mediaklikk.hu

A miniszterelnöki megbízott szólt arról a műsorban, hogy a nyugdíjasok jobban járnak anyagilag, ha nem közvetlenül, hanem a szövetkezeten keresztül foglalkoztatja őket a munkáltató. A kormány ezzel az intézkedéssel támogatni szeretné a szépkorúakat – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt elmondta: nyolc hónap alatt 127 nyugdíjas-szövetkezet alakult közel 25 ezer fővel, ami egyértelműen jelzi a kezdeményezés sikerét. A Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Szövetsége (KÖZÉSZ) országjárásba kezdett, szakértőik felkeresnek minden megyét, hogy tájékoztassák az időseket a foglakoztatási kínálatról, a lehetőségekről, a kedvezményekről és egyebek mellett arról, hogy a szövetkezeti tagoknak kizárólag 15 százalék jövedelemadót kell befizetniük.

A riportban elhangzott, hogy az országos szövetség adatbázist hozott létre saját honlapján, ahol az érintettek értesülhetnek az aktuális foglalkoztatottsági lehetőségekről és azok pontos helyéről.

A képviselő utalt arra is, hogy az anyagi előnyökön túl fontos szempont az is, hogy a nyugdíjasok átadják tapasztalataikat a fiatal generációnak.

mediaklikk.hu

Nyitrai Zsolt úgy fogalmazott, Magyarország egy “többgenerációs otthon”, és azt szeretnék, hogy minden nemzedék azt érezze, fontos. Köszönettel és hálával tartozunk a több mint kétmillió nyugdíjasnak, az erkölcsi megbecsülés mellett rendkívül lényeges az anyagi is – jelentette ki.

Azt mondta, ezért törekedtek a nyugdíjak reálértékének megőrzésére. Többször Erzsébet-utalványt adtak, a magyar történelem során először nyugdíjprémiumot folyósítottak – idézte fel. De a rezsicsökkentés, az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) mérséklése, valamint a Nők 40 program bevezetése is érinti a nyugdíjasokat – tette hozzá.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

A nyugdíjas-szövetkezetek amellett, hogy jó plusz anyagi lehetőséget biztosítanak, komoly társadalompolitikai haszonnal is bírnak: az idősek ismét tartozhatnak egy közösségbe, ahol át tudják adni a tapasztalataikat a fiataloknak. Ez kiváló módja a generációk közötti együttműködésnek – hangoztatta a miniszterelnöki megbízott.

Azt mondta, megítélésük szerint az idei választásnak az is a tétje, hogy meg tudják-e védeni a nyugdíjakat, a nyugdíjasokat, és meg tudják-e tartani Magyarországot olyannak, amilyennek az idősek megőrizték.

A nyugdíjas-szövetkezeteket érintő törvénymódosítási kezdeményezést már a következő Országgyűlés tárgyalja majd, a Fidesz-KDNP támogatni fogja a javaslatot – jelezte Nyitrai Zsolt.

Turi Dénes, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Közész) elnöke kiemelte: tavaly július 1-je óta lehet közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteket alapítani. Már több mint száz szervezet jött létre, húszezres tagsággal és mintegy négyezres dolgozói létszámmal – tette hozzá, szépnek nevezve az adatokat.

Megjegyezte, hogy a tavaly decemberben alakult Közész országjárásra indult, amelynek tizenkettedik, csütörtöki állomása Miskolc. A zárórendezvényt Budapesten tartják majd március 28-án.

A “roadshow” keretében minden megyeszékhelyre és a fővárosba ellátogatva bemutatják a nyugdíjas-szövetkezeti működés előnyeit, lehetőségeit, ismertetik az alapítás, a csatlakozás feltételeit. Egy-egy eseményen átlagosan nyolcvan-száz érdeklődő jelenik meg, akit a helyi önkormányzat vezetői fogadnak.

A Közész elnöke pozitív visszajelzésről számolt be. A nyugdíjasok egy része szeretne dolgozni – nyomatékosította.

Azt mondta, erkölcsi és anyagi előnyökkel is jár a nyugdíjas-szövetkezeti munkavállalás. A kormány úgy döntött, hogy 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli a tagi jövedelmet, más költség nem merül fel. Nem kell például nyugdíjjárulékot és szakképzési hozzájárulást fizetni.

A magyar foglalkoztatási viszonyokat ismerve kiszámolható, hogy mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak jelentős előnye származik a rendszerből – értékelt Turi Dénes, megjegyezve: bíznak benne, hogy a vállalkozók is meglátják a struktúra anyagi pozitívumait.

Hangsúlyozta: összegyűjtik a nyugdíjasok jelezte problémákat. A pedagógusok és az egészségügyi dolgozók esetében “az áfakérdést kellene megoldani”, amiben a kormányzati szervek segítségét kérik. A vállalkozónál a szolgáltatási számla tartalmaz áfát, amit ő vissza tud igényelni. A problémát az okozza, hogy mivel a közigazgatásban nincs áfatartalom, ott nem igényelhető vissza az adó – ismertette.

Előnyös, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben tag munkavállaló nem tartozik bele a cég létszámába, így az nem lép át küszöböt, nem minősül át például nagyvállalkozássá attól, hogy ilyen embereket alkalmaz.

Sok vendéglátósnak okoz ma gondot a foglalkoztatás a Balaton mellett, ők a Közész elnöke szerint élnek majd a nyugdíjasok alkalmazásának lehetőségével.

Turi Dénes azt mondta: úgy tapasztalják, hogy megváltozott az emberek életvitele és gondolkodása. Míg húsz-harminc éve egy nyugdíjas “meghalni” ment haza, ma egy hatvan-hatvanöt éves embernek életcéljai vannak. Ezekhez kiváló lehetőséget biztosítanak a nyugdíjas-szövetkezetek, amelyek teljesen önkéntes alapon működnek – nyomatékosította.

A Közész elnöke szintén kiemelte, hogy a dolgozó idősek visszakerülnek egy közösségbe.

]]> http://2010-2020.nyitraizsolt.hu/munkam/nyitrai-zsolt-magyarorszag-egy-tobbgeneracios-otthon/feed/ 0 http://2010-2020.nyitraizsolt.hu/munkam/uj-kozossegeket-epitenek-a-nyugdijas-szovetkezetek/ http://2010-2020.nyitraizsolt.hu/munkam/uj-kozossegeket-epitenek-a-nyugdijas-szovetkezetek/#respond Fri, 19 Jan 2018 08:49:41 +0000 http://nyitraizsolt.hu/?p=16447 A szövetkezetek nem csupán vállalkozási formát jelentenek, hanem társadalompolitikai célokat is képviselnek: a tapasztalatok átadását, az aktivitást, valamint közösségteremtés lehetőségét is – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Szövetsége (KÖZÉSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) nyitórendezvényén Budapesten.

A két szervezet 22 állomásból álló országos szakmai rendezvénysorozatot indított, hogy tájékoztassák a nyugdíjasokat, vállalkozásokat a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet szabályozásáról és bemutassák a jó gyakorlatokat.

Kósa Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet vállalkozási formájú piaci körülmények között működik, ugyanakkor a nyugdíjasok foglalkoztatásának jelentős a társadalmi és gazdaságpolitikai hatása.

A miniszter kifejtette, hogy a legfrissebb adatok szerint a cégbíróságon 91 közérdekű nyugdíjas-szövetkezetet jegyeztek be. A KÖZÉSZ adatai szerint eddig megközelítően 100 nyugdíjas szövetkezet alakult, mintegy húszezer tagsággal.

Kósa Lajos ismertette, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek rugalmasabb foglalkoztatást tesznek lehetővé a munkatörvénykönyve hatálya alá tartozó nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásánál. A nyugdíjas-szövetkezeteknek kedvezőbb az adózás. Becslések szerint a nyugdíjas-szövetkezetek éves árbevétele elérheti majd a 150 milliárd forintot.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője felidézte, hogy az Országgyűlés tavaly fogadta el a törvényt a nyugdíjas-szövetkezetekről, és teremtette meg a nyugdíjasok kedvező feltételekkel történő foglalkoztatását, a generációk közötti jó együttműködés lehetőségét.

Hangsúlyozta: a kormány álláspontja az, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhasson, akkor is, ha valaki már nyugdíjba vonult. A kétmillió magyar nyugdíjast köszönet illeti, amiért felépítették az országot, ugyanakkor Magyarország mindannyiunk többgenerációs otthona, ahol fiataloknak és időseknek egyaránt megvan a saját helye és szerepe. Mint hozzátette, a megalakuló szövetkezetek nem csupán egy vállalkozási formát jelentenek, hanem társadalompolitikai célokat is képviselnek: a tapasztalatok átadását, az aktivitást, valamint közösségek megteremtésének lehetőségét nyújtják a nyugdíjasoknak.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy a tavalyi év végén már megalakult a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Szövetsége, és ebben segítő partnere volt a VOSZ, valamint a Nyugdíjas Parlament is. A most kezdődő és márciusig tartó országjárás célja, hogy a szakemberek minden megyébe eljutva tájékoztassák a nyugdíjasokat, meghallgassák az érintettek véleményét, mellyel hasznos párbeszéd alakulhat ki a felek között. A levélben megkeresett polgármesterek visszajelzései alapján nagy az érdeklődés, melyben segítséget nyújthat az érintetteknek az Időskorban is aktívan című kiadvány, amely hasznos tudnivalókat tartalmaz.

Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese emlékeztetett arra, hogy a vállalkozások létszámhiánnyal küzdenek, becslésük szerint 200 ezer megfelelően képzett munkaerő hiányzik a versenyszféra munkaerőpiacáról.

Turi Dénes, a KÖZÉSZ elnöke hangsúlyozta, hogy érdekvédelmet és érdekképviseletet kívánnak ellátni, a nyugdíjas-szövetkezetekkel kapcsolatos tapasztalatokat közvetítik majd a döntéshozóknak.

A KÖZÉSZ felmérése szerint a már működő nyugdíjas-szövetkezetek legszívesebben heti 3-5 napban, napi 4-6 órában, lehetőség szerint délelőtt vállalnak feladatot.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének alakuló ülése utáni sajtótájékoztatón a szervezet elnökének megválasztott Turi Dénes elmondta, érdekvédelmi szervezetként szeretnék képviselni a szövetkezeteket és segíteni a jó tapasztalatok terjedését.

Turi Dénes – aki Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke is – közölte, első feladatként a következő néhány hónapban az ország minden részébe szeretnének eljutni és a nyugdíjas-szövetkezetek alakításához és működtetéséhez szükséges információkat az érdeklődőknek átadni.

Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) elnöke felidézte: körülbelül egy éve született meg az ötlet, hogy a diákszövetkezetekhez hasonlóan nyugdíjasoknak is létrehozzanak egy szövetkezeti formát, mivel érzékelték, hogy erre igény van. A jogszabály elfogadása után pedig egyre több nyugdíjas-szövetkezet alakult – tette hozzá.

Megjegyezte, azt remélték, hogy széles körű támogatást kap majd az ötlet, de csak a kormánypártok álltak melléjük.

Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteket július 1. óta lehet bejegyeztetni, eddig 76 ilyen szervezet alakult meg. A cél, hogy a diákszövetkezetekhez hasonló eredményeket érjenek el egy éven belül, azaz jövő nyárra százra bővüljön a szövetkezetek, körülbelül 130 ezerre a tagok száma, és mintegy 40 milliárd forintnyi szerződést teljesítsenek évente.

A miniszter kiemelte, a nyugdíjas-szövetkezetek nem pusztán gazdasági célú vállalkozások, hanem társadalompolitikai szerepük is van. Teljesen önkéntes alapú rendszert szerettek volna létrehozni azon öregségi nyugdíjban részesülő embereknek, akik visszatérnének a munka világába, de már nem akarnak teljes munkaidős állást vállalni.

Úgy látják, hogy a nyugdíjszerű ellátásban részesülők körében is lenne erre a foglalkoztatási formára igény, ezért annyiban már módosították a jogszabályt, hogy a bányászjáradékban részesülők is beléphetnek a nyugdíjas-szövetkezetekbe – tette hozzá.

Kósa Lajos szólt arról is, hogy az Államkincstár adatai szerint jelenleg 164 ezer ember dolgozik a nyugdíj mellett, ám ők rendkívül kedvezőtlen feltételek mellett vállalnak munkát. Ezért a kormány tervezi, hogy ezen foglalkoztatási forma feltételein is könnyít a közeljövőben.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott azt hangoztatta, a kormány alapelve, hogy aki Magyarországon dolgozni akar, annak legyen erre lehetősége, ideértve a nyugdíjasokat is.

Közölte, már az Országgyűlés előtt van egy módosító javaslat, amelynek célja, hogy tovább bővítse a nyugdíjas-szövetkezetekben foglalkoztathatók körét.

A jogszabály szerint a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásához legalább tíz tagra van szükség. A nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, és a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják.

(MTI)

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Elmondta: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), valamit a Munkástanácsok képviselőinek részvételével tartott többoldalú konzultáción a bérekre, a nyugdíjas korúakra, az életkörülményekre, a külföldi munkavállalásra, valamint a szakszervezeti reprezentativitásra vonatkozó számos kérdéskört vitattak meg.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elmondta, hogy megítélése szerint teljesíthető a 2022-ig kitűzött 40 százalékos reálbér-növekedés. Már eddig is érzékelhetők eredmények, a 11 százalékos bruttó keresetnövekedés az első évben várhatóan megvalósul, a következő években pedig 6-8 százalékos lehet a keresetemelkedés, ami végül kiadja a tervezett mértéket. Az ehhez szükséges teendőkről a konzultáció folyik a szociális partnerek között – jelezte Palkovics Imre.

Fontos témakörként említette a nyugdíjas korúak helyzetével összefüggő kérdések tisztázását. Ide sorolta az öregségi nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba mentek keresetkorlátozásának feloldását, amit a Munkástanácsok is javasol. A nyugdíjas szövetkezetek működését jó lehetőségnek nevezte a nyugdíjas korúak egy részének újbóli foglalkoztatására.

A szakszervezeti szövetség elnöke kitért arra, hogy az országon belüli mobilitást elő kell segíteni például munkásszállók építésével, korszerűsítésével. Emlékeztetett arra, hogy ennek a célkitűzésnek az ösztönzésére a kormány programot is indított. A Munkástanácsok véleménye szerint szükséges emellett a lakhatási támogatás fenntartása.

A szakszervezeti szövetség segítené a külföldön munkát vállalókat is, ennek támogatását kéri a kormánytól, hazai vagy uniós források igénybevételével. Elengedhetetlen a magyar munkavállalók jogbiztonságának garantálása mind külföldön, mind pedig – ha valaki hazatér – belföldön – emelte ki az elnök.

Palkovics Imre szólt arról, hogy a szakszervezeti szövetség időszerűnek tartja szakszervezeti reprezentativitás meghatározásának újragondolását, ám a mostani jogi szabályozást 2019. december 31-ig fenntartaná. Erről már folyik a konzultáció – mondta el.

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a szakszervezeti elnök felvetéseihez kapcsolódva elmondta, hogy az elszállásolás körülményeinek javítását a kormány is fontosnak tartja. A munkásszállások építésére, korszerűsítésére indított program a tájékoztatása szerint eddig sikeres, ezért folytatni kívánják.

Szólt arról, hogy a külföldön munkát vállalók körében a visszaáramlás most erősebb dinamikájú, mint az elvándorlásé, így az elvándorlás és a visszaáramlás egyensúlyba került. Ebben álláspontja szerint a belföldi bérek emelkedésének jelentős szerepe van.

A külföldön dolgozó magyarok jogbiztonságának szavatolását pedig egy felállítandó támogató szolgálat segítené – mondta el az államtitkár.

Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy az eddigi egyeztetések egyik fontos hozadéka az állami vagy állami többségi tulajdonban lévő vállalatok, a közszolgáltató vállalatok – MÁV, Posta, Volánok – egyeztető fórumának intézményesítése. Ennek kézzel fogható eredménye a hároméves bérmegállapodás, amit a fórum résztvevői közösen hoztak létre. Emlékeztetett arra, hogy a megállapodás értelmében átlagosan három év alatt 30 százalékkal emelkedik az érintett munkaterületeken dolgozók, mintegy 250 ezer ember bére.

mediaklikk.hu

A jogszabály szerint a nyugdíjas szövetkezetek létrehozásához legalább tíz tagra van szükség. A nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel. Az érintettek a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják. Az atipikus és igen laza foglalkoztatási forma alkalmazására várhatóan elsősorban a kereskedelemben vagy a vendéglátásban lesz lehetőség, olyan helyeken, ahol a feladatok egyenetlenül jelentkeznek.

A miniszterelnöki megbízott az idősek világnapja alkalmából elmondta, hogy Magyarországon több mint kétmillió nyugdíjas él és erkölcsi megbecsülésük mellett anyagi megbecsülésük is fontos. Példaként említette, hogy az alapvető élelmiszerek áfája, valamint a rezsidíjak csökkentésével a nyugdíjasok is sokat spórolhatnak.

Nyitrai Zsolt elmondta azt is, hogy a kormány minden körülmények között megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét. A nyugdíjprémiumra – amelyet 3,5 százalék feletti gazdasági növekedés esetén kapnak meg a nyugdíjasok – a jövő évi költségvetésben 32 milliárd forintot különítettek el.

(MTI)

mediaklikk.hu

A nyugdíjasokról történő kormányzati gondoskodás anyagi alapja a kiszámítható nyugdíj biztosítása. Az Orbán-kormány azt ígérte, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, ám ezt még túl is teljesítette, hiszen az 10 százalékkal emelkedett az elmúlt években, 2010 óta pedig 23 százalékkal – tette hozzá az államtitkár.

Ha a infláció meghaladja a tervezett mértéket, akkor ki kell egészíteni a nyugdíjakat, ezt törvény garantálja. Emellett volt egy olyan vállalás is, hogy ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor a nyugdíjprémiumot kaphatnak a nyugdíjasok. Idén várhatóan mindkettőre sor kerül – mondta Novák Katalin.

A nők 40 év munka utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségével kapcsolatban az államtitkár azt emelte ki, hogy ez családpolitikai intézkedés, melynek célja, hogy a nagymamák unokáik mellett lehessenek. Eddig több mint 200 ezer magyar nő élt ezzel a lehetőséggel.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arról beszélt: a kormány 2010 óta több olyan intézkedést hozott, amely jobbá teszi az idősek mindennapjait, ilyen például a rezsicsökkentés, amivel évente átlagosan 100 ezer forintot takaríthattak meg a nyugdíjasok, továbbá az alapvető élelmiszerek – sertés, baromfi, tojás, tej – áfájának csökkentése, aminek köszönhetően ugyanabból a pénzből többet vásárolhatnak az idősek, az Erzsébet program pedig a kedvezményes üdülési lehetőségeket bővítette.

A nyugdíjas szövetkezetekről szólva a miniszterelnöki megbízott elmondta: már minden megyében alakultak ilyenek, és az ott dolgozó nyugdíjasoknak kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell befizetniük keresményük után.

Nyitrai Zsolt kiemelte: a kormány nem hagyja, hogy Magyarország bevándorló országgá váljon és erkölcsi, anyagi megbecsülésben részesíti az időseket, miközben az ellenzék tiszteletlenül, becsmérlően beszél róluk.

(MTI)

Ózdi Városi Televízió

A politikus kifejtette: az országban több mint kétmillió nyugdíjas él, és mindazok, akik újfent éreznek magukban erőt, affinitást, hogy dolgozzanak, a nyugdíjas szövetkezetek révén ismét munkába állhatnak.

Hozzátette, hogy számukra rendkívül kedvező feltételeket teremtett a nyugdíjas szövetkezetekről szóló jogszabály, amely szerint a nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót.

A munkaerőpiacon “hiány van”, a nyugdíjasok pedig sok élet- és munkatapasztalattal rendelkeznek, amelyet hasznosítani tudnak – jegyezte meg. Riz Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt hangoztatta: Ózdon az a paradox helyzet alakult ki, hogy sok cég munkavállalót keres, de emellett jelen van a munkanélküliség is.

Úgy fogalmazott: amely társaságok munkavállalót keresnek, azok tapasztalathoz, tudáshoz ragaszkodnak, és nagyon sok olyan fiatal nyugdíjas van, aki az aktív életét folytatná, mindkét fél számára jó lehetőség a nyugdíjas szövetkezet. “Itt Ózd térségében meg kívánjuk becsülni nyugdíjasainkat, fontos számunkra, hogy elégedettek legyenek” – tette hozzá.

Eddig 19 nyugdíjas szövetkezetet hoztak létre az országban, és nagyjából ugyanennyi lehet bejegyzés alatt – hangzott el a nyugdíjas szövetkezetek által biztosított lehetőségekről szóló ózdi tájékoztatón.

atv.hu

tv2.hu