TV Eger

Az ülést Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője nyitotta meg. Köszöntötte a résztvevőket, kiemelten Csepreghy Nándort, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesét, – aki 15 óra 52 perckor a Dobó téren adta le a hagyományos tiszteletadó díszlövést – valamint Dányi Gábor helyettes államtitkárt.

A miniszterhelyettes beszéde kezdetén elmondta, hamarosan véget ér a 2010 óta tartó politikai kurzus második ciklusa, és ilyenkor érdemes számot adni a fejlesztéspolitika terén elért eredményekről.  Két évvel ezelőtt miniszterelnök úr Habis László polgármester úrral Egerben is aláírt egy megállapodást, melyet Modern Városok Programként ismerhetnek: Eger és térsége 76 milliárd forinttal gazdagodik.  Az eddigiek során – a szigorúan Egernek szánt források közül – 7 milliárd 600 millió forint került átutalásra.

A kormány úgy döntött tavaly, hogy 2017. június 30-ig az összes pályázati forrást meg kell hirdetni. A tervet sikerült teljesíteni. A tét, hogy melyik EU-s tagállam tudja hamarabb dinamizálni az ország gazdasági fejlődését. Elmondható, hogy pozitívak a számok: hazánkban mintegy 200 ezer emberrel dolgoznak többen 2010-hez képest, a költségvetési hiány évek óta kevesebb, mint 3%, az ország adósságállománya egyre csökken. Az idei évben is mintegy 1000 milliárd forintot tudunk fejlesztésekre költeni – folytatta, majd köszönetet mondott a magyar adófizetőknek ezért az előrelépésért.

Az Európai Unió tagállamai közül hazánkban a 2. legolcsóbb a havi rezsiköltség a családok számára. A fejlesztéspolitika 2013-ban megkezdett átalakításának köszönhetően elértük, hogy a témában születő döntések nem Budapest-központúak – mondta. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: egy sikeres ország, egy sikeres főváros és sikeres vidék együttműködésének függvénye. Új intézményrendszeri struktúrát hoztunk létre, kiemelt szerepben a megyei fejlesztési biztosként is működő országgyűlési képviselőkkel: Heves megye, így Eger esetében is, Nyitrai Zsolttal. A miniszterhelyettes kiemelte: munkájának eredményeként, Eger és Heves megye a TOP-os forrásokból több tízmilliárd forintot kap.

Az ülés zárásaként Nyitrai Zsolt méltatta a Heves Megyei Fejlesztéspolitikai Kerekasztal stratégiai fontosságát. Kiemelte: minden fontos vélemény ideérhet, hiszen számos terület képviselői jelen vannak, meglátásuk ide kerülhet napirendi pontként. A megyei számokat tekintve több mint 50 milliárd forint áll rendelkezésre a TOP keretében. Egy szimbolikus dolog, egy több mint 30 éves terv is megvalósul: Egert az M3-as autópályával összekötő M25-ös út építése. A TOP-os pályázatok első körében a döntések egy része megszületett: 82 támogatói döntés Heves megye tekintetében, mely 51 települést érint, valamint több mint 13 milliárd forintot jelent mind ez idáig. Nyitrai Zsolt beszéde végén kiemelte: cél a Heves megyei települések felzárkóztatása, modernizálása.

TV Eger

Nyitrai Zsolt bejelentette, hogy a sajtótájékoztatót megelőzően, Csepreghy Nándor részvételével az országban először megalakították a Heves Megyei Fejlesztéspolitikai Kerekasztalt, amelynek fő célja és missziója a Heves megyei érdekek képviselete, a folyamatos párbeszéd, a vélemények beépítése a döntéshozatalba, amelynek fókuszában a megyei fejlesztéspolitika áll.

Mint kifejtette: olyan személyeket kértek fel közös gondolkodásra és munkára, akik sok emberrel állnak kapcsolatban, érdekeket, véleményeket tudnak közvetíteni, így aktívan vehetnek részt a döntések előkészítésében. A kerekasztal nem operatív, hanem stratégiai, konzultatív, illetve tanácsadó testület – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt ismertette a testület tagjainak névsorát: a Magyar Katolikus Egyház képviseletében Ficzek László érseki helynök, Habis László Eger polgármestere, Sveiczer Sándor Heves polgármestere, Tóth József Tiszanána első embere, Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Székely Zoltán, a Heves Megyei Területi Agrárkamara elnöke, Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora, a civil szervezetek képviseletében Soltész Gergő, az Eger Sikeréért Egyesület elnöke, Harmati László vállalkozó, Pajtók Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal elnöke, a három egyénileg megválasztott megyei országgyűlési képviselő (Horváth László, Szabó Zsolt, illetve Nyitrai Zsolt), Szabó Róbert megyei közgyűlési elnök, valamint Oroján Sándor, a kerekasztal koordinátora.

A testület nem zárt, bármikor bővíthető, természetesen fontos, hogy a létszám ne menjen a hatékonyság rovására. Azt kértem a részvevőktől, hogy azokat a tanácsokat, véleményeket, esetenként építő jellegű kritikákat hozzák el a kerekasztal üléseire, hogy azokat figyelembe vehessük a döntéseknél annak érdekében, hogy a fő cél, a sikeres, eredményes, összehangolt fejlesztéspolitika megvalósuljon Heves megyében – jelentette ki Nyitrai Zsolt. – A 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakra úgy is tekinthetünk, mint öt bő esztendőre, ami után még nem tudni, hogy mi következik – mondta Csepreghy Nándor.

Kifejtette: az unió nettó befizető tagállamai nyomást gyakorolnak Brüsszelre, hogy a 2004-ben csatlakozott országok 2020 után már ne legyenek jogosultak a fejlesztési forrásokra. A kormány ezért úgy készül, a 2020-ig hátralévő időszak az utolsó lehetőség arra, hogy olyan beruházásokat finanszírozzon, amelyek a gazdasági növekedést tartósan is fenntartható pályán tartják.

Abban kérünk partnerséget a településektől és a vállalkozásoktól, hogy mindenki végezze el a saját házi feladatát, és 2020-ra hozzuk olyan helyzetbe a magyar gazdaságot, ahol sokkal többen tudnak dolgozni, és a gazdasági növekedés nem a külső források beáramlásának, hanem a gazdaság belső teljesítményének függvénye – fogalmazott az államtitkár.

Kitért arra, hogy a 2014-20-as ciklusban a forrásokat hatékonyan kell felhasználni. “Ezért nem engedjük, hogy e pénzekből látványberuházásokat finanszírozzanak, és nem engedjük azt sem, hogy ezen pénzeket egy-egy gazdasági érdekcsoport kisajátítsa” – jelentette ki.

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a kormány egy új pályázati értékelési rendszer kidolgozását is kezdeményezte, annak érdekében, hogy garantálható legyen az uniós források munkahelyteremtésre, illetve gazdaságnövekedést előmozdító beruházásokra való felhasználása. Hozzátette: kizárólag a pályázatok beltartalma lehet bírálati szempont, a kabinet ezért arról is döntött, hogy létrehoz egy pályázatértékelői szaknévsort.

“Ma Magyarországon – az EU-ban nem példa nélküli módon – egy olyan ellenzékkel küzdünk nap, mint nap, akinek politikai eszköztárába beletartozik az is, hogy saját hazáját jelenti fel Brüsszelben – szögezte le.

Eger kapcsán kitért arra, hogy a várossal a kormány már megállapodást kötött a Modern Városok Program keretében. Az önkormányzati adósságkonszolidáció keretében pedig mintegy nyolcmilliárd forintnyi terhet vett le a település válláról a kabinet. Nem új diskurzusról van tehát szó, hanem egy új fejezet nyílt a régóta tartó együttműködésben – mondta.