kormany.hu

Nyitrai Zsolt a – Túrós Andrással, a szövetség elnökével közösen tartott – sajtótájékoztatón bejelentette, a kormány még ebben az évben stratégiai megállapodást köt a több mint huszonöt éves civil szervezettel. Hozzátette: még ebben az évben tájékoztató kiadványt juttat el a kormány a polgárőrökhöz, ebben a közösen elért eredményeket veszik számba.

Túrós András kiemelte: a szervezet 2012 óta – amikor hatályba lépett a polgárőrségről szóló törvény – fejlődik a leglátványosabban, szakmai munkájában és jogi környezetében is megújult.

Felidézte: a törvény értelmében a polgárőrség monopolhelyzetbe került a közterületi bűnmegelőzésben, a köztestületté minősítése pedig megfelelő rangot adott az irányító tevékenységéhez.

Túrós András elmondta azt is, a költségvetési törvény 1 milliárd 50 millió forint működési támogatást biztosít a polgárőrségnek, ebből 700 millió forintot a megyei szövetségek közvetlenül megkapnak, a további 250-300 millió forintot pedig közvetetten, jutalmak, oktatási költségek biztosításával adják tovább a megyei szövetségeknek.

Hozzátette: az utóbbi három évben a polgárőr-egyesületek 570 új terepjáróhoz jutottak a kormányzati pályázatokon, a rendőrség 1200 kerékpárt és 100 segédmotoros kerékpárt adományozott nekik, és kaptak 32 ezer láthatósági mellényt.

“Az ország védelmi rendszere jól működik, a rendszerváltozás óta soha nem volt ilyen kiegyensúlyozott a közbiztonság, mint napjainkban” – jelentette ki, hozzátéve, Magyarország “a béke szigete”, ebben pedig a polgárőrségnek is szerepe van.

A polgárőrök 2016-ban 9 millió szolgálati órát teljesítettek, egy polgárőr átlagosan 150-160-at évente. A látható közterületi polgárőrszolgálat javítja a lakosok biztonságérzetét, jelentős bűnmegelőző hatása van, ezért céljuk, hogy 2018-tól már 10 millió szolgálati órát teljesítsenek a polgárőrök.

A szövetség elnöke a polgárőrség kiemelt programjai közül megemlítette a 300×100 programot, amelynek keretében 300 településen szerveztek bűnmegelőzési programot a rendőrséggel és az önkormányzattal összefogva. Ennek eredményeként 20-30 százalékkal csökkent a jogsértések száma, így a programot folytatják, akárcsak a nagyvárosok biztonságát javító és a határvédelmi programot is.

Túrós András jelezte: tavaly megalakult a polgárőrség határvédelmi tagozata, 55 egyesülettel és 1200 polgárőrrel, felkészültek arra, hogy ha szükség van rájuk, folyamatosan részt vegyenek a migráció kezelésében. A lovas tagozat 800 lóval, 900 lovassal a külterületek ellenőrzésében, az alföldi tanyák és az országhatár védelmében vesz részt.

Jelenleg 2074 polgárőr-egyesület működik, 61 437 taggal. Tavaly ötezerrel nőtt a polgárőrök száma. 2015-től lehetőség van ifjú polgárőrök belépésére is, ma már 1100 14-18 éves tagja a szervezetnek.

Túrós András elmondta azt is, az OPSZ kapcsolatban áll a kárpátaljai magyarlakta települések polgárőrszervezeteivel is, létrehozták a Kárpát-medencei polgárőrfórumot, amelyhez várhatóan erdélyi települések is csatlakoznak a hét végén.

Kitért arra is, hogy újraindítják a lakásbetörések és gépkocsilopások megelőzése érdekében a “szomszédok egymásért” mozgalmat, és azokban az iskolákban, ahol rendészeti fakultáció folyik, ifjúpolgárőr-centrumokat akarnak létrehozni.

Nyitrai Zsolt kérdésre válaszolva elmondta: a kormányzat szerint igenis szükség van a határkerítésre, amely Európa többi országának is védelmet nyújt, ezért kérték, hogy az Európai Unió térítse meg a kerítés építési költségének felét. A politikus jelezte: biztos abban, hogy a migráció kérdésköre a következő év április-májusáig, az országgyűlési választásokig napirenden lesz.

(MTI)

(a TV Eger felvétele)

Nyitrai Zsolt emlékeztetett az első, tavaly októberi fórumra, amelyet azért hívtak össze, hogy a készülő új hegyközségi törvénnyel kapcsolatban az egri borászok is elmondják észrevételeiket. Ennek eredményeként a honatya módosító javaslatokat nyújtott be, melyek nagy többségét elfogadta a parlament. Ezek között volt az arányos szavazati jog megteremtése, valamint az a szintén az egri borászok által javasolt változtatás, melynek lényege, hogy a Magyarországra behozott importborok után is fizessenek járulékot. Mindkét javaslat célja a hazai és az egri bor védelme volt.

A második Egri Borászfórum egyik témája – mondta a honatya -, az új hegyközségi törvény részleteinek ismertetése volt, majd az új földtörvény borászokat érintő változásairól kaptak információt a fórum résztvevői. Ezen témakörök kapcsán a Vidékfejlesztési Minisztérium szakembere adott részletes tájékoztatást. A másik fontos téma pedig az a példátlan mértékű – 29 millió eurós, 8.5 milliárd forintos – támogatás volt, amely a rendszerváltoztatás után az eddigi legnagyobb anyagi segítséget jelentheti az ágazat számára.

A képviselő hozzátette: a jelentős összegből 22 millió euró értékben pályázhatnak a borászok a szőlőültetvények megújítására, 4 millió euró értékben a birtokokon megvalósuló beruházások támogatására, továbbá az Európai Unión kívüli borexport marketing, illetve reklámköltségeire a következő 3 évben 1-1 millió euró fordítható. Pályázni március elsejétől március végéig lehet, a döntés pedig október közepéig megszületik.

A fórumon arra bíztattuk az Egri Borvidék borászait – mondta Nyitrai Zsolt -, hogy pályázzanak bátran és minél többen, használják ki az uniós források által kínált lehetőségeket, hiszen az egri bor az, ami jó hírünket viszi nem csupán az országban, hanem Európában és a világban is.

Gál Tibor egri borász mindehhez hozzátette: nemrégiben készült el az Egri Borvidék új stratégiája, amely az Egri Bikavér és az Egri Csillag kiemelt szerepét hangsúlyozza. Mint elmondta, az elmúlt húsz esztendő a kísérletezésről szólt, a borászok új dűlőket, új szőlőfajtákat próbáltak ki, ám ennek a munkának még nincs vége. Szólt arról, hogy a világ borpiaca folyamatosan változik, s az egriek is csak akkor maradhatnak versenyben, ha követik ezeket a változásokat. Mindehhez nagy segítséget jelent a mostani, 8,5 milliárd forintnyi pályázati lehetőség, amelyből remélhetőleg minél több támogatást szerez majd meg az Egri Borvidék.

fotó: Eged Dániel; http://egeddani.com/