Nyitrai Zsolt az elmúlt hetekben már többször vett részt önkéntes fertőtlenítési munkálatokban. Megfordult többek között Egerben, Poroszlón, és legutóbb Noszvajon is, ahol a település első emberével, Szabó Péterrel végezték el a forgalmasabb utcák és közhivatalok előtti terek, utcák, lépcsők buszmegállók és padok fertőtlenítését.

A képviselő kiemelte, hogy egy jó ritmusban történő akcióról van szó, hiszen hétfőtől vidéken új szabályozások lépnek életbe azzal, hogy Magyarország Kormánya enyhíti a kijárási korlátozás szabályait.

Nyitrai Zsolt emlékeztetett arra, hogy túl vagyunk a védekezés első szakaszán, ahol az elsődleges cél az volt, hogy az egészségügyi ellátórendszer mind technikai, mind pedig a szakmai állomány tekintetében felkészült legyen és fogadni tudja a betegeket, akár tömeges megbetegedés esetén is.

Mint fogalmazott, most elérkeztünk a védekezés második szakaszába, amikor nagyon fegyelmezett és szigorú szabályok szerint

újra lehet indítani az életet Magyarországon, első körben a vidéki településeken.

A képviselő hangsúlyozta, hogy továbbra is vigyáznunk kell egymásra, és arra kérte az időseket, hogy ha csak módjukban áll, akkor maradjanak otthon! Lehetőség szerint a boltba és a gyógyszertárba is családtagokat, szomszédokat, vagy barátokat küldjenek el – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt emlékeztetett: hétfőtől szigorú szabályok betartása mellett elindulnak az érettségik, és nyithatnak az üzletek, teraszok és kerthelyiségek. Aláhúzta továbbá, hogy mind a bevásárlás ideje alatt, mind pedig a tömegközlekedés használatakor kötelező lesz a szájmaszk viselése és tartani kell a másfél méter távolságot is Egerben és a térségben egyaránt.

Szabó Péter polgármester elmondta, hogy Nyitrai Zsolttal közösen a falu legfrekventáltabb területeit fertőtlenítették le csütörtökön. A folytatásról szólva kiemelte, hogy a település lakói a továbbiakban is, rendszeresen találkozhatnak majd fertőtlenítő munkásokkal, így védekezési munka nem áll le Noszvajon.

Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője elmondta, a veszélyhelyzet 50., a kijárási korlátozások 34. napjánál tartunk, a cél az volt, hogy lelassítsuk, kordában tartsuk a járvány terjedését, hogy ne terheljük meg az egészségügyi ellátó rendszert.

Örömmel beszélhetek arról, hogy az emberek fegyelmezettsége, az időben meghozott intézkedések következtében sikerült lelassítani, megfékezni a járványt

– tette hozzá a képviselő.

Az adatokról szólva kijelentette: Heves megyében 17 fertőzöttet tartanak számon, közülük azonban csak 12-en élnek a megyében. Egerben továbbra is egy beteg gyógyul saját otthoni karanténjában, aki jól van, neki mielőbbi jobbulást kívánunk!

Az egri Markhot Ferenc Kórház tájékoztatása alapján tudható, hogy négy embert tartanak megfigyelés alatt, eddig hármuk tesztje negatív volt, míg egy megfigyelt még várja az eredményt. Az intézményben továbbra is rendelkezésre áll a kellő mennyiségű védőfelszerelés és fertőtlenítőszer, így minden beteg és dolgozó biztonságban van – fejtette ki a honatya.

Nyitrai Zsolt beszélt arról is, hogy Heves megyében 34 bentlakásos idősotthonban tartottak vizsgálatot, nagyobb szabálytalanságot nem találtak, a honvédség szakemberei pedig mindenhol elvégezték a fertőtlenítést függetlenül attól, hogy állami vagy önkormányzati intézményről volt-e szó.

Miután a korlátozások során – folytatta – mind a személyi, mind a technikai feltételeket megteremtettük, főleg vidéken, így Heves megyében is elérkezettnek látszik az idő arra, hogy fokozatosan, szigorú kontroll mellett, de elkezdjük az élet újra indítását. Az időskorúakat azonban arra kérjük, az elkövetkező időkben is maradjanak otthon, a bevásárláshoz kérjenek inkább segítséget.

Nyitrai Zsolt szólt a május 4-étől, hétfőtől életbe lépő új szabályokról. Vidéken megnyílhatnak a szabadtéren lévő éttermek, cukrászdák, kávézók, a személyzetnek természetesen maszkot és kesztyűt kell viselnie a vendégek biztonsága érdekében.  

A tömegközlekedési eszközökön, üzletekben kötelező lesz a maszk viselése, a másfél méteres távolság betartása. Fontos változás, hogy megszűnik az üzletek nyitva tartásának időbeni korlátozása, ugyanakkor megmarad az a szabály, hogy az idősek 9-től 12 óráig vásárolhatnak csak a saját érdekükben.

Vidéken megnyithatják kapuikat a strandok, fürdők, de a múzeumok is, amennyiben szabadtéren működnek, a sportolók megtarthatják edzéseiket, zárt kapuk mellett pedig sor kerülhet mérkőzésekre, versenyekre is, ám a nagy tömeget vonzó rendezvények megtartására még nincs lehetőség.

Az érettségi idén csak írásbeliből áll, a vizsgák szigorú szabályok szerint zajlanak majd, a szokásosnál kevesebb tanuló lehet a teremben. Az érettségi vizsgákon a maszkot akkor kell felvenni, ha a diák feláll a helyéről, és a teremben vagy a folyosón mozog. Erre a feladatok kidolgozása során is van lehetősége, de a használat ilyenkor nem kötelező. Az egri tankerületben a diákok belépéskor kézfertőtlenítésen is átesnek.

Szeretnék sok sikert kívánni a diákoknak, a tanároknak és mindenkinek, aki részt vesz a lebonyolításban

– tette hozzá a képviselő, majd köszönetet mondott a járvány során tanúsított áldozatos munkáért az egészségügyi, a rendvédelmi dolgozóknak, a pedagógusoknak, szociális területen tevékenykedőknek, a polgármestereknek, valamint a védelmi bizottságok tagjainak és a segítőnek, illetve az önkénteseknek.

Szabó Péter polgármester mindehhez hozzáfűzte: Noszvajt az emberek fegyelmezettsége miatt is elkerülte a koronavírus. Most a legfontosabb feladatuk az ide vonatkozó rendelet szerint az óvoda megnyitása, ahol 4 csoportban legfeljebb 20 gyerek helyezhető el, de ez is nagy segítséget jelent a helyi szülőknek abban, hogy elkezdjék a munkát és elinduljon az élet. Végül megköszönte a honatyának, hogy a település idősotthonába és óvodájába védőfelszereléseket és vitaminkészítményeket hozott.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Noszvaj országgyűlési képviselője a Magyar Falu Program célkitűzéseiről elmondta: 2010-ben a kormány elhatározta, hogy a főváros és a megyei városok mellett támogatni kell a falvakat, hogy komfortosabbá tegyék a vidéki emberek mindennapjait. Ennek érdekében 40 milliárd forintot különítettek el erre a feladatra, ám ez az összeg a jövőben minden bizonnyal növekedni fog – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy 3000 települést érint az a program, amelyet az ötezer főnél kisebb települések fejlesztésére dolgoztak ki: 97 százalékuk már adott be pályázatot, ami jelzi, hogy ez a forma igen népszerű, hiszen 100 százalékos vissza nem térítendő támogatásról van szó, melyet rendkívül gyors eljárás után utalnak át az önkormányzatokhoz. A pályázók 85 százaléka már nyert pénzt, de sorra jelennek meg a kiírások, így még senki sem maradt le erről a lehetőségről.

Nyitrai Zsolt kifejtette, hogy a cél a mindennapi élet kényelmesebbé tétele, óvodák, iskolák, bölcsődék építése, a munkába járás segítése az utak és járdák korszerűsítésével, valamint a közösségi terek megteremtése. Ám ugyanilyen fontos az is, hogy a fejlődő falvak a fiatal családok számára is vonzóvá váljanak, és szép környezetben kezdjék el életüket vidéken.

A miniszterelnöki megbízott megemlítette azt is, hogy az eddig tevékenykedő noszvaji polgármesterek mindig is jól gazdálkodtak, az adósságkonszolidáció sem érintette őket, hiszen nem volt adósságuk. Ugyanakkor ennek okán a kormány 20 milliós fejlesztési támogatást adott a településnek.
Noszvaj – folytatta – kiemelt turisztikai központ és tranzit település, összeköti Heves és Borsod megyét. Ezért is fontos az úthálózat korszerűsítése, valamint a további fejlesztések megvalósítása. Reményre ad okot az a tény, hogy 2019-ben Noszvajon 215 milliós fejlesztést sikerült megvalósítani, a Magyar Falu Program pedig tovább javítja a helyi emberek kilátásait.

Szabó Péter polgármester a most átadott beruházásokról egyebek mellett elmondta: a faluprogram segítségével régi álom vált valóra, 125 milliós költséggel megújult a Noszvajt átszelő útszakasz, így könnyebben lesz elérhető az óvoda, valamint jelentősen javult a közlekedés Eger és Szomolya kötött, mindezekkel 150 helyi család mindennapi életét tette komfortosabbá a beruházás.
A Figedy János Általános Iskola tornatermének korszerűsítése, illetve energetikai modernizálása pedig – 40 milliós támogatással és 20 milliós önerővel – takarékosabbá tette a fenntartást, ugyanakkor nem csupán a 230 diák, de a sportolni vágyó lakosság számára is új lehetőséget teremtett.
Mint hozzátette, a falu 53 milliós már megnyert pályázati pénzzel rendelkezik: 21 milliós támogatásból valósulhat meg a református imaterem kialakítása, amelyet az egyház az önkormányzattal együtt használhat majd, erősítve ezzel a helyi közösséget.
Sor kerül az óvoda bővítésére is, így harminc gyermekkel többet tudnak fogadni az intézményben. Ez utóbbi beruházást, valamint az új piacot várhatóan nyáron adják majd át a településen.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Noszvaj országgyűlési képviselője arról szólt, hogy a korábbi vezetők, így a most leköszönő Bóta Géza polgármester is stabil gazdasági helyzetet hagyott örökül, így az adósságkonszolidáció során egyetlen fillér adósságot sem kellett átvállalnia a kormánynak. De hogy mindezért ne érje őket hátrányt, 20 milliós fejlesztési támogatást kapott az önkormányzat.

Mint a honatya hangsúlyozta: Szabó Péter polgármesterjelölt a Fidesz-KDNP támogatásával indul a választásokon, mert benne látják azt az erőt, lendületet, amellyel tovább tudja folytatni a fejlesztéseket. Ugyanakkor rendelkezik önkormányzati tapasztalattal is, hiszen 2014-től alpolgármesterként segítette Bóta Géza munkáját.

Nyitrai Zsolt kifejtette, Noszvaj turisztikai szempontból kiemelkedő település, rendkívül jó adottságokkal bír, ezért megalapozott tervekkel, a helyi önkormányzat, a Heves Megyei Közgyűlés, illetve a kormányzati szervek együttműködésével még több eredményt érhet el a következő időszakban.

A tét az, hogy a beruházások nyugodtan, időben fejeződjenek be, illetve a jövőben újabb előnyös lehetőségeket kapjon a település. Minderre Szabó Péter személye nyújt garanciát, ezért azt kérem a helyiektől, hogy vegyenek részt a választáson, és szavazzanak jelöltünkre, valamint Fidesz-KDNP megyei listájára.

Dr. Juhász Attila Simon, a Heves Megyei Közgyűlés elnökjelöltje elmondta, a noszvaji emberek sikeres együttműködését bizonyítják azok a közösségi rendezvények, amelyek országos hírnevet szereztek a településnek. Emellett – folytatta – egy másik összefogásról is szólni kell: a Fidesz-KDNP által támogatott polgármester, a település országgyűlési képviselője, valamint a megyei közgyűlés a fejlődés garanciáját jelentik, amit az 2010-óta eltelt időszak bizonyít Heves megyében és az egész országban – fogalmazott az elnökjelölt.

Szabó Péter szólt azokról most zajló – 250 milliós értékű – beruházásokról, amelyek most folynak a településen: így az új piac megvalósításáról, a tornaterem korszerűsítéséről, egy helyi skanzen kialakításáról, valamint egy 100 milliós útfelújításról, amely a Magyar Falu Program keretében valósul meg, és összeköti majd Noszvaj leglátogatottabb létesítményeit.

M1

Június 4-e történelmünk legsötétebb, legfájóbb napja, a trianoni békediktátum következtében sokan gondolták úgy, hogy ezt követően nem lesz magyar nyelv, kultúra, nem lesz magyar haza. Ma azonban azt üzenjük az egész világnak, hogy mégis itt vagyunk! Van magyar föld, táj, van magyar haza és nemzet – mondta Nyitrai Zsolt.

Hozzátette: a nemzeti tragédia kapcsán lehet keseregni, múltba révedni s azt mondani, ez a magyar sors. Én azonban mást javasolnék – folytatta -, mert mindannyiunknak erőt kell merítenünk küzdelmeinkből. Negyven éven át nem lehetett őszintén beszélni Trianonról, a határon túli magyarokról s azok helyzetéről és az elnyomásukról. Ám a rendszerváltoztatás után már kimondhatta Antall József, hogy „Lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni…”

Voltak azonban olyanok, akiknek az árulás fontosabb volt, mint a szeretet, különösen, ha a hazáról volt szó. Mindez kiderült a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kampánya során: azok, akik akkor arról beszéltek, vigyázzunk, nem szabad beengedni a határon túli magyarokat, azok most tárt karokkal várják az idegeneket – hangsúlyozta.

Mi igazán tudjuk, mi a határ, hiszen, ahogy a mondás tartja: Magyarország önmagával határos. Komoly leckét kaptunk tehát a történelemtől, ezért az ország határait minden körülmények között meg fogjuk védeni – mondta a honatya.

Ma június 4-e van, de jó hírekről is beszámolhatunk. Immár 800 ezer határon túli magyar tette le az állampolgársági esküt, de ez a szám hamarosan eléri az egymilliót. Fontos nemzetstratégiai cél, hogy a hazai fiatalok megismerjék a külhoni magyarok lakta területeket, az ott élő emberek kultúráját, szokásaikat. Ezért legalább egyszer osztálykirándulás keretében el kell jutniuk ezekre a területekre. Eddig 100 ezer tanuló vett részt ilyen kiránduláson. Ugyanakkor fontos ezen térségek fejlesztése is, a testvértelepülések anyagi támogatására pedig programokat dolgoztunk ki. Nem kevésbé fontos a határon túli oktatás segítése, illetve az ösztöndíjrendszer működtetése – sorolta a képviselő.

Összességében tehát minden magyar felelős minden magyarért, együtt erősebbek vagyunk, mint külön-külön. Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, legyünk büszkék eredményeinkre, gyönyörű tájainkra, hirdessük a kultúránkat, és kiabáljuk együtt az Olimpián, hogy „Hajrá, magyarok!” – zárta gondolatait az ünnepség szónoka.

A noszvaji Oxigén Hotel kertjében Nyitrai Zsolt részt vett azon a megemlékezésen, amelyen leleplezték a „Trianoni szégyenfalat”.

Nyitrai Zsolt a noszvaji ünnepélyes bejelentésen elmondta, a siker valóban világraszóló, hiszen a World Luxury Hotel Awards versenyén évről évre a világ legjobb luxus szállodái mérik össze erejüket, mégpedig a vendégek tapasztalatai, szavazatai alapján. Így az Oxigén Hotel 2015-ben kategóriájában elnyerte a világ legszebb erdei szállodája címet. Ezért köszönet illeti meg a bírálókat, a szavazatukat leadó vendégeket, s természetesen a szálloda megálmodóit és munkatársait is. A díj Magyarország, Heves megye, Noszvaj és Szomolya közös sikere – tette hozzá.

A honatya az iparág eredményeiről szólva hangsúlyozta, hogy 2010-től minden mutató szerint jobban teljesít a turizmus, hiszen ettől az évtől kezdve 2014-ig 30 százalékkal nőtt a vendégek, 25 százalékkal pedig a vendégéjszakák száma. A 2007-2013-as fejlesztési ciklus során hazai és uniós forrásból 1122 turisztikai projekt valósult meg 314 milliárd forint értékben, s ezek a beruházások további 500 milliós fejlesztést tettek lehetővé.

Nagyon fontos számunkra – folytatta -, hogy bővült a belföldi idegenforgalom köszönhetően elsősorban a SZÉP-kártya bevezetésének. Mind az országban, mind a régióban emblematikus beruházások valósultak meg, megújult a Várkert bazár, a Vígadó, a Kossuth-tér, illetve az egri Dobó-tér, s ma is folyik az egri vár nagyszabású fejlesztése.

Ugyancsak jelentős támogatásban részesültek a hazai kulturális és gasztronómiai fesztiválok, a Sziget, valamint a Budapesti Tavaszi Fesztivál, vagy éppen a Feszt!Eger. Bátran elmondhatjuk tehát, hogy Magyarország, Budapest, Eger divatba jött Európában, és az egész világon egyaránt.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy 300 milliárd forint fordítható turizmusra a 2014-2020-as fejlesztési ciklus során. A három legfőbb pillér az egészség-, az örökség-, illetve a konferenciaturizmus lesz. Ugyanakkor kijelenthetjük, hogy az utóbbi időszakban hatalmas előrelépés történt a kerékpáros turizmus területén, a közeljövőben adják át a bringásoknak az Egerszalókot a fürdővel összekötő szakaszt, de Egerben is komoly beruházások történtek, illetve zajlanak, így egyre többen használhatják majd a kerékpárutakat.

S ha már a világ legszebb erdei szállodáját ünnepeljük, ejtsünk pár szót a természetjáró „bakancsturizmus” támogatásáról. A 2010-es évtől kezdődően 200 beruházás valósult meg e program keretében: elkészült 29 kilátó, 12 szálláshely, 7 erdei iskola, 3 ökoturisztikai központ, 2 erdei kisvasút, 97 pihenőhely és 24 tanösvény. A munka folytatódik, a cél az, hogy 30 kilométerenként találjanak szálláshelyet a természetjárók, tehát az egész ország legyen bejárható. A jövőben 3 milliárd forintból újul meg az Országos Kék Kör, ami 2500 kilométernyi turistaút felújítását jelenti. Elmondható tehát, hogy ilyen léptékű beruházás száz éve nem történt a magyar természetjáró turizmus területén – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

(Forrás: M1 Híradó)

Fodor Péter novaji polgármester köszöntője után Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz Heves megyei elnöke mondott ünnepi megemlékezést.

Maga a kifejezés: nemzetközi, a nemzetek fennmaradását feltételezi, de olyan nemzedekét, amelyek egymást elviselik, és nem csinálnak a különbségekből megkülönböztetéseket –kezdte beszédét Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz megyei elnöke azon a novaji megemlékezésen, amelyet a doni katasztrófa 71. évfordulója alkalmából rendeztek meg.

Van egy ország, mely egykor a Szovjetunió része volt, ma már Oroszország, s ott van a legnagyobb magyar temető. 1943 januárjában a Don folyónál szinte teljesen megsemmisült az odavezényelt magyar hadsereg: nem kevesebb, mint 100 ezer magyar férfi, honvédek és munkaszolgálatosok is.

Amióta magam is kint jártam egy állami küldöttséggel a Donnál – folytatta a szónok-, másképpen emlékezem erre a tragikus eseményre. A központi magyar katonai temetőben, ahol 20 ezer honfitársunk nyugszik, öt katona előkerült földi maradványait temettük újra, mert ahogy a mondás tartja: a háború addig nem ért véget, amíg az összes elesett katonát tisztességgel el nem temették.

A képviselő szólt arról is, hogy jellemzően a novaji emlékmű születésének évtizedében, a hatvanas években kezdődött meg a doni katasztrófa traumájának közösségi kibeszélése.

A doni katasztrófa feldolgozhatatlannak tűnő története a puhuló diktatúra nyelvezetével párosulva az abszurd drámában, a groteszk műfajában öltött formát. Utalt Örkény István munkásságára, akinek munkaszolgálatosként a Don-kanyarban, eltöltött időszak, majd a hadifogság mély nyomott hagyott az életében, s világlátását is nagyban meghatározta.

A groteszk utal arra is, hogy milyen ellentmondásokkal terhes a Donnál történt katasztrófa. A hitleri Németországgal szövetségben harcolni a sztálini Szovjetunióval szemben azért, hogy megakadályozzák Magyarország náci megszállását, ugyanakkor elkerüljék a kommunista megszállást, a nyugati szövetségesek által megnyitott közeli második front reményében, egy nemzeti önrendelkezést meghagyó békében bízva… Mi ez, ha nem egy groteszk és abszurd helyzet? – tette fel a kérdést. Ám a groteszk – folytatta – nem a semmiből születik. Emberek hozzák létre azt a szörnyűséget, amelyet kifejez, melynek kifejezésére és feldolgozására sokszor már csak ez a különös forma ad lehetőséget.

Emlékezzünk ma azokra a novajiakra, akik nem jöttek haza a Don-kanyarból, azokra a családokra, akik hiába várták vissza szeretteiket, s azokra is, akik szerencsésen hazatértek. Ez adjon nekünk erőt, hogy mindig van remény az újrakezdésre az egyén és a nemzet számára. Soha többé háborút! – zárta megemlékezését Nyitrai Zsolt.