Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Elmondta: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), valamit a Munkástanácsok képviselőinek részvételével tartott többoldalú konzultáción a bérekre, a nyugdíjas korúakra, az életkörülményekre, a külföldi munkavállalásra, valamint a szakszervezeti reprezentativitásra vonatkozó számos kérdéskört vitattak meg.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elmondta, hogy megítélése szerint teljesíthető a 2022-ig kitűzött 40 százalékos reálbér-növekedés. Már eddig is érzékelhetők eredmények, a 11 százalékos bruttó keresetnövekedés az első évben várhatóan megvalósul, a következő években pedig 6-8 százalékos lehet a keresetemelkedés, ami végül kiadja a tervezett mértéket. Az ehhez szükséges teendőkről a konzultáció folyik a szociális partnerek között – jelezte Palkovics Imre.

Fontos témakörként említette a nyugdíjas korúak helyzetével összefüggő kérdések tisztázását. Ide sorolta az öregségi nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba mentek keresetkorlátozásának feloldását, amit a Munkástanácsok is javasol. A nyugdíjas szövetkezetek működését jó lehetőségnek nevezte a nyugdíjas korúak egy részének újbóli foglalkoztatására.

A szakszervezeti szövetség elnöke kitért arra, hogy az országon belüli mobilitást elő kell segíteni például munkásszállók építésével, korszerűsítésével. Emlékeztetett arra, hogy ennek a célkitűzésnek az ösztönzésére a kormány programot is indított. A Munkástanácsok véleménye szerint szükséges emellett a lakhatási támogatás fenntartása.

A szakszervezeti szövetség segítené a külföldön munkát vállalókat is, ennek támogatását kéri a kormánytól, hazai vagy uniós források igénybevételével. Elengedhetetlen a magyar munkavállalók jogbiztonságának garantálása mind külföldön, mind pedig – ha valaki hazatér – belföldön – emelte ki az elnök.

Palkovics Imre szólt arról, hogy a szakszervezeti szövetség időszerűnek tartja szakszervezeti reprezentativitás meghatározásának újragondolását, ám a mostani jogi szabályozást 2019. december 31-ig fenntartaná. Erről már folyik a konzultáció – mondta el.

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a szakszervezeti elnök felvetéseihez kapcsolódva elmondta, hogy az elszállásolás körülményeinek javítását a kormány is fontosnak tartja. A munkásszállások építésére, korszerűsítésére indított program a tájékoztatása szerint eddig sikeres, ezért folytatni kívánják.

Szólt arról, hogy a külföldön munkát vállalók körében a visszaáramlás most erősebb dinamikájú, mint az elvándorlásé, így az elvándorlás és a visszaáramlás egyensúlyba került. Ebben álláspontja szerint a belföldi bérek emelkedésének jelentős szerepe van.

A külföldön dolgozó magyarok jogbiztonságának szavatolását pedig egy felállítandó támogató szolgálat segítené – mondta el az államtitkár.

Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy az eddigi egyeztetések egyik fontos hozadéka az állami vagy állami többségi tulajdonban lévő vállalatok, a közszolgáltató vállalatok – MÁV, Posta, Volánok – egyeztető fórumának intézményesítése. Ennek kézzel fogható eredménye a hároméves bérmegállapodás, amit a fórum résztvevői közösen hoztak létre. Emlékeztetett arra, hogy a megállapodás értelmében átlagosan három év alatt 30 százalékkal emelkedik az érintett munkaterületeken dolgozók, mintegy 250 ezer ember bére.

TV Eger

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára köszöntőjében egyebek mellett hangsúlyozta a beruházás-sorozat jelentőségét és kiemelte, a projekt közvetlen gyorsforgalmi útkapcsolatot teremt a főváros, valamint Eger és térsége között, amely a rövidebb menetidő és a biztonságos közlekedés mellett a térség és a megyeszékhely turizmus- és gazdaságfejlesztésének is új lendületet ad.

Nyitrai Zsolt elmondta: az Egert az autópályával összekötő M25-ös út az egriek és a Heves megyeiek régi álma volt, ám most végre eljött a pillanat, elkezdődhet az építkezés. Szólt arról is, hogy ez a beruházás országos jelentőséggel bír, az egriek és a város környékén lakók évtizedek óta várják, hogy megvalósuljon az összekötő út. Sokan és sokszor megígérték nekik, hogy megépül az érintett szakasz, ám az út ezidáig nem készült el.

Mostantól viszont bizonyosra vehető, hogy megváltozik az itt élő emberek élete, mert az új út mintegy 15-20 perccel rövidíti le Eger és Budapest között az utazási időt, növeli majd az utazás biztonságát és minőségét, ugyanakkor tehermentesíti a környező települések forgalmát is.

Immár “papírunk” is van a fejlesztésről: mint ismert, a Modern Városok Program keretében Orbán Viktor miniszterelnök az egri Városházán aláírta azt a tervet, melynek eredményeként az eddig 2×1 sávos helyett 2×2 sávos szakasz épülne az autópályáig – fejtette ki.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy Eger eséllyel pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre, ám ez a projekt sem képzelhető el a közlekedés minőségének javítása nélkül. Eger ugyanis a külföldi és hazai a turisták kedvelt célpontja, itt található a leglátogatottabb vidéki múzeum, az egri vár, van Bazilikánk, Líceumunk, vannak kiváló boraink és gyógyvizeink. Ezért is elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése.

Az alapkő letételekor ki kell jelentenünk, hogy a most elkezdődő beruházás megváltoztathatatlan, visszafordíthatatlan és eltéríthetetlen! – hangsúlyozta a honatya. Hozzátette: köszönet illeti azt a több ezer embert, aki kitöltötte az internetes petíciót és kitartott az M25-ös ügye mellett. Ők voltak azok, akik nem hagyták, hogy eltérítsenek minket az eredeti tervektől és határidőktől.

Az új út haszonélvezői a családok, a diákok, a vállalkozók, – akik a fejlesztésnek hála új munkahelyeket teremthetnek – valamint a külhoni és belföldi turisták mind nyertesei a beruházásnak, hiszen Eger és a megye fejlődése előtt új távlatok nyílnak meg az új szakasz megépítésével.

Köszönet illeti azokat is – folytatta –, akik harminc éven át folyamatosan küzdöttek az összekötő út ügyéért. Legyen ez közös célunk, közös munkánk, közös sikerünk, hiszen ha összekötjük a megyeszékhelyt az M3-as autópályával, az minden egri és Heves megyei ember közös sikere lesz. M25-ös út itt és most! – zárta beszédét Nyitrai Zsolt.

Pajtók Gábor, Heves megye kormánymegbízottja a projektben közreműködők munkáját dicsérte, Habis László egri polgármester pedig arról szólt, hogy Eger milyen új lehetőségekkel számolhat a beruházás kapcsán.

Nagy Róbert, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója pedig ismertette a fejlesztés főbb műszaki paramétereit.

Végül ünnepélyes keretek között letették az M25-ös összekötő út alapkövét.

TV Eger

Eger és térsége országgyűlési képviselője elmondta, hogy az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt a kerékpárral közlekedők száma: sokan sportolás céljából kerekeznek, míg mások közlekedési eszközként használják – például a napi munkába járáshoz – a biciklit, ami egy környezetbarát utazási forma.

Szólt arról is, hogy 2007-2014-es uniós ciklusban több mint 1000 kilométernyi kerékpárút épült Magyarországon uniós forrásból, több száz kilométernyi pedig hazai költségvetési pénzből. A munkálatok folytatódnak, ugyanakkor ezeknek az utaknak a működtetésére is nagy figyelmet kell fordítani, ezért született meg a kormányhatározat arról, hogy az országos és regionális szempontból stratégiailag fontos kerékpárutakat a jövőben a Magyar Közút tartja majd fenn ezzel is csökkentve az érintett önkormányzatok terheit.

Mivel a kormányzat szeretné felgyorsítani a kerékpárutak fejlesztését, úgy döntött, hogy egyes építkezéseket kiemelt beruházásként kezel majd, hogy ezzel gyorsabbá tegye az úthálózat bővítését – jelentette be Nyitrai Zsolt miniszteri biztos.

Hangsúlyozta, Magyarországon az emberek 22 százalékának elsődleges közlekedési eszköze a kerékpár, ami egy kedvező adat, ezzel az aránnyal ugyanis az unióban a harmadik helyen állunk. A Bejárható Magyarország programnak is igen fontos pillére a bringázás, de azt is fontos fejlemény, hogy néhány hónapja Révész Máriusz személyében immár kormánybiztos foglalkozik a kerékpárosok ügyeivel – mondta.

Elmondhatjuk azt is – tette hozzá –, hogy Egerben 10 kilométernyi út épült meg, de megemlíthetjük az Egerszalók és Demjén közötti szakaszt, valamint megszületett a döntés arról, hogy a teljes Tisza-tó körbe biciklizhető lesz, ami 65 kilométernyi kerékpárutat jelent. Eger kapcsán is megvannak a tervek: a Kertész, a Kistályai úton, illetve a Kossuth utcában épülhetnek meg az új utak.

További feladat, hogy az Eger és Egerszalók közötti, a még hiányzó szakasz is elkészüljön a közeljövőben. Mindez azt jelenti, hogy hamarosan Egert és környékét is körbe lehet majd biciklizni, méghozzá biztonságosan – hangsúlyozta.

Örömteli fejlemény – mondta -, hogy egyre több közösség alakul a bringázás szeretete miatt, közülük is ki kell emelni a mai nap szervezőjét, az Egri Hegyikerékpáros Egyesületet, amely akár 800 embert is megmozgat a rendezvények, akciók alkalmával. Az országgyűlési képviselő megköszönte a szervezőmunkát a Heves megyei Balesetvédelmi Bizottság szakembereinek is, akik a szakmai felelősei ennek a napnak s vigyáznak arra, hogy a kerékpározás minél biztonságosabb legyen.

Kelemen Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium projektmenedzsere arról beszélt, hogy egy uniós vállalás szerint néhány éven belül a felére kell csökkennie a halálos balesetek számának, a kerékpárutak építése pedig nagyon fontos eleme ennek a célkitűzésnek.

TV Eger

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a fejlesztések alapvetően meghatározzák a megye szociális ellátásának minőségét. Rámutatott: nem azért vették állami fenntartásba ezeket az intézményeket, hogy pusztán csak működtessék azokat, ez a minimális cél volt. “Az állami fenntartásnak a szociális ellátásban zászlóshajónak kell lennie. Be kell tudni mutatni, hogy a szociális biztonság feltételeinek garantálásán túl a napról napra való megújulás, az ellátás színvonalának folyamatos emelése adja az állami fenntartás valódi értelmét” – fogalmazott.

Czibere Károly hozzátette, a fejlesztések azt is üzenik, hogy a magyar kormány elkötelezett a szociális védelem rendszerének megújítása, a szolgáltatás színvonalának emelése mellett. Kifejtette: akkor lesz igazán eredményes ez a munka, ha az ott lakók nem csupán szállást találnak, hanem otthonra, menedékre lelnek azok között a falak között. Azt is mondta, hogy a fizikai megújulás mellett ugyanilyen fontos a humán infrastruktúra fejlesztése. A beruházások azt is üzenik, hogy érdemes a szociális ágazatban elhelyezkedni, mert a kormány nem hagyja lepusztulni az intézményeit, befektet a szolgáltatási struktúra jövőjébe és igyekszik megbecsülni a munkatársakat – hangsúlyozta.  Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára felidézte: komoly kihívást jelentett a Heves megyei szociális intézmények energetikai felújítását célzó KEOP-os (Környezet és Energia Operatív Program) pályázati csomag megvalósítása. Arról is beszélt, hogy a kormány kiemelten kezeli szociális területet. Csaknem 750 milliárd forintot kívánnak 2020-ig energetikai fejlesztésekre fordítani. Ez azt jelenti, hogy a szociális közintézmények a jövőben is számíthatnak beruházási forrásokra

Nyitrai Zsolt miniszteri biztos, Füzesabony országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta: Nagy Csaba polgármester vezetésével igen nagy eredményeket értek el a településen, elkezdték a fejlődés programját, ezzel teljesítették a választási kampány során tett ígéretet.

A mai ünnepélyes átadás kapcsán szólni kell arról, hogy éppen a tegnapi napon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter járt a városban abból az alkalomból, hogy a legnagyobb helyi foglalkoztató, a Pikopack Zrt. 500 millió forintot kapott a kormánytól, így segítve a cég új fejlesztését, amelynek révén több mint 30 munkahelyet teremtenek a városban. Ugyancsak Varga Mihállyal együtt írta alá a polgármester néhány hete azt a dokumentumot, amely Ipari Park Címet adományozott Füzesabonynak, ezzel is növelve az esélyét annak, hogy egyre több beruházó teremtsen munkalehetőséget a környékbeli emberek számára – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy 150 milliót költhettek a Teleki Blanka Általános Iskola, 30 milliót pedig a Hétszínvirág Óvoda felújítására, s szintén 30 milliót két önkormányzati intézmény energetikai korszerűsítésére.

Elmondható tehát – folytatta a honatya-, hogy a kormány az elmúlt másfél év folyamán közel 300 millióval támogatta a várost, így Füzesabony 20 év egy helyben topogás után végre elindult a fejlődés útján.

A legújabb jó hír pedig az – jelentette be Nyitrai Zsolt-, hogy hosszú küzdelem után Füzesabony 900 millió forintos támogatást nyert el a város szennyvíztisztításának és elvezetésének korszerűsítésére.

Benedek István, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) főigazgató-helyettese elmondta: a célunk az, hogy a lehető legjobb ellátást nyújtsunk, s ezért az intézményekben dolgozók tehetnek a legtöbbet, így nem mindegy, hogy milyen körülményeket teremtünk a dolgozók, valamint az ott lakók számára.

A keddi találkozón a két vezető fontos napirendeket tárgyalt meg, többek között szót ejtettek a fejlesztési terület törvényi szabályozásáról is.

Nyitrai Zsolt felhívta a figyelmet korábbi kormányzati szakterületének, az infokommunikációnak a fontosságára, és támogatásáról biztosította munkájában a miniszterasszonyt.

Az államtitkár ehhez kapcsolódva beszélt a közelmúltban lezárult uniós elektronikus fizetési és elszámolási rendszer pályázatról. Elmondta, május végétől országosan 278 okmányiroda kapcsolódott a programhoz a 30 ezer tranzakció értéke meghaladta a 180 millió forintot. Az elektronikus befizetéseknek köszönhetően jelentősen csökkent az állam költsége, a bankkártyát használó állampolgárok pedig időt takarítottak meg. Nyitrai Zsolt hozzátette, a kormányzati infokommunikációs stratégiához az államtitkárság számít a Sziget pénz nélküli fizetési rendszerének tapasztalataira.

Az államtitkár üdvözölte, hogy a szervezők mobilszolgáltatókkal együttműködve biztosítják a Hajógyári sziget területén a gyors mobilinternetezés lehetőségét és ezzel lehetővé teszik a legújabb mobileszközök minőségi felhasználását a külföldi és magyar résztvevők számára is. Nyitrai Zsolt elmondta: a Kormány kiemelt céljai tartozik, hogy olyan közeget teremtsen a mobilpiacon, amely idomul az újfajta fogyasztói igényekhez és támogatja az újgenerációs mobilmegoldások elterjedését. Ennek egyik legfontosabb eszköze az a frekvenciaszabályozás, amelynek kereteit nemrégiben alakította ki a Kormány – tette hozzá az államtitkár.

Nyitrai Zsolt elmondta: az idén debütáló Fesztiválkártya nagy technológiai előrelépés a rendezvény történetében, mert az egy előremutató infokommunikációs megoldáson keresztül teszi rugalmasabbá és kényelmesebbé a fesztiválozók életét. A technológiai újítás, amely felváltja a készpénzes fizetést a Sziget Fesztiválon, ugyanakkor pozitív üzenettel is bír a Szigetre ellátogató külföldi fiatalok számára, hiszen jelzi: a budapesti rendezvény információs infrastruktúráját tekintve is európai színvonalú.

A magyar uniós elnökség magas szakmai színvonalon tett eleget vállalásainak, így az Európai Unió és Magyarország számára egyaránt fontos, érdemi politikai eredményeket, stratégiai fordulatokat ért el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt hét területen is – jelentette ki Fellegi Tamás.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a félév során számos olyan hirtelen kihívás jelentkezett – az euró válsága, a japán katasztrófa, az izlandi vulkánkitörés vagy az észak-afrikai társadalmi változássorozat –, amelyek különösen az energiaügyek és a kohéziós politika témaköreinek a megvitatását befolyásolták.

A magyar uniós elnökség mindezek ellenére a legtöbb nyitott kérdésben kompromisszumot vagy konszenzushoz közeli állapotot ért el, és hatékonyan segítette az új uniós együttműködések beindítását is – mondta a miniszter.
Fellegi Tamás kiemelte, hogy a magyar elnökségnek első ízben sikerült tető alá hozni a kohéziós politika jövőjére vonatkozó, a tagállamok együttes kötelezettségvállalásait tartalmazó megállapodást, és hogy most vitatták meg először állam- és kormányfői szinten egy ágazati politika, a hazánk számára is kiemelkedő fontosságú energia témakörét is.

Fellegi Tamás az energetika terén kiemelkedő sikernek nevezte, hogy a hazai és nemzetközi ellátásbiztonság szempontjából meghatározó egységes energiapiac megteremtése és az energiaszigetek megszüntetése érdekében döntő jelentőségű lépéseket tettek.

Egyértelműen a magyar elnökség eredménye, hogy a februári Energia Tanácson a rövid-, közép- és hosszú távú prioritásokat meghatározó következtetéseket fogadtak el a közös energiastratégiában a 2020-ig tartó időszakra. A tagállamok 2014-es határidőt szabtak maguknak az egységes belső piac létrehozására, és elkötelezték magukat amellett, hogy a rákövetkező évre teljesen felszámolják az energiaszigeteket.

A magyar elnökség hathatós hozzájárulásával haladtak előre olyan jelentős együttműködések, mint az Észak-Dél Energiafolyosó, a közép- és délkelet-európai térség diverzifikáltabb energiaforrás-ellátását és nagyobb energiabiztonságát célzó infrastruktúrahálózat-fejlesztési program. Sikerült elhárítani a politikai és jogi akadályokat a Nabucco-projekt útjából is, így az elkövetkező időszak már a konkrét pénzügyi és megvalósíthatósági tervezésről szólhat majd – közölte a tárcavezető.

Fellegi Tamás kitért a fukusimai atomerőmű balesete és az észak-afrikai politikai bizonytalanság nyomán előállt válsághelyzetek miatt márciusban összehívott rendkívüli tanácsülésre is, ahol a résztvevők megvitatták az energiaágazat helyzetét és az események energiapiaci következményeit. Kifejezték támogatásukat az európai atomerőművek átfogó biztonsági értékeléseinek elkészítéséhez és transzparens lefolytatásához. Az önkéntes stressz teszteket az Unió tagállamai 2011. június elsejétől el is indították.

Az energiahatékonyság és az energiatakarékosság kérdésének hosszú távú rendezése érinti a kutatás-fejlesztési és innovációs területet, befolyással van az élhető és fenntartható környezetre, és gazdaság- és társadalomfejlesztési feladatokkal jár együtt – hangsúlyozta a miniszter.

Magyarország az uniós klímapolitikai célkitűzésekhez szorosan illeszkedő soros elnökségi program kialakítására törekedett. Sikerült megfelelő irányba befolyásolni a nemzetközi tárgyalási folyamatokat és meghatározni a Cancúni Megállapodás által kijelölt feladatokat, majd ütemezni azok végrehajtását – mondta el Fellegi Tamás, aki arról is beszámolt, hogy az elnökség alatt előmozdították a Dekarbonizációs Útitervvel kapcsolatos tárgyalásokat, és a júniusi bonni ENSZ-ülésszakon a soros magyar elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tett a kiotói kvótavagyon megőrzéséért.

A kohéziós politika terén tárca arra törekedett, hogy maradjon meg annak relatív súlya a következő, 2014-ben induló költségvetési ciklusban is, hiszen ez jelenleg az egyik legjelentősebb és legnagyobb potenciált magában hordozó uniós politika. A magyar elnökség számára ezért a kohéziós politika erősítése kiemelt cél volt, mert Európa nem lehet egységes és versenyképes a kohézió további fenntartása nélkül – hangsúlyozta Fellegi Tamás.

A magyar elnökség a tagállamok együttes kötelezettségvállalásait tartalmazó megállapodás elfogadtatásával elősegítette, hogy továbbra is fennmaradjon a szolidaritás elve a kohéziós források elosztásában, és hogy a kohézióra szánt pénzek a felzárkóztatást szolgálják, a források pedig lehetőleg ne szűküljenek – közölte a tárcavezető.

A másik fontos dokumentum, a Területi Agenda 2020 elfogadásával nemcsak a területfejlesztés új alapjait fektették le, hanem valamennyi uniós politika számára közös vezérelvet is meghatároztak. Arról is döntés született, hogy a hatékony kohéziós politika érdekében rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok és a régiók számára, ugyanakkor eredmény-orientáltabbá kell tenni a szakpolitikát.

A jövőben a szabályozás konkrét kérdései mellett abban is meg kell majd állapodni, hogy a kohéziós politika forrásaiból milyen arányban részesedhet az európai versenyképesség szempontjából meghatározó közlekedési és energetikai szektor – jelentette ki Fellegi Tamás.

A távközlési szakterületen az információbiztonság és –védelem, a digitális bizalom helyreállítása és a digitális bűnözés megelőzése állt az elnökségi program középpontjában. Az előrelépés ezekben a témákban több aktuális hackertámadás és informatikai káreset miatt is sürgetővé vált – mondta Nyitrai Zsolt.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a Digitális Menetrend és a spektrumpolitika terén is sikerült elérni a kitűzött célokat, s így hozzájárulni ahhoz, hogy Európa számára rendelkezésre álljanak azok a nélkülözhetetlen eszközök, amelyek segítségével versenybe szállhat a globális távközlési színtéren.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség elősegítette az információs rendszerek biztonságát fenyegető események könnyebb értelmezését és kivizsgálását, az európai és nemzetközi együttműködés hatékonyságának növelését, és a kritikus információs infrastruktúrák védelmét.

Ösztönöztük az első rádióspektrum-politikai program (RSPP) elfogadását, amely Európa-szerte megteremti a feltételeket a vezeték nélküli széles sáv és egyéb frekvencia alapú szolgáltatások széleskörű kiépítéséhez és elterjesztéséhez, az ENISA (Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség) mandátumának átmeneti, 18 hónapra szóló, változatlan tartalmú meghosszabbításával pedig sikerült megszüntetni a szervezet működését övező bizonytalanságot – emelte ki az államtitkár.

A közlekedés terén az egyik legsikeresebb soros európai uniós elnökségnek minősítette az elmúlt félévben lezajlott magyart az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi bizottsága – mondta Völner Pál.

Az államtitkár a közlekedéspolitika területén két stratégiai jelentőségű témát emelt ki: a 2010-2020. évi közlekedéspolitikát meghatározó Fehér Könyvet és a Transzeurópai Közlekedési Hálózatok (TEN-T) felülvizsgálatát. A tárgyalt dokumentumok adják az alapját az Európai Unió jövőbeni gazdaságirányítási rendszerét meghatározó elképzeléseknek.

A közlekedési Fehér Könyvről lezajlott élénk és érdemi vita kapcsán Völner Pál a legfontosabb és legsürgősebb feladatok között említette az európai közlekedési kutatási és innovációs politika megerősítését, a közlekedési hálózatok hatékony összekapcsolását, az Egységes Európai Közlekedési Térség befejezését, új finanszírozási keretek kifejlesztését a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez és fenntartásához, további helyi és nemzeti szintű akciók indítását a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében, és az intelligens közlekedési rendszerek kiterjesztését.

Társadalmi és gazdasági kohézió nem érhető el a teljes TEN-T hálózat még hiányzó elemeinek kiépítése, a meglevő, leromlott állapotú infrastruktúra európai szintűre hozása nélkül. Az elégtelen hozzáférhetőség a teljes Európai Unió gazdasági fejlődését lelassíthatja. A magyar elnökség munkájának köszönhetően számos elem bekerült a Bizottság javaslatába – húzta alá Völner Pál.

Hatalmas sikernek tekintjük azt is, hogy elnökségünk alatt egy több mint 2 éven keresztül húzódó tárgyalássorozatot tudtunk eredményesen lezárni a nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjairól szóló (”Eurovignette”) irányelv módosításáról. Az irányelv-módosítás a közlekedés területének egyik legfontosabb szabályozása – jelentette ki az államtitkár.

Völner Pál arról is beszámolt, hogy a Budapest Nyilatkozat elfogadásával megteremtődött a jelentős költségcsökkenést eredményező funkcionális légtérblokkok létrehozásának lehetősége, és hogy sikerült megállapodást elérni a külső költségek szempontjából szintén igen kedvező belvízi hajózásról. Az államtitkár megemlítette még, hogy többek között egy 12 éves tárgyalási folyamat sikeres lezárásával az elnökség hatékonyan járult hozzá az egységes vasúti belső piac megteremtéséhez és ezáltal a vasúti személy- és áruszállítást versenyképesebbé válásához, amely az egyéb közlekedési módokhoz viszonyítva így nagyobb szerephez juthat.

Kovács Tamás Iván beszámolt arról, hogy az elnökségi időszak alatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kilenc miniszteri tanácsülés, öt informális miniszteri találkozó, 22 vezetői szintű konferencia és rendezvény, 12 informális trialógus, valamint 183 tanácsi munkacsoport ülés szervezésében működött közre.

A tárca vezetői elnökölték az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács energiaügyi, közlekedési és távközlési szekcióját, a Környezetvédelmi Tanács klímapolitikai szekcióját, valamint ellátták az űrpolitikai, illetve a kohéziós politikával és a területfejlesztési ügyekkel kapcsolatos elnökségi teendőket is.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az elnökségi félévre való felkészülés már 2010 nyarán igen intenzív volt, és most az átadás időszakában is sok a teendő.

A rengeteg váratlan helyzet ellenére is eredményes munkát végző magyar elnökség egyik legnagyobb sikere, hogy alapjaiban változtatta meg az Európai Unió vezetőivel való viszonyt, ami a jövőben jelentősen megkönnyíti Magyarország helyzetét a nemzetközi tárgyalásokon – jelentette ki Kovács Tamás Iván.

További információkért keresse fel a pályázati kiírásokat az Új Széchenyi Terv honlapján a http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639 címen.

A vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása pályázati felhívás közvetlenül innen tölthető le.

További információkért keresse fel a pályázati kiírásokat az Új Széchenyi Terv honlapján a http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639 címen.

A vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása pályázati felhívás közvetlenül innen tölthető le.