TV Eger

A Fidesz Heves megyei elnöke beszédében hangsúlyozta: a mai népszavazás megmutatta az országnak, sőt az egész világnak – hiszen azt gondolom, mindenki minket figyelt ennek a népszavazásnak a kapcsán – hogy Magyarország kormánya a magyar emberek álláspontját képviseli akkor, amikor nemet mond a brüsszeli kötelező betelepítési kvótára. Elmondhatjuk azt, hogy Magyarországon tízből kilenc ember nemet mond Brüsszel buta politikájára a migrációs helyzettel kapcsolatban. Ez nagyon fontos üzenet és igen fontos eredmény – mondta.

Most tekintsünk szűkebb hazánkra: mit mutatnak az eredmények? Heves megye, Eger nagyon szépen szerepelt. Megyénkben több mint 46%-os volt a részvételi arány, mellyel sikerült Kelet-Magyarország megyéi közül 1. helyen, országosan pedig 6. helyen végezni a részvételi arányt figyelembe véve. Eger a megyeszékhelyek tekintetében szintén előkelő helyen végzett, hiszen itt 45%-os volt a részvétel: ezzel országos 6. helyen végeztünk. A Dunától keletre itt volt tehát a legnagyobb arányú a részvétel, ez mindenképpen egy szép eredmény – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.  Köszönet illeti a polgárokat, hogy részt vettek a szavazáson.

A leadott érvényes szavazatok tekintetében mind Heves megyében mind pedig Egerben 98%-ban mondtak nemet a kötelező betelepítési kvótára a polgárok.

Fontos kérdésről van szó – emelte ki a honatya – hiszen ez a történet nem ért véget a mai népszavazással. Már ország-világ számára egyértelmű lett, hogy az Magyarország polgárai nemet mondanak erre a buta ötletre.

Ígéretünkhöz hűen az elmúlt hetek során eljutottunk a választópolgárokhoz, különböző lakossági fórumokon tájékoztattuk őket arról, hogy milyen komoly kérdésről van szó: Európa kapujában 35 millióan állnak sorba. Így bizonyos, hogy a migráns-kérdés napirenden fog maradni az elkövetkező időszakban is – mondta az elnök. Azonban annyi változott az eddigiekhez képest, hogy most már mindenki számára tisztán látható, hogy mi a magyar emberek akarata.

Nyitrai Zsolt beszédében természetesen a köszönetnyilvánítás sem maradt el. A képviselő köszönetet mondott a számos önkéntesnek, akik az elmúlt hónapokban segítették munkáját. Hangsúlyozta: nélkülük nem sikerült volna eljutni annyi emberhez, amennyihez végül sikerült. Köszönet illeti a segítők családtagjait is, amiért elviselték, hogy szeretteik ilyen sokat voltak tőlük távol, amíg a választópolgárokkal és egymással osztották meg gondolataikat, ezen fontos kérdés kapcsán. Köszönetet mondott a politikai közéleti szövetségeseinek, hogy ők is végig partnerek voltak ebben a témában. Megköszönte a polgármesterek munkáját is: Velük együtt el tudtuk magyarázni a településeken az adott kérdés fontosságát – mondta, végül köszönetet mondott mindenkinek, aki jelen volt, és részt vett ebben a népszavazási kampányban.

Úgy gondolom, hogy megyénkben az országos átlaghoz mérten szép eredményt tudtunk elérni, azonban a kérdés továbbra is napirenden marad. Mi ezért fogjuk képviselni, azt az álláspontot, amit eddig is képviseltünk, melyet a mai napon a polgárok 98%-os arányban támogattak.

Hajrá, Heves megye! Hajrá, Magyarország!

A mai nap a demokráciáról szól és természetesen szól Európa és benne hazánk Magyarország, valamint Heves megye és Eger jövőjéről is. Én arra kérek minden egri, heves megyei polgárt, hogy menjen el ma és vegyen részt a népszavazáson. Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

TV Eger

Eger és térsége országgyűlési képviselője hangsúlyozta: ahogy azt megígérték, október 2-áig felkeresik Heves megye összes települését, hogy tájékoztassák az ott élő embereket a népszavazás fontosságáról, s meggyőzzék őket arról: szavazzanak, méghozzá nemmel.

Ma azonban – folytatta – a saját területükön már bizonyított egri civilek is segítik a munkánkat. Így velünk kampányol Madarasi Gábor válogatott, országos birkózó bajnok, Juhász Ádám borász, valamint Blaskó Balázs színidirektor, ők mindannyian átérzik a szavazás súlyát és tétjét – fogalmazott.

Blaskó Balázs hozzátette, állampolgári és személyes kötelessége, hogy részt vegyen a szavazáson, mert úgy gondolja, most igen fontos a jelenlét és az állásfoglalás. Szerinte ugyanis a migrációval kapcsolatos problémákat ott kell megoldani, ahol azok keletkeztek, nem pedig Magyarországon, mert az csak tüneti kezelés lehet.

TV Eger

Nyitrai Zsolt a Fidesz Heves megyei elnöke elmondta: még 17 nap van hátra a népszavazásig, hogy döntsünk nem csak Magyarország, de Heves megye városaiban, falvaiban élő emberek jövőjéről is. A népvándorlási hullám hatalmas méreteket öltött, a tömeg szinte kifogyhatatlan, ezért kell elmenni az október 2-ai voksolásra és nemet kell mondani Brüsszel betelepítési csomagjára.

A képviselő német és olasz példákon keresztül is szemléltette, hogy a településeken élőkre hárul a bevándorlók elhelyezése, ellátása, az ottani üres bérházakba, tornatermekbe költöztetett migránsokról az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk.

Éppen ezért egy nagyon komoly kampányt indítottunk el Egerben és térségében, illetve Heves megyében, az a célunk, hogy október 2-áig politikusaink, képviselőink, önkénteseink és aktivistáink eljussanak minden településre, s tájékoztassák a választópolgárokat a közelgő sorsdöntő népszavazásról. Feladatunk, hogy válaszoljunk kérdéseikre és segítsük őket a tájékozódásban, hogy ezt követően minél többen menjenek el szavazni és választ adjanak a kérdésre, ami véleményünk szerint egyértelműen a NEM! Mindenkit arra biztatnék, hogy ne kockáztassa Magyarország jövőjét, ezért menjen el az október 2-i népszavazásra – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

Pintér Sándor belügyminiszter – aki éppen az előző napon tért vissza Orbán Viktor miniszterelnökkel Bulgáriából, ahol partnereikkel egyeztettek a közös migrációs politikáról – elmondta: a gondok 2011-től jelentkeztek, amikor is az arab tavasz mozgalom következményeként olyan főhatalmi államok bomlottak föl, mint Tunézia, Líbia, Irak, Szíria, illetve Szomália, és hatalmas tömegek indultak el Európa felé.

Míg 2011-2012-ben 2-3 ezer, addig 2014-ben 40, tavaly pedig 391 ezer ember lépte át törvénytelenül Magyarország határát, ennyien lépték át a zöldhatárt. Ez mindenféle hatályos európai és magyar jogszabállyal ellentétes volt, sértette a schengeni egyezményt, amely az alapja annak, hogy az uniós polgárok szabadon utazzanak az EU-n belül. Az egyezmény ugyanis kimondja, nem a zöldhatáron, hanem határátkelőn kell átjönni, s rendelkezni kell a szükséges okmányokkal, útlevéllel, vízummal. Ennek ellenére 2015. október 15-ig 391000 ember haladt át a zöldhatáron, akikről nem tudtuk, hogy kik s azt sem, hogy mit akarnak. Bár sokan hangoztatták, hogy a Szíriában dúló háború elől menekülnek, ma már tudjuk, hogy 104 országból érkeztek a migránsok, ennyi országban pedig nincsenek harcok. Ezt nem tartjuk elfogadhatónak, hiszen a schengeni szerződést azért írtuk alá, hogy békében élhessenek Európa polgárai – jelentette ki a belügyminiszter.

A kialakult helyzet arra késztette a kormányt, hogy tavaly szeptemberben a szerb, majd október közepén a horvát határszakaszt lezárja, így száz százalékban teljesítettük nemzetközi kötelezettségünket. Ugyanakkor emberiességi szempontból a gyermekeket és az anyákat biztonságba helyeztük, de akiről nem tudtuk, hogy kicsoda és mit akar, azt megállítottuk. Mindeközben az EU mindenkit „meghívott” – másfél millió ember érkezett az EU-ba -, ám a vizsgálatok és az azonosítások után egy év alatt mindössze 3700 illegális bevándorlót toloncolt vissza, miközben nálunk négyszer ennyien lépték át a határt egy nap alatt – figyelmeztetett a veszélyre Pintér Sándor.

A dublini egyezmény szerint – folytatta – annak az országnak kell gondoskodnia a migránsokról, amelyik az unióba beengedte őket. Ez Görögország lenne, de az Európai Unió felmentést adott nekik ez alól a kötelezettség alól, így a közbülső országokra, tehát Magyarországra hárította a felelősséget, amit a kormány elutasított. Ugyanakkor tavaly 15 ezer, idén 40 ezer bevándorló befogadására szólított fel minket, amire természetesen nemet mondtunk. Mivel üres város nincs Európában, Brüsszel szerint szét kell osztani a migránsokat a tagállamok között, mindez pedig óriási feszültségekkel járna, növelné a munkanélküliséget, hiszen a bevándorlók nagy része analfabéta, de súlyos teher hárulna a szociális ellátó rendszerekre is. Gond az is, hogy a betelepítendők nem fogadják el a befogadó demokratikus államok szabályait, szokásait.

Magyarország kormánya tehát nem akarja felvállalni ezeket a veszélyeket, s azért rendez népszavazást, hogy megtudja: a magyar polgárok miként vélekednek erről a fontos kérdésről. Befogadják-e házaikba, településeikre a migránsokat, vállalják-e az ellátásukat? Ezt azért kell hangsúlyozni, mert ezen emberek munkába állítására nincs esély. Mindenki eldöntheti tehát, pártállástól függetlenül, hogy mit szeretne gyermekeinek, unokáinak. Azért is fontos a részvétel, mert az EU könnyen dönt, de a jövővel kapcsolatos felelősséget nekünk, magyaroknak kell viselnünk – mondta Pintér Sándor.

Legutóbbi bulgáriai és szerbiai látogatása kapcsán szólt arról is, hogy mind szomszédaink, mind a balkáni államok követik példánkat, s kerítéseket húznak fel határaikon. Ugyanakkor Németország vagy éppen Dánia ideiglenes határőrizetet vezetett be, s megszűrik, hogy kiket engednek be. Ez azt mutatja, hogy a valóságban a nyugati politikusok és polgárok is kezdik érezni a probléma súlyát.

A sajtótájékoztatót követően Nyitrai Zsolt vendégeként a belügyminiszter lakossági fórumot tartott az október 2-i népszavazásról a zsúfolásig megtelt Egri Polgárok Házában.

TV Eger

Eger és térsége országgyűlési képviselője hangsúlyozta: az október 2-ai népszavazás Magyarország mellett szól a megyék és a települések, így Heves megye és Eger jövőjéről is. Az osztrák, olasz, német példák (ahol lakásokban, üres üzletekben, tornatermekben szállásolják el a bevándorlókat) jól mutatják, hogy milyen kockázatokat és költségeket kell vállalniuk az ott élő embereknek. Senkinek ne legyenek kétségei – tette hozzá -, ha illegális migránsokat telepítenének be hozzánk, annak az árát a települések, így Eger lakói fizetnék meg. Ennek a biztonsági, illetve anyagi kockázatait nem vállalhatjuk! A kvótaellenes népszavazás sikere érdekében Heves megyében immár szimpatizánsok, aktivisták járják a településeket, hogy elbeszélgessenek az emberekkel, informálják őket a várható veszélyekről, a kampány tehát már javában folyik. Arra kérünk tehát mindenkit, győzzék meg társaikat arról, hogy vegyenek részt biztonságunk érdekében az október 2-ai népszavazáson – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról szólt, hogy biztonságpolitikai szempontból kelet felől az ukrán polgárháború fenyegeti hazánk és Európa biztonságát, nyugat felől az Egyesült Királyság kiválása az EU-ból gyengíti az integrációt, míg délről a tömeges illegális és agresszív migráció jelenti a legnagyobb biztonsági veszélyt.

Eddig – folytatta – 104 országból 400 ezer ember jelent meg határainknál, ami jelzi, hogy tévedés azt hinni, hogy csupán a szíriai menekültek jönnek, illetve jöttek Magyarországra. Ugyanakkor a kormány intézkedései radikálisan csökkentették ezt a számot, s ehhez nem csupán kerítésre, de élő erőre, illetve a jogszabályok szigorítására is szükség volt.

Ha a Törökország és az Európai Unió közötti megállapodást nem tartják be, akkor a tavalyinál nagyobb migrációs hullám is elérheti hazánkat a tél beállta előtt, ugyanis bekövetkezhet, hogy a bevándorlók Bulgária felé veszik az útjukat, ahonnan a legegyszerűbben érhetik el hazánkat – mondta a főtanácsadó.

A migrációs útvonalakon jelentős aktivitást tapasztalnak. A görög szigetek gyakorlatilag megteltek illegális bevándorlókkal, ezért őket a kontinensre kezdték átszállítani, ami fokozhatja a szerb-magyar határon a nyomást – tette hozzá.

Bakondi György megjegyezte: Magyarország jelenleg biztonságos, nagyon kevés migráns tartózkodik hazánkban, a menekültkérelmet benyújtók száma is pár száz, de egy felelős kormánynak fel kell készülni minden váratlan helyzetre, így új migrációs útvonalak kialakulására is. Ezért is bővítik a rendőrség létszámát további 3 ezer fővel.

Kiemelte: elsőként a magyarok nyilváníthatnak véleményt a migrációs helyzet európai kezeléséről. Megmondhatják, szeretnének-e együtt élni a brüsszeli központból ide irányított (Európában 160 ezer migráns elosztásáról van szó), ismeretlen célokkal érkező nagyszámú migránssal, szeretnék-e integrálásuk költségeit finanszírozni, és kívánnak-e olyan társadalmi változásokat, mint amilyeneket Belgiumban, Franciaországban látunk – fogalmazott.

A főtanácsadó jelezte, hogy a magyar kormány szolidáris minden védekező országgal, ezért élő erővel és kerítéselemekkel is segíti őket. Bár nem tekint minden bevándorlót terroristának, a térítőket, akik különösen a fiatalokra jelentenek veszélyt, komoly kockázati tényezőnek tartja.

Bakondi György azt mondta, október 2-án nem az Európai Unió jövőjéről lesz szó, hanem az Unió gazdasági erejének, identitásának és jólétének megóvásáról.

A nap folyamán a kvótareferendum és az illegális bevándorlás témakörében Nyitrai Zsolt és Bakondi György közös lakossági fórumot tartott Füzesabonyban, valamint Mezőtárkányban is.

TV Eger

Az országgyűlési képviselő kifejtette: olaszországi és németországi példák azt mutatják, a költségek, terhek miatt “a településeken csattan az ostor”.

El kell utasítani az uniós kvótacsomagot, mert Brüsszel nem kérte ki az állampolgárok véleményét, és a nemzeti parlamenteket is megkerülte. Ennek legjobb módja a népszavazás – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kampányindító sajtótájékoztatóján.

Dömötör Csaba elmondta: a kormány az október 2-ai népszavazásig hátralévő időszakban a bevándorlás és a kvótacsomag súlyos gazdasági, kulturális és biztonsági kockázataira igyekszik felhívni a figyelmet, amelyeket nem szabad felvállalni.

Minden felelős közéleti szereplőt arra kérnek, hogy buzdítson a választáson való részvételre, és tegye világossá, hogy az igen vagy a nem szavazatot támogatja – tette hozzá.

Az államtitkár közölte: a kormány erős Európát szeretne, olyat, amely képes megvédeni közösségeit és fenntartani a biztonságot. Arról is beszélt, hogy az ellenzék pártok küzdelmének állítja be a népszavazást, holott a referendum nemzeti ügy, amely Magyarország jövőjéről szól.

Szabó Zsolt, a Fidesz megyei alelnöke, a hatvani térség országgyűlési képviselője, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára közölte: hétfőn megkezdik “pártpolitikától mentes” kampányukat, amelynek során levélben, telefonon keresik meg az embereket, de megjelennek a települések utcáin is.

Horváth László, a párt megyei alelnöke, a gyöngyösi térség országgyűlési képviselője a választók személyes felelősségéről beszélt. Azt mondta, reméli, nagyon sokan gondolják úgy, személyes felelősséggel tartoznak azért, hogy olyannak őrizzük meg közösségeinket, kultúránkat, amilyennek “nem csekély áldozathozatal árán” hátrahagyták az elődök.

TV Eger

Mint elmondta, négy Egert és polgárait érintő kérdésben szeretné tájékoztatni a közgyűlést, illetve a nyilvánosságot.

A riói olimpia kapcsán kiemelte, szeretne gratulálni a sikeres magyar csapatnak, különösen azoknak, akik egriek, kötődnek a városhoz, vagy éppen egy egri klub színeiben versenyeznek. Ennek kapcsán szólt arról is, reméli, az egri közgyűlés megszavazza, hogy a világklasszis úszó, Cseh László megkapja a város legmagasabb kitüntetését, az Eger Díszpolgára címet. Az olimpikon példát mutat azzal, hogy soha nem adja föl, így a sport, az egészséges életmód mellett megmutatja azt is, hogyan kell küzdeni, nyerni és veszteni. A sport tehát a polgárosodás alapja – tette hozzá.

A honatya szólt arról is, hogy idén ünnepeljük az ’56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját. Egerben is köszöntjük a forradalom hőseit, s elmagyarázhatjuk a fiataloknak, mit jelképez a lyukas zászló, amely ott lebeg a városháza homlokzatán is. A megyeszékhelyen alakult ’56-os emlékbizottság – melynek tagjai egykori egri forradalmárok, a mai „nagy öregek” – elkészítette az ünnep menetrendjét: az események között szerepel tudományos konferencia, több verseny, lesznek kiadványok, s elkészül a forradalom tiszteletére egy emlékplakett is. Majd arra kérte a polgárokat, vegyenek részt minél nagyobb számban a rendezvényeken.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: mint a közgyűlésen is elhangzott már, a következő négy év meghatározza Eger következő 20-25 évét, hiszen várhatóan ez lesz az utolsó uniós ciklus, amelyben ilyen mértékű támogatásra számíthatunk. Bejelentette, hogy igen jól állunk, mert az országban Eger az egyik olyan város, ahol kiemelkedően magas a sikeres pályázatok aránya: a pályázatok 70 százalékánál már megkötötték a szerződést.

Hozzátette azonban, hogy a neheze csak most kezdődik, hiszen minden akadályt el kell hárítanunk a határidők sikeres betartása elől. Így valósulhatnak meg a tervezett fejlesztések egyebek mellett a közlekedés és az épületkorszerűsítés területén is.

A képviselő az október 2-ai kvóta elleni népszavazás kapcsán kijelentette: Brüsszel Magyarország megkérdezése nélkül akar illegális bevándorlókat telepíteni hazánkba.

Vannak, akik azt mondják, jöjjenek a bevándorlók, vannak, akik szerint ez az egész nem jelent problémát, ezért nem érdekli őket a népszavazás. Mi viszont azt gondoljuk, hogy súlyos problémáról van szó, amely nem csupán hazánkat, de egész Európát fenyegeti. Azt kérem, minél többen éljenek demokratikus jogaikkal, s minél nagyobb számban menjenek el szavazni – mondta a képviselő.

A honatya tájékoztatott arról is, hogy Eger és térsége országgyűlési képviselőjeként hamarosan egy írásos beszámolóban ad majd számot az utóbbi időben végzett munkájáról. Eger és környéke háztartásaiba juttatom el ezt a kiadványt – jelentette ki -, mert fontosnak tartom, hogy egy választott tisztségviselő ne csak négyévente, hanem időről időre számot adjon munkájáról a választópolgároknak.