenysége, a beporzás nélkülözhetetlen a mezőgazdaság számára.

Hozzátette, az elmúlt években nagyon sok kihívással nézett szembe az ágazat, és ezek szoros szövetséget kovácsoltak a méhészek és a magyar kormány között. Példaként említette többek között a fő “méhlegelő”, az akácfák megvédését és a hamisított mézek kivonását a piacról.

Az összefogás eredményének nevezte azt is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a méhcsaládok száma: míg 2010-ben 997 ezer méhcsalád volt Magyarországon, 2016-ra már 1,225 millió, amivel az unió 28 tagállama közül Magyarországon a hatodik helyen áll. A mézfogyasztás az összefogás eredményeként kétszeresére emelkedett: míg 2010-ben 40 dekagramm volt az éves átlagfogyasztás,  már eléri a 80 dekagrammot.

Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy a méhészeti ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2010-től közel 10 milliárd forint – fele részt hazai költségvetési forrású, fele részt uniós finanszírozású – támogatásban részesült, ami segítette a technológiai megújulást, a méhegészségügyi védekezések, eljárások fejlődését, a méhészeti kutatásokat és a méhészek szakmai továbbfejlődését.

Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki az EP-ben az ágazat helyzetével foglalkozó mézjelentés előterjesztője volt, kifejtette: a stratégiai együttműködési szerződéssel nagyon fontos, több fronton zajló munka érett be. Kiemelte, hogy az EP óriási többséggel fogadta el március 1-jén a mézjelentést, amely érinti a mézhamisítást, a méhészek támogatásának a növelését, a mézpromóció ügyét. Úgy vélekedett, 1-1,5 éven belül nagyon komoly jogszabály-módosításokat is el tudnak érni, ha az együttműködés folytatódik.

Hangsúlyozta, a méhészet a legfontosabb ágazat, hiszen az élelmiszeripari termékek 76 százaléka a méhek általi beporzásnak köszönhető, a zöldség-gyümölcs ágazatban pedig 84 százalék ez az arány. Kitért arra is, hogy Nyugat-Európában érzékelik a méhek, a beporzás fontosságát. A mézhamisítás azért kap kisebb figyelmet, mert az EU saját mézfogyasztásának csupán 60 százalékát állítja elő. A magyarok számára azért kiemelten fontos a mézhamisítás ügye, mert a megtermelt méz 75 százalékát az európai piacon értékesíti, miközben az oda beérkező méz 20 százaléka bizonyítottan hamisított. Magyarországon, az agrárkormányzatnak köszönhetően két-három éve nincs kínai méz a polcokon – mondta az európai parlamenti képviselő.

(MTI)

kormany.hu

Csoóri Sándor volt az, aki a 20. század végén általános érvénnyel megfogalmazta: a népi kultúra nemcsak múltunk része, hanem a jövőnk záloga is – emlékeztetett a projekt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán hozzátette: ha a magyarság a 21. században is erős közösség akar lenni, akkor újra át kell élnie a népi hagyományt, a program célja ezért a népművészet, a hagyományőrzés, a vidéki lét, az önazonosság megélésének segítése. A népművészet olyan hagyomány, amelyet egyre nagyobb elismerés övez a társadalom részéről, erre jó példa a közmédia Fölszállott a páva elnevezésű vetélkedője – jegyezte meg a miniszter.

Fotó: Bartos Gyula/EMMI

Balog Zoltán beszámolója szerint 2017-ben, a Csoóri Sándor program első évében 2,5 milliárd forintból 1349 néptánc- és népzenei együttest, népdalkört támogattak szerte a Kárpát-medencében. A támogatást a pályázaton nyertes csoportok többek között népviseletek készíttetésére, hangszerbeszerzésre, technikai eszközök vásárlására, szakmai oktatói munkára, fellépéseik során élő népzenei szolgáltatások igénybevételére használhatják fel.

Az 5 milliárd forintos idei keretre kiírt pályázat csütörtökön jelenik meg a tárca, valamint az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) honlapján és ezúttal már a tárgyalkotó népművészet is a támogatott műfajok közé kerül – közölte a miniszter.

A program nyílt pályázatain a néptáncegyüttesek 1,8 milliárd, a táncházak 220 millió, a népzenei együttesek, népdalkörök 530 millió, a tárgyalkotó népművészeti közösségek 500 millió, a határon túli hivatásos magyar néptáncegyüttesek pedig 250 millió forintos keretre pályázhatnak. Népzeneoktatási programok megvalósítására 330 millió, az országos, regionális és megyei hatókörű népművészeti szervezetek közösségfejlesztő programjaira pedig 700 millió forint jut.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta: ma Magyarországon több mint 300 ezren foglalkoznak hagyományőrzéssel mintegy 1600 csoportban, amelyekkel évente 2000 rendezvényen találkozhat a közönség.

A közelmúltbeli fejlesztések közül Nyitrai Zsolt kiemelte a Budai Vigadó épületének 5,5 milliárd forintból 2018 nyarára befejeződő felújítását és a Fonó Budai Zeneház szintén kormányzati támogatással zajló felújítását.

Szigetvári József, a Százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes vezetője, a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár igazgatója hozzátette, az egész Kárpát-medencére tekintve a félmilliót is eléri a magyar népművészettel foglalkozók száma.

A Csoóri Sándor-program nemcsak Magyarországon számít jelentősnek, hanem nemzetközi mércével is: ma sehol a világon nincs ilyen típusú támogatás a népművészet számára – emelte ki a kezdeményezés jelentőségét Szigetvári József.

A két szervezet 22 állomásból álló országos szakmai rendezvénysorozatot indított, hogy tájékoztassák a nyugdíjasokat, vállalkozásokat a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet szabályozásáról és bemutassák a jó gyakorlatokat.

Kósa Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet vállalkozási formájú piaci körülmények között működik, ugyanakkor a nyugdíjasok foglalkoztatásának jelentős a társadalmi és gazdaságpolitikai hatása.

A miniszter kifejtette, hogy a legfrissebb adatok szerint a cégbíróságon 91 közérdekű nyugdíjas-szövetkezetet jegyeztek be. A KÖZÉSZ adatai szerint eddig megközelítően 100 nyugdíjas szövetkezet alakult, mintegy húszezer tagsággal.

Kósa Lajos ismertette, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek rugalmasabb foglalkoztatást tesznek lehetővé a munkatörvénykönyve hatálya alá tartozó nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásánál. A nyugdíjas-szövetkezeteknek kedvezőbb az adózás. Becslések szerint a nyugdíjas-szövetkezetek éves árbevétele elérheti majd a 150 milliárd forintot.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője felidézte, hogy az Országgyűlés tavaly fogadta el a törvényt a nyugdíjas-szövetkezetekről, és teremtette meg a nyugdíjasok kedvező feltételekkel történő foglalkoztatását, a generációk közötti jó együttműködés lehetőségét.

Hangsúlyozta: a kormány álláspontja az, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhasson, akkor is, ha valaki már nyugdíjba vonult. A kétmillió magyar nyugdíjast köszönet illeti, amiért felépítették az országot, ugyanakkor Magyarország mindannyiunk többgenerációs otthona, ahol fiataloknak és időseknek egyaránt megvan a saját helye és szerepe. Mint hozzátette, a megalakuló szövetkezetek nem csupán egy vállalkozási formát jelentenek, hanem társadalompolitikai célokat is képviselnek: a tapasztalatok átadását, az aktivitást, valamint közösségek megteremtésének lehetőségét nyújtják a nyugdíjasoknak.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy a tavalyi év végén már megalakult a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Szövetsége, és ebben segítő partnere volt a VOSZ, valamint a Nyugdíjas Parlament is. A most kezdődő és márciusig tartó országjárás célja, hogy a szakemberek minden megyébe eljutva tájékoztassák a nyugdíjasokat, meghallgassák az érintettek véleményét, mellyel hasznos párbeszéd alakulhat ki a felek között. A levélben megkeresett polgármesterek visszajelzései alapján nagy az érdeklődés, melyben segítséget nyújthat az érintetteknek az Időskorban is aktívan című kiadvány, amely hasznos tudnivalókat tartalmaz.

Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese emlékeztetett arra, hogy a vállalkozások létszámhiánnyal küzdenek, becslésük szerint 200 ezer megfelelően képzett munkaerő hiányzik a versenyszféra munkaerőpiacáról.

Turi Dénes, a KÖZÉSZ elnöke hangsúlyozta, hogy érdekvédelmet és érdekképviseletet kívánnak ellátni, a nyugdíjas-szövetkezetekkel kapcsolatos tapasztalatokat közvetítik majd a döntéshozóknak.

A KÖZÉSZ felmérése szerint a már működő nyugdíjas-szövetkezetek legszívesebben heti 3-5 napban, napi 4-6 órában, lehetőség szerint délelőtt vállalnak feladatot.

fidesz.hu

Fazekas Sándor elmondta, hogy az ágazat teljesítménye folyamatosan nő, az állattenyésztés 40 százalékkal, a növénytermesztés pedig 63 százalékkal bővült 2010-hez képest. A vidéki foglalkoztatás bővítésében kulcsfontosságú szerepe volt a gazdáknak, az élelmiszerfeldolgozóknak, és mindazoknak, akik a mezőgazdaságban dolgoznak – tette hozzá.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

Megjegyezte, 2010-ben a szaktárca legfontosabb feladata az volt, hogy a gazdákkal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) összefogva talpra állítsa a magyar vidéket, a magyar mezőgazdaság növekedési pályára tudjon állni, és még több gazdának, családi gazdaságnak biztosítson jövedelemforrást.

Hangsúlyozta, az elmúlt években visszaállították a magyar élelmiszerek belföldi és nemzetközi tekintélyét, Magyarország több mint 100 országba exportál, az exporttöbbletben a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak kiemelkedő szerepe van. Emellett az ország képviselteti magát nemzetközi kiállításokon és újra van Magyarországon – kétévente – Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK).

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

Kitért arra is, hogy a Földet a gazdáknak programban 200 ezer hektár állami földet értékesítettek, amellyel 30 ezer magyar földműves szerzett tulajdont, amelynek mintegy egyharmada fiatal gazdák birtoka lett.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte, hogy a különböző támogatásoknak köszönhetően több mint 2 ezer mezőgazdasági vállalkozás fejlesztheti kapacitását, telephelyét.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy az elmúlt 8 év agrárpolitikájában elért eredményeket bemutató kiadványt a kormányzat agrárpolitikusai országjáráson mutatják be a magyar gazdatársadalomnak.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke megjegyezte, hogy több olyan program is szerepel a kiadványban, amelyet az agrárkamara kezdeményezett vagy támogatott.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke pozitívnak értékelte az elmúlt években az ágazat szereplői, szakmai szervezetek és érdekképviseletek között létrejött szakmai együttműködést, és, hogy valamennyi agrárszakmai és szakmaközi szervezet, terméktanács egységben dolgozik.

(MTI)

kormany.hu

A – jelenleg 22 tagszervezetet tömörítő – MVGYOSZ elnöke elmondta, már a szervezet 1918-as megalakulása előtt is voltak olyan egyesületek, amelyek a látássérültekkel foglalkoztak. Ilyen volt például az 1856-ban már működő Pesti Vakok Intézete, később a Vakok Országos Önképző-, Segély- és Nyugdíj Egylete, majd pedig az 1896-ban megalakult Vakokat Gyámolító Országos Egylet.

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, milyen jelentős mértékben változott a társadalom hozzáállása a fogyatékossággal élőkhöz az elmúlt években.

Míg korábban csak a hiányosságaikról esett szó, mára sikerült elérni, hogy erőforrásként tekintsenek rájuk – emelte ki az államtitkár. Ennek elérésben jelentős szerepe volt és van a hitelesen működő érdekképviseleti, -védelmi és -érvényesítési civil szervezeteknek, amelyek folyamatosan támogatják a fogyatékos emberek autonóm életét – fűzte hozzá.

Czibere Károly a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának ügyét közös ügynek nevezte, amely csak a kormány és a civil szervezetek intenzív együttműködésével valósulhat meg. Minden erőfeszítés arra irányul, hogy a fogyatékos emberek aktív, látható és hallható, egyenjogú és egyenrangú tagjai legyenek a társadalomnak – fogalmazott az államtitkár.

Az eddig elért eredmények közül kiemelte a felnőttkorban látássérültté vált embereket támogató rehabilitáció rendszerének fejlesztését, amelynek köszönhetően már nem csak Budapesten elérhető ez a szolgáltatás.

Emellett idén a duplájára emelik a segítő és terápiás kutyák kiképzésére fordított összeget, valamint elindul a látássérültek infokommunikációs akadálymentesítését célzó Távszem projekt is. Egy uniós pályázaton keresztül 3,3 milliárd forintos támogatást kapnak a család- és gyermekjóléti központok, hogy segítsenek és információt nyújtsanak a látássérült embereknek és családtagjainak.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott azt hangoztatta, hogy a kormány a “semmit róluk nélkülük” elvet követi a fogyatékossággal élőket érintő munkája során, vagyis mindig kikéri az érdekképviseleti szervezetek véleményét a döntései előtt.

Példaként elmondta, hogy a kormányzati tájékoztató kiadványok összeállításakor segítséget kértek az MVGYOSZ-től, hogy eljuttathassák az információkat a Magyarországon élő mintegy kilencvenezer látássérült emberhez.

Kitért arra is, hogy a kormány döntésének köszönhetően január elsején 27-ről 5 százalékra csökkent a Braille-nyomtató és -kijelző áfája, valamint évről évre emelik a vakok szövetségének költségvetési támogatását is. Míg 2010-ben 97 millió forintot kapott a szervezet, idén már 195 millió forinttal támogatják.

Nyitrai Zsolt felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét, amelyet Braille-írásos formában is átadott a szervezet elnökének. A kormányfő háláját fejezte ki, amiért a szervezet már egy évszázada dolgozik azért, hogy a mindennapokban hatékonyan csökkenjen a látássérültek kiszolgáltatottsága, valamint támogatja a vakok és gyengénlátók kultúrához és szórakozáshoz jutását.

Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője bejelentette, hogy a szervezet hangoskönyvtárát idén száz könnyvel tervezik gyarapítani, valamint Bodor Tibor színész után nevezik el, aki mintegy kilencezer órányi anyagot olvasott fel élete során.

A centenáriumi évben – amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök, nagykövetei Szendi Szilvia és Peller Károly színművész – a szervezet rendez sportprogramokat, operettgálát, nemzetközi konferenciát és vakvezető kutyás eseményt is – tette hozzá.

mediaklikk.hu

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott kiemelte: ez a rendezvény jó példája a civilszféra, a gazdasági élet és a kormányzat hármas összefogásának, amely nagy sikert hozott. Hozzáfűzte: Magyarországon a civilszektor él és virágzik, több mint 60 ezer civilszervezet végzi tevékenységét.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

A 2,1 millió forinttal a koraszülött babák és családjaik ellátásáért tevékenykedő Melletted a helyem Egyesületet támogatják – mondta el Király Nóra, a Fiatal Családok Klubja (FICSAK) alapítója az adomány átadóján hétfőn Budapesten.

Hozzátette, hogy az adventi vásáron mintegy száz civilszervezet vett részt és csaknem négyezer érdeklődőt fogadtak. Az összegyűlt adományból a támogatott szervezet segítségével több magyarországi kórház koraszülöttosztályára juttatnak el a koraszülött kisbabákat és édesanyjukat segítő eszközöket – közölte.

Nádor Csaba, a Melletted a helyem Egyesület elnöke, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK) Honvéd Kórház PIC-vezető főorvosa kiemelte: évente nyolcezer magyar családban születik koraszülött baba, ebből mintegy hatezren koraszülött intenzív osztályon kezdik életüket. Az egyesület azért alakult, hogy támogassa a családbarát koraszülött-ellátást, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a koraszülés népbetegségnek számít Magyarországon. Az adományból négy magyarországi kórháznak tudnak anyatej-fejőgépet vásárolni – fűzte hozzá.

(MTI)

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének alakuló ülése utáni sajtótájékoztatón a szervezet elnökének megválasztott Turi Dénes elmondta, érdekvédelmi szervezetként szeretnék képviselni a szövetkezeteket és segíteni a jó tapasztalatok terjedését.

Turi Dénes – aki Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke is – közölte, első feladatként a következő néhány hónapban az ország minden részébe szeretnének eljutni és a nyugdíjas-szövetkezetek alakításához és működtetéséhez szükséges információkat az érdeklődőknek átadni.

Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) elnöke felidézte: körülbelül egy éve született meg az ötlet, hogy a diákszövetkezetekhez hasonlóan nyugdíjasoknak is létrehozzanak egy szövetkezeti formát, mivel érzékelték, hogy erre igény van. A jogszabály elfogadása után pedig egyre több nyugdíjas-szövetkezet alakult – tette hozzá.

Megjegyezte, azt remélték, hogy széles körű támogatást kap majd az ötlet, de csak a kormánypártok álltak melléjük.

Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteket július 1. óta lehet bejegyeztetni, eddig 76 ilyen szervezet alakult meg. A cél, hogy a diákszövetkezetekhez hasonló eredményeket érjenek el egy éven belül, azaz jövő nyárra százra bővüljön a szövetkezetek, körülbelül 130 ezerre a tagok száma, és mintegy 40 milliárd forintnyi szerződést teljesítsenek évente.

A miniszter kiemelte, a nyugdíjas-szövetkezetek nem pusztán gazdasági célú vállalkozások, hanem társadalompolitikai szerepük is van. Teljesen önkéntes alapú rendszert szerettek volna létrehozni azon öregségi nyugdíjban részesülő embereknek, akik visszatérnének a munka világába, de már nem akarnak teljes munkaidős állást vállalni.

Úgy látják, hogy a nyugdíjszerű ellátásban részesülők körében is lenne erre a foglalkoztatási formára igény, ezért annyiban már módosították a jogszabályt, hogy a bányászjáradékban részesülők is beléphetnek a nyugdíjas-szövetkezetekbe – tette hozzá.

Kósa Lajos szólt arról is, hogy az Államkincstár adatai szerint jelenleg 164 ezer ember dolgozik a nyugdíj mellett, ám ők rendkívül kedvezőtlen feltételek mellett vállalnak munkát. Ezért a kormány tervezi, hogy ezen foglalkoztatási forma feltételein is könnyít a közeljövőben.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott azt hangoztatta, a kormány alapelve, hogy aki Magyarországon dolgozni akar, annak legyen erre lehetősége, ideértve a nyugdíjasokat is.

Közölte, már az Országgyűlés előtt van egy módosító javaslat, amelynek célja, hogy tovább bővítse a nyugdíjas-szövetkezetekben foglalkoztathatók körét.

A jogszabály szerint a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásához legalább tíz tagra van szükség. A nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, és a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják.

(MTI)