TV Eger

Amikor a világ összedől, a lét és nem lét között kell választanunk… emlékeztetett Szent-Györgyi Albert gondolataira Nyitrai Zsolt, aki hozzátette: ma is aktuális ez a felvetés, hiszen a magyarok függetlensége és szabadsága napjainkban is alapvető kérdés.

Mint kijelentette, Magyarország van, volt és lesz, 171 évvel ezelőtt is érezni lehetett, hogy van valami a levegőben, nagy változások elébe nézünk, egy nagy nemzeti összefogással szabadságot és függetlenséget kell teremtenünk hazánkban.

Már akkor is világos volt, hogy nem tűrhetjük tovább egy idegen birodalom elnyomását, azt, hogy azok mondják meg, mit kell tennünk, akik sohasem jártak még itt.

A negyvennyolcas márciusi forradalmárok megalkották a 12 pontos kiáltványt, amely szabadságot, függetlenséget, önálló honvédelmet és saját haderő felállítását követelte a Habsburg Birodalomtól. Szerencsére már akkor sem voltunk egyedül, több európai nemzet is felvette a harcot az elnyomó hatalmakkal: a követelések egy részét kivívtuk, majd elvesztettük, néhányat a történelem során újra sikerült elérnünk – tette hozzá Nyitrai Zsolt.

A szabad sajtó kapcsán elmondta, ennek a követelésnek vannak a mai napig ható elemei, nálunk ma szólás- és sajtószabadság van, a sajtó magyar kézben van, nem a külföldi tulajdonosok mondják meg, hogy mi számít hírnek Magyarországon.

Az 1848-49-es Nemzeti őrsereg megalakítása is aktualitásokat vet fel, mert hazánkban évtizedeken át elmulasztották a magyar honvédség fejlesztését, de a mostani kormány most egy átfogó katonai fejlesztésbe kezdett, mert nyilvánvaló, hogy ma is meg kell védenünk határainkat. Ugyancsak az akkor követeltek között volt az önálló Magyar Nemzeti Bank felállítása, amelynek fontosságát megtapasztaltuk az utóbbi években, hiszen az ország jól teljesít, hazánk 2010-ben még sereghajtó volt a gazdaság területén, ma pedig éllovasok vagyunk a régióban – fejtette ki a képviselő.

Az 1848-as és az 1956-os hősök áldozatos küzdelme vezetett az 1989-es rendszerváltozásig, így az elődök harca nem volt hiábavaló. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a függetlenség kérdése ma is alapvető jelentőséggel bír: ne a külső hatalmi tényezők, birodalmak diktáljanak, nyelvünket, kultúránkat nekünk kell megvédenünk, és nekünk kell a jövőben is döntenünk a saját biztonságunkról és jólétünkről. Legyünk büszkék a magyar nemzet kiállására, mert hiába akartak minket eltörölni a térképről, mi ma is itt vagyunk! – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

Nyitrai Zsolt és Juhász Attila Simon polgármester, valamint helyi intézmények és szervezetek képviselői, majd a legifjabb helyi lakosok is megkoszorúzták a Faluház falánál elhelyezett Petőfi Sándor, a forradalom költőjének faragott faszobrát, majd a jelenlévők megtekintették az ünnepi műsort.

kormany.hu

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott emlékeztetett, március elején írt alá megállapodást a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Honvédelmi Minisztérium és négy országos fogyatékosságügyi érdekképviseleti szervezet az állami rendezvények fizikai és infokommunikációs akadálymentesítéséről.

Ennek továbbgondolásaként keresték meg a megyei jogú városok polgármestereit és Szita Károlyt, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnökét, hogy hasonló megállapodások jöjjenek létre önkormányzati szinten is a helyi érdekképviseleti szervezetekkel – közölte a miniszterelnöki megbízott.

Szeretnék elérni, hogy a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak részt venni a nemzeti ünnepeken – emelte ki Nyitrai Zsolt.

Szita Károly a megváltozott munkaképességűeket is foglalkoztató, VIII. kerületi Premier Kultcaféban tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az akadálymentesítés nem annyira pénz, hanem inkább odafigyelés kérdése, és már egyre több önkormányzatnál kezd gyakorlattá válni. Az útfelújításoknál például mind gyakrabban figyelembe veszik a mozgáskorlátozottak igényeit, a képviselő-testületi ülések televíziós közvetítését pedig sok helyen feliratozzák vagy jeltolmácsolással látják el.

Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos azt mondta, bízik abban, hogy egyéb területeken is megvalósulhat az akadálymentesítés, így a “rendezvényeken túlmutató üzenete” lehet a megállapodásnak.

Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnökségi tagja nagy előrelépésnek nevezte a megállapodást, mert így már nem csak “esetlegesen” fordul elő akadálymentesítés a nemzeti ünnepeken.

Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke úgy fogalmazott, Magyarország többszörösen is elkötelezte magát amellett, hogy a fogyatékossággal élők egyenrangú tagjai lehessenek a társadalomnak. Ez kifejeződik az alaptörvényben, az 1998-ban elfogadott esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben, valamint egy erre vonatkozó ENSZ egyezmény ratifikálásában is – tette hozzá.

(kormany.hu/MTI)

mediaklikk.hu

A miniszterelnöki biztos beszédében úgy fogalmazott, “mi magyarok tudjuk, hogy együtt legyőzhetetlenek vagyunk, mi tudjuk, hogy mi vagyunk az a nemzet, mely legyőzte a legyőzhetetlent, eltakarította a mások által eltakaríthatatlannak tartott romokat, elpusztította a mások által emelt, és elpusztíthatatlannak tartott falakat.”

“1848 ékes példája a magyarok szabadságszeretetének, függetlenségvágyának és tettre készségének. Nem véletlen, hogy mi, XXI. századi magyarok itt találjuk példaképeinket, innen merítünk erőt az ünnep méltóságában, ha elfáradunk a küzdelmes úton. Mindig visszatérünk ide, mert tudjuk: ami egyszer sikerülhetett, annak ma sem lehet akadálya. Szabadság és függetlenség az a két érték, amiért mindig és mindenkor meg kell küzdenünk. Függetlenségünk csupán annyit jelent, magabíró nemzetként tekintünk magunkra, mely nem kér a rabigából, és nincs ráutalva másokra, csak a saját szorgalmára, tudására és eszére” – fogalmazott a miniszterelnöki biztos, aki hangsúlyozta azt is, a jelenkor is küzdelmes, és nehéz “ezért nem tűrhetjük a kettős mércét sem, nem engedhetjük, hogy más megítélés alá essünk mint azok, akik tőlünk nagyobbak és hatalmasabbak. Nem tűrjük a kettős mércét, mert nekünk, magyaroknak nincs miért szégyenkeznünk Európa és a világ előtt, és nem tűrjük a kettős mércét azért sem, mert mi olyan versenybe neveztünk be, ahol mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Egyenlő feltételek, méltányos verseny. Európa, mi nem engedünk a ‘48-ból!” – mondta Nyitrai.