Hír TV

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta, a Miniszterelnöki Kabinetiroda által, a Honvédelmi Minisztérium közreműködésével készült tájékoztató tartalmazza milyen eredményeket értek el az elmúlt években a honvédség fejlesztésében, s mi várható a közeljövőben. Bemutatja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot, szól az életpályamodellről, a hazai fegyvergyártásról, a katonák határvédelemben betöltött szerepéről, s az önkéntes tartalékosokról is. Utóbbi kapcsán emlékeztetett, hogy míg 2010-ben 17 tartalékos volt, 2018-ra 8300-ra emelkedett számuk.

A tájékoztató kiadványt, amelyet elsőként a múlt hétvégi budaörsi haditechnikai bemutatón mutattak be, országszerte minden honvédelemhez kapcsolódó rendezvényen osztogatják majd. Ezen felül megkapja a honvédség teljes állománya, a nyugdíjas katonák, továbbá újságokba is befűzik majd.

“Épül a magyar haderő, egy modern, ütőképes honvédség lesz Magyarországon” – fogalmazott Nyitrai Zsolt. Kiemelte: a haza védelme, a biztonság az egyik legfontosabb szolgálat.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: elhatározták, hogy a régió legmodernebb, legütőképesebb hadseregét alkotják meg. Ehhez a legmodernebb eszközökkel szerelik fel a magyar katonákat.

Emlékeztetett, a honvédség idén rekord, 513 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodhat, melyből 150 milliárd forintot fejlesztésre fordítanak.

Azért is van szükség a tájékoztatásra, mert – mint a füzet is tartalmazza – 2002 és 2010 között az egész Magyar Honvédséget “lenullázták”: gyakorlatilag megfelezték a honvédség létszámát, bezárták a honvéd középiskolákat és laktanyákat, minden katonai képességet veszteség érte – sorolta az államtitkár.

Hozzátette, a hétvégi budaörsi haditechnikai bemutatón – melyen 70 ezren vettek részt – már mindenki láthatta hol tart a honvédség a haderőfejlesztésben, s hogy kik is alkotják a Magyar Honvédséget, kik szolgálják a hazát.

A kiadványt ide kattintva töltheti le.

fidesz.hu

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott a csütörtöki sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a kis füzetet 2000 példányban, a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) Karfiolfül című sportági magazinjával, abba behúzva kapják meg a sportág képviselői. Hozzátette: a kormány korábban hasonló kiadvánnyal a gyógyszerészeket és a horgászokat kereste meg, a jövőben pedig ilyet fog eljuttatni a polgárőröknek és a borászoknak is.

Fotó: fidesz.hu

Németh Szilárd, az MBSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai ügynek tartja a sportot, s azon belül a birkózást, amely egyike a 16 kiemelt sportágnak. Emlékeztetett rá, hogy 2013 óta kétharmaddal nőtt a birkózók száma, a kiemelt sportágfejlesztési programban pedig 2017-ig öt év alatt összesen 3,45 milliárd forint támogatást kapott a sportág. Mint mondta, ebből 1,1 milliárd forint jutott létesítményfejlesztésre, illetve kiemelte, hogy a sportágak közül a birkózó-szövetség adja tovább a kiemelt támogatást az egyesületeknek a legnagyobb arányban. A részleteket illetően megjegyezte, hogy a létesítményfejlesztések 45 partnerklubot érintettek, a kiadványból pedig kiderül, hogy 17 projekt van folyamatban.

“Áldatlan körülményeket kellett rendbe tennünk, ezért komoly pénzeket juttattunk a vidéki egyesületeknek, amelyekkel keményen el kellett számolnunk, s nem haveri, vagy ad hoc módon, hanem ellenőrizhetően és transzparensen jutottak el hozzájuk a támogatások” – fogalmazott az elnök, majd megemlítette azt is, hogy a birkózók jelenlegi otthonául szolgáló Körcsarnok 120 milliós kormányzati segítséggel vált biztonságossá.

Németh Szilárd beszélt arról is, hogy a kormány első lépésben 2,4 milliárdot biztosított a Csepelen megvalósuló Kozma István Magyar Birkózó Akadémia felépítésére, amely két év múlva készül el. Megemlítette, hogy a létesítmény kivitelezésére a jövő héten írják ki a közbeszerzési eljárást.

Az elnök elmondta azt is, hogy a kormány 2 milliárddal támogatja a jövő évi budapesti birkózó-világbajnokság megrendezését, amely előtt kereken egy évvel, 2017. október 22-én indítják el a Birkózás évét. Jelezte, hogy elindították az Egy szőnyegen, egy nyelven – együtt a magyar birkózásért! programot, amelynek köszönhetően a Kárpát-medence egészére kiterjesztették a magyar birkózást. Így az országos bajnokságon a magyar állampolgársággal rendelkező, határon túli versenyzők is elindulhatnak, s a jövőben bizonyos feltételekkel magukra ölthetik a magyar válogatott mezét.

Nyitrai Zsolt újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kiadvány előállítása 1,6 millió forintba került.

A kiadvány itt érhető el.

(MTI)

TV Eger

Nyitrai Zsolt elmondta, nem véletlenül adták az „Üzenjük Brüsszelnek” címet mai sajtótájékoztatójuknak, hiszen álláspontjuk szerint a hamarosan –várhatóan szeptember végén, vagy október első felében – megrendezendő névszavazáson az elmúlt 25 év legfontosabb döntését kell meghozni. Minden magyar állampolgár eldöntheti, hogy támogatja-e a Brüsszel által ránk erőltetett kényszerbetelepítést, vagy sem.

Mint hozzátette, az a legfontosabb feladatuk, hogy párbeszédet folytassanak a Heves megyei emberekkel, ismertessék álláspontjukat, amely megegyezik a kormány véleményével, miszerint nemet kell mondani a betelepítésre. Tájékoztatják majd az itt élőket, válaszolnak a kérdéseikre, hogy meggyőzzék őket a brüsszeli terv elutasításáról. Mind a tájékoztatás, mind a mozgósítás alapvető cél, ugyanis sokaknak el kell mennie voksolni, hogy eredményes legyen a népszavazás.

Szeretnénk elmondani, bemutatni a Heves megyeieknek és az egrieknek, mit jelentene a valóságban, ha a közelükben megjelennének a betelepített illegális bevándorlók.

Németh Szilárd az ebben a tárgyban meghozott kormányzati döntések kapcsán arról beszélt, hogy igazán 2015-ben vált súlyossá és mindenki előtt világossá a bevándorlás problémája. Bár Brüsszel és néhány nagyhatalom gazdasági érdeke az, hogy szabadon jöjjenek be a migránsok Európába, hazánk világossá tette: a mi érdekeink mások. Így például a népesedési gondok sem enyhíthetők ilyen úton, ugyanakkor az eddigi nyugat-európai tapasztalatok is arra figyelmeztettek bennünket, hogy a párhuzamos társadalmak, a kettéosztott városok létrejötte milyen feszültségeket rejtenek.

A kormány számára – folytatta – világossá vált, hogy új törvényi eszközök alkalmazásával meg kell védeni határainkat és a magyar állampolgárokat. Megépült a kerítés az ország déli részén, s míg addig több mint 300 ezer migráns lépett be Magyarországra, a határzár felállítása óta 13 ezer határátlépőt fogtak el rendvédelmi szervek. Ugyancsak a szabályok módosítására volt szükség ahhoz, hogy a honvédség segíthesse a rendőrök munkáját, de szigorodtak a bevándorlókat érintő törvényi rendelkezések is.

Német Szilárd hangsúlyozta: sajnos mindez nem volt elég, hiszen a terrorveszély a merényletek után még tovább erősödött, ezért a törvény alapján megalakult az a szervezet, amelynek elsőrendű feladata a terrorcselekmények megelőzése és elhárítása. Ugyanakkor sikerült elfogadtatni az Alaptörvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy veszélyhelyzetben az Országgyűlés kétharmados többséggel különleges intézkedéseket léptethessen életbe. Jellemző, hogy ezen a szavazáson, illetve az azt megelőző tárgyalásokon egyedül az MSZP nem képviseltette magát – tette hozzá.

Minden információ azt bizonyítja, hogy az Iszlám Állam kihasználva a bevándorlási hullámot terroristákat küld Európába. Ezért aztán Brüsszel terve a menekültek szétosztásáról nyugati határainkat is veszélyeztetik, mert akár 150 ezer embert is Magyarországra telepíthetnek, miközben senki sem tudhatja, hogy ebben a tömegben hány terrorista érkezik hazánkba. Ezért is fontos, hogy a kényszerbetelepítéseknek gátat szabjon a népszavazás – jelentette ki a politikus.

Nem lehet megengedni, hogy Brüsszel határozza meg, kikkel fogunk élni a jövőben – tette hozzá -, hiszen a Heves megyei falvakban is rengeteg ház áll üresen. Mi lesz akkor, ha a bevándorlókat ezekbe telepítik, s mondjuk 2-3 családot beköltöztetnek az ingatlanokba? – tette fel a kérdést.

Világos tehát, hogy mindenkit veszély fenyeget, akárhol is éljen az országban, ezért fontos, hogy minél többen menjek el szavazni és utasítsák el a betelepítés tervét – mondta Németh Szilárd.

Németh Szilárd a sajtótájékoztató után meglátogatta az egri várat, ahol 15 óra 52 perckor ő adta le azt a díszlövést, amellyel rendszeresen tisztelegnek a hős várvédők emléke előtt.