Matusovits Andrea, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója kéri az eddigi- és az új véradók segítségét, hogy továbbra is menjenek vért adni. A műtétek folyamatosak, a beteg emberek továbbra is igénylik a vérkészítményeket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy szigorítottak a véradási feltételeken, így aki 30 napon belül külföldön járt, akinek az elmúlt időszakban lázas vagy egyéb megbetegedése jelentkezett, vagy koronavírussal fertőzött személlyel találkozott, azt automatikusan kizárják. Hozzátette:

A koronavírus cseppfertőzéssel terjed, véradással nem átadható!

Nagy István agrárminiszter, aki rendszeres véradó, most is példamutató cselekedetével hívta fel a figyelmet a véradás fontosságára. Nehéz helyzetben, nehéz időkben még inkább fel kell tennünk magunknak azt a kérdést, hogy mi az amiben segíthetünk – hangsúlyozta.

Amikor az emberek óvatosságból otthon maradnak és kevesen szánják rá magukat arra, hogy elmenjenek vért adni, akkor az embernek kell lenni annyi felelősségérzettel, hogy igen, elmegy ebben az időben is, hiszen embertársaink nem tudják megválogatni, hogy mikor szorulnak rá ezekre a vérkészítményekre – tette hozzá Nagy István.

Nyitrai Zsolt elmondta, hogy fontos az önkéntes véradás, a vér, hiszen hazánk vérellátása csak így lehet biztonságos. Magyarországon több mint 250 ezer önkéntes véradó honfitársunk él.

Ezekben a napokban, hetekben, a koronavírus idején mindenkitől azt kérik, hogy maradjanak otthon. A véradás azonban egy olyan alapos ok, amellyel a lakhely elhagyható.

Az Országos Vérellátó Szolgálat honlapján az ovsz.hu-n mindenki megtalálhatja a legközelebbi véradási helyszínt.

Eger és térsége országgyűlési képviselője megköszönte a véradók önzetlen segítségét és arra kér mindenkit, hogy vigyázzunk egymásra!

A miniszterelnöki megbízott november 27-e, a véradók napja alkalmából azt mondta, naponta mintegy 1600 véradásra van szükség ahhoz, hogy az ellátás biztonságos legyen.

“A véradás egy nemes és önzetlen cselekedet. Egy véradással akár három életet is megmenthetünk” – hangsúlyozta, hozzátéve, mindenkit arra biztat – különösen a fiatalokat -, hogy vegyenek részt az akcióban.

A videóban megszólalt Nagy István agrárminiszter is, aki úgy fogalmazott, a mai világban különösen fontos, hogy az emberek kinyújtsák a kezüket egymás felé, s mivel vért adni nyújtott kézzel kell, ez nemcsak életet menthet, de szimbolikus is.

(MTI)

kormany.hu

Elmondta, az OMÉK-nak (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár) hagyománya van, a magyar gazda mindig büszke arra, hogy kiállíthat a rendezvényen, amely tükröt tart az éppen aktuális helyzet elé, megmutatja hol tart a magyar mezőgazdaság.

A miniszter rámutatott arra, a kiállításon szerzett élmény hozzásegíti a fiatalokat ahhoz, hogy részesei lehessenek annak a csodának, amit mezőgazdaságnak, agráriumnak neveznek.

Az OMÉK Magyarország legnagyobb, legrégebbi és legnagyobb tradíciókkal bíró agrárgazdasági rendezvénye, amely több mint 100 éves múltra tekint vissza.

Az idén 79. alkalommal szeptember 26-29. között rendezte meg az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum az eseményt a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

Az OMÉK-on 420 főkiállító és megközelítően 170 társkiállító volt, összesen pedig 40 000 négyzetméteren várták a kiállításra látogatókat, számtalan közönségprogrammal.

(MTI)

Hír TV

A tárcavezető hozzátette, hogy a támogatás mértéke méhcsaládonként 500 forint, amelyet az Országos Méhészeti Egyesület (OMME) tagjai igényelhetnek. Emellett a tárca kidolgozta az online permetezési naplót is magában foglaló nyomon követési rendszer koncepcióját a méheknél alkalmazott állatgyógyászati készítmények, és az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények fokozott ellenőrzésére.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A miniszter elmondta, hogy 2019-2022 között a méhészet támogatására évente mintegy 1,3 milliárd forint hívható le, vagyis az Európai Unió Bizottsága több mint 50 százalékkal növelte a nemzeti méhészeti programok keretét. Magyarország hazai forrásból ugyanilyen mértékű forrásemeléssel tudja majd segíteni a magyar méhészeket. A bizottság általi elfogadás függvényében ez összesen akár több mint évi egymilliárd forintot is jelenthet – jegyezte meg.

Reményeik szerint ezért a program további támogatási célokkal bővülhet. Példaként említette többek között a méhész szervezetek működését és kohézióját elősegítő intézkedésekhez adható támogatást, amely a hazai 110 tagszervezet együttműködését, a méhésztársadalom kohézióját erősítheti. Emellett a méhviaszcseréhez adható, valamint a termelői mézek bevizsgálásához és a kaptárvásárláshoz adható támogatás – sorolta.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István kiemelte, hogy a tavaly Magyarországon is tapasztalt nagymértékű méhpusztulás ráirányította a figyelmet a természetes beporzók sérülékenységére. “Ezért is szeretnénk felkelteni az emberek figyelmét a méhfajok fontosságára és ezért hirdetjük meg 2019-ben a Beporzók Évét!” – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a megállapodásról elmondta, hogy Magyarország kormánya a párbeszédre, a szövetségre, az együttműködésre és a közös munkára törekszik a szakmai érdekképviseletekkel és civil szervezetekkel, a legfontosabbakkal stratégiai együttműködési megállapodást is kötnek a szaktárcák.

A közelmúltban megállapodás született a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz), a közeli jövőben ilyeneket terveznek a nyugdíjasokkal, a magyar gazdákkal, a cukorbetegekkel vagy a fogyatékossággal élőkkel – tette hozzá.

Erdős Norbert fideszes európai parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy a közös agrárpolitika jövőjéről az újonnan felálló európai parlament dönt majd. Az Európai Parlament agrár és vidékfejlesztési bizottságának kezdeményezésére a jövőben többek között kötelezővé válna a méhészeti program uniós színtéren, emellett külön fejezet lenne a méhészetről, valamint felértékelődne az ökorendszerek jelentősége, több forrást lehetne majd lehívni, amely kedvezhet a méhészeknek. Jelenleg 36 millió euró érkezik a méhészeti programra európai szinten, a mézjelentésben közel 60 millió eurót irányoztak elő – jegyezte meg.

Bross Péter, az OMME elnöke elmondta, hogy 50 millió méhcsalád él a Földön, amelyek mintegy 200 milliárd dollár közvetett hasznot termelnek évente. Magyarországon mintegy 1,2 millió méhcsalád van, és 20 ezren végeznek méhészeti tevékenységet, az ágazat árbevétele évente 20 milliárd forintot tesz ki.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az unióban Magyarországon a legmagasabb a méhsűrűség, egy négyzetkilométerre 12 méhcsalád jut. Az AMC a mézfogyasztás ösztönzésére kampányt indított tavaly, amely idén is folytatódik.

A sajtótájékoztatón stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány és az OMME a méhészet szakmai hátterének támogatása érdekében.

(MTI)

M1

Magyarországon több mint 500 ezer család él az agrárgazdaságból, ők kiemelt, fontos társadalmi csoportot képviselnek – közölte Nyitrai Zsolt.

Nagy István elmondta, hogy az országjáráson megvitatják, miként lehet még versenyképesebb a magyar mezőgazdaság.

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Nyitrai Zsolt kitért arra, hogy a május 26-i európai parlamenti választás egyértelmű tétje megvédeni a magyar földet, a magyar gazdákat. Fontosnak nevezte, hogy olyan magyar képviselők legyenek az Európai Parlamentben, akik meg tudják védeni a magyar földet, a magyar gazdákat.

A sajtótájékoztatón a miniszterelnöki megbízott ismertette, hogy az agrár országjáráson az előadók között lesznek Nagy István agrárminiszter, Farkas Sándor, Kis Miklós, Feldman Zsolt, Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium államtitkárai, Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Turi-Kovács Béla országgyűlési képviselő (Fidesz), Erdős Norbert EP-képviselő.

Nyitrai Zsolt elmondta, hogy elkészült a Szövetségben a magyar gazdákért című tájékoztató kiadvány, amelyben bemutatják a közösen elért eredményeket.

Nagy István agrárminiszter kiemelte, a kiadványban összefoglalták a magyar agráriumban közösen elért sikereket, az országjáráson pedig a további együttműködés kérdéseit vitatják meg, hogy minél versenyképesebb legyen a magyar mezőgazdaság.

Az agrárium versenyképességének elemei között említette a miniszter a digitalizáció széles körű elterjedését, alkalmazását, az öntözést, a fiatal gazdatársadalom erősítését.

Nagy István felidézte, hogy az Európai Unió az agrárium jövőjét alapjaiban befolyásoló fontos döntések előtt áll, javában zajlanak a tárgyalások a 2021-2027 évi agrártámogatások szabályairól, a rendelkezésre álló források nagyságáról. Az Európai Bizottság a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak csökkentésével igyekszik fedezetet teremteni más problémák, köztük a migráció kezelésére – hívta fel a figyelmet.

Az agrárminiszter kijelentette, a kormány határozottan kiáll a nemzeti érdekek védelméért, és elfogadhatatlannak tartja a közös agrárpolitikai források csökkentését, mivel ez komoly kockázatot jelentene. Példaként említette, hogy emelkednének az élelmiszerárak, szűkülne a választék, romlana a minőség, az élelmiszerbiztonság.

A közös agrárpolitikának továbbra is a gazdák érdekeit kell szolgálnia, és olyan szabályozást kell kialakítani, amely lehetővé tenné, hogy a támogatás a legszerűbben és a leggyorsabban jusson a gazdákhoz – hangsúlyozta Nagy István.

A miniszter a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a gazdatámogatás megvédéséről szóló petíciót eddig 146 567-en írták alá, ebből 11 ezren online. A gazdatársadalom megértette a tétet, mert ha az Európai Bizottság javaslata megvalósulna, akkor a földalapú támogatás 16,5 százalékkal, a vidékfejlesztési több mint 26 százalékkal csökkenne – mondta Nagy István.

(MTI)

M1

A miniszter kiemelte, hogy az Európai Bizottság 2020 után számottevően csökkentené a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetését. A szűkebb forrásokkal többek között meggátolnák az ágazat fejlődését, nehéz helyzetbe kerülne a vidéken élők megélhetése is. Ez teljesen elfogadhatatlan, mivel nemcsak az ágazat, hanem az egész ország jövőjét hátrányos érintené.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Nagy István szerint a KAP mérséklése azért sem megoldás, mert a magyar gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő, az Európai Unió (EU) ráadásul egyre komolyabb elvárásokat támaszt a környezeti fenntarthatóság javítása, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében. “Ha ez nem lenne elég: a brüsszeli bürokraták az agráriumból elvont összegeket a migránsok letelepedésének elősegítése, illetve a bevándorlók okozta válsághelyzetek kezelésére kívánják felhasználni” – jegyezte meg.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Kifejtette, hogy az új, 2020 utáni KAP tervezésekor ismét felmerült a migráció kérdése. A tavaly májusban megjelent uniós költségvetés-tervezet kilátásba helyezte a terület külön büdzséből történő támogatását, a KAP költségvetésének csökkentése mellett. Ezáltal a KAP-ból elvont támogatásokkal a migránsok letelepedését és vidéki közösségekbe való integrációját segítenék elő. Amennyiben ezek az intézkedések megvalósulnak, illetve az új költségvetés-tervezetet is elfogadják, a magyar gazdák jelentős európai uniós forrásoktól eshetnek el.

A miniszter reméli, hogy egy bevándorlásellenes többségű parlament dönthet majd a vidék jövőjéről. Arra buzdít minden magyar állampolgárt, hogy akár online, a www.peticioamagyargazdakert.hu oldalon, akár a falugazdászoknál vagy a megyei igazgatóságokon elérhető íveken, támogassák aláírásukkal a kezdeményezést – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy Magyarországon közel 500 ezer gazda tevékenykedik, az agrárium magyar családok megélhetését biztosítja. Álláspontja szerint az Európai Bizottságnak agráriumra fordítható fejlesztési forrásokkal kapcsolatos terve felháborító, szakmaiatlan és elfogadhatatlan.

Üdvözölve a MAGOSZ és a NAK által indított civil kezdeményezést elmondta, hogy az aláírásgyűjtés nemcsak a hazai gazdákról és földről szól, hanem minden magyarról. A petíciót bárki aláírhatja, aki szerint rossz irány az, amit a brüsszeli bürokrácia kitalált, miszerint az agrárfejlesztésekre fordítható pénz nagy részét át kívánják csoportosítani a migráció kezelésére, támogatására. Az európai parlamenti választásnak az is tétje, hogy védjék meg a magyar gazdákat.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy a petíciót hétfő estig több mint tízezren írták alá. A KAP teljes költségvetésének mintegy 20-25 százalékát akarják elvonni, a területalapú támogatásokra vetítve ez 15-20 ezer forintos hektáronkénti támogatáscsökkenést jelenthet.

(MTI)

M1

A dokumentumok aláírásán Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy a Nemzeti halgazdálkodási és horgászati stratégiáról, valamint a Horgászati program végrehajtásáról szóló kormányhatározat alapján megszületett az a törvénymódosítás, amely meghatározza a horgászszövetség közfeladatait és a szükséges források jogcímeit. Január 1-jétől így már biztosított a Mohosz közfeladatainak ellátása és annak pénzügyi fedezete – tette hozzá.

A tárcavezető szerint a megállapodások magasabb szintre emelik az együttműködést a szaktárca, valamint a csaknem félmillió tag és 1200 horgászegyesület érdekeit képviselő szervezet között. Hozzáfűzte, hogy a stratégiai együttműködések kormányzati ciklusokra köttetnek, így azok aláírása a 2018 és 2022 közötti időszakra is indokolt.

Fotó: Kovács Zoltán

Nagy István azt ígérte, hogy folytatódnak a halgazdálkodói eszközbeszerzések és egyszerűsödik az okmányok rendszere. A horgászkártya bevezetését az érintettek túlnyomó többsége üdvözli a kormány és a Mohosz felmérése szerint – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott közölte, hogy a következő hónapokban a horgászokkal kötött szerződéshez hasonló megállapodások születnek más szervezetekkel is a Miniszterelnöki Kabinetiroda koordinálása mellett, a szakterületért felelős tárcavezető részvételével.

Szűcs Lajos, a Mohosz elnöke az aláírás alkalmával hangsúlyozta, hogy a szervezet januártól sokkal nagyobb felelősséget visel, hiszen országos sportági szakszövetségként, gazdálkodó szervezetként és horgászturisztikai szolgáltatóként közfeladatokat is átvállal az állami szervezetektől és hatóságoktól. Hozzátette, hogy a természetes vizekben élő halállománynak mint állami vagyonnak a megőrzése és gyarapítása éppúgy közfeladat, mint például a szabadidősport feltételeinek a biztosítása.

(MTI)

tv2.hu

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, két esztendeje nyilvánították az Egri borvidék zászlóshajóját hungarikummá. Azóta ezt a célt is sikerült elérni, hiszen az az Egri Bikavér első hazai vörösborként kapta meg a megtisztelő címet.

A borvidék fejlődése továbbra is töretlen, évek óta az itteni borászok szerzik a legtöbb érmet Magyarországról az évente Bordeaux-ban megrendezett „borok olimpiáján”.

Itt szeretnék köszönetet mondani – folytatta – Fazekas Sándornak, aki éveken át a szaktárca vezetőjeként segítette a térséget. Azt kérjük Nagy István agrárminisztertől, hogy a jövőben támogassa a térség mezőgazdaságát, ezen belül is a borászat további fejlődését.

Nyitrai Zsolt szólt arról az új kezdeményezéséről is, amelynek lényege, hogy a kiváló és egyedi egri borhoz saját palack társuljon, hogy az emberek száz üveg közül is megismerjék első pillantásra a minőséget jelentő egri bort. Az új üveg kialakításában aktívan közreműködnek majd borászaink – tette hozzá.

A honatya köszönetet mondott a Juhász családnak és minden közreműködőnek a borászati központ megvalósításáért.

Nagy István földművelésügyi miniszter az egerszalóki beruházást követendő példának állította az egész magyar agrárágazat elé. Kifejtette, hogy a dolgos és vállalkozó kedvű családi cégeket kiemelten támogatja a kormány. Ez a recept érvényes az ágazat más szereplői számára is: a hagyományokra építve, korszerű szemlélettel és elképzelésekkel új értéket kell teremteni – fejtette ki a miniszter.

A tulajdonosok nevében Juhász Ádám arról beszélt, hogy a bor számukra a családot, a barátságot, a szenvedélyt, a lélek egyensúlyát és a lelki békét jelenti. E filozófia jegyében teszik dolgukat minden egyes nap.

Habis László egri polgármester pohárköszöntőjében elmondta: Eger nem tudná betölteni szerepét – például a turizmus területén – a környező települések nélkül.

A borászati központ, amely egyebek mellett magában foglal egy borászatot, egy palackozót és egy logisztikai centrumot, másfél milliárdos költségből valósult meg, amely 200 millió forintos állami és uniós támogatást is tartalmaz.

Nagy István elmondta: a keretmegállapodás tartalmazza, hogy a méhészek és a kormány továbbra is egymással szövetségben kívánnak dolgozni, együttműködnek a szakmai kérdésekben. Rögzíti azt is, hogyan juttassák érvényre a magyar méhészek érdekeit itthon és külföldön egyaránt, és miként osszák fel a Magyar Méhészeti Nemzeti Programból jutó forrásokat.

Bross Péter elmondta, a megállapodás arról szól, hogy az Európai Parlament által elfogadott mézjelentésben foglaltakon tovább kell dolgozni, el kell érni, hogy az EP javaslataiból jogszabály-módosítás legyen. Az egyesületi elnök beszélt arról is, hogy a meleg tél utáni hideg időjárás nem kedvez a méhészeteknek, a következő tíz nap kritikus lesz.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a kormány stratégiai partnerként tekint a méhészekre, az őket összefogó egyesületre. Magyarországon több mint 20 ezer méhész tevékenykedik, és több mint 1,2 millió a méhcsaládok száma. Magyarország a harmadik legnagyobb méztermelő az Európai Unióban Spanyolország és Románia után – ismertette.

Nagy István kifejtette: a méhészet kicsi, de kulcsfontosságú ágazat. A nemzetgazdasági jelentősége 1 százalék, míg az állattenyésztésben 3,6 százalékot tesz ki, de a méhek tevékenysége, a beporzás nélkülözhetetlen a mezőgazdaság számára.

Hozzátette, az elmúlt években nagyon sok kihívással nézett szembe az ágazat, és ezek szoros szövetséget kovácsoltak a méhészek és a magyar kormány között. Példaként említette többek között a fő “méhlegelő”, az akácfák megvédését és a hamisított mézek kivonását a piacról.

Az összefogás eredményének nevezte azt is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a méhcsaládok száma: míg 2010-ben 997 ezer méhcsalád volt Magyarországon, 2016-ra már 1,225 millió, amivel az unió 28 tagállama közül Magyarországon a hatodik helyen áll. A mézfogyasztás az összefogás eredményeként kétszeresére emelkedett: míg 2010-ben 40 dekagramm volt az éves átlagfogyasztás,  már eléri a 80 dekagrammot.

Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy a méhészeti ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2010-től közel 10 milliárd forint – fele részt hazai költségvetési forrású, fele részt uniós finanszírozású – támogatásban részesült, ami segítette a technológiai megújulást, a méhegészségügyi védekezések, eljárások fejlődését, a méhészeti kutatásokat és a méhészek szakmai továbbfejlődését.

Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki az EP-ben az ágazat helyzetével foglalkozó mézjelentés előterjesztője volt, kifejtette: a stratégiai együttműködési szerződéssel nagyon fontos, több fronton zajló munka érett be. Kiemelte, hogy az EP óriási többséggel fogadta el március 1-jén a mézjelentést, amely érinti a mézhamisítást, a méhészek támogatásának a növelését, a mézpromóció ügyét. Úgy vélekedett, 1-1,5 éven belül nagyon komoly jogszabály-módosításokat is el tudnak érni, ha az együttműködés folytatódik.

Hangsúlyozta, a méhészet a legfontosabb ágazat, hiszen az élelmiszeripari termékek 76 százaléka a méhek általi beporzásnak köszönhető, a zöldség-gyümölcs ágazatban pedig 84 százalék ez az arány. Kitért arra is, hogy Nyugat-Európában érzékelik a méhek, a beporzás fontosságát. A mézhamisítás azért kap kisebb figyelmet, mert az EU saját mézfogyasztásának csupán 60 százalékát állítja elő. A magyarok számára azért kiemelten fontos a mézhamisítás ügye, mert a megtermelt méz 75 százalékát az európai piacon értékesíti, miközben az oda beérkező méz 20 százaléka bizonyítottan hamisított. Magyarországon, az agrárkormányzatnak köszönhetően két-három éve nincs kínai méz a polcokon – mondta az európai parlamenti képviselő.

(MTI)