Fotó: Agrárminisztérium

Kiemelte, a magyar mezőgazdaság növekedése 2010-2018 között folyó és változatlan áron egyaránt megelőzte az Európai Unió tagállamait, a magyar mezőgazdasági kibocsátás 2018-ban meghaladta a 2720 milliárd forintot, nyolc év alatt folyó áron 61 százalékkal, változatlan áron 32 százalékkal bővült.

Hozzátette, ez a példátlan fejlődés egyben bizonyítja, hogy egyetlen gazdasági ágazat sem lehet sikeres a társadalom széles körű támogatása nélkül.

Fotó: Agrárminisztérium

Farkas Sándor hangsúlyozta, a minisztérium olyan partnerségi kapcsolatokkal rendelkezik, amelyek gazdagították, gazdagítják a magyar agráriumot, hozzájárultak az Agrárminisztérium, valamint a magyar agrártársadalom között létrejött kölcsönös bizalom megalapozásához, fenntartásához.

Fotó: Agrárminisztérium

Felidézte: 2014-ben az a döntés született, hogy a 2010-es évet követően hatályukat vesztett szerződéseket megújítják, újragondolják, és a már működő partnerségi kapcsolatoknak új, hivatalos formát adnak.
A megállapodások alapján konzultációkat, egyeztetéseket szerveznek partnereikkel a magyar mezőgazdaság további fejlődése érdekében – jelezte a szaktárca parlamenti államtitkára.

Fotó: Agrárminisztérium

Farkas Sándor ismertette, hogy a 2018-2022 közötti ciklusra már kötöttek két stratégiai megállapodást a Magyar Országos Horgász Szövetséggel és az Országos Méhészeti Egyesülettel, ezúttal pedig 88 stratégiai partnerségi megállapodást és 30 együttműködési megállapodást adtak át.
A megállapodások révén erősödik a magyar vidék – hangsúlyozta Farkas Sándor államtitkár.

Fotó: Agrárminisztérium

A Miniszterelnöki Kabinetiroda kezdeményezésére az Agrárminisztérium együttműködési megállapodást kötött az Agrya – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, a HANGYA Szövetkezetek Együttműködése, a MAGOSZ, a Magyar Lovassport Szövetség és az Országos Polgárőr Szövetség szervezetekkel. Az eseményen ünnepélyes keretek között Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott adta át a partnerségi megállapodásokat.

(MTI)

Hír TV

A tárcavezető hozzátette, hogy a támogatás mértéke méhcsaládonként 500 forint, amelyet az Országos Méhészeti Egyesület (OMME) tagjai igényelhetnek. Emellett a tárca kidolgozta az online permetezési naplót is magában foglaló nyomon követési rendszer koncepcióját a méheknél alkalmazott állatgyógyászati készítmények, és az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények fokozott ellenőrzésére.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A miniszter elmondta, hogy 2019-2022 között a méhészet támogatására évente mintegy 1,3 milliárd forint hívható le, vagyis az Európai Unió Bizottsága több mint 50 százalékkal növelte a nemzeti méhészeti programok keretét. Magyarország hazai forrásból ugyanilyen mértékű forrásemeléssel tudja majd segíteni a magyar méhészeket. A bizottság általi elfogadás függvényében ez összesen akár több mint évi egymilliárd forintot is jelenthet – jegyezte meg.

Reményeik szerint ezért a program további támogatási célokkal bővülhet. Példaként említette többek között a méhész szervezetek működését és kohézióját elősegítő intézkedésekhez adható támogatást, amely a hazai 110 tagszervezet együttműködését, a méhésztársadalom kohézióját erősítheti. Emellett a méhviaszcseréhez adható, valamint a termelői mézek bevizsgálásához és a kaptárvásárláshoz adható támogatás – sorolta.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István kiemelte, hogy a tavaly Magyarországon is tapasztalt nagymértékű méhpusztulás ráirányította a figyelmet a természetes beporzók sérülékenységére. “Ezért is szeretnénk felkelteni az emberek figyelmét a méhfajok fontosságára és ezért hirdetjük meg 2019-ben a Beporzók Évét!” – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a megállapodásról elmondta, hogy Magyarország kormánya a párbeszédre, a szövetségre, az együttműködésre és a közös munkára törekszik a szakmai érdekképviseletekkel és civil szervezetekkel, a legfontosabbakkal stratégiai együttműködési megállapodást is kötnek a szaktárcák.

A közelmúltban megállapodás született a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz), a közeli jövőben ilyeneket terveznek a nyugdíjasokkal, a magyar gazdákkal, a cukorbetegekkel vagy a fogyatékossággal élőkkel – tette hozzá.

Erdős Norbert fideszes európai parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy a közös agrárpolitika jövőjéről az újonnan felálló európai parlament dönt majd. Az Európai Parlament agrár és vidékfejlesztési bizottságának kezdeményezésére a jövőben többek között kötelezővé válna a méhészeti program uniós színtéren, emellett külön fejezet lenne a méhészetről, valamint felértékelődne az ökorendszerek jelentősége, több forrást lehetne majd lehívni, amely kedvezhet a méhészeknek. Jelenleg 36 millió euró érkezik a méhészeti programra európai szinten, a mézjelentésben közel 60 millió eurót irányoztak elő – jegyezte meg.

Bross Péter, az OMME elnöke elmondta, hogy 50 millió méhcsalád él a Földön, amelyek mintegy 200 milliárd dollár közvetett hasznot termelnek évente. Magyarországon mintegy 1,2 millió méhcsalád van, és 20 ezren végeznek méhészeti tevékenységet, az ágazat árbevétele évente 20 milliárd forintot tesz ki.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az unióban Magyarországon a legmagasabb a méhsűrűség, egy négyzetkilométerre 12 méhcsalád jut. Az AMC a mézfogyasztás ösztönzésére kampányt indított tavaly, amely idén is folytatódik.

A sajtótájékoztatón stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány és az OMME a méhészet szakmai hátterének támogatása érdekében.

(MTI)

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

A megbeszélésen megállapították, hogy a közelmúltban megkezdett munka sikeresnek mondható, a tavasz folyamán több stratégiai megállapodást megújítottak az agrárium meghatározó szervezeteivel, közös összefogással a méhészek európai uniós szintű érdekeit eredményesen tudták képviselni és a gazdákkal való személyes kapcsolattartás is erősödött.

Az egyeztetés fő célja a Miniszterelnöki Kabinetiroda és az Agrárminisztérium együttműködésének a további megerősítése, a gazdálkodók és az ágazati irányítás közötti egyetértési pontok megtalálása, folyamatos párbeszéd folytatása. A felek kiemelt figyelmet fordítanak közös munkájuk során a családi gazdálkodókra, szőlészekre-borászokra, a méhészekre és a horgászokra.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

A miniszterelnöki megbízott és a miniszter megbeszélésen szóba került, hogy a tej ÁFA csökkentésének a kiterjesztése nem csak a tejágazat részére jelent óriási segítséget, hanem a lakosság terheit is képes csökkenteni.

A két tárca folyamatosan együtt dolgozik a kiemelt társadalmi ügyek képviseletén, az érintettek bevonásával a párbeszéden alapuló döntések előkészítésén.

Kiadó: Kormányzati Tájékoztatási Központ

Forrás: Botár Gergely/kormany.hu

A megállapodást Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott, Kempler Péter, a Magyar Diabétesz Társaság (MDT) elnöke és Hnatyszyn György, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány ügyvivője látta el kézjegyével.

Novák Katalin a megállapodásokról elmondta, az elmúlt időszakban is jelentős lépések történtek a diabétesszel élők életének könnyítésére, de – ahogy fogalmazott – rengeteg még az előrelépési lehetőség.

Ezek közé tartozik a prevenció segítése, a köznevelési rendszerben a pedagógusi érzékenyítés, vagy a diabétesz kezelésére szolgáló gyógyszerek és a vércukor-ellenőrzésre szolgáló eszközök támogatási rendszerének áttekintése annak érdekében, hogy a betegterhek csökkenjenek – ismertette.

Az államtitkár szerint fontos a kormány és a szakmai szervezetek közötti megállapodás, hiszen az mindig előremutató és segíti az együtt gondolkodást.

Megjegyezte, az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségről az általános tudás még mindig viszonylag alacsony, azonban sok honfitársunk küzd ezzel a betegséggel, így sok család is érintett.

Nyitrai Zsolt szerint is fontos a kormány és a szakmai szervezetek közötti együttműködés, hiszen Magyarországon 770 ezer diagnosztizált beteg él, azonban a becslések szerint a cukorbetegségben érintettek száma elérheti az 1,2 milliót.

Kempler Péter, az MDT elnöke az aláírás után arról beszélt, hogy világszerte, így Magyarországon is egyre több a cukorbeteg, számuk az utóbbi három évtizedben megháromszorozódott.

Mint mondta, a 2-es típusú cukorbetegség “egy alattomos, alamuszi betegség”, hiszen lehet valakinek nagyon magas a vércukorszintje, előfordulhat, hogy tünete még sincs. Kiemelte azonban, a betegség szövődményei súlyosak, nagyban rontják az életminőséget.

A diagnosztizált betegek 90 százaléka 2-es típusú cukorbeteg, és fontos, hogy ők hozzájussanak a korszerű terápiákhoz és a különböző mérőeszközökhöz. “Itt elsősorban nem százmilliárdokról van szó, sok esetben szervezési kérdésekről” – fogalmazott a professzor.

Hnatyszyn György, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány ügyvivője arról beszélt, hogy a 13 évvel ezelőtt alakult szervezet fő célkitűzése az volt, hogy felhívja a figyelmet a cukorbetegség megelőzésére és korai felismerésének fontosságára.

Kitért arra, hogy szervezetükhöz az utóbbi években sok család fordult, mert a cukorbeteg gyereket nem vették fel óvodába, vagy az iskolai élete lett nehezebb, mert a pedagógusok sok esetben nincsenek annak az ismeretanyagnak a birtokában, hogyan kell egy cukorbeteg gyermeket gondozni.

Éppen ezért dolgozták ki a cukorbeteg gyermekek integrációjának segítése érdekében a Belevalók programot, illetve évek óta együttműködnek az ELTE tanító- és óvóképző karával, melynek végzős hallgatóit részesítik képzésben részesítik  – mondta az ügyvivő.

(MTI)

Nagy István elmondta: a keretmegállapodás tartalmazza, hogy a méhészek és a kormány továbbra is egymással szövetségben kívánnak dolgozni, együttműködnek a szakmai kérdésekben. Rögzíti azt is, hogyan juttassák érvényre a magyar méhészek érdekeit itthon és külföldön egyaránt, és miként osszák fel a Magyar Méhészeti Nemzeti Programból jutó forrásokat.

Bross Péter elmondta, a megállapodás arról szól, hogy az Európai Parlament által elfogadott mézjelentésben foglaltakon tovább kell dolgozni, el kell érni, hogy az EP javaslataiból jogszabály-módosítás legyen. Az egyesületi elnök beszélt arról is, hogy a meleg tél utáni hideg időjárás nem kedvez a méhészeteknek, a következő tíz nap kritikus lesz.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a kormány stratégiai partnerként tekint a méhészekre, az őket összefogó egyesületre. Magyarországon több mint 20 ezer méhész tevékenykedik, és több mint 1,2 millió a méhcsaládok száma. Magyarország a harmadik legnagyobb méztermelő az Európai Unióban Spanyolország és Románia után – ismertette.

Nagy István kifejtette: a méhészet kicsi, de kulcsfontosságú ágazat. A nemzetgazdasági jelentősége 1 százalék, míg az állattenyésztésben 3,6 százalékot tesz ki, de a méhek tevékenysége, a beporzás nélkülözhetetlen a mezőgazdaság számára.

Hozzátette, az elmúlt években nagyon sok kihívással nézett szembe az ágazat, és ezek szoros szövetséget kovácsoltak a méhészek és a magyar kormány között. Példaként említette többek között a fő “méhlegelő”, az akácfák megvédését és a hamisított mézek kivonását a piacról.

Az összefogás eredményének nevezte azt is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a méhcsaládok száma: míg 2010-ben 997 ezer méhcsalád volt Magyarországon, 2016-ra már 1,225 millió, amivel az unió 28 tagállama közül Magyarországon a hatodik helyen áll. A mézfogyasztás az összefogás eredményeként kétszeresére emelkedett: míg 2010-ben 40 dekagramm volt az éves átlagfogyasztás,  már eléri a 80 dekagrammot.

Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy a méhészeti ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2010-től közel 10 milliárd forint – fele részt hazai költségvetési forrású, fele részt uniós finanszírozású – támogatásban részesült, ami segítette a technológiai megújulást, a méhegészségügyi védekezések, eljárások fejlődését, a méhészeti kutatásokat és a méhészek szakmai továbbfejlődését.

Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki az EP-ben az ágazat helyzetével foglalkozó mézjelentés előterjesztője volt, kifejtette: a stratégiai együttműködési szerződéssel nagyon fontos, több fronton zajló munka érett be. Kiemelte, hogy az EP óriási többséggel fogadta el március 1-jén a mézjelentést, amely érinti a mézhamisítást, a méhészek támogatásának a növelését, a mézpromóció ügyét. Úgy vélekedett, 1-1,5 éven belül nagyon komoly jogszabály-módosításokat is el tudnak érni, ha az együttműködés folytatódik.

Hangsúlyozta, a méhészet a legfontosabb ágazat, hiszen az élelmiszeripari termékek 76 százaléka a méhek általi beporzásnak köszönhető, a zöldség-gyümölcs ágazatban pedig 84 százalék ez az arány. Kitért arra is, hogy Nyugat-Európában érzékelik a méhek, a beporzás fontosságát. A mézhamisítás azért kap kisebb figyelmet, mert az EU saját mézfogyasztásának csupán 60 százalékát állítja elő. A magyarok számára azért kiemelten fontos a mézhamisítás ügye, mert a megtermelt méz 75 százalékát az európai piacon értékesíti, miközben az oda beérkező méz 20 százaléka bizonyítottan hamisított. Magyarországon, az agrárkormányzatnak köszönhetően két-három éve nincs kínai méz a polcokon – mondta az európai parlamenti képviselő.

(MTI)

mediaklikk.hu

A stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott a Magyar Gyógyszerészi Kamara kilencedik vándorgyűlésén mutatta be a most megjelent gyógyszerészeknek szóló kormányzati tematikus kiadványt, amely az elmúlt hat év “közös eredményeit, az előrehaladást” foglalja össze.

Nyitrai Zsolt elmondta, hogy a korábbi kormányok hibás döntései, a túlzott liberalizáció következtében a szektorban súlyos szakmai és morális válság alakult ki. Offshore vállalkozások, veszteséges gyógyszertárak, kifizetetlen számlák, külföldi és nagybefektetői érdekkör, és nem szakmai alapon működtetett gyógyszertárláncok jellemezték a mindennapokat – sorolta, hozzátéve: a helyzet tarthatatlanná vált.

Emlékeztetett, hogy 2010. március 15-én a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) és a polgári erők stratégiai megállapodást kötöttek. A Mit kíván a magyar gyógyszerész? címmel megjelent dokumentum 12 pontban foglalta össze a magyar gyógyszerész társadalommal kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Közölte, ennek nyomán még 2010-ben megtörtént a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása, aminek legfontosabb vívmánya az offshore cégek kizárása, valamint a többségi gyógyszerészi tulajdon bevezetése volt.

További eredmény – folytatta -, hogy létrejött a patikaalap, amely egy komoly tőke- és hitelprogramot jelenthet a gyógyszerészeknek. Mint kifejtette, a napokban kötött stratégiai partnerségi együttműködési megállapodás révén, amely az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Gyógyszerészi Kamara között jött létre, a kamarának továbbra is lehetősége lesz szakmai véleményével bekapcsolódni a területet érintő jogalkotási folyamatba, a joganyagok elkészítésébe. Elmondta: még ebben az évben elkezdődhet a gyógyszertári ügyelet rendeletszintű szabályozásának előkészítése.

Nyitrai Zsolt kiemelte, Magyarország kormánya a jövőben hasonló tematikus, tájékoztató kiadványokkal, levelekkel keresi meg a különböző társadalmi csoportokat. Készül kiadvány a nyugdíjasoknak, a magyar gazdáknak, a nagycsaládosoknak és az ápolóknak is.

A miniszterelnöki megbízott szólt arról is, hogy egy idén januárban elindult egyeztetési folyamat eredményeképpen 2017 őszén újra stratégiai megállapodást köthet a gyógyszerészeti kamara és a kormány.

Nyitrai Zsolt végül megköszönte a gyógyszerészek áldozatos és felelősségteljes tevékenységét, majd jó munkát kívánt a vándorgyűlésnek.

A tájékoztató kiadvány itt tölthető le.

kormany.hu

Hozzátette: elmúlt években a kormány arra törekedett, hogy a kamara által megfogalmazott szakmai igényeket, elvárásokat a döntéshozatalban érvényesítse, és úgy módosítsa a patikai rendszert, hogy az jobban tudjon működni.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár elmondta, az új stratégiai megállapodás többek között tartalmazni fogja a patikák ügyeleti rendszerének rendbetételét, és az egységes egészségügyi elektronikus tér keretén belüli e-recept zökkenőmentes bevezetését.

Az államtitkár kitért arra is: “erős nemzeti ügynek” tekinthető az, hogy a jogszabályok szerint január 1-jétől a patikusi tulajdoni hányad meg kell hogy haladja az 50 százalékot a gyógyszertáraknál. Jelezte, csupán egyetlen gyógyszertár nem teljesítette ezt a feltételt. Hozzátette: a kormány szerint a gyógyszerellátás nem kiskereskedelmi, hanem egészségügyi tevékenység, és ennek egyik legfontosabb pillére a patikusi tulajdoni hányad emelése volt.

Ónodi-Szűcs Zoltán beszámolt arról is, hogy a 2010-től megtett kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 16 milliárd forinttal magasabb a patikák jövedelemtermelő képessége, és hat év alatt a nagykereskedők felé fennálló tartozásuk a felére csökkent. Ez 2015. év végi mérlegadatok szerint 39 milliárd forint.

Hankó Zoltán kamarai elnök közölte, a szakmai szervezet célja mindig a betegellátás legmagasabb szinten történő ellátása volt, beleértve a gyógyszerészi gondozást, a gyógyszeralkalmazás megvalósítását és a költséghatékony rendszer kialakítását.

Mint mondta, a következő hónapok feladatai között lesz olyan, amelyik a kistelepüléseken működő gyógyszertárak megfelelő gyógyszerkészletét érinti, illetve azt, hogy minden kistelepülés patikájában legyen gyógyszerész, vagy az új ügyeleti rendszer kidolgozása.