M1

Nyitrai Zsolt elmondta, 2011-ben ez az arány még 18 százalék volt. Akkor mintegy 15 ezer, tavaly már több mint 80 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozott.

Botár Gergely/kormany.hu

Magyarországon több mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal – mondta Nyitra Zsolt. Kiemelve: a kormány stratégiai fontosságúnak tartja a fogyatékossággal élők társadalmi csoportját. A fogyatékos emberek a társadalom egyenrangú, egyenértékű tagjai – szögezte le a miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: azért kell segíteni őket a mindennapokban, hogy a lehető legnagyobb önállóságban élhessék életüket.

Hangsúlyozta, hogy  mindennek az alapja a párbeszéd. Nyitrai Zsolt példaként említette, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációt a vakok és gyengénlátók szövetségének kezdeményezésére pontírásos formában is ki lehetett tölteni.

Botár Gergely/kormany.hu

Azt is elmondta, 2010-hez képest 2019-re megduplázódott az országos fogyatékosügyi szervezetek költségvetési támogatása.

Nyitrai Zsolt fontosnak nevezte az otthonápolás ügyét, amellyel kapcsolatban szintén széles körű szakmai egyeztetést folytattak le. A parlament által elfogadott javaslat nyomán január elsejével emelkedett az ápolási díj, s bevezették a gyermekek otthonápolási díját is.

A miniszterelnöki megbízott felháborítónak és elfogadhatatlannak ítélte, hogy egyetlen ellenzéki képviselő sem támogatta az erről szóló javaslatot. Nyitrai Zsolt szerint ezzel az ellenzék bebizonyította, hogy nagy kérdésekben a magyarok nem számíthatnak rájuk.

A kormány folyamatosan konzultál a 13 nagy fogyatékosügyi szervezettel. A politikus azt mondta, hogy egyedül a Fidesz-KDNP az, amely 2010 óta behívja soraiba a fogyatékossággal élőket. Tapolczai Gergely a magyar Országgyűlésben, Kósa Ádám az Európai Parlamentben áll ki a fogyatékossággal élők ügyeiért is – tette hozzá.

Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) elnöke is hangsúlyozta, a magyar kormány a tervezéstől kezdve bevonja a fogyatékosügyi szervezeteket az őket érintő kérdésekbe.

Reményét fejezte ki, hogy tavaly decemberben először és utoljára hagyta cserben az ellenzék a fogyatékossággal élőket. Mint kiemelte: a fogyatékügy nem jobb- vagy baloldali kérdés. Megjegyezte: a szocialista kormányok idején, elnökként azért kellett harcolnia, hogy ne feleződjön meg költségvetési támogatásuk. Míg most 2010-hez képest megduplázódott a fogyatékosügyi szervezetek költségvetési támogatása.

Kósa Ádám azt mondta, a mostani kormány folyamatosan egyeztet az érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, a párbeszéd jó irányba halad.

Ennek nyomán például november 9-én évről-évre megtartják a jelnyelv napját, s számos más a fogyatékossággal élőket érintő fejlesztés indult. Példaként említette a weboldalak akadálymentesítését, továbbá azt a telefonos alkalmazást, amely a látássérülteket segíti a közlekedésében és a vásárlásban.

Azt is elmondta, hogy egy európai uniós fejlesztés keretében a magyar kormány az érdekképviseletek kezébe adta az infokommunikációs projektek kezelését.

(MTI)

TV Eger

A miniszterelnöki megbízott, Füzesabony és térsége országgyűlési képviselője elmondta: ma mintegy félmillió ember dolgozik az agráriumban, így nagy jelentősége van annak, mi történik a gazdák világában. Nyitrai Zsolt az elmúlt nyolc év eredményeként említette, hogy új partnerség és párbeszéd alakult ki az ágazat szereplőivel, civil szervezeteivel, s hogy szoros szövetséget kötöttek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával is.

Ennek köszönhetően – folytatta – nyugodt és békés munka folyik ezen a területen ellentétben a 2010 előtti időkkel, amikor a gazdák rendszeresen hangot adtak követeléseiknek és tiltakozásuknak.

A téma kapcsán Nyitrai Zsolt szólt arról, hogy igen fontosnak tartja Magyarország GMO-mentességét, amelyet – hazánkban egyedülálló módon – az Alaptörvény is garantál. Sokat javult a termelők megbecsülése, és nem véletlen az sem, hogy 287 termelői piac jött létre az elmúlt időszakban. Ugyanakkor 55 ezerrel több ember dolgozik az agráriumban 2010-hez képest, 200 ezer hektár állami földterület került kiosztásra a „Földet a gazdáknak!” program keretében, de örvendetes tény az is, hogy a gazdák harmada olyan fiatal (közülük 74 ezren kaptak most földet), aki majd tovább viszi elődei hagyományait.

Hozzátette: megbecsüljük csúcsminőségű termékeinket, így például hungarikummá nyilvánították az első magyar vörösbort, az Egri Bikavért is.

Szükség van ezekre a találkozókra, hiszen az itt elhangzott vélemények segítik a döntéshozókat a kedvező jogi környezet megteremtésében – fejtette ki Nyitrai Zsolt.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a fórumon szólt a szaktárca által megjelentetett kiadványról, amely összefoglalja az ágazatban történt legfontosabb változásokat és eredményeket, majd eszmét cserélt a jelenlévő gazdákkal az aktuális kérdésekről, témákról.

Nyitrai Zsolt képviselői az eseményen elismerő oklevelet adott át Márton Ibolyának, Karkus Jánosnak, valamint Jámbor Dénesnek.

kormany.hu

A stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott a Védőnők napja alkalmából tartott sajtótájékoztatóján a kormány nevében köszönetet mondott a védőnőknek az áldozatos munkájukért, és arról beszélt, hogy a magyarországi szolgálat Európában hungarikumnak számít, mert sehol máshol nem működik hasonló hálózat olyan komplex feladattal, és komoly szakmai tudással, mint nálunk.

Közölte, minden megyében, és a fővárosban is lesz védőnői konzultáció, az első állomás Egerben lesz, június 21-én.

Fotó: fidesz.hu

Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a 2010-es 17,7 milliárd forintról jövőre 27 milliárd forintra emelkedik a védőnői szolgálatokra fordított költségvetési forrás.

Az államtitkár azt mondta, a védőnők munkája nemcsak egészségügyi feladat, hanem “családügyi küldetés” is, mert a fiatal pároknak segítenek abban, hogyan várják a gyerekeket, és hogyan tudnak egészséges körülményeket biztosítani a számukra.

Arról beszélt, hogy a kormány nem csak szimbolikus eszközökkel kívánja megköszönni a védőnők munkáját, és a megbecsülés a költségvetésben is megjelenik. Közölte, jövőre 2 milliárd forinttal többet adnak a védőnői praxisok finanszírozására, a bérek, jövedelmek emelésére. Hozzátette: idén több mint 300 millió forintot biztosítanak a védőnők 30 ezer forintos pótlékára, novembertől.

Arra hívta fel a figyelmet, a kormány döntést hozott arról, hogy a szolgálatok finanszírozása teljes mértékben a védőnők jövedelememelkedését kell, hogy eredményezze.

Emlékeztetett arra, hogy korábban nem mindenhol jutott el a megemelt kormányzati finanszírozás az érintettekhez.

Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői tagozatának vezetője arról is beszélt: el akarják érni, hogy az elmúlt évek forrásbővítései valóban célba jussanak. Emlékeztetett, vannak olyan települések, ahol maradéktalanul teljesült a kormány támogatási szándéka, máshol részben, és volt ahol gyakorlatilag egyáltalán nem.

Szerinte egyrészt azért fontos a konzultáció, hogy lássák, mennyit léptek előre az elmúlt években, másrészt, hogy a védőnők megfogalmazzák jövőképüket. Jelezte: mind a húsz helyszínre várják a szakma képviselőit, a döntéshozókat, valamint a helyi fenntartókat.

(kormany.hu/MTI)

mediaklikk.hu

A stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott a Magyar Gyógyszerészi Kamara kilencedik vándorgyűlésén mutatta be a most megjelent gyógyszerészeknek szóló kormányzati tematikus kiadványt, amely az elmúlt hat év “közös eredményeit, az előrehaladást” foglalja össze.

Nyitrai Zsolt elmondta, hogy a korábbi kormányok hibás döntései, a túlzott liberalizáció következtében a szektorban súlyos szakmai és morális válság alakult ki. Offshore vállalkozások, veszteséges gyógyszertárak, kifizetetlen számlák, külföldi és nagybefektetői érdekkör, és nem szakmai alapon működtetett gyógyszertárláncok jellemezték a mindennapokat – sorolta, hozzátéve: a helyzet tarthatatlanná vált.

Emlékeztetett, hogy 2010. március 15-én a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) és a polgári erők stratégiai megállapodást kötöttek. A Mit kíván a magyar gyógyszerész? címmel megjelent dokumentum 12 pontban foglalta össze a magyar gyógyszerész társadalommal kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Közölte, ennek nyomán még 2010-ben megtörtént a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása, aminek legfontosabb vívmánya az offshore cégek kizárása, valamint a többségi gyógyszerészi tulajdon bevezetése volt.

További eredmény – folytatta -, hogy létrejött a patikaalap, amely egy komoly tőke- és hitelprogramot jelenthet a gyógyszerészeknek. Mint kifejtette, a napokban kötött stratégiai partnerségi együttműködési megállapodás révén, amely az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Gyógyszerészi Kamara között jött létre, a kamarának továbbra is lehetősége lesz szakmai véleményével bekapcsolódni a területet érintő jogalkotási folyamatba, a joganyagok elkészítésébe. Elmondta: még ebben az évben elkezdődhet a gyógyszertári ügyelet rendeletszintű szabályozásának előkészítése.

Nyitrai Zsolt kiemelte, Magyarország kormánya a jövőben hasonló tematikus, tájékoztató kiadványokkal, levelekkel keresi meg a különböző társadalmi csoportokat. Készül kiadvány a nyugdíjasoknak, a magyar gazdáknak, a nagycsaládosoknak és az ápolóknak is.

A miniszterelnöki megbízott szólt arról is, hogy egy idén januárban elindult egyeztetési folyamat eredményeképpen 2017 őszén újra stratégiai megállapodást köthet a gyógyszerészeti kamara és a kormány.

Nyitrai Zsolt végül megköszönte a gyógyszerészek áldozatos és felelősségteljes tevékenységét, majd jó munkát kívánt a vándorgyűlésnek.

A tájékoztató kiadvány itt tölthető le.

TV Eger

Nyitrai Zsolt elmondta, nem véletlenül adták az „Üzenjük Brüsszelnek” címet mai sajtótájékoztatójuknak, hiszen álláspontjuk szerint a hamarosan –várhatóan szeptember végén, vagy október első felében – megrendezendő névszavazáson az elmúlt 25 év legfontosabb döntését kell meghozni. Minden magyar állampolgár eldöntheti, hogy támogatja-e a Brüsszel által ránk erőltetett kényszerbetelepítést, vagy sem.

Mint hozzátette, az a legfontosabb feladatuk, hogy párbeszédet folytassanak a Heves megyei emberekkel, ismertessék álláspontjukat, amely megegyezik a kormány véleményével, miszerint nemet kell mondani a betelepítésre. Tájékoztatják majd az itt élőket, válaszolnak a kérdéseikre, hogy meggyőzzék őket a brüsszeli terv elutasításáról. Mind a tájékoztatás, mind a mozgósítás alapvető cél, ugyanis sokaknak el kell mennie voksolni, hogy eredményes legyen a népszavazás.

Szeretnénk elmondani, bemutatni a Heves megyeieknek és az egrieknek, mit jelentene a valóságban, ha a közelükben megjelennének a betelepített illegális bevándorlók.

Németh Szilárd az ebben a tárgyban meghozott kormányzati döntések kapcsán arról beszélt, hogy igazán 2015-ben vált súlyossá és mindenki előtt világossá a bevándorlás problémája. Bár Brüsszel és néhány nagyhatalom gazdasági érdeke az, hogy szabadon jöjjenek be a migránsok Európába, hazánk világossá tette: a mi érdekeink mások. Így például a népesedési gondok sem enyhíthetők ilyen úton, ugyanakkor az eddigi nyugat-európai tapasztalatok is arra figyelmeztettek bennünket, hogy a párhuzamos társadalmak, a kettéosztott városok létrejötte milyen feszültségeket rejtenek.

A kormány számára – folytatta – világossá vált, hogy új törvényi eszközök alkalmazásával meg kell védeni határainkat és a magyar állampolgárokat. Megépült a kerítés az ország déli részén, s míg addig több mint 300 ezer migráns lépett be Magyarországra, a határzár felállítása óta 13 ezer határátlépőt fogtak el rendvédelmi szervek. Ugyancsak a szabályok módosítására volt szükség ahhoz, hogy a honvédség segíthesse a rendőrök munkáját, de szigorodtak a bevándorlókat érintő törvényi rendelkezések is.

Német Szilárd hangsúlyozta: sajnos mindez nem volt elég, hiszen a terrorveszély a merényletek után még tovább erősödött, ezért a törvény alapján megalakult az a szervezet, amelynek elsőrendű feladata a terrorcselekmények megelőzése és elhárítása. Ugyanakkor sikerült elfogadtatni az Alaptörvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy veszélyhelyzetben az Országgyűlés kétharmados többséggel különleges intézkedéseket léptethessen életbe. Jellemző, hogy ezen a szavazáson, illetve az azt megelőző tárgyalásokon egyedül az MSZP nem képviseltette magát – tette hozzá.

Minden információ azt bizonyítja, hogy az Iszlám Állam kihasználva a bevándorlási hullámot terroristákat küld Európába. Ezért aztán Brüsszel terve a menekültek szétosztásáról nyugati határainkat is veszélyeztetik, mert akár 150 ezer embert is Magyarországra telepíthetnek, miközben senki sem tudhatja, hogy ebben a tömegben hány terrorista érkezik hazánkba. Ezért is fontos, hogy a kényszerbetelepítéseknek gátat szabjon a népszavazás – jelentette ki a politikus.

Nem lehet megengedni, hogy Brüsszel határozza meg, kikkel fogunk élni a jövőben – tette hozzá -, hiszen a Heves megyei falvakban is rengeteg ház áll üresen. Mi lesz akkor, ha a bevándorlókat ezekbe telepítik, s mondjuk 2-3 családot beköltöztetnek az ingatlanokba? – tette fel a kérdést.

Világos tehát, hogy mindenkit veszély fenyeget, akárhol is éljen az országban, ezért fontos, hogy minél többen menjek el szavazni és utasítsák el a betelepítés tervét – mondta Németh Szilárd.

Németh Szilárd a sajtótájékoztató után meglátogatta az egri várat, ahol 15 óra 52 perckor ő adta le azt a díszlövést, amellyel rendszeresen tisztelegnek a hős várvédők emléke előtt.