A Tanács politikai megállapodásra jutott a felszabaduló rádió-frekvenciák hasznosítását szabályozó rádióspektrum-politikai program (RSSP) céljairól. A javaslat azt célozza, hogy a jövőben elegendő frekvencia álljon rendelkezésre az Európai Unióban a mindenki számára elérhető szélessávú internetszolgáltatáshoz. Ezzel megvalósulna az európai digitális menetrendben szereplő kötelezettségvállalás, amely szerint minden uniós polgár 2013-ig alapvető, 2020-ig pedig gyors vagy nagyon gyors szélessávú hozzáféréssel rendelkezzen.

Nem maradtak vitás pontok

Nyitrai Zsolt, a Tanács soros elnöke az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón kijelentette: a szélessávú internethez való hozzáférés „hozzátartozik az európai polgárok esélyegyenlőségének előmozdításához és az EU versenyképességének javításához”. Az államtitkár hozzátette: éppen ezért törekszik az elnökség arra, hogy minél hamarabb sikerüljön megállapodásra jutni a dokumentum minden elemével kapcsolatban. Nyitrai hangsúlyozta: a magyar elnökség által elkészített, kompromisszumos javaslatokat tartalmazó beszámolónak (progress report) köszönhetően a tagállamok között nem maradtak vitás pontok. Nyitrai hozzátette: júniusban magas szintű egyeztetésen folytatják a tárgyalásokat annak érdekében, hogy az év végéig megállapodjanak.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális ügyekért is felelős alelnöke a sajtótájékoztatón megköszönte az elnökség erőfeszítéseit, de nem rejtett véka alá, hogy van még miről tárgyalni. Ugyanakkor szerinte kedvező jel, hogy az Európai Parlament nyitottnak mutatkozik a kérdésben. „Nagyon optimista vélemény, hogy megállapodunk év végére, de az elnökség jó munkát végzett” – húzta alá Kroes.

Meghosszabbították az ENISA megbízatását

A Tanács az ülésen elfogadta az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) mandátumának 18 hónapos meghosszabbításáról szóló elnökségi javaslatot. Nyitrai Zsolt a sajtótájékoztatón üdvözölte a döntést, amely szerinte „megszünteti az ügynökség körül kialakult bizonytalanságot”. Nyitrai rávilágított: a hálózatbiztonság kérdésköre egyre nagyobb figyelmet követel, és ezen a téren az ENISA-nak kulcsszerepe van. Az államtitkár külön örömét fejezte ki, hogy az ügynökség jövőbeli működési alapelveiről is egyetértés alakult ki a miniszterek között. „Nagyon komoly lehetőség van arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt modernizálni tudjuk az ügynökség működését” – értékelt Nyitrai.

Neelie Kroes szintén sikerként értékelte a megállapodást. A biztos szerint azzal mindenki tisztában van, hogy az ENISA tevékenysége rendkívül fontos, és „minden tagállamnak szüksége van az ügynökség segítségére”. Kroes rámutatott, a legfontosabb kérdés az, hogy az ENISA hogyan végzi a munkáját. „Az ügynökségnek elsősorban hatékonyan kell ellátnia a feladatait” – mondta a biztos.

Erősíteni a digitális bizalmat

A tanácsülésen a miniszterek elfogadták a kritikus információs infrastruktúrák védelméről (CIIP) szóló tanácsi záródokumentumot (következtetéseket) is. Nyitrai Zsolt a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a következtetések – melyek elkészítésénél figyelembe vették a 2011. április 14-15-én megtartott balatonfüredi miniszteri konferencia tapasztalatait is – azt részletezik, hogy a tagállamoknak hatékony és koordinált válaszokat kell kifejleszteniük az új és egyre kifinomultabb számítógépes támadások és számítógépes bűnözés ellen.

A sajtótájékoztatót követően a miniszterek a digitális menetrend célkitűzéseinek megvalósításáról folytattak eszmecserét a magyar elnökség által szervezett munkaebéden. A hivatalos ülést folytatva a Tanács az e-kormányzati szolgáltatásokról fogadott el tanácsi záródokumentumot (következtetéseket). Nyitrai Zsolt az ülésen kiemelte: az e-kormányzati szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a kormányzatok költséghatékonyan nyújtsanak jobb szolgáltatást a polgárok és vállalkozások számára. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az elektronikus kormányzati szolgáltatások révén a polgárok még inkább részesülhetnek az egységes piac előnyeiből.