Hétfőn a képviselők 313 igen és 52 nem szavazattal fogadták el a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg a további paragrafusokat 316 igen és 50 nem szavazat mellett léptették hatályba.

Az elfogadott javaslat szerint a nemzeti adatvagyon fogalma azon adatfajtákra terjed ki, amelyek hozzáférhetőségének védelméhez kiemelt közérdek fűződik, vagy azt az “adatalanyok” alapjogainak védelme indokolja.

Az új törvény biztosítja, hogy a jövőben az állampolgárok és a vállalkozások adatait a jövőben csak az állam, vagy az állam száz százalékos tulajdonában álló társaság kezelheti csak. Vagyis megszűnik az a tűrhetetlen állapot, hogy privát cégek állami nyilvántartásokat kezelnek, mint például az megtörtént az egészségügyi, a bűnügyi, és a lakcímadatok nyilvántartása esetében.

Dr. Nyitrai Zsolt, az NFM infokommunikációs államtitkára elmondta: “pontot tettünk a biznisz-adatkezelés végére, és külön örülök annak, hogy a kormánytöbbség kétharmados többségénél jóval nagyobb támogatottságot élvezett ez a törvény. Ez azt mutatja, egy igazi, pártokon túlnyúló nemzeti ügyet sikerült megoldanunk, törvényileg garantáljuk az adatkezelés biztonságát, nem mellesleg milliárdokat spóroltunk meg az adófizetőknek”.

Nyitrai Zsolt felszólalásában mérföldkőnek nevezte a törvényjavaslatot, majd rámutatott: a digitális eszközhasználat rohamos terjedése miatt egyáltalán nem mindegy, biztonságban érezhetjük-e adatainkat ezek használatakor. Különösen abban az esetben kritikus a biztonság témaköre, amikor személyes adatokat adunk meg a különböző eszközök között. Ezért a biztonságos adatkezelés megteremtése kötelességünk – húzta alá az államtitkár.

Az előző kormányok alatt a magánszemélyek és a vállalkozások adatai külsős megbízásokkal privát cégek kezelésébe kerültek. Ez a hibás gyakorlat onnan ered, hogy az előző kormányok úgy tekintettek a magánszemélyek és a vállalkozások adataira, mint üzleti lehetőségre.

Mi ezt felszámoljuk és biztonságos adatkezelést teremtünk meg – fogalmazott az infokommunikációs államtitkár, aki ehhez hozzátette: a törvény elfogadásával ezen a területen is a közérdek érvényesül a magánérdekek helyett; a magánérdek leplezetlen térnyerésének bizonyítékaként felidézte, hogy korábban agrár-, egészségügyi, bűnügyi-, és lakcímnyilvántartásokat is magáncégek kezeltek – márpedig ez megengedhetetlen, mert a mi felfogásunk alapján csak az kezelhet adatokat, akit erre a törvény felhatalmaz, fogalmazott Nyitrai.

A változtatásban összesen 70 cég érintett, és évente több, mint 12 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek ez az adatprivatizálás – mutatott rá Nyitrai, aki ennek kapcsán azt is elmondta vezérszónoki hozzászólásában, hogy a biztonság megteremtése mellett a költségcsökkentés is motiválta a Kormányt, amikor elhatározta, hogy rendet tesz e kaotikus és nemzetbiztonságilag is érzékeny területen.

A törvény 2011. végét jelöli meg a szabályoknak való megfelelés határidejét. Ekkortól csak állami szerv vagy 100%-ban állami tulajdonban álló cég kezelheti az állampolgárok és a vállalkozások adatait.