TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője elmondta, hogy a sok gyakorlati feladat mellett fontos szimbolikus döntések születtek a megyeszékhely életében. Ezek: a főiskola egyetemmé válása, a vár Nemzeti emlékhellyé nyilvánítása, valamint az, hogy hungarikum lett – első magyar vörösborként – az Egri bikavér.

Amikor meglátta, hogy feltűnt egy aukción Székely Bertalan festménye – folytatta –, nyomban megkereste az illetékes vezetőket, támogassák őt abban, hogy kerüljön köztulajdonba a híres kép, így a védett műalkotást elővásárlási jogával élve megvásárolta az állam. Így magántulajdonból köztulajdonba került az ismert festmény, az Egri nők.

Fotó: Komka Péter/MTI

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy a festmény Eger szimbóluma lett, jelképezi a szabadságot, a hazaszeretet és hazánk védelmének nemes kötelességét. Ezért is született döntés az állami vezetőkkel történt egyeztetés után, hogy az alkotást először Egerben láthassa a közönség – tette hozzá.

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat kapcsán beszélt arról is, hogy továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél több értéket, attrakciót hozzanak Egerbe. Ugyanakkor fontos feladat az is, hogy Eger is minél többször mutatkozzon be a fővárosban és szerte Európában – fejtette ki.

Azt kívánom, hogy mostantól minél több egri, hazai és külföldi turista tekintse meg ezt különleges, a város történelméhez oly szorosan kötődő képet – mondta a honatya.

Ternyák Csaba egri érsek hangsúlyozta, nagy öröm számukra, hogy a két éve megnyitott Érseki Palota látogatóközpontjában mutathatják be a festményt, hiszen az egyháznak mindig is feladata volt a művészet és a kultúra támogatása. Az egri polgárok sokáig csak kívülről csodálhatták meg az épületet, de a látogatóközpont megnyitása óta immár mindenki megismerkedhet a palota értékeivel. Az Egri nők című kép egy külön termet kapott az épület földszintjén, de bízom abban, ha valaki – nem mellékesen ingyenesen – megtekinti a művet, kedvet kap ahhoz, hogy megnézze az egész gyűjteményt.

Ternyák Csaba elmondta: az, hogy Eger a régió kulturális központja, „fővárosa”, azt mindenki jól tudja. Ugyanakkor az is tény, hogy a történelem során Eger védelmezte Európát az ellenséggel szemben, így tehát ma is érdemes arra, hogy mint kulturális bástyára, fellegvárra tekintsünk a városra, amely megérdemli, hogy Európa kulturális fővárosa legyen! – tette hozzá.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője elmondta azt is, hogy az elmúlt évek során – a gyakorlati feladatok megoldásán túl – sok szimbolikus dolog valósult meg a városban és annak térségében. Régi álom vált valóra, amikor nemzeti emlékhellyé nyilvánították az egri várat, amely a leglátogatottabb vidéki múzeum. Szintén nagy eredmény volt, amikor a magyar vörösborok közül elsőként a borvidék zászlóshajója, az Egri bikavér vált hungarikummá.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Most pedig – folytatta – az Egri nők című kép, Eger szimbóluma, a szabadságot, a hazaszeretetet és a küzdeni akarást jelképező alkotás tér haza Egerbe!

Mint Nyitrai Zsolt hozzátette: a festmény február második felétől tekinthető meg az egri Érseki Palotában fél éven keresztül, mégpedig ingyenesen.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a sajtótájékoztatón kiemelte: a vásárlással a kormány lehetővé tette, hogy az egyik legismertebb magyar történelmi alkotás kisebb változata, amely korábban magántulajdonban volt, most köztulajdonba kerüljön. Mint kifejtette, a kormány elővásárlási jogával élve 42 millió forintért vásárolta meg a védett festményt.

Habis László, Eger polgármestere utalva az Eger által megpályázott Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre elmondta: a legfőbb cél, hogy még ismertebbé tegyék a várost nem csupán Európában, de az egész világon. A bemutatott értékek mellett feladat lesz az is, hogy növekedjen a régió szerepe, és szélesedjenek szellemi kapcsolatai is.

A vendég Nyitrai Zsolt Eger és térsége országgyűlési képviselőjével, a stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízottal együtt először az egri várba látogatott. Itt a Zászlódombról adhatta le az immár hagyományos, az 1552-es, török elleni dicső győzelem tiszteletére szóló díszlövést pontban 15 óra 52 perckor.

Nyitrai Zsolt a ceremónia után elmondta: L. Simon László olyan sokat tett a városért, hogy Habis László polgármesterrel együtt úgy érezték, mindenképpen megilleti őt ez a gesztus, hiszen támogatta az egri vár Nemzeti emlékhellyé nyilvánítását és fejlesztését, valamint a Ciszteri templom felújítását.

A vendég arról beszélt, hogy bár ő maga agárdi, de Gárdonyi Géza kapcsán is – aki tudvalevően Agárdon született – közel került a szívéhez Eger városa. Sok közös programra került sor a Gárdony emlékév kapcsán, amelynek szervezésében szerepet vállalt, s nagy élmény volt számára az is, hogy mindkét városban szobrot avattak a nagy író emlékére.

Ezt követően L. Simon László interjút adott az FM 7 stúdiójában, majd megtekintette a méltán híres egri Szent Bernát templomot.

A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége által szervezett, a Belvárosi Polgári Szalonban tartott esemény megnyitóján Szihalom országgyűlési képviselője elmondta: fontos, hogy minél több országos attrakcióra kerüljön sor Hevesben, s ugyancsak sok megyei, egri vagy éppen szihalmi produkciót mutassanak be a fővárosban.

A közel két éve Tarlós István főpolgármesterrel megkötött megállapodás célja is az volt, hogy Eger és a megye működjön együtt Budapesttel a kulturális értékek megőrzésében, közös turisztikai rendezvények, illetve gasztronómiai fesztiválok megvalósításában. Ennek egyik jó példája, hogy a most felújítás alatt álló Szépművészeti Múzeum legnépszerűbb anyagát, az egyiptomi kiállítást meg lehet tekinteni az egri várban. A Nemzeti emlékhellyé nyilvánított helyszínen időarányosan még soha nem vonzott annyi látogatót egy tárlat, mint az egyiptomi kiállítás. Ugyanakkor Heves megye is szeretne megjelenni a fővárosban, s erre igen jó alkalom mutatkozik hamarosan, hiszen az Egri borvidék zászlóshajója, az Egri Bikavér a közeljövőben hungarikummá válhat – tette hozzá Nyitrai Zsolt.

Hangsúlyozta: nagyon büszke arra, hogy Szihalom országgyűlési képviselőjeként jelen lehet azon az eseményen, ahol a település bemutathatja értékeit, hagyományait és finom étkeit, mert a település lakói büszkék történelmükre, kulturális örökségükre, valamint elődeikre, ezért is avattuk fel együtt nemrégiben az impozáns hősi emlékművet – fogalmazott.

Természetesen a településnek tervei is vannak, s miután a kormány az adósságkonszolidáció során 36 millió forintnyi terhet vett le az önkormányzat válláról, a helyiek új fejlesztésekbe kezdhettek. A szihalmiak szeretni való emberek, hisznek saját közösségükben, és szívesen látják vendégül a látogatókat, így természetesen a budapestieket is – mondta Nyitrai Zsolt.

Bóta József Sándor, Szihalom polgármestere szólt a település gazdag történelmi emlékeiről, arról, hogy Árpád-kori településként lakóhelyükről említést tesz már Anonymus is híres alapművében, a Gesta Hungarorumban. Kiemelte a falu értékeit: az egyházi barokk műemlékeket, a szép tájat, a nyitott embereket, a közelben található gyógyvizet, valamint az ottani ünnepek, mulatságok hangulatát, majd egyúttal meghívta a jelenlevőket egy élménydús szihalmi látogatásra.

TV Eger

Eger és térsége országgyűlési képviselője az Egri Polgárok Házában megtartott pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: képviselői munkáját a folyamatos párbeszédre és konzultációra építi, ezért szerinte nem elég 4 vagy 5 évente számot adni tevékenységéről. Mint ahogy 2014-ben megígérte, minden esztendőben beszámol választóinak arról a munkájáról, amit az adott parlamenti ülésszakok között eltelt egy évben végzett.

Éppen ezért – folytatta – szeretném bemutatni a most elkészült legfrissebb beszámolómat, amelyet a következő hét elejétől eljuttatunk az egri választókerület minden egyes háztartásába. Amint az a kiadvány címlapján is szerepel, 27 település történéseiről, eredményeiről olvashatnak majd az emberek. A beszámoló hírt ad az elért sikerekről, de olyan ügyekről is, amelyek megoldása még várat magára, továbbá olyan projektekről, amelyek bár elkezdődtek, de befejezésük csak később várható – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt arról is szólt, hogy az eredményeket három csoportba sorolta. Az egyik a szimbolikus ügyek köre: ide tartozik, hogy az idei évtől kezdve az 1552-es ostrom emlékére a Nemzeti emlékhellyé nyilvánított egri várban, az idegenforgalmi szezonban naponta díszlövést adnak le 15 óra 52 perckor. Továbbá fontos eredmény az is, hogy az Egri Bikavér hamarosan hungarikummá válhat, ami nagy elismerést jelent mind a városnak, mind az Egri borvidéknek.

Egy másik csoportba tartoznak az olyan problémák megoldására tett erőfeszítések, amelyek közvetlenül érintették az emberek mindennapi életét. Itt az életveszélyessé vált maklári tornaterem felújítását említette a képviselő, ugyanis 20 milliós támogatással és összefogással sikerült orvosolni a helyi gyermekek és szüleik égető gondját. Fontos eredmények születtek Füzesabonyban is, ahol 20 év topogás után végre elindult a lendületes fejlődés a városban, ennek bizonyítéka az is, hogy a település elnyerte az Ipari Park címet, így új vállalkozásokat csábíthatnak Füzesabonyba.

A harmadik csoportba sorolta Eger presztízsének, elismertségének további növelését. Fontos történelmi momentum volt az Eszterházy Károly Egyetem megalakulása, valamint az, hogy Eger pályázott az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére, amelyre mind híres műemlékei, mind az itteni emberek nyitottsága érdemessé teszik.

Nyitrai Zsolt a beszámoló kapcsán kiemelte, a kiadványban megszólal mind a 27 település polgármestere, mert meggyőződése, hogy országgyűlési képviselőként igazi sikert csak velük közösen érhet el az emberek gondjainak feltárásában és megoldásában. Egyúttal megköszönte a választópolgároknak is, hogy elmondták véleményüket, azt, hogy mire kellene még jobban figyelni, illetve azt, mi lenne a jó irány. Ezért is kérte őket a kiadványban, hogy továbbra is juttassák el észrevételeiket, hogy a döntéseknél figyelembe vehessék azokat.

Mint hangsúlyozta: a következő hét elején elkezdődik tehát a kiadvány terjesztése, ám a beszámoló elérhető lesz elektronikus formában a világhálón is, s az imént említett rovat is kitölthető lesz a nyitraizsolt.hu honlapon.

A képviselői beszámolót ide kattintva töltheti le.

TV Eger

Nyitrai Zsolt köszöntőjében elmondta, az a cél, hogy minél több országos attrakció érkezzen Egerbe, illetve minél több egri produkciót, terméket mutassanak be a fővárosban. A motorosok mostani látogatása illeszkedik ebbe az elképzelésbe, ugyanakkor a nemrégiben Nemzeti emlékhellyé nyilvánított egri várban jelenleg is látható az az egyiptomi kiállítás, amely egyenesen a Szépművészeti Múzeumból érkezett a városba. Ugyancsak kuriózumnak tekinthető a szombaton felavatott sarudi Tisza-tó Horgászmúzeum, amely az egyedülálló az egész országban – tette hozzá.

Igen jó helyet választottak a szervezők – folytatta a honatya -, hiszen az Egri borvidék idén rekord mennyiségű érmet nyert a bordeaux-i borok olimpiáján megelőzve ezzel Magyarország összes borvidékét. Meg kell jegyezni azt is, hogy nemrégiben megkezdődött az a folyamat, melynek célja, hogy hungarikummá nyilvánítsák az Egri Bikavért.

„Remélem, hogy amikor legközelebb erre járnak, már egy ilyen borral koccinthatunk” – jelentette ki a képviselő.

Nyitrai Zsolt egy palack Egri Csillaggal ajándékozta meg a rally szervezőit, akik egy szintén kiváló, tokaji nedűvel viszonozták a gesztust.

TV Eger

Habis László polgármester a tárlat címére utalva szólt arról, hogy az az újjászületés vonatkozik a most megújuló Szépművészeti Múzeumra, ugyanakkor az egri várra is, amely egy 7 milliárdos beruházás után új arcát is megmutatja majd a következő generációk előtt.

Liptay Éva egyiptológus, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetője és a kiállítás kurátora bemutatta a kiállítást, szólt a történeti hátteréről, megemlítve azt, hogy közel száz műtárgy felidézi az ókor nagy civilizációja, az egyiptomi kultúra világát. Hozzátette: a kiállítás tematikus egységei bepillantást engednek az egyiptomi hétköznapok, a túlvilághit, így a fáraók, az istenek, a születés vagy a halál misztériumába. A Dobó-bástyában hat hónapon át megtekinthető kiállításhoz előadássorozat is társul.

Nyitrai Zsolt miniszteri biztos, Eger országgyűlési képviselője – akinek kezdeményezése alapján az Országgyűlés megszavazta, hogy az egri vár legyen Nemzeti Emlékhely – azt hangsúlyozta: a városnak folyamatosan országos jelentőségű attrakciót kell bemutatnia, főleg akkor, ha olyan ambícióval rendelkezik, hogy elnyerje az Európa Kulturális Fővárosa címet. Utalt arra, hogy két éve azért szorgalmazta Budapest városával az együttműködési szerződést, hogy a kultúra, a gasztronómia és a városmarketing területén közös eredményeket érjenek el a Tarlós István által vezetett fővárossal. Bátran mondhatom, hogy a partnerség kiválóan működik, ezért hamarosan Székesfehérvárral is hasonló megállapodást köt a város – jelentette ki.

Mindenképpen ötlet és talpraesettség kell ahhoz, hogy amikor felújítás miatt bezár a Szépművészeti Múzeum, felmerüljön Egerben annak a lehetősége: vajon nem lenne-e jobb, hogy amíg a lezárt múzeumban a munkálatokat végzik, Egerben legyen látható az ország legnépszerűbb, leglátogatottabb kiállítása, az egyiptomi gyűjtemény. Baán László az intézmény főigazgatója pedig remek partnernek bizonyult, így most városunkban látható ez a kivételes gyűjtemény – tette hozzá Nyitrai Zsolt.

Voltak persze olyanok is, akik furcsállották, miképpen kerülhetnek múmiák az egri várba, ám hangsúlyoznom kell, hogy Eger erősíteni akarja kulturális szerepét a régióban, szeretnénk, ha Borsodból és Nógrádból is sokat jönnének megnézni ezt a gyűjteményt, hiszen Egernek volt meg az a képessége, hogy egy ilyen tárlatot elhozzon a városba. Továbbra is az a célunk tehát, hogy minél több országos attrakció érkezzen hozzánk, illetve minél több egri értéket ismerjen meg az ország – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója arról szólt: nem véletlen, hogy Budapesten, de az egész világon a legnépszerűbb tárlatok az egyiptomi kincseket bemutató kiállítások. Mindez nem véletlen – tette hozzá -, hiszen ezeknek a műtárgyaknak különleges kapcsolata van a halállal. Tudjuk ugyanis, hogy a nagyságot, a gazdagságot szimbolizáló alkotásokat a túlvilági életre szánták, s mikor a feltáráskor a rejtett, zárt világból előkerültek, az egy igazi újjászületés volt – mondta a főigazgató.

TV Eger

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke úgy fogalmazott, hogy nem egy szokványos jelentőségű sztéléről van szó, hiszen kevés olyan jelentős esemény volt Magyarországon, mint az egri vár 1552-es dicsőséges védelme. Aligha lehet tehát híresebb, hitelesebb emlékoszlop annál, mint ami Eger dicsőségét hirdeti – hangsúlyozta.

Habis László egri polgármester arról beszélt, hogy a vár a hazaszeretet, a hősi helytállás szimbóluma. Felidézte: a legolvasottabb magyar irodalmi alkotás Gárdonyi Géza regénye, az Egri csillagok.

Nyitrai Zsolt honatya az emlékoszlop avatásán hangsúlyozta: az oszmán török félelmetes birodalmi akarata 1552-ben megtört Eger várán, a “koncentrált hazaszeretet szívós falán”. Az egri hőstett pedig beépült a magyarság önazonosságába.

Azt mondta: a történelem mintha ismételné önmagát. “Ma hasonló a feladatunk, csak más eszközökkel, mint anno az egri várvédőknek. Meg kell védenünk Magyarországot, Európát, a több száz év alatt keservesen kivívott kultúránkat s gondolkodásmódunkat az ide sereglő tömegektől” – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel a Modern városok program keretében kötött megállapodás szerint új fejlesztések várnak az egri várra. Újjáépülhet Magyarország legnagyobb középkori katedrálisának főhomlokzata, Dobó István egykori lakhelye, a Provizori-palota és a hozzá tartozó dézsmapince is.

Mint elmondta: az Országgyűlés 2014. december 16-i döntésének köszönhetően az egri vár Magyarország 14. nemzeti emlékhelye. Hozzátette, hogy szerinte az egri várnak az elsők között kellett volna nemzeti emlékhellyé válnia, de valahogy nem lett az. Mindenki egyetértett vele, de senki nem képviselte ezt az ügyet eléggé határozottan és kitartóan.

„2014. február 12-én a hátam mögött látható Dobó bástyában kezdeményeztük, hogy az egri vár hivatalosan is nemzeti emlékhely legyen. Hivatalosan is, hiszen a szívünkben és a lelkünkben eddig is – mindig is – az volt” – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

Majd így folytatta: „Kellemes kötelezettségemnek teszek eleget akkor, amikor felsorolom azok nevét, akik a legutolsó időszakban sokat tettek azért, hogy ma itt nemzeti emlékhelyet avathatunk. Köszönet Boross Péter és Orbán Viktor miniszterelnököknek, Zlinszky János alkotmányjogásznak, Szakály Sándor történésznek, Lázár János miniszternek, L.Simon László államtitkárnak, valamint Habis László polgármesternek.

Hálásak vagyunk azon országgyűlési képviselőknek, akik a nemzeti emlékhellyé nyilvánítást szavazatukkal támogatták. Kormánypártiaknak és ellenzékieknek egyaránt”.

„Köszöntsük együtt Észak-Magyarország egyetlen nemzeti emlékhelyét, az egri várat!” – zárta ünnepi beszédét Nyitrai Zsolt.

A sztélé avatását a Hősök termében tartott koszorúzás követte.

(a Füzesabonyi VTV felvétele)

Szihalomon igazi augusztus 20-ai főzőverseny, Egerszalókon pedig kopjafa-avatás, egy nemzeti emlékhely kialakítása várta az ünneplő közösségeket. Nyitrai Zsolt választókerületi elnök mindkét településen arra hívta fel a figyelmet, büszkeség, hogy több mint ezer évvel az államalapítást követően is megünnepelhetjük az ország születésnapját, és kifejezte reményét, hogy ma is képesek vagyunk véghezvinni olyan tetteket, melyek biztosítják, hogy örökre magyar szó töltse be a Kárpát-medencét.

Az országgyűlési képviselő ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy “a mai nap bár a múltról szól, nem a múltnak, hanem a jelennek és a jövőnek üzen. Augusztus 20. az ország, Magyarország, és a nemzet, a magyar nemzet közös ünnepe. Azt üzeni, hogy jöjjön bármilyen nehézség, szembesüljünk bármilyen akadállyal, megmaradunk, ha összetartunk és bízunk egymásban. Ezért bátran mondhatjuk, ez az ünnepnap az ország születésnapja.”

A szihalmi ünnepséget követően Egerszalókon Nyitrai Zsolt úgy fogalmazott, “Erőt kell merítenünk a veszteségeinkből éppúgy, mint a sikereinkből. Augusztus 20-a azt üzeni nekünk, legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk”. A köszöntőt követően az országgyűlési képviselő közös kopjafát avatott Tőgyi Gáborral, Egerszalók polgármesterével.