M1

Nyitrai Zsolt elmondta, 2011-ben ez az arány még 18 százalék volt. Akkor mintegy 15 ezer, tavaly már több mint 80 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozott.

Botár Gergely/kormany.hu

Magyarországon több mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal – mondta Nyitra Zsolt. Kiemelve: a kormány stratégiai fontosságúnak tartja a fogyatékossággal élők társadalmi csoportját. A fogyatékos emberek a társadalom egyenrangú, egyenértékű tagjai – szögezte le a miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: azért kell segíteni őket a mindennapokban, hogy a lehető legnagyobb önállóságban élhessék életüket.

Hangsúlyozta, hogy  mindennek az alapja a párbeszéd. Nyitrai Zsolt példaként említette, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációt a vakok és gyengénlátók szövetségének kezdeményezésére pontírásos formában is ki lehetett tölteni.

Botár Gergely/kormany.hu

Azt is elmondta, 2010-hez képest 2019-re megduplázódott az országos fogyatékosügyi szervezetek költségvetési támogatása.

Nyitrai Zsolt fontosnak nevezte az otthonápolás ügyét, amellyel kapcsolatban szintén széles körű szakmai egyeztetést folytattak le. A parlament által elfogadott javaslat nyomán január elsejével emelkedett az ápolási díj, s bevezették a gyermekek otthonápolási díját is.

A miniszterelnöki megbízott felháborítónak és elfogadhatatlannak ítélte, hogy egyetlen ellenzéki képviselő sem támogatta az erről szóló javaslatot. Nyitrai Zsolt szerint ezzel az ellenzék bebizonyította, hogy nagy kérdésekben a magyarok nem számíthatnak rájuk.

A kormány folyamatosan konzultál a 13 nagy fogyatékosügyi szervezettel. A politikus azt mondta, hogy egyedül a Fidesz-KDNP az, amely 2010 óta behívja soraiba a fogyatékossággal élőket. Tapolczai Gergely a magyar Országgyűlésben, Kósa Ádám az Európai Parlamentben áll ki a fogyatékossággal élők ügyeiért is – tette hozzá.

Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) elnöke is hangsúlyozta, a magyar kormány a tervezéstől kezdve bevonja a fogyatékosügyi szervezeteket az őket érintő kérdésekbe.

Reményét fejezte ki, hogy tavaly decemberben először és utoljára hagyta cserben az ellenzék a fogyatékossággal élőket. Mint kiemelte: a fogyatékügy nem jobb- vagy baloldali kérdés. Megjegyezte: a szocialista kormányok idején, elnökként azért kellett harcolnia, hogy ne feleződjön meg költségvetési támogatásuk. Míg most 2010-hez képest megduplázódott a fogyatékosügyi szervezetek költségvetési támogatása.

Kósa Ádám azt mondta, a mostani kormány folyamatosan egyeztet az érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, a párbeszéd jó irányba halad.

Ennek nyomán például november 9-én évről-évre megtartják a jelnyelv napját, s számos más a fogyatékossággal élőket érintő fejlesztés indult. Példaként említette a weboldalak akadálymentesítését, továbbá azt a telefonos alkalmazást, amely a látássérülteket segíti a közlekedésében és a vásárlásban.

Azt is elmondta, hogy egy európai uniós fejlesztés keretében a magyar kormány az érdekképviseletek kezébe adta az infokommunikációs projektek kezelését.

(MTI)

ECHO TV

kormany.hu

Kovács Zoltán kormányszóvivő a közmédiának elmondta: a helyszín kiválasztásánál mind a megközelíthetőséget, mind a látványt figyelembe vették.

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta: a kormány a fogyatékosügyi képviseletekkel, szervezetekkel is egyeztetett arról, hogy a fogyatékkal élők, mozgáskorlátozottak, hol tudnák méltó módon és körülmények között megtekinteni az este 9 órakor kezdődő tűzijátékot. Így választották ki az V. kerületi Olimpia parknál lévő rakparti részt, s ha a létszám indokolja, a parkot is megnyitják majd a mozgáskorlátozottak számára. Azt ajánlják, hogy már 8 óra körül közelítsék meg a helyszínt.

Nyitrai Zsolt felidézte: 2017 márciusában írták alá országos fogyatékosügyi szervezetekkel, érdekképviseletekkel – köztük a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ), a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével (MVGYOSZ) és az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségével (ÉFOÉSZ) – azt az együttműködési megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak ünnepelni, emlékezni olyan nagy állami ünnepeinken, mint március 15., augusztus 20., és október 23. Ezen megállapodás aláírását követően levélben megkeresték a Megyei Jogú Városok Szövetségét, polgármestereit is, hogy lehetőség szerint ők helyben is kössenek hasonló megállapodásokat a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetekkel.

Kiemelte: a kormányzat törekszik arra, hogy a fogyatékkal élők speciális szempontjait is figyelembe vegyék a különböző rendezvények szervezésénél és lebonyolításánál. Ez magába foglalja mind a fizikai, mind az infokommunikációs akadálymentesítést.

“Magyarországon mindenkinek joga és lehetősége van, hogy méltó módon tudjon ünnepelni, emlékezni” – szögezte le Nyitrai Zsolt. Elmondta: Magyarországon több mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal. Fontos törekvésük az, hogy minden kormányzati döntésnél az ő speciális szempontjaikat, véleményüket is figyelembe vegyék. Ezen a területen különösen fontos, hogy érvényesüljön a “semmit rólunk, nélkülünk” elv – hangsúlyozta.

Nyitrai Zsolt azt is kiemelte, hogy az említett országos érdekképviseleti szervezetek állami támogatása jövőre arányosan 10 százalékkal növekszik. 2010-hez képest pedig az országos fogyatékosügyi érdekképviseleti szervezetek pénzügyi támogatása több mint duplájára emelkedett.

Tapolczai Gergely, a SINOSZ elnökségi tagja is kiemelte: 2010-ben még 6 szervezet kapott 522 millió forintot, jövőre 13 szervezet kap 1,13 milliárd forintos támogatást.

A fideszes képviselő mind a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, mind a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló törvény szempontjából fontosnak nevezte a mostani kezdeményezést. Felidézte, hogy az idei március 15-ei ünnepségen is jelnyelvi tolmáccsal biztosították a siketek és nagyothallók számára az ünnepi beszéd követését.

Csiszár Attila, a MEOSZ elnökségi tagja elmondta: a MEOSZ elnöksége üdvözli, hogy a kormány az egyenlő esélyű hozzáférés jegyében biztosítja, hogy a mozgáskorlátozott emberek akadálymentes körülmények között, méltóságteljesen és biztonságosan megnézhetik az augusztus 20-ai tűzijátékot az Olimpia parknál.

Kovács Zoltán kormányszóvivő felidézte, hogy a központi rendezvények biztosításáért felelős operatív törzs biztosítási terve elkészült, a testület a szokásos formában és ütemezésben folytatja munkáját.

(MTI)

A tavalyi esztendőben a Magyar Országgyűlés egyhangúlag, ötpárti egyetértéssel fogadta el az erről szóló határozatot. A kezdeményezést elismerő szavakkal méltatták a Siketek Világszövetségének 2017-es, Budapesten megtartott kongresszusán is.

Hazánkban több mint 60.000 siket ember él, akik számára egyenlő feltételeket kell biztosítanunk a mindennapi életben, így a sport területén is.

Büszkék vagyunk arra, hogy a legelső siketlimpia, az 1924-es párizsi verseny óta mindig volt magyar résztvevője a megmérettetésnek. Mára a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének keretei között és azon kívül 20 sportágban több száz versenysportoló és több ezer szabadidő-sportoló versenyzik.

Örömteli, hogy a hazai siket sportélet saját bázissal rendelkezik: a SINOSZ Sportcentrum, a nyolcvanas évek óta szolgálja a siket sportolókat. Ez a központ az állami támogatás mellett a siket sportolók összefogásával épült meg. Azóta ez a bázis stabil és érdemi segítséget jelent a siketlimpikonjaink számára. Ez kiemelten fontos lehet a 2019-ben megrendezésre kerülő Téli Siketlimpián induló sportolóink számára is.

Magyarországon megbecsülik, támogatják a sportot és a sportolókat egyaránt.

A siket sportolóink sikeresek és eredményesek, és a jövőben is tenni fogunk azért, hogy egyre jobb feltételek között készülhessenek. Nemrég férfi és női curling válogatottunk EB-bronzérmes lett, Földi Bence szinten EB-bronzérmet szerzett a mountainbike EB-n, emellett jelenleg is zajlanak a Bowling EB küzdelmei is.

Köszönjük a siket sportolókkal foglalkozó szervezetek, szakemberek és edzők munkáját!

Nyitrai Zsolt
miniszterelnöki megbízott

dr. Kósa Ádám
európai parlamenti képviselő
a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége alelnöke

dr. Tapolczai Gergely
országgyűlési képviselő
a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége elnöke

(Kormányzati Tájékoztatási Központ)

facebook.com/orbanviktor

A kormányfő a magyar nyelv egyediségét hangsúlyozva úgy fogalmazott: “mi magyarok sokszor érezzük úgy, hogy a nyelvünknek a különlegessége kizár a világból és bezár bennünket a saját világunkba”. Ráadásul a nemzet harmada az ország határain kívül él és azért harcol, hogy a saját nyelvét használhassa – vont párhuzamot a jelnyelvvel, amit különleges értéknek nevezett.

Elismerésre méltónak tartotta, ahogy a siketek küzdelmet vívnak érte és azt akarják, hogy a világ minden országában, az élet minden területén legyen joguk saját jelnyelvük használatára, a siket kultúra gondozására és fejlesztésére.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Orbán Viktor a résztvevőknek azt mondta: olyan országba érkeztek, ahol a siketek és nagyothallók rengeteget dolgoztak azért, hogy megbecsült részét képezzék a társadalomnak. Beszámolt arról, hogy a 2011-ben elfogadott alkotmány külön bekezdést tartalmaz a jelnyelvről, világosan kimondva: az a magyar kultúra része. Hozzátette azt is, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ egyezményt, 2009 óta pedig a világ legkomplexebb jelnyelvi törvénye van hatályban, amely mindent szabályoz, legyen szó oktatásról, tolmácsszolgálatról, vagy magának a jelnyelvnek az oktatásáról.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

A siketeket “a mi országunkban megilleti a nyelvhasználat joga az élet minden területén” – emelte ki a miniszterelnök, aki példaként hozta, hogy az országos televíziós csatornáknak saját költségükön, 100 százalékban akadálymentesíteniük kell műsoraikat.

A kormányfő a további teendők közé sorolta a siketek kétnyelvű oktatásának megteremtését, jelezve: a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézete hozzáfogott az előkészítéshez. Ezt azzal magyarázta, hogy a siket fiatalok olyan tudást szerezzenek, ami biztos belépés számukra a munkaerőpiacra.

Fotó: Szecsődi Balázs

Orbán Viktor azt is megjegyezte: büszke arra, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) soraiból többen is szerepet vállalnak a magyar közéletben, ezzel bátorságot, biztatást, példát mutatva a többi siket fiatal számára. Kósa Ádám az európai parlament megbecsült tagja, Tapolczai Gergely az Országgyűlésben lát el fontos munkát, Lovászy László pedig a kormány felkérésére az ENSZ-ben képviseli a fogyatékkal élőket – sorolta.

A miniszterelnök közölte azt is, hogy Magyarország kiáll a Siketek Világszövetsége által képviselt célokért és támogatja azt a kezdeményezést, hogy nemzetközi világnapja is legyen a jelnyelvnek. Jelezte: Magyarországon az idei évtől kezdve – a jelnyelvi törvény évfordulójára emlékezve – november 9. a magyar jelnyelv napja.

Kósa Ádám, a fennállásának 110. évfordulóját ünneplő SINOSZ elnöke köszöntőjében arról tájékoztatott, hogy a budapesti tanácskozáson a résztvevők megosztották tudásukat egyebek mellett a kétnyelvű oktatásról, a család és a jelnyelv kapcsolatáról, a segítő technológiák nyújtotta lehetőségekről és a foglalkoztatásról.

Colin Allen, a Siketek Világszövetségének (WFD) elnöke pedig azt emelte ki, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a nemzeti jelnyelvén tanulhasson, ami teljes értékű nyelv. Az oktatást, írástudást pedig a beilleszkedés és a karrier célok szempontjából is fontosnak nevezte.

(MTI)

A fideszes országgyűlési képviselő abból alkalomból nyilatkozott, hogy az Országgyűlés november 9-ét a magyar jelnyelv napjává nyilvánította.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: Magyarország alaptörvénye is említi a jelnyelvet mint fontos kulturális és közösségformáló erőt. Ezért is tartották fontosnak, hogy legyen a jelnyelvnek napja Magyarországon – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés a héten egyhangú szavazással támogatta a magyar jelnyelv napjáról szóló javaslatot. Felidézte, hogy a parlament 2009. november 9-én fogadta el a magyar jelnyelvről és a jelnyelv használatáról szóló törvényt.

Nyitrai Zsolt elmondta: a javaslatot közösen nyújtották be képviselőtársával, Tapolcai Gergellyel (Fidesz), aki a magyar Országgyűlés első siket, jelnyelven kommunikáló képviselője. A Fidesznek az Európai Parlamentben is van siket képviselője, Kósa Ádám az első európai parlamenti siket képviselő – tette hozzá.

Jelezte azt is, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége ebben az évben ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

(MTI)

atv.hu

kormany.hu

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott emlékeztetett, március elején írt alá megállapodást a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Honvédelmi Minisztérium és négy országos fogyatékosságügyi érdekképviseleti szervezet az állami rendezvények fizikai és infokommunikációs akadálymentesítéséről.

Ennek továbbgondolásaként keresték meg a megyei jogú városok polgármestereit és Szita Károlyt, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnökét, hogy hasonló megállapodások jöjjenek létre önkormányzati szinten is a helyi érdekképviseleti szervezetekkel – közölte a miniszterelnöki megbízott.

Szeretnék elérni, hogy a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak részt venni a nemzeti ünnepeken – emelte ki Nyitrai Zsolt.

Szita Károly a megváltozott munkaképességűeket is foglalkoztató, VIII. kerületi Premier Kultcaféban tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az akadálymentesítés nem annyira pénz, hanem inkább odafigyelés kérdése, és már egyre több önkormányzatnál kezd gyakorlattá válni. Az útfelújításoknál például mind gyakrabban figyelembe veszik a mozgáskorlátozottak igényeit, a képviselő-testületi ülések televíziós közvetítését pedig sok helyen feliratozzák vagy jeltolmácsolással látják el.

Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos azt mondta, bízik abban, hogy egyéb területeken is megvalósulhat az akadálymentesítés, így a “rendezvényeken túlmutató üzenete” lehet a megállapodásnak.

Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnökségi tagja nagy előrelépésnek nevezte a megállapodást, mert így már nem csak “esetlegesen” fordul elő akadálymentesítés a nemzeti ünnepeken.

Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke úgy fogalmazott, Magyarország többszörösen is elkötelezte magát amellett, hogy a fogyatékossággal élők egyenrangú tagjai lehessenek a társadalomnak. Ez kifejeződik az alaptörvényben, az 1998-ban elfogadott esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben, valamint egy erre vonatkozó ENSZ egyezmény ratifikálásában is – tette hozzá.

(kormany.hu/MTI)

mediaklikk.hu

kormany.hu

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott az aláírást követő sajtótájékoztatón elmondta, a megállapodás értelmében ezentúl csak az érintett szervezetek bevonásával, előzetes konzultációt és helyszínbejárást követően lehet nemzeti ünnepet megszervezni és lebonyolítani.

Úgy fogalmazott, a stratégiai megállapodás az esélyegyenlőségről és a “semmit rólunk nélkülünk elvről” szól. Azt célozza, hogy a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak részt venni a nemzeti ünnepeken és a kiemelt emléknapokon.

Fotók: Botár Gergely/kormany.hu

Szabó László, a HM programigazgatója kiemelte, a minisztérium állami rendezvények lebonyolításáért felelős szakterülete elkötelezett a fogyatékossággal élők társadalmi életben való aktív részvétele mellett. Ezért már az elmúlt években is volt jelnyelvi tolmács az ünnepi rendezvényeken, tavaly augusztus 20-án pedig külön helyszínt biztosítottak a kerekesszékeseknek, ahonnan biztonságban nézhették a tűzijátékot.

Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy sokszor hiába vannak meg a jogszabályi keretek, a gyakorlatban mégsem működik minden tökéletesen. Ilyenkor finomhangolásra van szükség, ahogy az a megállapodás aláírásával most is történik.

A megállapodást az érdekképviseletek részéről Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke; Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke; Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke és Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke írta alá.

A szervezetek képviselői mind örömüket fejezték ki a megállapodás létrejötte miatt, és azt hangsúlyozták, hogy ez ugyan csak egy kis lépés, apró figyelmesség, de az érintetteknek mégis különösen nagy jelentőséggel bír.

(kormany.hu/MTI)