TV2

kormany.hu

M1

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott az esemény budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy több mint 50 családszervezet fogott össze a Fiatal Családosok Klubjának (FICSAK) vezetésével, hogy megvalósuljon az adventi jótékonysági vásár, amelynek bevételéből a Jel Alapítvány jelnyelvet népszerűsítő munkáját támogatják.

Az esemény kiváló példája a Magyarországon működő civil szervezetek összefogásának a jó cél érdekében. Magyarországon jelenleg több mint 60 ezer civil szervezet működik – tette hozzá.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

“A kormány elismeri a civil szervezetek áldozatos és karitatív munkáját, összefogását és partnerként tekint rájuk, de a civil szervezetek is számíthatnak a kormányzatra” – mondta, hozzátéve, hogy az évek során jelentős mértékben növekedett a civil szervezetek állami támogatása. 2010-ben éves szinten 140 milliárd forint, 2016-ban már 240 milliárd forint támogatásban részesülhettek.

Kiemelte, hogy a következő években még több állami forrásra és támogatásra számíthatnak a szervezetek. Emlékeztetett arra, hogy a kormány támogatásával országosan minden megyében létrejöttek a Civil Információs Centrumok, amelyek jó helyi bázist adnak a szervezetek munkájának és összefogásának.

Elmondta azt is, hogy Magyarországon több  mint 600 ezer fogyatékossággal élő ember él. Hangsúlyozta, hogy a napokban született kezdeményezésnek köszönhetően a Magyar Vakok és Gyengénlátok Országos Szövetségének együttműködésével ezentúl Braille-nyomtatással is el fogják készíteni a nemzeti konzultációs kérdőívet.

Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő elmondta: a Jel Alapítvány kezdeményezésben siket és halló gyerekek különféle interaktív játékokkal együtt játszanak, amely segíti a siket gyerekek integrációját, de ezeknek a foglalkozásnak köszönhetően el tudják érni azokat a szülőket is, akik hallóként kicsi siket gyerekeket nevelnek vagy érdeklődnek a jelnyelv iránt.

Kiemelte, hogy a Jel Alapítvány jelnyelvet népszerűsítő munkája jelentősen segítheti a siket gyerekek társadalmi integrációját.

Emlékeztetett arra, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amelynek értelmében az idei évtől a magyar jelnyelv napját november 9-én ünneplik meg országszerte.

Király Nóra, a Ficsak alapítója hangsúlyozta: a vásár mellett színes családi programok is várják az érdeklődőket. Kiemelte Kozma Orsi koncertjét, valamint a Ringatót, amely közös éneklésre hívja a gyerekeket. Mindezek mellett lesz arcfestés, csillámtetoválás, lufihajtogatás, kézműves foglalkozások és Családok Éve játszótér is.

(MTI)

Echo TV

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a kormányhoz fordult, mert szeretnék, hogy a vakok és gyengénlátók is részt vehessenek a nemzeti konzultációban – közölte Nyitrai Zsolt, aki megjegyezte, hogy Magyarországon több mint 80 ezer vak és gyengénlátó ember él.

Fotó: Vanik Zoltan/fidesz.hu

Elmondta, a konzultációs ívek akadálymentesítésének legjobb megoldását a szövetség szakértői határozzák majd meg. Nyitrai Zsolt szólt arról, hogy Magyarországon több mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal, és a kormány szövetségesként, partnerként tekint rájuk.

Nyitrai Zsolt elmondta, a nemzeti konzultáció során visszaérkező állampolgári vélemények kijelölhetik majd a jövőben a családtámogatási intézkedések alapjait és irányait. A kormány 2010 óta számos döntés hozott a családok védelme és megerősítése érdekében. A 2019-es költségvetésben 2000 milliárd forint jut családtámogatásra, ez a 2010-es összeg duplája.

Fotó: Vanik Zoltan/fidesz.hu

Kitért arra is, hogy eddig 90 ezren vették igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, és már az eredmények is látszanak: húsz éve nem volt ilyen magas a gyermekvállalási kedv, továbbá másfélszeresére nőtt a házasságkötések száma. A népességfogyásra nem a migráció, nem a bevándorlók tömeges betelepítése a megoldás, hanem a gyermeket nevelő családok támogatása. Kiszámítható és hosszú távú családpolitikai kell – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

Mint elmondta, a konzultáció során kikérik az emberek véleményét – a többi között – a főállású anyaságról, az otthonápolásról, a fiatalok életkezdési támogatásáról, valamint arról: támogatják-e azt, hogy a családokkal kapcsolatos legfontosabb szabályok kétharmados védelmet kapjanak.

Nyitrai Zsolt közölte, a budapestiek otthonaiba már megérkeztek a konzultáció kérdőívei, vidéken folyamatos kézbesítés. December elejéig minden háztartásba eljutnak majd a konzultációs kérdések, amelyekre december 21-ig lehet válaszolni.

Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a szervezet alapítói azt a célt tűzték ki, hogy a vak és gyengénlátó emberek saját maguk intézhessék ügyeiket, önálló cselekvő részesei lehessenek a társadalomnak.

A vakok és gyengénlátók számára a konzultációs ívek változatait a jövő héten készítik majd el. Ezek terjesztése a szövetségen keresztül történik majd – közölte.

(MTI)

tv2.hu/mokka

mediaklikk.hu

kormany.hu

A – jelenleg 22 tagszervezetet tömörítő – MVGYOSZ elnöke elmondta, már a szervezet 1918-as megalakulása előtt is voltak olyan egyesületek, amelyek a látássérültekkel foglalkoztak. Ilyen volt például az 1856-ban már működő Pesti Vakok Intézete, később a Vakok Országos Önképző-, Segély- és Nyugdíj Egylete, majd pedig az 1896-ban megalakult Vakokat Gyámolító Országos Egylet.

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, milyen jelentős mértékben változott a társadalom hozzáállása a fogyatékossággal élőkhöz az elmúlt években.

Míg korábban csak a hiányosságaikról esett szó, mára sikerült elérni, hogy erőforrásként tekintsenek rájuk – emelte ki az államtitkár. Ennek elérésben jelentős szerepe volt és van a hitelesen működő érdekképviseleti, -védelmi és -érvényesítési civil szervezeteknek, amelyek folyamatosan támogatják a fogyatékos emberek autonóm életét – fűzte hozzá.

Czibere Károly a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának ügyét közös ügynek nevezte, amely csak a kormány és a civil szervezetek intenzív együttműködésével valósulhat meg. Minden erőfeszítés arra irányul, hogy a fogyatékos emberek aktív, látható és hallható, egyenjogú és egyenrangú tagjai legyenek a társadalomnak – fogalmazott az államtitkár.

Az eddig elért eredmények közül kiemelte a felnőttkorban látássérültté vált embereket támogató rehabilitáció rendszerének fejlesztését, amelynek köszönhetően már nem csak Budapesten elérhető ez a szolgáltatás.

Emellett idén a duplájára emelik a segítő és terápiás kutyák kiképzésére fordított összeget, valamint elindul a látássérültek infokommunikációs akadálymentesítését célzó Távszem projekt is. Egy uniós pályázaton keresztül 3,3 milliárd forintos támogatást kapnak a család- és gyermekjóléti központok, hogy segítsenek és információt nyújtsanak a látássérült embereknek és családtagjainak.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott azt hangoztatta, hogy a kormány a “semmit róluk nélkülük” elvet követi a fogyatékossággal élőket érintő munkája során, vagyis mindig kikéri az érdekképviseleti szervezetek véleményét a döntései előtt.

Példaként elmondta, hogy a kormányzati tájékoztató kiadványok összeállításakor segítséget kértek az MVGYOSZ-től, hogy eljuttathassák az információkat a Magyarországon élő mintegy kilencvenezer látássérült emberhez.

Kitért arra is, hogy a kormány döntésének köszönhetően január elsején 27-ről 5 százalékra csökkent a Braille-nyomtató és -kijelző áfája, valamint évről évre emelik a vakok szövetségének költségvetési támogatását is. Míg 2010-ben 97 millió forintot kapott a szervezet, idén már 195 millió forinttal támogatják.

Nyitrai Zsolt felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét, amelyet Braille-írásos formában is átadott a szervezet elnökének. A kormányfő háláját fejezte ki, amiért a szervezet már egy évszázada dolgozik azért, hogy a mindennapokban hatékonyan csökkenjen a látássérültek kiszolgáltatottsága, valamint támogatja a vakok és gyengénlátók kultúrához és szórakozáshoz jutását.

Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője bejelentette, hogy a szervezet hangoskönyvtárát idén száz könnyvel tervezik gyarapítani, valamint Bodor Tibor színész után nevezik el, aki mintegy kilencezer órányi anyagot olvasott fel élete során.

A centenáriumi évben – amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök, nagykövetei Szendi Szilvia és Peller Károly színművész – a szervezet rendez sportprogramokat, operettgálát, nemzetközi konferenciát és vakvezető kutyás eseményt is – tette hozzá.

kormany.hu

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott, országgyűlési képviselő, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházában a látássérültek (a fehér bot) nemzetközi napja alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a látássérült embereknek fontos áfacsökkentésért módosító javaslatot nyújtottak be Tapolczai Gergellyel az áfatörvényhez.

Azt mondta, az áfacsökkentés 2018. január 1-jétől lépne hatályba, hozzátéve, az áfacsökkentés jelentős segítséget nyújthat a vak és gyengén látó embereknek, akik ezeket az eszközöket használják.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Nyitrai Zsolt felidézte: Magyarországon 86 ezer ember vak, illetve gyengénlátó. A vakok száma több mint 9 ezer, több mint 73 ezren gyengén vagy alig látnak, és több mint 3 ezer siketvak él az országban.

Azt mondta: a kormány stratégiai partnerként kezeli a jövőre alapításának 100. évfordulóját ünneplő Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét (MVGYOSZ). Ezt mutatja az is – tette hozzá -, hogy míg a szervezet költségvetési támogatása 2010-ben 97 millió forint volt, 2017-ben ez az összeg már 195 millió.

Kiemelte: a vakok és gyengénlátók esetében is fontos a “semmit rólunk nélkülünk”-elv, ezért minden fontos döntést és szabályozást az érdekképviseleti szervezet bevonásával hoznak meg. Példaként említette az együttműködésre, hogy a kormányzati kommunikáció megismertetésére – a szervezet javaslatára és bevonásával – hangoskönyvet hoztak létre, és akadálymentesítették az állami rendezvényeket.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke fontosnak nevezte, hogy a kormány több szinten is érdemi párbeszédet folytat a vakokat és gyengénlátókat képviselő szervezettel.

Mint mondta, a vak emberek információhoz jutásában szinte nélkülözhetetlen a pontírás, ezzel tudnak újságot, könyvet olvasni, az országban élő siketvakok számára pedig szinte kizárólagos információs forrás a pontírás.

Véleménye szerint az áfacsökkentés nagyon kedvező lenne, hiszen így azok is hozzájutnának ezekhez a nélkülözhetetlen eszközökhöz, akik eddig nem tudtak. Hozzátette: a költségvetési támogatás emelkedése is nagyon fontos a szövetség számára, mivel sok szolgáltatást nyújtanak a vakoknak és gyengénlátóknak. Példaként említette a saját nyomtatású Braille-kiadványokat, kottákat, a Braille-könyvtárat, valamint a vakvezetőkutya-képzést.

Tapolczai Gergely siket országgyűlési képviselő jelelve osztotta meg gondolatait a sajtótájékoztatón. Kiemelte: a Fidesz-KDNP mindent megtesz azért, hogy elősegítsék a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét, erre a célra jövőre 260 millió forintot fordítanak, 100 millió forinttal többet, mint idén.

Hozzátette: vannak nagy múltú, nagy érdekvédelmi szervezetek, mint az MVGYOSZ vagy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, de vannak fiatal szervezetek is, mint a Siketvakok Országos Egyesülete, és ezek a kisebb szervezetek is részesülnek az 5 százalékos költségvetésitámogatás-emelésben.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1969-ben nyilvánította október 15-ét a fehér bot nemzetközi napjává, a vakok világnapjává, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a vakok és gyengénlátók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, és segítsék társadalmi beilleszkedésüket.

kormany.hu

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott az aláírást követő sajtótájékoztatón elmondta, a megállapodás értelmében ezentúl csak az érintett szervezetek bevonásával, előzetes konzultációt és helyszínbejárást követően lehet nemzeti ünnepet megszervezni és lebonyolítani.

Úgy fogalmazott, a stratégiai megállapodás az esélyegyenlőségről és a “semmit rólunk nélkülünk elvről” szól. Azt célozza, hogy a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak részt venni a nemzeti ünnepeken és a kiemelt emléknapokon.

Fotók: Botár Gergely/kormany.hu

Szabó László, a HM programigazgatója kiemelte, a minisztérium állami rendezvények lebonyolításáért felelős szakterülete elkötelezett a fogyatékossággal élők társadalmi életben való aktív részvétele mellett. Ezért már az elmúlt években is volt jelnyelvi tolmács az ünnepi rendezvényeken, tavaly augusztus 20-án pedig külön helyszínt biztosítottak a kerekesszékeseknek, ahonnan biztonságban nézhették a tűzijátékot.

Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy sokszor hiába vannak meg a jogszabályi keretek, a gyakorlatban mégsem működik minden tökéletesen. Ilyenkor finomhangolásra van szükség, ahogy az a megállapodás aláírásával most is történik.

A megállapodást az érdekképviseletek részéről Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke; Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke; Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke és Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke írta alá.

A szervezetek képviselői mind örömüket fejezték ki a megállapodás létrejötte miatt, és azt hangsúlyozták, hogy ez ugyan csak egy kis lépés, apró figyelmesség, de az érintetteknek mégis különösen nagy jelentőséggel bír.

(kormany.hu/MTI)

TV2