TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Szihalom országgyűlési képviselője az emlékmű avatásán köszöntötte a helyi és környékbeli polgárokat, valamint a határon túli vendégeket.

Mint elmondta, június 4-e történelmünk legsötétebb, legfájóbb napja, a trianoni békediktátum következtében hazánk elveszítette területének kétharmad részét, a 18 milliós lakosságából pedig mindössze 7 millióan maradtak a kijelölt határokon belül. Ez az egyik legigazságtalanabb döntés a világtörténelemben. Mi igazán tudjuk, mi a határ, hiszen, ahogy a mondás tartja: Magyarország önmagával határos.

Sokan gondolták azt – folytatta -, hogy ezután összeomlás következik, vége az szabadságnak és önállóságnak, nem lesz magyar nyelv, kultúra, nem lesz magyar haza.

Mára azonban kiderült, van független Magyarország, van magyar kultúra és nyelv, megmutattuk a világnak, hogy összefogással úrrá lehetünk a legnehezebb történelmi helyzeteken – mondta Nyitrai Zsolt.

Mi, magyarok kétféleképpen reagálhatunk Trianon következményeire: a nemzeti tragédia kapcsán lehet keseregni, múltba révedni s azt mondani, ez a magyar sors. Én azonban mást javasolnék – folytatta -, mert mindannyiunknak erőt kell merítenünk küzdelmeinkből. Negyven éven át nem lehetett őszintén beszélni Trianonról, a határon túli magyarokról, azok helyzetéről, az elnyomásáról. Ám a rendszerváltoztatás után már kimondhattuk az igazságot!

Ma, június 4-én az egész ország közösen ünnepeli a Nemzeti Összetartozás Napját, 2010-től pedig a törvény lehetővé teszi határon túli honfitársainknak, hogy ne csak lélekben legyenek magyarok, hanem az eskü letétele után valóban magyar állampolgárok lehessenek.  Magyarországon – így Szihalmon is – azóta összesen több mint 850 ezer ember tette le az állampolgári esküt – fejtette ki.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, milyen fontos nemzetstratégiai cél, hogy a hazai fiatalok megismerjék a külhoni magyarok lakta területeket – Erdélyt, a Felvidéket, Kárpátalját, a Vajdaságot -, az ott élő emberek kultúráját, szokásaikat. Ezért legalább egyszer osztálykirándulás keretében el kell jutniuk ezekre a területekre. Eddig több mint 150 ezer tanuló vett részt ilyen kiránduláson. Ugyanakkor célunk ezen térségek fejlesztése is, a testvértelepülések támogatására pedig programokat dolgoztunk ki. Nem kevésbé fontos a határon túli oktatás segítése, az ösztöndíjrendszer működtetése – sorolta az országgyűlési képviselő.

De ne felejtsük! Voltak olyanok, akiknek az árulás fontosabb volt, mint a szeretet, különösen, ha a hazáról volt szó. Mindez kiderült a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kampánya során: azok, akik akkor elvették a lehetőséget testvéreinktől, azok ma tárt karokkal várják az idegen bevándorlókat. Mi azonban megtanultuk, milyen fontos határaink védelme – tette hozzá.

Ma újabb kihívás előtt áll az egész Kárpát-medence és Európa is: vannak, akik nem ismerik fel azt a veszélyt, amit a tömeges bevándorlás jelent s vannak, akik felelősen gondolkoznak, és tisztában vannak ezzel a veszéllyel – jelentette ki a képviselő.

Ezen a napon azonban együtt ünnepel a magyarság: a Parlament épületén székely lobogó lengedezik, Csíksomlyón pedig százezrek gyűlnek össze, hogy kifejezzék nemzeti összetartozásukat. Van magyar múlt, jelen és van magyar jövő! – zárta beszédét Nyitrai Zsolt.

Az ünnepi megemlékezés keretében Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselői oklevelet adott át kiváló munkájáért dr. Joó Csabának, a Tobán Hagyományőrző Népművészeti Egyesület elnökének.

M1

Június 4-e történelmünk legsötétebb, legfájóbb napja, a trianoni békediktátum következtében sokan gondolták úgy, hogy ezt követően nem lesz magyar nyelv, kultúra, nem lesz magyar haza. Ma azonban azt üzenjük az egész világnak, hogy mégis itt vagyunk! Van magyar föld, táj, van magyar haza és nemzet – mondta Nyitrai Zsolt.

Hozzátette: a nemzeti tragédia kapcsán lehet keseregni, múltba révedni s azt mondani, ez a magyar sors. Én azonban mást javasolnék – folytatta -, mert mindannyiunknak erőt kell merítenünk küzdelmeinkből. Negyven éven át nem lehetett őszintén beszélni Trianonról, a határon túli magyarokról s azok helyzetéről és az elnyomásukról. Ám a rendszerváltoztatás után már kimondhatta Antall József, hogy „Lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni…”

Voltak azonban olyanok, akiknek az árulás fontosabb volt, mint a szeretet, különösen, ha a hazáról volt szó. Mindez kiderült a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kampánya során: azok, akik akkor arról beszéltek, vigyázzunk, nem szabad beengedni a határon túli magyarokat, azok most tárt karokkal várják az idegeneket – hangsúlyozta.

Mi igazán tudjuk, mi a határ, hiszen, ahogy a mondás tartja: Magyarország önmagával határos. Komoly leckét kaptunk tehát a történelemtől, ezért az ország határait minden körülmények között meg fogjuk védeni – mondta a honatya.

Ma június 4-e van, de jó hírekről is beszámolhatunk. Immár 800 ezer határon túli magyar tette le az állampolgársági esküt, de ez a szám hamarosan eléri az egymilliót. Fontos nemzetstratégiai cél, hogy a hazai fiatalok megismerjék a külhoni magyarok lakta területeket, az ott élő emberek kultúráját, szokásaikat. Ezért legalább egyszer osztálykirándulás keretében el kell jutniuk ezekre a területekre. Eddig 100 ezer tanuló vett részt ilyen kiránduláson. Ugyanakkor fontos ezen térségek fejlesztése is, a testvértelepülések anyagi támogatására pedig programokat dolgoztunk ki. Nem kevésbé fontos a határon túli oktatás segítése, illetve az ösztöndíjrendszer működtetése – sorolta a képviselő.

Összességében tehát minden magyar felelős minden magyarért, együtt erősebbek vagyunk, mint külön-külön. Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, legyünk büszkék eredményeinkre, gyönyörű tájainkra, hirdessük a kultúránkat, és kiabáljuk együtt az Olimpián, hogy „Hajrá, magyarok!” – zárta gondolatait az ünnepség szónoka.

A noszvaji Oxigén Hotel kertjében Nyitrai Zsolt részt vett azon a megemlékezésen, amelyen leleplezték a „Trianoni szégyenfalat”.