Az AOSZ vezetői ismertették az autizmusban érintett családok mindennapi élete során felmerülő nehézségeket, az Asperger-szindróma sajátosságait. Gulyás Gergely jelezte, hogy egy korábbi Kormányinfón tett kijelentésével senkit sem szeretett volna megbántani, ezért elnézést kért.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter és az AOSZ vezetői egyetértettek abban, hogy kormányzati, szakmai és érdekvédelmi együttműködésre van szükség az autizmussal érintett közösség érdekében. A 2008-ban elfogadott Országos Autizmus Stratégiából az elmúlt  években sok minden megvalósult, többek között mentorszülő modellprogram jött létre és intézményi tanácsadó-hálózat is alakult. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a létező szolgáltatások kapacitását meghaladó mértékben növekedett az autizmus-specifikus ellátások iránti igény. Ez indokolja, hogy a kormány és az érdekvédelmi szervezet közösen dolgozzon ki új autizmus stratégiát, amelyben naprakészen megjelenhetnek az érintett családok igényei és az ellátások fejlesztésének iránya.

Kiadó: Miniszterelnökség

Fotó: kormany.hu

A miniszterelnöki megbízott és a miniszter kitért többek között a kormányablakok hálózatfejlesztésére, azok akadálymentesítésére, a különböző társadalmi csoportokat érintő szolgáltatóbarát ügyintézésre, és a lehető legszélesebb körű hozzáférés biztosítására, ezzel segítve az állampolgárok minél hatékonyabb és gyorsabb ügykezelését.

Ezen fejlesztési területeken az ügyfelek véleményére is nagy hangsúlyt fektetnek, ezért számítanak javaslataikra, észrevételeikre.

A két tárca a jövőben fokozottan együttműködik a társadalmi csoportok számára fontos ügyek képviseletében.

Kiadó: Kormányzati Tájékoztatási Központ

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselőjeként és egriként a felszólalása elején említette: „Az a célunk, hogy Eger épüljön, szépüljön.”

A terület- és településfejlesztési operatív programnak (TOP), illetve a „Modern Városok” programnak köszönhetően Eger és az ott élő emberek, komoly lehetőségekhez juthatnak. A TOP-hoz kapcsolódó – az előző évi, utolsó támogatási – kérelmeket a város tavaly decemberben benyújtotta – utalt rá a honatya.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által Egerben aláírt „Modern Városok” program, öt nagy komoly fejlesztési lehetőséget kínál a városnak. Ezek közül a képviselő egyet, az egri vár ügyét emelte ki felszólalásában.

Az Országgyűlés 2015-ben nyilvánította az egri várat nemzeti emlékhellyé. A vár a magyar hazaszeretet és az egész Európáért tett felelősségvállalás szimbóluma. Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, az egri várban az elmúlt időszakban több látványos fejlesztés történt. A megépült és megújult várfalsétány mellett, a fejlesztéseknek köszönhetően a vár több, korábban a látogatók elől elzárt része is elérhetővé vált az érdeklődők számára. Jelenleg a Vármúzeum Heves megyei gyűjtőkörrel rendelkezik, így a megye határain belül kutatja és ápolja múltunkat és kulturális javainkat, amely gyűjtőkör országos kiterjesztése közös érdekünk. „Az egri vár fejlesztése, értékeinek megőrzése nemzeti ügy, az a célunk, hogy a rekonstruált, attrakciókkal teli, országos gyűjtőkörű erőd fogadja a hazai és külföldi turistákat.” – mutatott rá a képviselő. Nyitrai Zsolt erre a gondolatsorra fűzte fel Lázár Jánoshoz intézett kérdését: „Tisztelt Miniszter Úr! Azt kérdezem Öntől, hogy milyen eszközökkel segíti Magyarország Kormánya nemzeti ügyünket, az egri vár fejlesztését?”

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy a magyar kormány 20 megyei jogú várossal kötött megállapodást, 2400 milliárd forint értékben. Ebből az összegből 1400 milliárd forint az európai uniós, 1000 milliárd forint pedig a hazai forrás. A magyar kormány Eger városával, mintegy 80 milliárd forint támogatási összegben állapodott meg. Az említett forrásból finanszírozni kívánt legjelentősebb tétel, a város és az M3-as autópálya összekötése egy négysávos autóúttal. Ezek a beruházások folyamatban vannak – mondta el a miniszter. A továbbiakban Lázár János megjegyezte, a kormány 2015-ig 2,3 milliárd forintot költött a nemzeti emlékhely fejlesztésére, Magyarország egyik legjelentősebb múzeumának támogatásaképpen. A kormány számára továbbra is nemzetstratégiai cél a vidéki várak rekonstrukciója, hogy ezek közösségi térként és nemzeti emlékhelyként funkcionáljanak.

A kormány 6,5 milliárd forintot szán az egri vár rekonstrukciójára, amelyből 1,5 milliárd forintot a nemzeti- vár és kastélyprogram keretében meg is nyert Eger, a tartalmat illető tárgyalások már lezajlottak – ismertette válaszában a miniszter. A kormány az ezt meghaladó 5 milliárd forintot saját támogatásból kívánja finanszírozni; ebből a tavalyi évben 250 millió forintot kapott meg Eger város önkormányzata tervezői előkészítésre. A 2017-es esztendőben a kormány 152 milliárd forint hazai és 250 milliárd forint európai uniós forrást kíván költeni a „Modern Városok” program keretében. „A 152 milliárd forintban mintegy 4 milliárd forinttal szerepel az egri vár rekonstrukciója. Tehát amennyiben a tervezés jól halad előre, a tervezők, a műemlékesek, Eger város önkormányzata és képviselő úr meg tudnak állapodni az egriekkel a tartalmat illetően, akkor az idén további 4 milliárd forint kifinanszírozására van lehetőség.” – fejezte be válaszát Lázár János és sok sikert kívánt Nyitrai Zsoltnak az egri vár érdekében kifejtett erőfeszítéseihez.

TV Eger

Németh Lászlóné elmondta: a Magyar Fejlesztési Bank 2014-ben kezdte meg azt az átalakulási folyamatot, melynek célja az volt, hogy a visszatérítendő uniós források elosztására országos hálózatot hozzon létre. Az első tervek – tette hozzá – 445 ilyen kirendeltségről szóltak, ám látván az igények növekedését új pályázatot írtak ki a bankok számára, hogy az országban összesen 665 MFB Pont jöhessen létre.

Mindez azért fontos, mert kezdődik a 44 milliárdos, 15 éves futamidejű egyszerűsített elbírálású kedvezményes (0 százalékos) hitelek folyósítása, amelyet 1 és 600 millió forint közötti összegben vehetnek fel a vállalkozók. Az érdeklődésre jellemző, hogy 1 hónap alatt 2,5 milliárdnyi pályázatot fogadtak be, jelenleg pedig 10 milliárdnyi összegről folyik az előzetes egyeztetés – folytatta az államtitkár.

Ugyanakkor az MFB a lakossági piac felé is nyit a jövőben, hiszen az energiahatékonyságot célzó fejlesztéseket – melyhez hasonlóan vonzó, 0 százalékos kamatok kapcsolódnak-, igénybe vehetik a családi, valamint a társasházak lakói is.

Gyors és hatékony pénzügyi segítség helyben – így foglalta össze az MFB Pontok szerepét röviden Nyitrai Zsolt, aki arról beszélt, hogy a kormány és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) programja igazi újdonság, így más gazdasági intézkedések mellett példát mutat az Európai Uniónak abban is, miképpen lehet gyorsan és hatékonyan segíteni a hazai vállalkozások fejlesztését.

Jól tudjuk, hogy egy kormány csak akkor lehet sikeres, ha pénzt tud juttatni a gazdaságba, a hálózat létrajötte pedig éppen ebbe az irányba mutat, mindez azért fontos, mert a kedvező hitelekkel forráshoz tudják juttatni a piaci szereplőket, ami ösztönzi a vállalkozási kedvet.

A másik előny – tette hozzá -, hogy a támogatások igénybevétele javítja a hazai gazdasági szereplők versenyképességét, mert Európa más részein a vállalkozók már régen megkapták ezeket a kedvezményes támogatásokat.

Harmadrészt pedig a vidék Magyarországa számára is fontos, hogy helyben – így Egerben, illetve Heves megyében – intézhessék ügyeiket az érintettek. A kedvezményes konstrukcióhoz tehát megvan a tőkealap, az MFB Pontok hálózata pedig segít abban, hogy a jó ötletek és kezdeményezések esetén gyorsan és hatékonyan eljusson a segítség a vállalkozókhoz, hiszen Egerben mostantól három ilyen kirendeltség működik.

Zolnai György, a Budapest Bank vezérigazgatója azt hangsúlyozta: nagy örömükre szolgál, hogy az immár egy éve állami tulajdonban lévő bankjuk résztvevője lehet ennek a programnak. Hozzátette azt is, hogy vállalati ügyfeleik 80 százaléka a kis- és középvállalkozók közül kerül ki, így igazán beleillik a profiljukba a MFB Pontok létesítése.

TV Eger

Nyitrai Zsolt szerint Heves megyében is két fő cél fogalmazódik meg a fejlesztések kapcsán: a gyorsaság, másrészt a minél több forrás elérése. A kormány ennek érdekében számos pozitív változtatást hajtott végre: jelenleg is tárgyalások folynak arról a kezdeményezésről, amit az előző fejlesztési kerekasztal tanácskozásán vetettek fel. Ennek lényege, hogy hozzuk előre a későbbre szánt uniós források kifizetését. Jó hír az is, hogy a kormány támogatja azt a javaslatot, miszerint a tárcák 10 százalékkal túlvállalhatnák a fejlesztéspolitikai döntéseket, a különbözethez pedig hazai források nyújtsanak fedezetet. Mindez növelné a versenyt a projektek között, és bővítené a rendelkezésre álló összeget. Ez a tapasztalatok szerint hatékonyabbá teszi a fejlesztési pénzek elérését.

Dányi Gábor helyettes államtitkár elmondta, hogy az uniós pénzek koordinálása azt jelenti, hogy a tárcákkal közösen zajlik az összes operatív program monitoringja, segítése, valamit ellenőrzése is. Mint hozzátette: a források 60 százaléka már megnyílt, jelenleg 5 ezer milliárd forint áll rendelkezésre, az idén ez az összeg 7,5 ezer milliárdra nő, ezen belül a vállalkozások ezer milliárd forintnyi támogatásra pályázhatnak.

A cégek számára egyszerűbbé tettük a folyamatot: a halasztott önerő bevezetése lehetővé teszi, hogy az önrészt a projekt lezárása után fizessék csak ki. Az önerő igazolása is egyszerűbbé vált, nem kell készpénz, illetve ingatlanfedezet. A biztosítékmentesség pedig immár bizalmi alapon zajlik (amennyiben cégnek 2 éve nem volt adótartozása), így nem lesz szükség a bankgaranciára. Így egyszerűbbé, gyorsabbá válik a pályázati folyamat – tette hozzá.

A vállalkozásoknak nyújtott források elosztása kapcsán kiemelte: a napokban indult a 44 milliárdos, 0 százalékos gazdaságfejlesztési hitelt, amelyet az MFB-pontokon keresztül lehet igénybe venni. Mivel nagy az érdeklődés a telephelyek fejlesztésére, nyár végétől lehet hozzájutni ahhoz a kombinált támogatáshoz, amelynek fele vissza nem térítendő támogatás, a másik fele pedig kedvezményes hitel.

TV Eger

Nyitrai Zsolt emlékeztetett arra, hogy 2010 után megkezdődött a magyar közigazgatás átalakítása, amely azóta is sikeresen folyik. Az eredmények között említette a kormányablakok kialakítását, az integrált ügyfélszolgálatokat, valamint az állami rezsicsökkentés elindítását.

Mindez azért jó Magyarország, és benne a Heves megyei emberek számára – folytatta -, mert hazánkban ma 240 ilyen integrált ügyfélszolgálat működik, ami azt jelenti, hogy immár a papír „utazik”, nem pedig az állampolgár, hiszen csak egy helyen kell megjelenni, majd a közigazgatás szervezetrendszere viszi tovább az ügyet. Azt is fontos eredmény, hogy az idei évtől kezdve az állami rezsicsökkentés révén több pénz marad az emberek, a családok zsebében, hiszen több olyan eljárás lesz olcsóbb, vagy akár ingyenes, amelyért korábban fizetni kellett.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a kormányzati cél az volt, hogy azok az eljárások, amelyek az állam számára fontosak, ám az állampolgárok aktivitását igénylik, azok legyenek ingyenesek, vagy nagyon olcsók, a folyamat pedig gyors és egyszerű. Mindezek következményeként 2016 elejétől első alkalommal térítés nélkül válthatják ki az érintettek a személyi igazolványt és a lakcímkártyát, a jogosítványt, a diákigazolványt, a vállalkozói igazolványt, a telepengedélyt, valamint ingyen kaphatják kézhez az állami nyilvántartásokban szereplő adatokat, így például az adóhatóság által kiadott igazolásokat is, melyekért korábban fizetni kellett – tette hozzá a honatya.

Arról, hogy milyen fontos állomásai vannak a közigazgatás átalakításának, hogyan működik az integrált ügyintézés, valamint, hogy mit is jelent az állami rezsicsökkentés, arról Kovács Zoltán államtitkár beszélt, aki a legfőbb célként jelölte meg az emberek bizalmának elnyerését, illetve visszaszerzését.

Mint elmondta, az elmúlt időszakban a hivatali ügyintézés gyakorlatához negatív tapasztalatok társultak Magyarországon: 2010-ben azt látták, hogy a hivatalok iránti bizalom megcsappant, ennek visszaszerzése azonban nehéz feladat. Felidézte, hogy az igazgatási szervezet rendszerének részbeni átalakítása nyomán létrejöttek az integrált területi hivatalok, 2013-tól pedig a járási hivatalok. Kialakították a kormányablakokat is, országszerte 240-et már átadtak, a cél 270-280 létrehozása.

Ma már több mint hatszáz ügytípust lehet a kormányablakokban elintézni, és a tervek szerint ezek száma ezernél is több lesz – emelte ki az államtitkár.

Kovács Zoltán arról is beszélt, hogy a tavaly, év végén elfogadott, 110 törvény módosítását tartalmazó csomag a bürokrácia visszaszorítását segítette. Számos eljárás esetében csökkentették az ügyintézési határidőt.
Ezzel párhuzamosan zajlik az eljárási szabályok egyszerűsítése, a határidők csökkentése, az igazgatási szolgáltatási díjak, illetékek megszüntetése, illetve csökkentése. Az állami rezsicsökkentés 10 milliárd forintot hagy az emberek zsebében az idén – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy néhány speciális esetet leszámítva már nem lehet a fellebbezési eljárás keretében első fokra visszaadni az iratokat, az ügyet be kell fejezni a másodfokú eljárás keretében. Ha kell, akkor természetesen van bírósági korrigálási lehetőség is – közölte.
Azt is mondta, hogy eddig a másodfokú eljárások során az ügyek 40 százalékát helyezték hatályon kívül és adták vissza az első fokra, “őrületbe kergetve” ezzel az embereket.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy 25 engedélyezési eljárástípus esetében ma már csak bejelentési kötelezettség terheli az ügyfelet.

Az év első munkanapján korábban 4-5000 személyi igazolványt váltottak ki az emberek, az idén 11 ezret. A nagy népszerűségnek örvendő e-személyi igazolvány ugyanakkor kártyaleolvasók hiányában még “nem teljesedett ki” egészen. Egyes állításokkal szemben azonban lehet vele külföldre menni – tette hozzá az államtitkár.

Kovács Zoltán a nap folyamán egy kormányzati  bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos konferencián mondott megnyitó beszédet, majd Pajtók Gábor kormánymegbízottal és munkatársaival egy szakmai egyeztetésen vett részt. Ezt követően Füzesabonyban találkozott a város vezetőivel, majd interjút adott a helyi televízió munkatársának.

(TV Eger)

A Miniszterelnökség nevében köszöntötte a megyei közgyűlés elnökét és tagjait Nyitrai Zsolt, hiszen – hangsúlyozta a miniszteri biztos – a rendkívüli közgyűlés összehívása is feltétele annak, hogy módosuljanak a fejlesztések felgyorsítását célzó jogszabályok. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának fontos előfeltétele ugyanis, hogy a megyék és a megyei jogú városok véglegesítik Integrált Területi Programjukat.

Mint elmondta: az Európai Bizottság és a kormány is számos olyan döntést hozott a közelmúltban, amiről tájékoztatni kell a megye közvéleményét. Ezek sorába tartozik, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus során az eddigi nagybirtokok helyett a kis és közepes mezőgazdasági területek élvezzenek előnyt a támogatások elosztásánál. Az ezt finanszírozó vidékfejlesztési program egyébként hazánkban 1300 milliárdnyi forrást jelent, ennek 80 százaléka fordítható az említett célra, ami történelmi léptékű előrelépés – tette hozzá a honatya.

Sikerült elérni, hogy hazánk, így Heves megye mezőgazdasága, élelmiszeripara és erdészeti ágazata 40 százalékban részesüljön ezen forrásokból. Célunk egyértelműen a vidéki munkahelyek létesítése, illetve megtartása – jelentette ki.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy az vidékfejlesztési programból az első pályázatok már szeptembertől elérhetőek lesznek. Annak érdekében, hogy az érintettek első kézből kapják meg az információkat, meghívtam a megyébe, illetve Egerbe a program felelősét, Kiss Miklóst, a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkárát. Egy helyi polgármester és az államtitkár közösen egy polgármesteri, illetve gazdafórumot tartanak majd szeptember 3-án, csütörtökön, az egri Városháza dísztermében.

A miniszteri biztos emlékeztetett: a kormány meghirdette a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus teljes keretösszegét a magyar vállalkozóknak és önkormányzatok számára annak érdekében, hogy nem forduljanak elő olyan anomáliák, amelyekkel a 2007-2013-as időszakban találkozhattunk, például, hogy az utolsó pillanatban kellett pályázati kerteket átírni. Célunk tehát, hogy az érintettekhez minél gyorsabban és hatékonyabban jussanak el a források, s ezzel hazánk versenyelőnyhöz jusson a régió más országaihoz képest.

Minden forintot, minden eurocentet le kell tehát hívnunk Brüsszelből, az elnyerhető összeg pedig nem kevés: 12 ezer milliárd forint áll rendelkezésre, ezzel a 3. legjobb helyen állunk a tagállamok sorában. Jó hír továbbá az is, hogy a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre használhatjuk, az eddigi 16 százalék helyett– jelentette ki.

Nyitrai Zsolt bejelentette, hogy a kormány elfogadta a megyék és a megyei jogú városok Integrált Területi Programjait, többek között ennek okán volt szükség a közgyűlés összehívására. Az elfogadott keret a TOP-program tekintetében Heves megye és Eger esetében több mint 50 milliárd forintot jelent. A felhasználás előfeltételi voltak az Integrált Terület Programok.

Szeptembertől tehát egy új szakasz kezdődik, társadalmi párbeszédre, átláthatóságra van szükség ahhoz, hogy a legjobb célokat jelöljük ki, illetve valósítsuk meg. Mindehhez most a források is rendelkezésre állnak – mondta Nyitrai Zsolt.

(forrás: Heves Megyei Hírlap)

(a füzesabonyi városi televízió felvétele)

Nyitrai Zsolt fontosnak nevezte, hogy Kömlő képes sikeres pályázatokat készíteni a község fejlesztése érdekében. Emlékeztetett: a Belügyminisztérium több mint 10 millió forintot biztosított a mostani fejlesztés megvalósításához, és nem csupán Kömlőn, hanem az elmúlt hetekben például Mezőtárkányban is kívül belül megújult az általános iskola, mely új hőszigetelést, nyílászárókat és sportpályát kapott. Mindez arra bizonyíték Nyitrai szerint, hogy a kormányzat fontosnak tartja a kistelepülések fejlesztését.

A miniszterelnöki biztos kifejezte reményét, hogy a megújult kömlői létesítményeket a helyi focicsapat mellett birtokba veheti az iskolai és a tömegsport, illetve a helyben nagy hagyományokkal rendelkező lovassport is. Majd méltatta a kömlői kulturális találkozót, melynek keretében lengyel, román és szlovák testvérvárosi delegáció érkezett Kömlőre, és a programokban részt vettek a környékbeli települések,Tiszanána és Újlőrincfalva polgárai is.

A kömlői beruházás során teljesen megújult a sportpálya öltözője, kicserélték a tetőt, a nyílászárókat, illetve szigetelték az épületet. Kialakítottak továbbá egy 150 férőhelyes lelátót is.

(forrás: MTI)

Azok az önkormányzatok kapnak támogatást, amelyek április 30-ig pályáztak a kiegészítő támogatásra – tájékoztatott Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos. Kiemelte, Heves megye 48 önkormányzata közel félmilliárdos támogatást kapott.

(a TV Eger felvétele)

„Az egyes önkormányzatoknak megítélt összeg lehet, hogy nem a pályázatban igényelt, de azt gondolom, a nehéz helyzetbe került települések mindennapi életét segíti a napokban a számlájukra, az Államkincstártól megérkező összeg. A forrást kötelező feladatok finanszírozására fordíthatják”- hangsúlyozta a képviselő.

Nyitrai Zsolt a megyei, támogatott települések közül néhányat kiemelt: „Említhetem például Füzesabonyt 24,7 milliós támogatással, vagy Tiszanánát 17,3 millióval, Egerbaktát 5,2 millióval, Kerecsendet 6,6 millióval, Szihalmot 8,8 milliós forrással.”

A következő kiegészítő támogatásra az önkormányzatok szeptember 10-ig nyújthatják be igényüket.