Echo TV

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a kormányhoz fordult, mert szeretnék, hogy a vakok és gyengénlátók is részt vehessenek a nemzeti konzultációban – közölte Nyitrai Zsolt, aki megjegyezte, hogy Magyarországon több mint 80 ezer vak és gyengénlátó ember él.

Fotó: Vanik Zoltan/fidesz.hu

Elmondta, a konzultációs ívek akadálymentesítésének legjobb megoldását a szövetség szakértői határozzák majd meg. Nyitrai Zsolt szólt arról, hogy Magyarországon több mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal, és a kormány szövetségesként, partnerként tekint rájuk.

Nyitrai Zsolt elmondta, a nemzeti konzultáció során visszaérkező állampolgári vélemények kijelölhetik majd a jövőben a családtámogatási intézkedések alapjait és irányait. A kormány 2010 óta számos döntés hozott a családok védelme és megerősítése érdekében. A 2019-es költségvetésben 2000 milliárd forint jut családtámogatásra, ez a 2010-es összeg duplája.

Fotó: Vanik Zoltan/fidesz.hu

Kitért arra is, hogy eddig 90 ezren vették igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, és már az eredmények is látszanak: húsz éve nem volt ilyen magas a gyermekvállalási kedv, továbbá másfélszeresére nőtt a házasságkötések száma. A népességfogyásra nem a migráció, nem a bevándorlók tömeges betelepítése a megoldás, hanem a gyermeket nevelő családok támogatása. Kiszámítható és hosszú távú családpolitikai kell – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

Mint elmondta, a konzultáció során kikérik az emberek véleményét – a többi között – a főállású anyaságról, az otthonápolásról, a fiatalok életkezdési támogatásáról, valamint arról: támogatják-e azt, hogy a családokkal kapcsolatos legfontosabb szabályok kétharmados védelmet kapjanak.

Nyitrai Zsolt közölte, a budapestiek otthonaiba már megérkeztek a konzultáció kérdőívei, vidéken folyamatos kézbesítés. December elejéig minden háztartásba eljutnak majd a konzultációs kérdések, amelyekre december 21-ig lehet válaszolni.

Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a szervezet alapítói azt a célt tűzték ki, hogy a vak és gyengénlátó emberek saját maguk intézhessék ügyeiket, önálló cselekvő részesei lehessenek a társadalomnak.

A vakok és gyengénlátók számára a konzultációs ívek változatait a jövő héten készítik majd el. Ezek terjesztése a szövetségen keresztül történik majd – közölte.

(MTI)

tv2.hu/mokka

mediaklikk.hu

mediaklikk.hu

kormany.hu

A – jelenleg 22 tagszervezetet tömörítő – MVGYOSZ elnöke elmondta, már a szervezet 1918-as megalakulása előtt is voltak olyan egyesületek, amelyek a látássérültekkel foglalkoztak. Ilyen volt például az 1856-ban már működő Pesti Vakok Intézete, később a Vakok Országos Önképző-, Segély- és Nyugdíj Egylete, majd pedig az 1896-ban megalakult Vakokat Gyámolító Országos Egylet.

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, milyen jelentős mértékben változott a társadalom hozzáállása a fogyatékossággal élőkhöz az elmúlt években.

Míg korábban csak a hiányosságaikról esett szó, mára sikerült elérni, hogy erőforrásként tekintsenek rájuk – emelte ki az államtitkár. Ennek elérésben jelentős szerepe volt és van a hitelesen működő érdekképviseleti, -védelmi és -érvényesítési civil szervezeteknek, amelyek folyamatosan támogatják a fogyatékos emberek autonóm életét – fűzte hozzá.

Czibere Károly a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának ügyét közös ügynek nevezte, amely csak a kormány és a civil szervezetek intenzív együttműködésével valósulhat meg. Minden erőfeszítés arra irányul, hogy a fogyatékos emberek aktív, látható és hallható, egyenjogú és egyenrangú tagjai legyenek a társadalomnak – fogalmazott az államtitkár.

Az eddig elért eredmények közül kiemelte a felnőttkorban látássérültté vált embereket támogató rehabilitáció rendszerének fejlesztését, amelynek köszönhetően már nem csak Budapesten elérhető ez a szolgáltatás.

Emellett idén a duplájára emelik a segítő és terápiás kutyák kiképzésére fordított összeget, valamint elindul a látássérültek infokommunikációs akadálymentesítését célzó Távszem projekt is. Egy uniós pályázaton keresztül 3,3 milliárd forintos támogatást kapnak a család- és gyermekjóléti központok, hogy segítsenek és információt nyújtsanak a látássérült embereknek és családtagjainak.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott azt hangoztatta, hogy a kormány a “semmit róluk nélkülük” elvet követi a fogyatékossággal élőket érintő munkája során, vagyis mindig kikéri az érdekképviseleti szervezetek véleményét a döntései előtt.

Példaként elmondta, hogy a kormányzati tájékoztató kiadványok összeállításakor segítséget kértek az MVGYOSZ-től, hogy eljuttathassák az információkat a Magyarországon élő mintegy kilencvenezer látássérült emberhez.

Kitért arra is, hogy a kormány döntésének köszönhetően január elsején 27-ről 5 százalékra csökkent a Braille-nyomtató és -kijelző áfája, valamint évről évre emelik a vakok szövetségének költségvetési támogatását is. Míg 2010-ben 97 millió forintot kapott a szervezet, idén már 195 millió forinttal támogatják.

Nyitrai Zsolt felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét, amelyet Braille-írásos formában is átadott a szervezet elnökének. A kormányfő háláját fejezte ki, amiért a szervezet már egy évszázada dolgozik azért, hogy a mindennapokban hatékonyan csökkenjen a látássérültek kiszolgáltatottsága, valamint támogatja a vakok és gyengénlátók kultúrához és szórakozáshoz jutását.

Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője bejelentette, hogy a szervezet hangoskönyvtárát idén száz könnyvel tervezik gyarapítani, valamint Bodor Tibor színész után nevezik el, aki mintegy kilencezer órányi anyagot olvasott fel élete során.

A centenáriumi évben – amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök, nagykövetei Szendi Szilvia és Peller Károly színművész – a szervezet rendez sportprogramokat, operettgálát, nemzetközi konferenciát és vakvezető kutyás eseményt is – tette hozzá.

A fideszes politikus felidézte: Tapolczai Gergely siket fideszes országgyűlési képviselővel közösen nyújtották be módosító javaslatukat az áfatörvényhez. Elmondta: ezt a javaslatot október 15-én, a fehér bot világnapján fogalmazták meg, amikor ellátogattak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházába.

Nagy Sándor, a szövetség elnöke akkor azt mondta, a vak emberek információhoz jutásában szinte nélkülözhetetlen a pontírás, ezzel tudnak újságot, könyvet olvasni, az országban élő siketvakoknak pedig szinte kizárólagos információs forrás a pontírás.

Nyitrai Zsolt csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: Magyarország kormánya az “adócsökkentés kormánya”. Eddig is sok mindennek csökkentették az áfáját. A legfontosabbak között említette, hogy már korábban csökkentették a tej, a tojás, a baromfi- és sertéshús áfáját, jövőre pedig a halhús áfája is 27-ről 5 százalékra csökken.

Az Országgyűlés mostani döntésével a Braille-nyomtató és Braille-kijelző áfájának 27-ről öt százalékra csökkent. Kérdésre válaszolva a miniszterelnöki megbízott elmondta: ez a csökkentés nemcsak intézmények, szervezetek, hanem magánszemélyek vásárlását is érinti.

Nyitrai Zsolt elmondta: Magyarországon mintegy 80 ezer látássérült ember van: köztük 70 ezer gyengén vagy alig látó, és tízezer ember vak. Az ő hétköznapjaikat könnyíti meg e nélkülözhetetlen eszközök áfájának csökkentése.

(MTI)

kormany.hu

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott, országgyűlési képviselő, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházában a látássérültek (a fehér bot) nemzetközi napja alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a látássérült embereknek fontos áfacsökkentésért módosító javaslatot nyújtottak be Tapolczai Gergellyel az áfatörvényhez.

Azt mondta, az áfacsökkentés 2018. január 1-jétől lépne hatályba, hozzátéve, az áfacsökkentés jelentős segítséget nyújthat a vak és gyengén látó embereknek, akik ezeket az eszközöket használják.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Nyitrai Zsolt felidézte: Magyarországon 86 ezer ember vak, illetve gyengénlátó. A vakok száma több mint 9 ezer, több mint 73 ezren gyengén vagy alig látnak, és több mint 3 ezer siketvak él az országban.

Azt mondta: a kormány stratégiai partnerként kezeli a jövőre alapításának 100. évfordulóját ünneplő Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét (MVGYOSZ). Ezt mutatja az is – tette hozzá -, hogy míg a szervezet költségvetési támogatása 2010-ben 97 millió forint volt, 2017-ben ez az összeg már 195 millió.

Kiemelte: a vakok és gyengénlátók esetében is fontos a “semmit rólunk nélkülünk”-elv, ezért minden fontos döntést és szabályozást az érdekképviseleti szervezet bevonásával hoznak meg. Példaként említette az együttműködésre, hogy a kormányzati kommunikáció megismertetésére – a szervezet javaslatára és bevonásával – hangoskönyvet hoztak létre, és akadálymentesítették az állami rendezvényeket.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke fontosnak nevezte, hogy a kormány több szinten is érdemi párbeszédet folytat a vakokat és gyengénlátókat képviselő szervezettel.

Mint mondta, a vak emberek információhoz jutásában szinte nélkülözhetetlen a pontírás, ezzel tudnak újságot, könyvet olvasni, az országban élő siketvakok számára pedig szinte kizárólagos információs forrás a pontírás.

Véleménye szerint az áfacsökkentés nagyon kedvező lenne, hiszen így azok is hozzájutnának ezekhez a nélkülözhetetlen eszközökhöz, akik eddig nem tudtak. Hozzátette: a költségvetési támogatás emelkedése is nagyon fontos a szövetség számára, mivel sok szolgáltatást nyújtanak a vakoknak és gyengénlátóknak. Példaként említette a saját nyomtatású Braille-kiadványokat, kottákat, a Braille-könyvtárat, valamint a vakvezetőkutya-képzést.

Tapolczai Gergely siket országgyűlési képviselő jelelve osztotta meg gondolatait a sajtótájékoztatón. Kiemelte: a Fidesz-KDNP mindent megtesz azért, hogy elősegítsék a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét, erre a célra jövőre 260 millió forintot fordítanak, 100 millió forinttal többet, mint idén.

Hozzátette: vannak nagy múltú, nagy érdekvédelmi szervezetek, mint az MVGYOSZ vagy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, de vannak fiatal szervezetek is, mint a Siketvakok Országos Egyesülete, és ezek a kisebb szervezetek is részesülnek az 5 százalékos költségvetésitámogatás-emelésben.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1969-ben nyilvánította október 15-ét a fehér bot nemzetközi napjává, a vakok világnapjává, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a vakok és gyengénlátók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, és segítsék társadalmi beilleszkedésüket.

kormany.hu

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott az aláírást követő sajtótájékoztatón elmondta, a megállapodás értelmében ezentúl csak az érintett szervezetek bevonásával, előzetes konzultációt és helyszínbejárást követően lehet nemzeti ünnepet megszervezni és lebonyolítani.

Úgy fogalmazott, a stratégiai megállapodás az esélyegyenlőségről és a “semmit rólunk nélkülünk elvről” szól. Azt célozza, hogy a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak részt venni a nemzeti ünnepeken és a kiemelt emléknapokon.

Fotók: Botár Gergely/kormany.hu

Szabó László, a HM programigazgatója kiemelte, a minisztérium állami rendezvények lebonyolításáért felelős szakterülete elkötelezett a fogyatékossággal élők társadalmi életben való aktív részvétele mellett. Ezért már az elmúlt években is volt jelnyelvi tolmács az ünnepi rendezvényeken, tavaly augusztus 20-án pedig külön helyszínt biztosítottak a kerekesszékeseknek, ahonnan biztonságban nézhették a tűzijátékot.

Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy sokszor hiába vannak meg a jogszabályi keretek, a gyakorlatban mégsem működik minden tökéletesen. Ilyenkor finomhangolásra van szükség, ahogy az a megállapodás aláírásával most is történik.

A megállapodást az érdekképviseletek részéről Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke; Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke; Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke és Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke írta alá.

A szervezetek képviselői mind örömüket fejezték ki a megállapodás létrejötte miatt, és azt hangsúlyozták, hogy ez ugyan csak egy kis lépés, apró figyelmesség, de az érintetteknek mégis különösen nagy jelentőséggel bír.

(kormany.hu/MTI)

TV2

kormany.hu

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár elmondta, az uniós finanszírozású, 3,3 milliárd forintos program célja a hozzáférési esélyek javítása, a helyben való segítségnyújtás, a családok elszigetelődésének és az érintettek intézményi gondozásba kerülésének megakadályozása.

Kiemelte, a kormány elkötelezett amellett, hogy a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációját minden eszközzel segítse, ennek érdekében az elmúlt években számos intézkedést hoztak.

Fotó: fidesz.hu

Az államtitkár az elmúlt időszak eredményei közül megemlítette az elemi rehabilitáció fejlesztését, amely során szakemberek készítik fel a látássérült embereket az önálló életvitelre. Korábban csak Budapesten volt erre lehetőség, mostanra azonban országszerte 12 helyen létesültek elemi rehabilitációs központok – közölte Czibere Károly.

Az intézkedések és az eredmények nem tudnának megvalósulni, ha nem lenne szoros az együttműködés az érdekképviseletekkel, a kormány ezért megerősítette az Országos Fogyatékosügyi Tanács munkáját és évről-évre növeli a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) támogatását – hangoztatta az államtitkár.

Kérdésre válaszolva elmondta, a kormány közvetetten, a munkáltatók támogatásával tudja ösztönözni a fogyatékossággal élők foglalkoztatását. Ennek eredményeképp körükben a foglalkoztatási ráta jelentősen emelkedett.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott felidézte, legutóbb január elején egyeztetett a kormány az MVGYOSZ-szel, amelyen felmerült igényként a kormány tájékoztató leveleinek és kiadványainak akadálymentesítése.

Ez a legújabb kiadvány esetében meg is valósult, a tájékoztató hangoskönyv formájában lesz elérhető például a kormany.hu oldalon. A miniszterelnöki megbízott elmondta, Magyarországon több mint kilencezer vak és több mint 70 ezer gyengénlátó él.

Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke fontosnak nevezte, hogy minél több formában valósuljon meg az akadálymentesítés, hiszen például nem mindenki ismeri a Braille-írást. Emellett kiemelten fontos lenne minél több online felületet elérhetővé tenni a látássérülteknek – tette hozzá.

A hangoskönyv itt lejátszható.

(MTI; kormany.hu)