kormany.hu

Echo TV

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a kormányhoz fordult, mert szeretnék, hogy a vakok és gyengénlátók is részt vehessenek a nemzeti konzultációban – közölte Nyitrai Zsolt, aki megjegyezte, hogy Magyarországon több mint 80 ezer vak és gyengénlátó ember él.

Fotó: Vanik Zoltan/fidesz.hu

Elmondta, a konzultációs ívek akadálymentesítésének legjobb megoldását a szövetség szakértői határozzák majd meg. Nyitrai Zsolt szólt arról, hogy Magyarországon több mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal, és a kormány szövetségesként, partnerként tekint rájuk.

Nyitrai Zsolt elmondta, a nemzeti konzultáció során visszaérkező állampolgári vélemények kijelölhetik majd a jövőben a családtámogatási intézkedések alapjait és irányait. A kormány 2010 óta számos döntés hozott a családok védelme és megerősítése érdekében. A 2019-es költségvetésben 2000 milliárd forint jut családtámogatásra, ez a 2010-es összeg duplája.

Fotó: Vanik Zoltan/fidesz.hu

Kitért arra is, hogy eddig 90 ezren vették igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, és már az eredmények is látszanak: húsz éve nem volt ilyen magas a gyermekvállalási kedv, továbbá másfélszeresére nőtt a házasságkötések száma. A népességfogyásra nem a migráció, nem a bevándorlók tömeges betelepítése a megoldás, hanem a gyermeket nevelő családok támogatása. Kiszámítható és hosszú távú családpolitikai kell – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

Mint elmondta, a konzultáció során kikérik az emberek véleményét – a többi között – a főállású anyaságról, az otthonápolásról, a fiatalok életkezdési támogatásáról, valamint arról: támogatják-e azt, hogy a családokkal kapcsolatos legfontosabb szabályok kétharmados védelmet kapjanak.

Nyitrai Zsolt közölte, a budapestiek otthonaiba már megérkeztek a konzultáció kérdőívei, vidéken folyamatos kézbesítés. December elejéig minden háztartásba eljutnak majd a konzultációs kérdések, amelyekre december 21-ig lehet válaszolni.

Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a szervezet alapítói azt a célt tűzték ki, hogy a vak és gyengénlátó emberek saját maguk intézhessék ügyeiket, önálló cselekvő részesei lehessenek a társadalomnak.

A vakok és gyengénlátók számára a konzultációs ívek változatait a jövő héten készítik majd el. Ezek terjesztése a szövetségen keresztül történik majd – közölte.

(MTI)

TV Eger

Ha valaki követi a nemzetközi híradásokat, mostanában sokat szerepel Magyarország és valljuk be, felemás a megítélés.

Ez így van. Európa választás előtt áll, mind a szó szoros, mind átvitt értelemben, hiszen a jövő év tavaszán, május 26-án Európai Parlamenti választás lesz. Ugyanakkor olyan tekintetben is választás előtt állunk, hogy milyen utat választunk Európának, milyen utat Magyarországnak és magunknak.
Ezért is szerepelünk gyakran, mert Magyarországot igaztalan támadások érik az utóbbi időben, ami sajnos a jövőben várhatóan csak fokozódni fog. De ettől nekünk nem kell megijednünk, nem kell félnünk, ki kell állnunk szilárdan az álláspontunk mellett.

Itt van például a Sargentini-jelentés, mely egy Magyarországot és a magyar embereket elítélő jelentés, amit olyanok fogalmaztak, s szavaztak meg, akik nem is jártak Magyarországon. Nem ismerik az itteni viszonyokat és az itteni embereket, így teljesen nyilvánvaló, hogy egy hazánk elleni kampányról és politikáról van szó ez esetben.

Azok a magyarok, akik pedig nem szavaztak a Sargentini-jelentés ellen, tehát ilyen módon támogatták hazánk nemzetközi porondon való elítélését, az én megítélésem szerint hazaárulók, tőlük semmi jóra nem számíthatunk.

Ebben a jelentésben sok-sok pontban támadják Magyarországot. Magyarország kormánya és Orbán Viktor miniszterelnök – aki személyesen védte az ország becsületét Brüsszelben, illetve Strasbourgban – pontról pontra válaszolt ezekre, vagyis gyakorlatilag a jelentésben felsoroltakban –egyetlen egy kivétellel – vitás kérdés nincs.

Ez az egy pont pedig a migráció, a bevándorlás témaköre. Ők európai egyesült államokban gondolkodnak, tehát nyilvánvalóan bevándorlás-pártiak, mi, magyar emberek – ahogy ezt több, a kormány által feltett kérdésre adott válasz is megmutatta – viszont azt mondjuk, hogy Magyarországot meg kell őrizni magyar országnak.
Mi megvédtük az ország határait, így ez a kérdés nálunk nincsen napirenden, ellenben ők ezért támadnak minket. Sajnos nem gondolnak abba bele, hogy ezzel őket is védelmeztük annak idején, – milyen különös, hogy pont Egerben beszélgetünk erről – mintha a történelem ismételné önmagát.

A hideg idő közeledtével a Balkánon már megindult a mozgolódás, hetvenezer ember tart a bosnyák határ közelében, – Magyarországtól 70 kilométerre – Zágráb környékén hazánk irányába. Természetesen a magyar-horvát határon a határőrizetet megerősítettük és a bosnyákoknak felajánlottuk a segítségünket.

Milyen most az Európai Unió helyzete ebből a szempontból? Magyarország csak magára számíthat?

Természetesen nem, vannak szövetségeseink. Elsősorban a V4-ek, a Visegrádi Együttműködés országai, de ha megnézzük az elmúlt időszak tagállami választásait – mint ahogy a magyar országgyűlési választásokat is idén tavasszal – szinte mindenhol központi kérdés volt a migráció kérdése és egyúttal mindenhol elbuktak a bevándorlást támogató erők.

Mindig ki szoktuk emelni ugyanakkor, hogy természetesen nem vagyunk szívtelenek. Azoknak, akik a nemzetközi jogszabályok szerint menekültként érkeznek, segítséget nyújtunk. Viszont sajnos itt a legtöbb esetben nem erről van szó, hanem szervezett, csoportos népvándorlásról.

2018 a Családok éve. Ehhez kapcsolódva indul egy újabb Nemzeti Konzultáció.

Igen, a napokban fogják az egri és Eger környéki polgárok is a postaládájukba megkapni ezt a kérdőívet, melyen immáron nyolcadik alkalommal mondhatják el véleményüket.
A polgári kormány mindig is a közéleti párbeszédre és a vélemények kikérésére alapozta munkáját. Így volt ez az ellenzéki időkben is, amikor például 2004-ben nemzeti petíciót indítottunk az energiaárak letörésének témakörében és így van most is a Nemzeti Konzultációk keretében.

A mostani konzultáció legfőbb kérdése a családtámogatások rendszere lesz, de végső soron ez is a fő témáról szól, hogy milyen országot, s milyen Európát szeretnénk. Hiszen Európában jelen pillanatban egy demográfiai válság van, kevés gyermek születik.
Az ebből adódó problémák kezelésére jelenleg két megoldás van, az első, hogy migrációval oldjuk meg a munkaerőhiányt, de mi Magyarországon a másik lehetőséget preferáljuk, hogy a családtámogatásokkal ösztönözzük a gyermekvállalást és támogatjuk a gyermekeket nevelő családokat, függetlenül attól, hogy az egy-, két- vagy akár három gyermekes.

A napokban eljutnak a kérdéseink nagyjából 8 millió emberhez és az év végére úgy gondolom, megszülethet az eredménye is, hogy aztán a kormány erre alapozva döntést hozhasson.

Beszéljünk egy kicsit a helyi fejlesztésekről is. Nem rég megjelent a Magyar Közlönyben, hogy 1 milliárd 145 millió forintot csoportosított át a kormány Eger részére a Modern Városok keretében fejlesztésekre.

Így van, a pénz lassan meg is érkezik a város számlájára. Ez tulajdonképpen egy rész-összeg, melyet a magyar államtól megkaptunk, hogy a fejlesztéseket, melyek részben már folynak, vagy épp most fognak beindulni, előre mozdíthassuk.
Ez egy csapatmunka eredménye. Nem jöhetett volna létre a városunk jó adottságai nélkül, – hogy egy jó alapra tudjunk építkezni – melyet elődjeinknek köszönhetünk. Nem tarthatnánk itt a város polgármestere, Habis László, a képviselők, a hivatal dolgozói és a minden munkatársunk áldozatos munkája nélkül.

Azt mondhatom, hogy pár éven belül, amikor ezek a fejlesztések lezárulnak, Eger egy új virágkorát fogja élni.

Hogyha csak a közlekedési infrastruktúrafejlesztést nézzük, a város egy nagyon régi álma válik valóra azzal, hogy végre összekötjük az autópályával. Emellett van egy kormányfői ígéretünk az elkerülőről és most már pénzt kaptunk az intermodális csomópont megtervezésére.
Ez a bonyolult kifejezés magyarra fordítva egyébként azt jelenti, hogy egy modern európai városhoz méltóan összehangoljuk mind a kötött pályás, vasúti- mind a távolsági buszos közlekedést egy nagy csomópontba, kiegészítve a kerékpáros és taxiforgalommal.
Erről így együttesen elmondható, hogy egy történelmi infrastruktúrafejlesztés városunkban, amit egyébként nagyon megérdemlünk.

Térjünk vissza kicsit az elkerülő útra, tapasztalatból tudom, hogy sokan ezt összekeverik az M25-össel.

Két külön dologról van szó. Úgy tudnám ezt leegyszerűsíteni, hogy semmiképpen sem szeretnénk, hogyha az M25-ös elkerülne bennünket. Először kössük össze a várost az autópályával és utána épülhet az elkerülő, ami reményeink szerint erőteljesen csökkenteni fogja az átmenő forgalmat.

Amikor Eger fejlesztéséről beszélünk, szóba kerül Eger környéke is, hiszen az elmúlt években a környező településeken is sok-sok infrastrukturális beruházás zajlott, ami az ott lakók életminőségét javítja. Ezen a téren várható-e még hasonló beruházás-sorozat?

Természetesen igen, folyamatosan egyeztetünk a térség polgármestereivel, mégiscsak ők azok a választott vezetők, akik a leginkább kapcsolatban vannak a helyi emberekkel, ezáltal ők tudják, hogy mik azok az égető problémák, amelyekre megoldást kell találni. Az én feladatom elsősorban az, hogy Budapestről idehozzam az ezekhez szükséges forrásokat. Idáig néhol több, néhol kevesebb sikerrel ez jól működött, reményeim szerint így marad a jövőben is. Nagyon sok korábban elindított beruházás Eger környékén is mostanra fog beérni, most lesz átadható, élvezhető a helyben élő polgárok számára. Az a hosszú távú törekvésünk, hogy a már említett jó alapokon továbbra is fejlesszük Egert és térségét, hogy ezzel minél több turistát vonzzunk ide, növelve a vendégéjszakák számát és az itt elköltött pénzből erősödjenek a helyi vállalkozások.

Továbbra is várjuk a polgárok javaslatait, mind én, mind képviselő társaim. Rendszeresen tartunk fogadóórát az Egri Polgárok Házában, mert ezeket a megkereséseket, javaslatokat rendkívül fontosnak tartjuk. Ezért, talán egyedülálló módon minden év végén írásban is be szoktam számolni a hátunk mögött hagyott év elvégzett feladatairól és történéseiről.

(EgerHírek)

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője köszöntőjében elmondta: szimbolikus jelentősége van annak, hogy a fórum a 118 éves városházán zajlik, hiszen a város mindig is az európai hagyományok megtestesítője volt a történelem során.

Utalt arra, hogy a párbeszéd mindig fontos és alapvető jellemzője volt a Fidesz és a KDNP politikájának nemcsak kormányon, hanem ellenzékben is. Mint elmondta, most kettős aktualitása van ennek a párbeszédnek, mert kezdetét veszi a VIII. Nemzeti Konzultáció a családpolitikáról, mely keretein belül 8 millió ember mondhatja el javaslatait a kiküldött kérdőíveken. A demográfiai válságra adandó válaszok közül el kell döntenünk, hogy a bevándorlás engedélyezése révén, vagy inkább a gyermekvállalás ösztönzésével, a családok támogatásával kezeljük-e ezt a problémát. A másik aktualitás – folytatta – a jövő májusi európai parlamenti választás, melynek keretében az előbbi kérdésre is választ adhatunk, ugyanakkor meghatározhatjuk, hogy milyen irányba fejlődjön tovább kontinensünk.

Rákossy Balázs államtitkár ugyancsak a választható lehetőségeket vázolta fel előadásában. Macron francia elnök felhívására utalva elmondta,  a közelgő választáson mindenkinek el kell döntenie milyen Európát szeretne, hiszen az unióban a válság (nem feltétlenül gazdasági) jelei mutatkoznak, nem sikerült ugyanis megoldani a migráció ügyét, sem  Nagy-Britannia kiválásának részletes szabályozását. Az elképzelt „Európai Egyesült Államok” nyitott társadalmat, a nemzeti önrendelkezés hívei pedig nemzeti identitáson és kultúrán alapuló uniót akarnak a keresztény értékek megőrzésével. A kormány – amely 2015-ben a kerítés felállításával sikeresen megvédte az országot és az EU-t – nyilvánvalóan ez utóbbi Európa híve, és azt kéri az emberektől, mondják el ők is, melyik megoldást támogatják: a birodalmi Európát, vagy a szabad nemzetek együttműködését.

Mi ugyanis 2004-ben egy a nemzeti önrendelkezést elismerő szövetségbe léptünk be, de ez a politika az utóbbi években megváltozni látszik. Májusban nekünk is döntenünk kell arról, milyen Európát akarunk – fejtette ki Rákossy Balázs.

Nyitrai Zsolt zárszavában arról beszélt, hogy a kontinens mindig is akkor volt bajban, amikor birodalmi törekvések fogalmazódtak meg, illetve érvényesültek, így volt ez Franciaország, Oroszország vagy a volt Jugoszlávia esetében is, és ennek a jeleit látjuk most az unióban is. Akik ezen gondolatok jegyében szerveződnek, azok egyértelműen bevándorláspártiak, mi pedig azt mondjuk, hogy az egészséges Európa a nemzetállamok hazája, és csak ilyen körülmények között tudjuk szövetségesként képviselni nemzeti érdekeinket.

Az interaktív közéleti fórumon a jelenlévő népes közönség tehette fel kérdéseit, illetve mondhatta el véleményét.

TV Eger

Melyek voltak az elmúlt év legfontosabb pillanatai?

– Helyben az a döntés jelentette a legnagyobb sikert, hogy hosszú évtizedek után végre elkezdődött az Egert az autópályával összekötő M25-ös út építése.

A másik nagy pillanat az volt, amikor kiderült, hogy 2,3 millió honfitársunk küldte vissza a Nemzeti Konzultáció kérdőívét s mondott véleményt az illegális migrációról és a Soros-tervről.  Eddig még soha nem tapasztaltunk ekkora aktivitást, ez a szám rekordot jelent. Mindez nem véletlen, hiszen jelzi: hazánk, Európa és a világ egyik legnagyobb problémájáról kérdeztük meg az embereket.

A Fidesz mindig is fontosnak tartotta a párbeszédet a választókkal, ezt tette ellenzékben is. Ez a téma pedig nagyon fontos, mert sok területet érint: így elsősorban az ország biztonságát és nyugalmát, a szociális rendszerünket, valamint a munkaerőpiacunkat. Köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki részt vett ezen a konzultáción!

A 2017-ben bevezetett új intézkedések közül, melyeket tart a legjelentősebbnek?

– A minimálbér 8, a szakmunkás minimálbér 12 százalékos emelését, a felsőoktatásban, a rendészeti szerveknél, az egészségügyben végrehajtott béremeléseket, valamint az internet áfájának 27-ről 5 százalékra történő csökkentését említeném először. Mindeközben most első alkalommal nyugdíjprémiumot is kapott 2 magyar millió nyugdíjas, a munkanélküliség pedig soha nem látott mértékben csökkent (3,8 százalékra) hazánkban és Heves megyében is.

Szólna néhány szót az egri kórházi nagyberuházásról?

– Nagy küzdelmek árán, sok nehézség után sikerült átadni a beruházást, és minden esélyünk megvan arra, hogy a fejlesztés tovább folytatódjon. Külön köszönöm a kórház dolgozóinak a támogatását, akik nagy türelemmel végezték munkájukat az átalakítás idején is.

Miként vélekedik a térség településeinek fejlesztéséről?

– A térség 27 településén a polgármesterek a lakossággal egyeztetve meghatározták, milyen fejlesztésekre van szükség az adott helyen. A TOP-pályázatoknak köszönhetően szinte mindenhol pozitívan bírálták el a kérelmüket, s van, ahol már elkezdődtek a fejlesztés munkálatai. Megemlíthetem a bervai ipartelep történelmi léptékű fejlesztését Felsőtárkányban, az Eger-Egerszalók kerékpárutat, a Szentmarjay-stadion atlétikai pályájának átadását valamint a hamarosan elkészülő lelátókat és kiegészítő létesítményeket is.

Megjegyezném, hogy képviselői munkámról évente beszámolót jelentetek meg, amely eljut a választókerület minden háztartásába, mert úgy érzem: minden évben és nem csupán a ciklus végén kell számot adni a választóknak az elvégzett munkáról.

Mi lesz az idei esztendő két legfontosabb feladata?

– Az egyik az egri infrastrukturális fejlesztés második üteme, amely új körforgalmak, illetve utak, járdák, hídelemek felújítását jelenti. A másik nagy feladat annak a célnak az elérése lesz, hogy Eger kiemelt turisztikai régió legyen, ami rengeteg új lehetőséget teremthet az itt élő emberek, vállalkozások számára. Célunk az is, hogy Eger bekerüljön az Európa Kulturális Fővárosa pályázat 2. fordulójába, s végül mi legyünk a győztesek!

Hangsúlyozta, hogy a magyarok elsöprő többsége elutasítja az állandó, kötelező és felső határ nélküli betelepítést, amelyet Soros György és brüsszeli szövetségesei szorgalmaznak.
– Ez a kiállás a kormány bevándorláspolitikája mellett azért is fontos, mert az amerikai spekuláns már személyesen is beszállt a küzdelembe és az általa pénzelt civil szervezetek segítségével befolyásolni próbálja majd a jövő évi parlamenti választást – fejtette ki a Fidesz Heves megyei elnöke. Nyitrai Zsolt hozzáfűzte: az egriek nem kérnek a Soros-hálózat aknamunkájából, a bevándorlásszervező irodákból, amelyeket a hírek szerint a vidéki településeken akarnak létrehozni.

Mint ismert, a múlt pénteki összesítés szerint 2 301 463-an vettek részt a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáción. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója múlt vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta: az elmúlt hetekben 208 fórumot tartottak 164 településen, 57 előadó részvételével, és csaknem 40 ezer emberrel találkoztak.

(Eger Hírek)

TV Eger

Elsőként Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos, Eger és térsége országgyűlési képviselője köszöntötte a vendéget: Szájer József EP-képviselőt, a Fidesz alapító tagját, akinek oroszlánrésze volt az Alaptörvény megírásában.

Az egri képviselő egyebek mellett hangsúlyozta, a Soros-terv ellen indított nemzeti konzultáción mindenki elmondhatja véleményét, ugyanis a posta Heves megye nagy részén már kézbesítette a kérdőíveket, de legkésőbb kedden reggel mindenkinek meg kell kapnia a küldeményt. Mint hozzátette, a Fidesz kormányon és ellenzékben is híve volt a választókkal való folyamatos párbeszédnek, így a kormány most a Soros-terv elleni nemzeti konzultáción is várja a választók véleményét. A sikert jelzi, hogy legutóbb 1,7 millió honfitársunk küldte vissza a kérdőívet.

Szájer József azt hangsúlyozta, hogy a konzultáció sikere azért fontos, hogy magunk mögött érezzük az erőt a brüsszeli csaták és viták közepette. Ne járjunk úgy, mint az a “zöld” képviselő, aki éveken át szidta hazánkat, és mindig hátranézett az ülésteremben a frakciója felé. Az osztrák választásokon pártja kiesett a parlamentből, kénytelen volt lemondani, úgyhogy nincs többé hova néznie. Ám ha Orbán Viktornak, Pintér Sándornak vagy más vezetőnek kell vitáznia, akkor éreznie kell, hogy nagyon is sokan állnak mögötte – fejtette ki.

Soros terve – folytatta – az évi egymilliós betelepítés Európába, és ebben sajnos Brüsszel is támogatja őt. Céljuk, hogy a választások befolyásolásával olyan kormányokat juttassanak hatalomhoz, akik bevándorláspártiak. A múlt csütörtökön az Európai Parlament szakbizottsága módosította a Dublini Egyezményt. Így lehetővé tette a kvótarendszer bevezetését, mégpedig felső határ nélkül, de azt is, hogy úgy kell befogadnunk ezeket az embereket, hogy előtte nem vizsgálhatjuk meg, pontosan kik is jönnének Magyarországra.

Szájer József kijelentette: aki kételkedett a Soros-terv létezésében – így a hazai ellenzék is –, az most világosan láthatja, miképpen valósul meg Brüsszel segítségével a milliárdos elképzelése. Minden gyanú, amit először Orbán Viktor vetett fel, most végképp beigazolódott! Nem szeretnénk bevándorló országban élni, hiszen Belgium, Franciaország, Spanyolország, Nagy-Britannia példája megmutatta, milyen következményekkel jár mindez – figyelmeztetett az európai parlamenti képviselő.

A Soros-terv elemei életveszélyesek, a kvótarendszer, a fejlesztési pénzekkel való zsarolás, a beláthatatlan következményekkel járó családegyesítés ellentétes nemzeti értékeinkkel. Hiába szónokolnak például Németországban is a szolidaritásról, arról van csupán szó, hogy Merkel meggondolatlan meghívása miatt ma már Európa leggazdagabb országa sem tud mit kezdeni a migránsokkal, ezért akarja őket elosztani a tagállamok között.

Szájer József hivatkozott arra a NATO elemzésre, mely szerint jelenleg 34-36 millióan tartanak Európa felé, továbbá a népességnövekedés Afrikában és Ázsiában hatalmas veszélyekkel fenyeget. Ugyanis az unió rossz irányba viszi az egész földrészt, nekünk pedig ezúttal is ellent kell állni, így védhetjük meg őseink évszázados kultúráját, így maradhat meg országunk és maga Európa is – tette hozzá.

Soros és az Unió tehát fejenként 9 millió forintnyi támogatást adna a bevándorlók ellátására. Mi ezzel szemben úgy gondoljuk, nem azért hoztuk vissza a csőd széléről hazánkat 2010-ben, nem azért teremtettünk 7 év alatt 735 ezer új munkahelyet, nem azért növeltük a családok támogatását, hogy eredményeink a semmibe vesszenek – hangsúlyozta.

A tavaszi választások tétje egyértelműen az, megvédjük-e a magyar családokat és gazdasági eredményeinket, s tovább fejlődhet-e Magyarország.

Aki részt vesz a nemzeti konzultáción, meggyőz másokat arról, hogy létfontosságú ügyről van szó, és ez egyértelmű támogatást ad a kormánynak és Orbán Viktornak ahhoz, hogy felvegye a harcot Soros György és Brüsszel tervével szemben! – fogalmazott Szájer József az egri fórumon.

TV Eger

Nyitrai Zsolt, Füzesabony országgyűlési képviselője elmondta: az egész országban elkezdődött a nemzeti konzultációs fórum-sorozat, a füzesabonyi találkozó pedig ennek fontos állomása, ám az egész megyében találkozni szeretnének a polgárokkal, ugyanis rendkívül fontos témát kell megvitatni.

Mint hozzátette: a mostani találkozónak kettős aktualitása van: az egyik, hogy a településen is elmondhassák az emberek véleményüket a migrációról és a Soros-tervről, a másik baljós aktualitás pedig az, hogy csütörtökön az Európai Parlament illetékes bizottsága elfogadta a Dublini Egyezmény módosítását. Így a kvótarendszer bevezetését, mégpedig felső határ nélkül, de azt is, hogy úgy kell befogadnunk ezeket az embereket, hogy előtte nem vizsgálhatjuk meg, pontosan kik is jönnének Magyarországra.

Hangsúlyozta, hogy aki kételkedett a Soros-terv létezésében – így a hazai ellenzék is – azt most világosan láthatja, miképpen valósul meg Brüsszel segítségével a milliárdos elképzelése. Minden gyanú, amit először Orbán Viktor vetett fel, most végképp beigazolódott! – figyelmeztetett Nyitrai Zsolt.

Kifejtette azt is, hogy a NATO előrejelzése szerint 2020-ig Afrikából 60 millió migráns érkezése várható, ami elképesztő és riasztó adat. Ha ehhez hozzávesszük Soros tervét – évi 1 millió ember befogadása az unióba, s fejenként 9 millió forint biztosítása az ellátásukra – mindenki megértheti, mi forog kockán. Ám az ország és kormánya most is ellenáll, és megvédi Európát, hazánkat és településeinket, mint ahogy a kerítés felépítésekor is tette! – fejtette ki a honatya.

Ugyanis az unió rossz irányba viszi az egész földrészt, nekünk pedig ezúttal is ellent kell állni – tette hozzá.

A nemzet sorsáról van tehát szó, és a legfájdalmasabb az, hogy magyar EU-képviselők, így például a DK delegáltja is az említett határozat mellett voksolt! Nagyon fontos tehát, hogy hallassuk szavunkat, és minél többen küldjék vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a téma szakértője arról szólt, hogy a 2015-ben elindult népvándorlás jogi, biztonságpolitikai és gazdasági kérdéseket vet fel. Mint ahogy a gazdasági válságnak is voltak haszonélvezői, így a migrációnak is vannak, s ki lehet mondani: mindkét esetben köztük volt, illetve van Soros György. Míg a pénzügy krízis, amely az USA-ból indult, Európát sújtotta a legjobban, az “arab tavaszt” követő összeomlás is Európának árt leginkább – jelentette ki.

Soros György, aki a világ 30 leggazdagabb emberének egyike, hatalmas befolyással bír: a nyolcvanas évektől kezdve alapítványain keresztül azon dolgozik, hogy eltűnjenek a határok és megszűnjenek a nemzetállamok, ennek érdekében meg akarja változtatni Európa egész intézményrendszerét.

A szakértő több Soros-idézetet is megosztott a hallgatósággal, így azt is, hogy a milliárdos nyíltan kimondja, Orbán és kormánya, valamint a népszavazás 3,3 milliós tábora az ő személyes ellensége.

A nemzeti konzultáció – folytatta – egy magyar találmány, lényege, hogy két választás között is véleményt mondhassanak az emberek, nem véletlen, hogy a legutóbbi alkalommal másfél millióan éltek ezzel a lehetőséggel. A riasztó fejlemények miatt most is fontos cél, hogy minél több magyar polgár vegyen részt a nemzeti konzultáción s mondja el véleményét a Soros-terv kapcsán.