A magyar uniós elnökség magas szakmai színvonalon tett eleget vállalásainak, így az Európai Unió és Magyarország számára egyaránt fontos, érdemi politikai eredményeket, stratégiai fordulatokat ért el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt hét területen is – jelentette ki Fellegi Tamás.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a félév során számos olyan hirtelen kihívás jelentkezett – az euró válsága, a japán katasztrófa, az izlandi vulkánkitörés vagy az észak-afrikai társadalmi változássorozat –, amelyek különösen az energiaügyek és a kohéziós politika témaköreinek a megvitatását befolyásolták.

A magyar uniós elnökség mindezek ellenére a legtöbb nyitott kérdésben kompromisszumot vagy konszenzushoz közeli állapotot ért el, és hatékonyan segítette az új uniós együttműködések beindítását is – mondta a miniszter.
Fellegi Tamás kiemelte, hogy a magyar elnökségnek első ízben sikerült tető alá hozni a kohéziós politika jövőjére vonatkozó, a tagállamok együttes kötelezettségvállalásait tartalmazó megállapodást, és hogy most vitatták meg először állam- és kormányfői szinten egy ágazati politika, a hazánk számára is kiemelkedő fontosságú energia témakörét is.

Fellegi Tamás az energetika terén kiemelkedő sikernek nevezte, hogy a hazai és nemzetközi ellátásbiztonság szempontjából meghatározó egységes energiapiac megteremtése és az energiaszigetek megszüntetése érdekében döntő jelentőségű lépéseket tettek.

Egyértelműen a magyar elnökség eredménye, hogy a februári Energia Tanácson a rövid-, közép- és hosszú távú prioritásokat meghatározó következtetéseket fogadtak el a közös energiastratégiában a 2020-ig tartó időszakra. A tagállamok 2014-es határidőt szabtak maguknak az egységes belső piac létrehozására, és elkötelezték magukat amellett, hogy a rákövetkező évre teljesen felszámolják az energiaszigeteket.

A magyar elnökség hathatós hozzájárulásával haladtak előre olyan jelentős együttműködések, mint az Észak-Dél Energiafolyosó, a közép- és délkelet-európai térség diverzifikáltabb energiaforrás-ellátását és nagyobb energiabiztonságát célzó infrastruktúrahálózat-fejlesztési program. Sikerült elhárítani a politikai és jogi akadályokat a Nabucco-projekt útjából is, így az elkövetkező időszak már a konkrét pénzügyi és megvalósíthatósági tervezésről szólhat majd – közölte a tárcavezető.

Fellegi Tamás kitért a fukusimai atomerőmű balesete és az észak-afrikai politikai bizonytalanság nyomán előállt válsághelyzetek miatt márciusban összehívott rendkívüli tanácsülésre is, ahol a résztvevők megvitatták az energiaágazat helyzetét és az események energiapiaci következményeit. Kifejezték támogatásukat az európai atomerőművek átfogó biztonsági értékeléseinek elkészítéséhez és transzparens lefolytatásához. Az önkéntes stressz teszteket az Unió tagállamai 2011. június elsejétől el is indították.

Az energiahatékonyság és az energiatakarékosság kérdésének hosszú távú rendezése érinti a kutatás-fejlesztési és innovációs területet, befolyással van az élhető és fenntartható környezetre, és gazdaság- és társadalomfejlesztési feladatokkal jár együtt – hangsúlyozta a miniszter.

Magyarország az uniós klímapolitikai célkitűzésekhez szorosan illeszkedő soros elnökségi program kialakítására törekedett. Sikerült megfelelő irányba befolyásolni a nemzetközi tárgyalási folyamatokat és meghatározni a Cancúni Megállapodás által kijelölt feladatokat, majd ütemezni azok végrehajtását – mondta el Fellegi Tamás, aki arról is beszámolt, hogy az elnökség alatt előmozdították a Dekarbonizációs Útitervvel kapcsolatos tárgyalásokat, és a júniusi bonni ENSZ-ülésszakon a soros magyar elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tett a kiotói kvótavagyon megőrzéséért.

A kohéziós politika terén tárca arra törekedett, hogy maradjon meg annak relatív súlya a következő, 2014-ben induló költségvetési ciklusban is, hiszen ez jelenleg az egyik legjelentősebb és legnagyobb potenciált magában hordozó uniós politika. A magyar elnökség számára ezért a kohéziós politika erősítése kiemelt cél volt, mert Európa nem lehet egységes és versenyképes a kohézió további fenntartása nélkül – hangsúlyozta Fellegi Tamás.

A magyar elnökség a tagállamok együttes kötelezettségvállalásait tartalmazó megállapodás elfogadtatásával elősegítette, hogy továbbra is fennmaradjon a szolidaritás elve a kohéziós források elosztásában, és hogy a kohézióra szánt pénzek a felzárkóztatást szolgálják, a források pedig lehetőleg ne szűküljenek – közölte a tárcavezető.

A másik fontos dokumentum, a Területi Agenda 2020 elfogadásával nemcsak a területfejlesztés új alapjait fektették le, hanem valamennyi uniós politika számára közös vezérelvet is meghatároztak. Arról is döntés született, hogy a hatékony kohéziós politika érdekében rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok és a régiók számára, ugyanakkor eredmény-orientáltabbá kell tenni a szakpolitikát.

A jövőben a szabályozás konkrét kérdései mellett abban is meg kell majd állapodni, hogy a kohéziós politika forrásaiból milyen arányban részesedhet az európai versenyképesség szempontjából meghatározó közlekedési és energetikai szektor – jelentette ki Fellegi Tamás.

A távközlési szakterületen az információbiztonság és –védelem, a digitális bizalom helyreállítása és a digitális bűnözés megelőzése állt az elnökségi program középpontjában. Az előrelépés ezekben a témákban több aktuális hackertámadás és informatikai káreset miatt is sürgetővé vált – mondta Nyitrai Zsolt.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a Digitális Menetrend és a spektrumpolitika terén is sikerült elérni a kitűzött célokat, s így hozzájárulni ahhoz, hogy Európa számára rendelkezésre álljanak azok a nélkülözhetetlen eszközök, amelyek segítségével versenybe szállhat a globális távközlési színtéren.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség elősegítette az információs rendszerek biztonságát fenyegető események könnyebb értelmezését és kivizsgálását, az európai és nemzetközi együttműködés hatékonyságának növelését, és a kritikus információs infrastruktúrák védelmét.

Ösztönöztük az első rádióspektrum-politikai program (RSPP) elfogadását, amely Európa-szerte megteremti a feltételeket a vezeték nélküli széles sáv és egyéb frekvencia alapú szolgáltatások széleskörű kiépítéséhez és elterjesztéséhez, az ENISA (Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség) mandátumának átmeneti, 18 hónapra szóló, változatlan tartalmú meghosszabbításával pedig sikerült megszüntetni a szervezet működését övező bizonytalanságot – emelte ki az államtitkár.

A közlekedés terén az egyik legsikeresebb soros európai uniós elnökségnek minősítette az elmúlt félévben lezajlott magyart az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi bizottsága – mondta Völner Pál.

Az államtitkár a közlekedéspolitika területén két stratégiai jelentőségű témát emelt ki: a 2010-2020. évi közlekedéspolitikát meghatározó Fehér Könyvet és a Transzeurópai Közlekedési Hálózatok (TEN-T) felülvizsgálatát. A tárgyalt dokumentumok adják az alapját az Európai Unió jövőbeni gazdaságirányítási rendszerét meghatározó elképzeléseknek.

A közlekedési Fehér Könyvről lezajlott élénk és érdemi vita kapcsán Völner Pál a legfontosabb és legsürgősebb feladatok között említette az európai közlekedési kutatási és innovációs politika megerősítését, a közlekedési hálózatok hatékony összekapcsolását, az Egységes Európai Közlekedési Térség befejezését, új finanszírozási keretek kifejlesztését a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez és fenntartásához, további helyi és nemzeti szintű akciók indítását a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében, és az intelligens közlekedési rendszerek kiterjesztését.

Társadalmi és gazdasági kohézió nem érhető el a teljes TEN-T hálózat még hiányzó elemeinek kiépítése, a meglevő, leromlott állapotú infrastruktúra európai szintűre hozása nélkül. Az elégtelen hozzáférhetőség a teljes Európai Unió gazdasági fejlődését lelassíthatja. A magyar elnökség munkájának köszönhetően számos elem bekerült a Bizottság javaslatába – húzta alá Völner Pál.

Hatalmas sikernek tekintjük azt is, hogy elnökségünk alatt egy több mint 2 éven keresztül húzódó tárgyalássorozatot tudtunk eredményesen lezárni a nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjairól szóló (”Eurovignette”) irányelv módosításáról. Az irányelv-módosítás a közlekedés területének egyik legfontosabb szabályozása – jelentette ki az államtitkár.

Völner Pál arról is beszámolt, hogy a Budapest Nyilatkozat elfogadásával megteremtődött a jelentős költségcsökkenést eredményező funkcionális légtérblokkok létrehozásának lehetősége, és hogy sikerült megállapodást elérni a külső költségek szempontjából szintén igen kedvező belvízi hajózásról. Az államtitkár megemlítette még, hogy többek között egy 12 éves tárgyalási folyamat sikeres lezárásával az elnökség hatékonyan járult hozzá az egységes vasúti belső piac megteremtéséhez és ezáltal a vasúti személy- és áruszállítást versenyképesebbé válásához, amely az egyéb közlekedési módokhoz viszonyítva így nagyobb szerephez juthat.

Kovács Tamás Iván beszámolt arról, hogy az elnökségi időszak alatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kilenc miniszteri tanácsülés, öt informális miniszteri találkozó, 22 vezetői szintű konferencia és rendezvény, 12 informális trialógus, valamint 183 tanácsi munkacsoport ülés szervezésében működött közre.

A tárca vezetői elnökölték az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács energiaügyi, közlekedési és távközlési szekcióját, a Környezetvédelmi Tanács klímapolitikai szekcióját, valamint ellátták az űrpolitikai, illetve a kohéziós politikával és a területfejlesztési ügyekkel kapcsolatos elnökségi teendőket is.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az elnökségi félévre való felkészülés már 2010 nyarán igen intenzív volt, és most az átadás időszakában is sok a teendő.

A rengeteg váratlan helyzet ellenére is eredményes munkát végző magyar elnökség egyik legnagyobb sikere, hogy alapjaiban változtatta meg az Európai Unió vezetőivel való viszonyt, ami a jövőben jelentősen megkönnyíti Magyarország helyzetét a nemzetközi tárgyalásokon – jelentette ki Kovács Tamás Iván.

Mr Zsolt Nyitrai emphasized that in the field of infocommunication, Hungary’s activity during its Presidency had been characterised by a wide range of dialogues and consensus seeking, and the targeted objectives had been achieved regarding the Digital Agenda, in network and information technological security, as well as spectrum policy.

Undersecretary of State Magdalena Gaj acknowledged the fruitful accomplishments of the Hungarian Presidency: “The achievements of our Hungarian friends, which have been reached during their Presidency in the Council, prove that the Central European countries are the driving force of the enlarged Union.” Undersecretary of State Piotr Kołodziejczyk added that the Hungarian Presidency set a high standard for the Polish Presidency to follow.

The Digital Agenda served the welfare of European citizens, making significant contribution to the economic recovery and the improvement of competitiveness of the European Union, which are the primary goals and duties of every interested stakeholder. Mr Nyitrai acknowledged that the need to accelerate the realisation of the Digital Agenda, the development of standardised digital services on the European market, and the facilitation of such activities by SMEs was emphasized at the 27 May 2011 meeting of the Telecommunications Council. Mr Kołodziejczyk underlined the importance and horizontal nature of the implementation of the Digital Agenda – a major flagship of Europe 2020 strategy. The Polish Presidency will be working towards the Council conclusions on the progress achieved with the long term objective to give input of TTE Council to the European Semester.

Mr Nyitrai reported that the Hungarian Presidency had made actual progress in connection with the European Network and Information Security Agency (ENISA). As the parliamentary draft report on the Agency’s modernisation is expected in September 2011, the most important task during the past six months was to ensure that ENISA can continue work with a clear mandate in the next few years. The draft regulation made of the 18-month extension of the Agency’s mandate with unchanged powers submitted by the Presidency was received with general approval. As the events expected in the near future will be of similarly high account in this respect, the Polish Presidency must continue the work and we will give all assistance to them, Mr Nyitrai promised. Thanking the Hungarian Presidency for the progress achieved, Undersecretary of State Kołodziejczyk mentioned that Polish Presidency attaches great care to the security of the European citizens and will put much effort into finalizing the file during next 6-month period.

In order to identify the threats to electronic telecommunication services and networks, and seek efficient solutions, the Hungarian Presidency organised a ministerial conference in April. This programme was meant to prepare the formal debates of the 27 May 2011 ministerial meeting and lay the foundations of the subsequently approved Council conclusions.

In connection with Critical Information Infrastructure Protection (CIIP), Zsolt Nyitrai stressed the significance of setting up national CERT (Computer Emergency Response Team) institutions in the Member States, elaborating national strategies and emergency response plans by 2012 and regularly organise national and European cyber security practices.

The other priority legislative dossier elaborated during the Hungarian presidency is related to the Radio Spectrum Policy Programme (RSPP). The Hungarian Presidency encouraged the adoption of the programme that can create the conditions of development of wireless broadband and other frequency-based services and spread them all over Europe, keeping the interests of Europe’s citizens and businesses in sight. The Hungarian Presidency had accomplished major progress in the Council, the Minister of State reported and pointed out that no major important issue remained in the proposal on the radio spectrum policy programme between the Member States, and thus the Polish Presidency could use the progress report as a good basis for further consultations with the European Parliament.

Undersecretary of State Gaj expressed her gratitude for the works associated with the RSPP. The agreement in the Council reached by the Hungarian Presidency and the advancement of the work allow us to believe that all contentious issues will be agreed during the next six months, and the agreed document could enter into force as soon as possible. During the TTE Council in December, the Polish Presidency aims at finishing the first reading in the Council. At the same time, we hope to reach the agreement with the European Parliament in order to adopt the dossier in the early second reading procedure informed Magdalena Gaj.

Touching upon e-government, Zsolt Nyitrai recalled that the Hungarian Presidency had prepared Council conclusions for the period between 2011/2015. The document sets out objectives and duties like promoting the best possible e-government services for the citizens and the businesses, facilitating mobility in the internal market, improvement of government efficiency, the creation of appropriate legal background and improving the efficiency of setting up e-government services. In line with that Mr Kołodziejczyk mentioned that the Polish Presidency will organise a ministerial meeting and a conference on e-government in Poznań (18-19 October). This will be the largest event during the Polish Presidency, with the overall theme – borderless electronic e-government services for the Europeans.

The most significant tasks during the Hungarian Presidency included the assessment and identification of the execution of the EGNOS and Galileo European Satellite navigation programmes and the identification of the pivotal future tasks, Mr Nyitrai added. At its 31 March 2011 meeting the Transport Council adopted Council conclusions on this topic to set out the path for the compilation of draft legislative proposals on the operation and financing of European satellite navigation programmes after 2013. In connection with the draft decision on the rules of access to Galileo’s Public Regulated Services, the Hungarian Presidency held intensive talks and the committee of specialists is expected to approve the draft report on 30 June 2011.

Undersecretary of State Gaj mentioned that the roaming regulation is another Polish priority: “It is particularly important because of our consumers who should be able to roam freely in united Europe and take abroad their laptops and smartphones and do not worry about the excessive bills. After the disclosure of the Commission’s proposal at the beginning of July, the Polish Presidency will prepare the progress report. Moreover, we will try to reach a political agreement during the TTE Council in December.” Besides of this dossier, the Polish Presidency will work on other important topics such as universal service, net neutrality and Galileo.

Magdalena Gaj summarized that Poland is very grateful for the Hungarian efforts and kindness to handover the dossiers during the last days of their Presidency. “We are learning from our Hungarian friends, how to cooperate with our Danish followers, as the presidency in the EU is a relay race” – stressed Mr Kołodziejczyk.

We had made a step forward, but work cannot stop – the Minister of State Nyitrai pointed out, and added that the Member States’ additional tasks included the review of data roaming, and the extension and setting up the guiding principles of modern e-governance. “The period of Hungarian Presidency having closed, we will not run out of duties: work on European Union affairs continues, and the Polish Presidency to succeed us will work partly on the tasks we have started and partly on newly emerging ones. For this very reason, the Hungarian Presidency had been working in close co-operation with the country next in turn in Presidency in order to close 2011 as a successful year for Central Europe” – Mr Zsolt Nyitrai concluded his speech.

Hungarian and Polish Presidencies of the Council of the European Union

 

 

Minister of State for Infocommunications Zsolt Nyitrai, representing the Hungarian EU Presidency, Undersecretary of State for Telecommunications Magdalena Gaj, representing the upcoming Polish EU Presidency, Neelie Kroes, Vice-President of the European Commission for the Digital Agenda and, via video link, Gunnar Hökmark, the European Parliament’s rapporteur for spectrum, met in Brussels to discuss one of the EU’s most significant legislative proposals in the digital agenda, the Radio Spectrum Policy Programme (RSPP – see MEMO/10/425).

The participants agreed that the EU must have a strong and ambitious strategic programme for spectrum if it is to ensure competiveness and growth and reap the benefits of technological innovation for citizens. In particular, they agreed efficient EU spectrum policy is a top priority for Europe and that the rapid adoption of an ambitious RSPP is needed in order to make more spectrum available fostering further increase in broadband deployment, particularly in remote areas, and allowing uptake of new and innovative uses of spectrum.

The key EU players have discussed the timing of the dossier and noted that considerable progress was made by the Parliament and by the Council during the Hungarian Presidency. They agreed that this momentum should be exploited under the upcoming Polish EU Presidency, with the aim of reconciling the Council and Parliament position and to reach an agreement if possible by the end of the year. All parties agreed to continue the constructive collaboration to ensure sufficient spectrum for Europe’s spectrum-based industries making an important contribution to the digital society, fast wireless services, economic recovery, growth, high-quality jobs and long-term EU competitiveness.

“Spectrum has been a key dossier of the Hungarian ICT Presidency programme. We have been making all the efforts to achieve agreement within the Council. Thanks to the work performed and the progress report prepared by the Hungarian Presidency, no major outstanding issues remained in the Council in connection with the proposal. Now we need to strike the best agreement, taking account of the views of stakeholders in order to provide Europe with the necessary instruments to compete on the global telecoms scene” – Minister Nyitrai underlined.

“There was progress made during the Hungarian Presidency and spectrum will be one of the main telecommunications priorities of the upcoming Polish Presidency, too” – underlined Minister Gaj. “We need a well–balanced approach as well as a good and close cooperation with the Parliament and the Commission, in order to achieve a compromise as soon as it is possible. There is a need for an early adoption, considering the deadlines and remaining implementing work. The right management of spectrum fosters economic growth and is essential for the digital Europe and creation of the single market. Spectrum could be also used as a mean against the digital gap, answering the needs of the EU citizens. A more efficient allocation of spectrum could also unlock the potential of the knowledge-based European economy. For that reasons the aim of the Polish Presidency is to accelerate works on that significant legislative dossier.”

Vice President Kroes said “An ambitious Radio Spectrum Programme is vital for the Digital Agenda and economic growth. Additional frequencies would provide better connections and speed for important new services. As other parts of the world forge ahead with major spectrum initiatives, Europe cannot afford to loose out through lack of ambition”.

“I want Europe to be in the lead. Because the lead in ICT, mobile broadband and Internet will give you the lead in new services, new applications, new technologies and new competitiveness in the economy as a whole. We must be in the lead creating room for the Googles, Facebooks, Yahoos and Apples, and Blackberries, of tomorrow, with companies staying and developing worldwide in Europe. We must be in the lead allocating frequencies making sure we have the best connectivity, capacity and speed for new services and the most modern economy. Bridging the digital divide. Paving the way for transnational services. Creating the opportunities for the highest speeds possible. That’s what we can do, as politicians.” – underlined MEP Hökmark.

Background

Radio spectrum is a resource of tremendous economic, societal and cultural value, as it is the basis of important services such as broadcasting, mobile communications, wireless broadband, navigation, public safety, etc. Radio spectrum is public good under national control, which, where appropriate, should be managed in a coordinated manner in line with EU principles.

The new EU legislation for electronic communications calls on the Commission to present a legislative proposal to the European Parliament and Council to establish a multiannual Radio Spectrum Policy Programme (RSPP) setting out policy orientations and objectives for the strategic planning and harmonisation of the use of spectrum. Spectrum policy initiatives are also key to the Digital Agenda for Europe and to the Europe 2020 strategy for smart, sustainable and inclusive growth.

The proposal for the first RSPP, presented by the Commission in September 2010, aims to establish a five-year policy programme to promote efficient radio spectrum management and, in particular, to ensure that sufficient spectrum is made available by 2013 for wireless broadband helping the EU fulfil its commitments in the Digital Agenda for Europe to give every European access to basic broadband by 2013 and fast and ultrafast broadband by 2020. During the Hungarian Presidency, the Council in its meeting on 27 May took note of a progress report together with a Presidency compromise proposal, while the European Parliament voted its report on 11 May 2011 (see MEMO/11/290).

At their meeting, the parties reviewed the priorities of the Hungarian EU Presidency in the field of telecoms and information society with primary focus on the two most important legislative dossiers. Firstly, the mandate and modernisation of the European Network and Information Security Agency (ENISA) and related to this, critical information infrastructure protection, another key topic during Hungarian EU Presidency term. Secondly, the Radio Spectrum Policy Programme (RSPP) and the preparation for ITU World Radiocommunication Conference.

The GSMA follows with special attention the debate about the RSPP. Mr Whitehead emphasised that more spectrum would be needed for the rapid development of mobile broadband in the future, however, now the primary interest of the industry is the earliest adoption of the first RSPP.

The parties agreed that a programme, which creates the framework Europe-wide for the widespread development of wireless broadband and other spectrum based services for the benefit of European citizens and businesses should be swiftly adopted in close and constructive cooperation.

A felek áttekintették a magyar EU elnökség távközlési és információs társadalmi prioritásait. Külön kiemelésre került a két legfontosabb jogalkotási dosszié. Egyfelől az uniós hálózat- és információbiztonsági ügynökség (ENISA) mandátuma és működésének korszerűsítése; melyhez kapcsolódóan fontos témakör lesz a magyar EU elnökség alatt a kritikus információs infrastruktúra védelme is. Másrészt a rádióspektrum-politikai program (RSPP), illetve az ITU Rádió-távközlési Világértekezletre történő felkészülés.

A GSMA megkülönböztetett figyelemmel kíséri az RSPP program vitáját. Whitehead úr kiemelte, hogy még több frekvenciát kell a jövőben elérhetővé tenni a mobil szélessáv gyors kiépítésének elősegítése érdekében, ugyanakkor jelezte, hogy az iparág elsődleges érdeke jelenleg az, hogy az első RSPP mielőbb elfogadásra kerüljön.

A felek egyetértettek abban, hogy szoros és konstruktív együttműködésben egy olyan program gyors elfogadására van szükség, amely Európa-szerte megteremti a feltételeket a vezeték nélküli szélessáv és egyéb frekvencia alapú szolgáltatások széleskörű kiépítéséhez és elterjesztéséhez, az európai állampolgárok és vállalkozások érdekeit szem előtt tartva.

A magyar soros elnökség alatt a Távközlési Tanács elnöki tisztét betöltő infokommunikációért felelős államtitkár szerint sebességet kell váltani, hiszen Európa globális versenytársai hasonló, vagy nagyobb lélekszámú közösségek, ám a politikai rendszerük gyorsabban tud reagálni a kihívásokra, mint ahogyan jelenleg az Európai Unió.

Nyitrai szerint a magyar elnökség úgy tekint az “okos, flexibilis és dinamikus frekvenciagazdálkodás megteremtésére”, mint az egyik legfontosabb versenyképesség-növelő eszközre – áll a közleményben. Emlékeztetett rá, hogy a mobileszközök rohamos ütemű terjedéséhez szükséges biztosítani a megfelelő frekvenciákat annak érdekében, hogy a növekvő adatforgalmat képesek legyenek kiszolgálni az európai szolgáltatók.

Az államtitkár meglátása szerint az Európai Bizottság Rádióspektrum-politikai programjavaslata nagyon jól támogatja a megfelelő spektrum-eszközökkel az európai szélessáv gyors térnyerését. Nyitrai emlékeztetett: a témakörben lefolytatott január 6-i budapesti tárgyaláson Neelie Kroes-szal, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnökével és Gunnar Hökmarkkal az Európai Parlament megbízott jelentéskészítőjével egyetértett abban, hogy még több frekvenciát kell elérhetővé tenni a szélessáv gyors kiépítésének elősegítése érdekében.

Az államtitkár jelezte azt is: a magyar elnökség a konszenzusos és megoldáskereső politikában érdekelt, ezért az Európai Parlament segítségét kérte a Rádióspektrum-politikai program mielőbbi elfogadása érdekében – áll a közleményben.

Kiemelt EU távközlési témában, a rádióspektrum-politikai program (RSPP) jogalkotási dosszié tárgyában folytatott magas szintű egyeztetést tegnap Budapesten a magyar EU elnökség képviseletében Nyitrai Zsolt, infokommunikációs államtitkár, Neelie Kroes az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke és Gunnar Hökmark az Európai Parlament rádióspektrum témakörében megbízott jelentéskészítője.

A felek egyetértettek abban, hogy még több frekvenciát kell elérhetővé tenni a szélessáv gyors kiépítésének elősegítése érdekében, kiváltképp a ritkán lakott területeken, továbbá abban, hogy lényeges a spektrum felhasználás átgondolt és koordinált megközelítése a teljes EU szintjén.

A három EU-intézmény képviselője egyeztetett a spektrumprogramról szóló javaslat fő elemeiről és ütemezéséről, és egyetértettek abban, hogy a magyar elnökség ideje alatt jelentős előrehaladást kell elérni. Szoros és konstruktív együttműködésben egy olyan program elfogadását tervezik, amely Európa-szerte megteremti a feltételeket a vezeték nélküli szélessáv és egyéb frekvencia alapú szolgáltatások széleskörű kiépítéséhez és elterjesztéséhez, az európai állampolgárok és vállalkozások érdekeit szem előtt tartva.

“A rádióspektrum az egyik kulcsfontosságú dosszié a magyar elnökség IKT programjában. Minden erőfeszítésemmel azon leszek, hogy közös megállapodást alakíthassunk ki a Tanács, a Parlament és a Bizottság álláspontjai alapján, a szakmai érdekkörök véleményének figyelembevétele mellett. Fontos, hogy megteremthessük a megfelelő egyensúlyt az EU szintű rádióspektrummal kapcsolatos szakpolitikai intézkedések és a tagállami szinten megvalósuló gazdálkodási tevékenységek között annak érdekében, hogy Európa számára biztosítsuk azokat a nélkülözhetetlen eszközöket, melyek segítségével versenybe szállhat a globális távközlési színtéren. “ – hangsúlyozta Nyitrai.

Kroes alelnök hozzáfűzte: “a rádióspektrum-politikai program biztosíthatja, hogy a vezeték nélküli szélessáv legyen a szükséges kiegészítése a vezetékes infrastruktúrának a szélessávú célkitűzéseink teljesítése során. Egyben megteremtheti a spektrum alapú iparágak és szolgáltatások számára azokat a feltételeket, amelyek szükségesek az innovatív technológiák és szolgáltatások bevezetéséhez, ezáltal ösztönözve a társadalom bevonását az internetes világba és támogatva a gazdasági növekedést és Európa versenyképességét. Üdvözlöm, hogy a Parlament és a Tanács Elnöksége felismerte a szakpolitikai program gyors elfogadásának fontosságát, melynek révén mielőbbi előnyök biztosíthatók az európai állampolgároknak.”

“Európának arra kell törekednie, hogy megfelelő kereteket alakítson ki a vezeték nélküli kommunikációs szolgáltatások fenntartható növekedéséhez. Európa konjunktúrája és versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú a globális vezető szerep a digitális gazdaságban és meglátásom szerint a spektrum kiemelt jelentőséggel bír a versenyképes egységes piac kialakításában. Az Európai Parlament rádióspektrum témakörben megbízott jelentéskészítői pozíciómban annak érdekében kívánok tenni, hogy Európában a legnagyobb kapacitású és sebességű internet révén ösztönözzük az új szolgáltatásokat, az innovációt és a gazdasági növekedést.” – hangsúlyozta Hökmark.

Háttér

A rádióspektrum óriási gazdasági-, társadalmi- és kulturális értékkel bíró erőforrás, mivel olyan fontos szolgáltatások nyújtásához szükséges, mint pl. a mobilkommunikáció, vezeték nélküli szélessáv, műsorszórás, navigáció, közbiztonság, stb. A rádióspektrum az egyes tagállamok tulajdonát képezi, az azzal történő gazdálkodás azonban szükség szerint koordinált megközelítést igényelhet.

A Bizottság 2010. szeptemberben jogalkotási javaslatot terjesztett elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy többéves rádióspektrum-politikai jogalkotási program (RSPP) kidolgozásáról, amely kijelöli a közösségi rádióspektrum-használat stratégiai tervezésének és összehangolásának szakmapolitikai irányvonalait és célkitűzéseit. A spektrum-politikai kezdeményezések kulcsfontosságúak az európai Digitális Menetrend és az EU2020 stratégia vonatkozásában is, melyek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést tűzték ki célul.

Az első RSPP javaslat egy 5 éves időszakra vonatkozó, hatékony rádióspektrum-gazdálkodást előmozdító szakpolitikai program létrehozását célozza, különösen annak érdekében, hogy 2013-ra elegendő frekvencia álljon rendelkezésre a vezeték nélküli szélessávra, egyben támogatva az EU-t abban, hogy az európai digitális menetrendben foglalt kötelezettségvállalásnak megfelelően minden európai lakos 2013-ig alapvető, 2020-ig pedig gyors vagy nagyon gyors szélessávú hozzáféréssel rendelkezzen. A belga elnökség alatt a Tanács elkészített egy előrehaladási jelentést és részletesen is megvitatta a témát 2010. december 3-i ülésén. Az Európai Parlament első körben a 2010. december 9-i ITRE Bizottságon tárgyalt a javaslatról.

További részletes információk az alábbi oldalakon érhetők el:

Bizottsági javaslat:

>>>>

Tanács által készített előrehaladási jelentés:

>>>>

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnökének,
Gunnar Hökmark, az Európai Parlament képviselőjének és
Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárának közös közleménye

Zsolt Nyitrai, Minister of State for Infocommunications and Chair of the Telecommunications Council during Hungary’s EU Presidency took part in an event organized by the European People’s Party focusing on radio spectrum policy issues in Brussels on 12 January, 2011. In his speech the Minister of State stressed that the European community has to come up with prompt and effective answers to the technological challenges of our time. He also noted that European Union needs to shift into higher gear since the political regimes of our global competitors with communities of greater populace are more adapt and faster-reacting to challenges.

The time has come to open new perspectives for the citizens of Europe – said Nyitrai, adding that the Hungarian Presidency regards the creation of smart, dynamic, and flexible spectrum policy as a crucial tool to improve competitiveness.

Nyitrai pointed out that the take-up of mobile devices is unstoppable, the latest mobile gadgets are released in vast numbers at international trade shows, necessitating additional frequencies for European operators to meet demand from increased data traffic. According to the Minister of State the European Union’s interest is to create dynamic, flexible, fast-reacting and smart spectrum policy, thus providing European citizens access to services that meet their increased information demand, satisfy them in terms of digital entertainment, day-to-day relations, and e-government services.

In Nyitrai’s view the European Commission’s RSPP proposal effectively supports swift broadband expansion in Europe through appropriate spectrum tools. He also referred to a high-level meeting in the subject held on 6 January in Budapest with Neelie Kroes, EU Commission Vice-President responsible for the Digital Agenda, and Gunnar Hökmark, the European Parliament’s chief rapporteur on spectrum where the parties agreed that more spectrums should be made available to foster a rapid increase in broadband deployment. In his speech he reminded that the Hungarian Presidency is interested in the establishment of a consensus-based policy, calling the European Parliament to support the rapid adoption of the radio spectrum policy programme.

The participants agreed that more spectrum should be made available to foster a rapid increase in broadband deployment, particularly in remote areas, and that a smart and coordinated approach to the use of spectrum across the EU was essential.

The representatives of the three EU institutions discussed the key elements of the proposal for a Spectrum Programme, and its timing, and agreed that considerable progress is needed during the Hungarian EU Presidency. They will collaborate closely and constructively to adopt a Programme that creates the conditions for the wide deployment of wireless broadband and other spectrum-based services across Europe for the benefit of European citizens and business.

“Spectrum is a key dossier of the Hungarian ICT presidency programme. I will make the necessary efforts to broker a deal between the various points of view within the Council, with the Parliament and the Commission, and to take account of the views of stakeholders. We need to strike the best balance between actions at EU level on radio spectrum policy and the management activities carried out at Member State level in order to provide Europe with the necessary instruments to compete on the global telecoms scene” – Nyitrai underlined.

Vice-President Kroes added: “the Radio Spectrum Policy Programme can make sure that wireless broadband provides the necessary complement to fixed Infrastructure in meeting our broadband for all targets. It can also create the conditions for industries and services using spectrum to introduce innovative technologies and services that will promote social participation in the internet era and will foster economic growth and strengthen Europe’s competitiveness. I welcome the clear recognition by the Parliament and the Council Presidency of the importance of rapidly adopting this Policy Programme so that EU citizen’s can benefit as quickly as possible.”

“Europe must be ambitious and create the right framework for a sustainable growth of wireless communication services. Global leadership in the digital economy is crucial for prosperity and competitiveness of the European Union and my vision is that spectrum will act as a spearhead for achieving a competitive Single Market. In my role as the European Parliament’s rapporteur, I will work to ensure that Europe has the highest capacity and internet speeds to stimulate new services, innovation and economic growth” – Hökmark stressed.

Background

Radio spectrum is a resource of tremendous economic, societal and cultural value, as it is the basis for the provision of important services such as mobile communications, wireless broadband, broadcasting, navigation, public safety, etc. Radio spectrum is a property of the Member States, which, where appropriate, should be managed in a coordinated manner.

The Commission presented in September 2010 a legislative proposal to the European Parliament and Council to establish a multiannual Radio Spectrum Policy Programme (RSPP) setting out policy orientations and objectives for the strategic planning and harmonisation of the use of spectrum. Spectrum policy initiatives are a key element of the Digital Agenda for Europe and of the Europe 2020 strategy for smart, sustainable and inclusive growth.

The proposal for the first RSPP, aims to establish a five-year policy programme to promote efficient radio spectrum management and, in particular, to ensure that sufficient spectrum is made available by 2013 for wireless broadband, thereby helping the EU to fulfil its commitments in the Digital Agenda for Europe to give every European access to basic broadband by 2013 and fast and ultrafast broadband by 2020. During the Belgian Presidency, the Council produced a progress report and also discussed the file in detail at its meeting on 3 December 2010, while the European Parliament held a first exchange of views on the proposal in the ITRE Committee on 9 December 2010.

For further information, please visit:

Commission’s proposal:

>>>>

Council progress report:

>>>>