Hír TV

A tárcavezető hozzátette, hogy a támogatás mértéke méhcsaládonként 500 forint, amelyet az Országos Méhészeti Egyesület (OMME) tagjai igényelhetnek. Emellett a tárca kidolgozta az online permetezési naplót is magában foglaló nyomon követési rendszer koncepcióját a méheknél alkalmazott állatgyógyászati készítmények, és az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények fokozott ellenőrzésére.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A miniszter elmondta, hogy 2019-2022 között a méhészet támogatására évente mintegy 1,3 milliárd forint hívható le, vagyis az Európai Unió Bizottsága több mint 50 százalékkal növelte a nemzeti méhészeti programok keretét. Magyarország hazai forrásból ugyanilyen mértékű forrásemeléssel tudja majd segíteni a magyar méhészeket. A bizottság általi elfogadás függvényében ez összesen akár több mint évi egymilliárd forintot is jelenthet – jegyezte meg.

Reményeik szerint ezért a program további támogatási célokkal bővülhet. Példaként említette többek között a méhész szervezetek működését és kohézióját elősegítő intézkedésekhez adható támogatást, amely a hazai 110 tagszervezet együttműködését, a méhésztársadalom kohézióját erősítheti. Emellett a méhviaszcseréhez adható, valamint a termelői mézek bevizsgálásához és a kaptárvásárláshoz adható támogatás – sorolta.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István kiemelte, hogy a tavaly Magyarországon is tapasztalt nagymértékű méhpusztulás ráirányította a figyelmet a természetes beporzók sérülékenységére. “Ezért is szeretnénk felkelteni az emberek figyelmét a méhfajok fontosságára és ezért hirdetjük meg 2019-ben a Beporzók Évét!” – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a megállapodásról elmondta, hogy Magyarország kormánya a párbeszédre, a szövetségre, az együttműködésre és a közös munkára törekszik a szakmai érdekképviseletekkel és civil szervezetekkel, a legfontosabbakkal stratégiai együttműködési megállapodást is kötnek a szaktárcák.

A közelmúltban megállapodás született a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz), a közeli jövőben ilyeneket terveznek a nyugdíjasokkal, a magyar gazdákkal, a cukorbetegekkel vagy a fogyatékossággal élőkkel – tette hozzá.

Erdős Norbert fideszes európai parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy a közös agrárpolitika jövőjéről az újonnan felálló európai parlament dönt majd. Az Európai Parlament agrár és vidékfejlesztési bizottságának kezdeményezésére a jövőben többek között kötelezővé válna a méhészeti program uniós színtéren, emellett külön fejezet lenne a méhészetről, valamint felértékelődne az ökorendszerek jelentősége, több forrást lehetne majd lehívni, amely kedvezhet a méhészeknek. Jelenleg 36 millió euró érkezik a méhészeti programra európai szinten, a mézjelentésben közel 60 millió eurót irányoztak elő – jegyezte meg.

Bross Péter, az OMME elnöke elmondta, hogy 50 millió méhcsalád él a Földön, amelyek mintegy 200 milliárd dollár közvetett hasznot termelnek évente. Magyarországon mintegy 1,2 millió méhcsalád van, és 20 ezren végeznek méhészeti tevékenységet, az ágazat árbevétele évente 20 milliárd forintot tesz ki.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az unióban Magyarországon a legmagasabb a méhsűrűség, egy négyzetkilométerre 12 méhcsalád jut. Az AMC a mézfogyasztás ösztönzésére kampányt indított tavaly, amely idén is folytatódik.

A sajtótájékoztatón stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány és az OMME a méhészet szakmai hátterének támogatása érdekében.

(MTI)

Nagy István elmondta: a keretmegállapodás tartalmazza, hogy a méhészek és a kormány továbbra is egymással szövetségben kívánnak dolgozni, együttműködnek a szakmai kérdésekben. Rögzíti azt is, hogyan juttassák érvényre a magyar méhészek érdekeit itthon és külföldön egyaránt, és miként osszák fel a Magyar Méhészeti Nemzeti Programból jutó forrásokat.

Bross Péter elmondta, a megállapodás arról szól, hogy az Európai Parlament által elfogadott mézjelentésben foglaltakon tovább kell dolgozni, el kell érni, hogy az EP javaslataiból jogszabály-módosítás legyen. Az egyesületi elnök beszélt arról is, hogy a meleg tél utáni hideg időjárás nem kedvez a méhészeteknek, a következő tíz nap kritikus lesz.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a kormány stratégiai partnerként tekint a méhészekre, az őket összefogó egyesületre. Magyarországon több mint 20 ezer méhész tevékenykedik, és több mint 1,2 millió a méhcsaládok száma. Magyarország a harmadik legnagyobb méztermelő az Európai Unióban Spanyolország és Románia után – ismertette.

Nagy István kifejtette: a méhészet kicsi, de kulcsfontosságú ágazat. A nemzetgazdasági jelentősége 1 százalék, míg az állattenyésztésben 3,6 százalékot tesz ki, de a méhek tevékenysége, a beporzás nélkülözhetetlen a mezőgazdaság számára.

Hozzátette, az elmúlt években nagyon sok kihívással nézett szembe az ágazat, és ezek szoros szövetséget kovácsoltak a méhészek és a magyar kormány között. Példaként említette többek között a fő “méhlegelő”, az akácfák megvédését és a hamisított mézek kivonását a piacról.

Az összefogás eredményének nevezte azt is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a méhcsaládok száma: míg 2010-ben 997 ezer méhcsalád volt Magyarországon, 2016-ra már 1,225 millió, amivel az unió 28 tagállama közül Magyarországon a hatodik helyen áll. A mézfogyasztás az összefogás eredményeként kétszeresére emelkedett: míg 2010-ben 40 dekagramm volt az éves átlagfogyasztás,  már eléri a 80 dekagrammot.

Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy a méhészeti ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2010-től közel 10 milliárd forint – fele részt hazai költségvetési forrású, fele részt uniós finanszírozású – támogatásban részesült, ami segítette a technológiai megújulást, a méhegészségügyi védekezések, eljárások fejlődését, a méhészeti kutatásokat és a méhészek szakmai továbbfejlődését.

Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki az EP-ben az ágazat helyzetével foglalkozó mézjelentés előterjesztője volt, kifejtette: a stratégiai együttműködési szerződéssel nagyon fontos, több fronton zajló munka érett be. Kiemelte, hogy az EP óriási többséggel fogadta el március 1-jén a mézjelentést, amely érinti a mézhamisítást, a méhészek támogatásának a növelését, a mézpromóció ügyét. Úgy vélekedett, 1-1,5 éven belül nagyon komoly jogszabály-módosításokat is el tudnak érni, ha az együttműködés folytatódik.

Hangsúlyozta, a méhészet a legfontosabb ágazat, hiszen az élelmiszeripari termékek 76 százaléka a méhek általi beporzásnak köszönhető, a zöldség-gyümölcs ágazatban pedig 84 százalék ez az arány. Kitért arra is, hogy Nyugat-Európában érzékelik a méhek, a beporzás fontosságát. A mézhamisítás azért kap kisebb figyelmet, mert az EU saját mézfogyasztásának csupán 60 százalékát állítja elő. A magyarok számára azért kiemelten fontos a mézhamisítás ügye, mert a megtermelt méz 75 százalékát az európai piacon értékesíti, miközben az oda beérkező méz 20 százaléka bizonyítottan hamisított. Magyarországon, az agrárkormányzatnak köszönhetően két-három éve nincs kínai méz a polcokon – mondta az európai parlamenti képviselő.

(MTI)

kormany.hu

Erdős Norbert tájékoztatása szerint az Európai Parlament szakbizottságai most vitatják meg a Méz-jelentés: a méhészeti ágazat jövőképe című előterjesztést. A jelentés várhatóan novemberben kerül majd az agrárbizottság elé, a szavazás a tervek szerint hónap második felében lesz.

Az EP-képviselő kiemelte: Magyarország számára a téma azért fontos, mert az ország a harmadik legnagyobb méztermelő ország az unióban. Emellett az unióba áramló, többször kétes minőségű kínai méz sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek. Az ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a méhek porozzák be a növények 84 százalékát, és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Erdős Norbert rámutatott: az unió méztermelése, csak a belső fogyasztás 60 százalékát fedezi. A fennmaradó hányad az import, amelynek 50 százaléka Kínából származik. A 450 ezer tonnás kínai méztermelés 20 százaléka pedig nem nevezhető méznek, mert hamisítvány. A mézhamisítás sok gondot okoz az EU tagországok méhészeinek, köztük a magyaroknak.

A Méz-jelentés ezért javasolja a mézimport eddiginél szigorúbb ellenőrzését, az unió külső határain. Továbbá kezdeményezi a gyantaszűrés megtiltását, mert az lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok – például antibiotikumok, vagy a cukorszirup – “eltüntetését”.

Tájékoztatott arról is, hogy az ágazat évente mintegy 36 millió euró (mintegy 10-11 milliárd forint) támogatást kap az unió pénzügyi forrásaiból. Ezt – javasolja a jelentés – a korábbi szintre, azaz 47 millió euróra (mintegy 14-15 milliárd forintra) kellene emelni.

A szóban forgó jelentés iránti fokozott figyelmet jelzi, hogy az Európai Parlamentben csaknem félszáz módosító indítványt nyújtottak be hozzá az EP-képviselők – hívta fel a figyelmet Erdős Norbert.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az MTI-kérdésére elmondta: Magyarországon a méhészek száma mintegy 20 ezer, a méhcsaládoké pedig mintegy 1,2 millió. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál – döntő hányadát az Európai Unió országaiba -, belföldön 7-8 tonna méz fogy évente, ami lehetne lényegesen több – jegyezte meg.

Hozzátette: a magyar állattenyésztés bruttó árbevételének 2 százalékát adják a méhészeti termékek. Ez évente 20-26 milliárd forint között mozog. A magyar méhészeti ágazat támogatása évi mintegy 1,5 milliárd forint, amelynek a fele az unió büdzséjéből származik.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arról beszélt: 2010 óta a méhcsaládok száma jelentősen nőtt, akkor 600 ezer volt. Az ágazat a jelzett időponttól mintegy 10 milliárd forint támogatást kapott, aminek a fele uniós forrás volt.

A méhészek, az egyéni vállalkozók és az őstermelők, az agrár-Széchényi kártyával kedvezményes hitelhez juthatnak. Emellett a mézes reggeli már az óvodások körében is népszerűsíti a mézfogyasztást 2014 óta. Így évente több mint 100 ezer gyerek ismerkedhet meg a kiváló minőségű magyar mézzel – hangoztatta a miniszterelnöki megbízott.

(MTI)