A találkozón a felek áttekintették a társadalmi ügyek kapcsán felmerülő jogalkotási teendőket, valamint azokat a közpolitikai stratégiai feladatokat, amelyek kiemelt fontossággal bírnak.

Fotó: kormany.hu

A miniszterelnöki megbízott és a miniszter kitért többek között a kormányablakok hálózatfejlesztésére, azok akadálymentesítésére, a különböző társadalmi csoportokat érintő szolgáltatóbarát ügyintézésre, és a lehető legszélesebb körű hozzáférés biztosítására, ezzel segítve az állampolgárok minél hatékonyabb és gyorsabb ügykezelését.

Ezen fejlesztési területeken az ügyfelek véleményére is nagy hangsúlyt fektetnek, ezért számítanak javaslataikra, észrevételeikre.

A két tárca a jövőben fokozottan együttműködik a társadalmi csoportok számára fontos ügyek képviseletében.

Kiadó: Kormányzati Tájékoztatási Központ

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

A megbeszélésen megállapították, hogy a közelmúltban megkezdett munka sikeresnek mondható, a tavasz folyamán több stratégiai megállapodást megújítottak az agrárium meghatározó szervezeteivel, közös összefogással a méhészek európai uniós szintű érdekeit eredményesen tudták képviselni és a gazdákkal való személyes kapcsolattartás is erősödött.

Az egyeztetés fő célja a Miniszterelnöki Kabinetiroda és az Agrárminisztérium együttműködésének a további megerősítése, a gazdálkodók és az ágazati irányítás közötti egyetértési pontok megtalálása, folyamatos párbeszéd folytatása. A felek kiemelt figyelmet fordítanak közös munkájuk során a családi gazdálkodókra, szőlészekre-borászokra, a méhészekre és a horgászokra.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

A miniszterelnöki megbízott és a miniszter megbeszélésen szóba került, hogy a tej ÁFA csökkentésének a kiterjesztése nem csak a tejágazat részére jelent óriási segítséget, hanem a lakosság terheit is képes csökkenteni.

A két tárca folyamatosan együtt dolgozik a kiemelt társadalmi ügyek képviseletén, az érintettek bevonásával a párbeszéden alapuló döntések előkészítésén.

Kiadó: Kormányzati Tájékoztatási Központ

A bemutatkozó megbeszélésen egyeztettek a Miniszterelnöki Kabinetiroda és az Emberi Erőforrások Minisztériuma együttműködésének lehetőségéről, amelynek fő iránya a társadalmi csoportok számára kiemelt jelentőséggel bíró közös célok feltérképezése és megvalósítása.

A miniszterelnöki megbízott és a miniszter kitért többek között a nyugdíjasok, a fogyatékossággal élő emberek, a cukorbetegek és az egészségügyi dolgozók helyzetének javításával kapcsolatos feladatokra.

A két tárca folyamatosan együtt dolgozik a kiemelt társadalmi ügyek képviseletén, és az érintettek bevonásával, a párbeszéden alapuló döntések előkészítésén.

Kiadó: Kormányzati Tájékoztatási Központ

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Elmondta: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), valamit a Munkástanácsok képviselőinek részvételével tartott többoldalú konzultáción a bérekre, a nyugdíjas korúakra, az életkörülményekre, a külföldi munkavállalásra, valamint a szakszervezeti reprezentativitásra vonatkozó számos kérdéskört vitattak meg.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elmondta, hogy megítélése szerint teljesíthető a 2022-ig kitűzött 40 százalékos reálbér-növekedés. Már eddig is érzékelhetők eredmények, a 11 százalékos bruttó keresetnövekedés az első évben várhatóan megvalósul, a következő években pedig 6-8 százalékos lehet a keresetemelkedés, ami végül kiadja a tervezett mértéket. Az ehhez szükséges teendőkről a konzultáció folyik a szociális partnerek között – jelezte Palkovics Imre.

Fontos témakörként említette a nyugdíjas korúak helyzetével összefüggő kérdések tisztázását. Ide sorolta az öregségi nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba mentek keresetkorlátozásának feloldását, amit a Munkástanácsok is javasol. A nyugdíjas szövetkezetek működését jó lehetőségnek nevezte a nyugdíjas korúak egy részének újbóli foglalkoztatására.

A szakszervezeti szövetség elnöke kitért arra, hogy az országon belüli mobilitást elő kell segíteni például munkásszállók építésével, korszerűsítésével. Emlékeztetett arra, hogy ennek a célkitűzésnek az ösztönzésére a kormány programot is indított. A Munkástanácsok véleménye szerint szükséges emellett a lakhatási támogatás fenntartása.

A szakszervezeti szövetség segítené a külföldön munkát vállalókat is, ennek támogatását kéri a kormánytól, hazai vagy uniós források igénybevételével. Elengedhetetlen a magyar munkavállalók jogbiztonságának garantálása mind külföldön, mind pedig – ha valaki hazatér – belföldön – emelte ki az elnök.

Palkovics Imre szólt arról, hogy a szakszervezeti szövetség időszerűnek tartja szakszervezeti reprezentativitás meghatározásának újragondolását, ám a mostani jogi szabályozást 2019. december 31-ig fenntartaná. Erről már folyik a konzultáció – mondta el.

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a szakszervezeti elnök felvetéseihez kapcsolódva elmondta, hogy az elszállásolás körülményeinek javítását a kormány is fontosnak tartja. A munkásszállások építésére, korszerűsítésére indított program a tájékoztatása szerint eddig sikeres, ezért folytatni kívánják.

Szólt arról, hogy a külföldön munkát vállalók körében a visszaáramlás most erősebb dinamikájú, mint az elvándorlásé, így az elvándorlás és a visszaáramlás egyensúlyba került. Ebben álláspontja szerint a belföldi bérek emelkedésének jelentős szerepe van.

A külföldön dolgozó magyarok jogbiztonságának szavatolását pedig egy felállítandó támogató szolgálat segítené – mondta el az államtitkár.

Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy az eddigi egyeztetések egyik fontos hozadéka az állami vagy állami többségi tulajdonban lévő vállalatok, a közszolgáltató vállalatok – MÁV, Posta, Volánok – egyeztető fórumának intézményesítése. Ennek kézzel fogható eredménye a hároméves bérmegállapodás, amit a fórum résztvevői közösen hoztak létre. Emlékeztetett arra, hogy a megállapodás értelmében átlagosan három év alatt 30 százalékkal emelkedik az érintett munkaterületeken dolgozók, mintegy 250 ezer ember bére.

kormany.hu

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott emlékeztetett, március elején írt alá megállapodást a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Honvédelmi Minisztérium és négy országos fogyatékosságügyi érdekképviseleti szervezet az állami rendezvények fizikai és infokommunikációs akadálymentesítéséről.

Ennek továbbgondolásaként keresték meg a megyei jogú városok polgármestereit és Szita Károlyt, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnökét, hogy hasonló megállapodások jöjjenek létre önkormányzati szinten is a helyi érdekképviseleti szervezetekkel – közölte a miniszterelnöki megbízott.

Szeretnék elérni, hogy a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak részt venni a nemzeti ünnepeken – emelte ki Nyitrai Zsolt.

Szita Károly a megváltozott munkaképességűeket is foglalkoztató, VIII. kerületi Premier Kultcaféban tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az akadálymentesítés nem annyira pénz, hanem inkább odafigyelés kérdése, és már egyre több önkormányzatnál kezd gyakorlattá válni. Az útfelújításoknál például mind gyakrabban figyelembe veszik a mozgáskorlátozottak igényeit, a képviselő-testületi ülések televíziós közvetítését pedig sok helyen feliratozzák vagy jeltolmácsolással látják el.

Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos azt mondta, bízik abban, hogy egyéb területeken is megvalósulhat az akadálymentesítés, így a “rendezvényeken túlmutató üzenete” lehet a megállapodásnak.

Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnökségi tagja nagy előrelépésnek nevezte a megállapodást, mert így már nem csak “esetlegesen” fordul elő akadálymentesítés a nemzeti ünnepeken.

Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke úgy fogalmazott, Magyarország többszörösen is elkötelezte magát amellett, hogy a fogyatékossággal élők egyenrangú tagjai lehessenek a társadalomnak. Ez kifejeződik az alaptörvényben, az 1998-ban elfogadott esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben, valamint egy erre vonatkozó ENSZ egyezmény ratifikálásában is – tette hozzá.

(kormany.hu/MTI)

A Szövetség Hermina úti székházában tartott találkozón szóba kerültek a Magyarországon élő több mint 85 ezer látássérült ember mindennapi életét érintő ügyek és kérdések, valamint az akadálymentesítés további lehetséges irányai is. Az egyeztetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a látássérült és az ép emberek számára egyenlő esélyeket kell teremteni a mindennapokban. Dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke jelezte, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a jövőben az online felületek, valamint elektronikus nyomtatványok látássérült emberek számára történő akadálymentesítésére.

A megbeszélés eredményeként a felek közösen kérik a magyar kormányt, hogy tekintse át a minél teljesebb körű akadálymentesítés lehetőségeit, annak érdekében, hogy a látássérült emberek is könnyen és gyorsan intézhessék hivatalos ügyeiket. Nyitrai Zsolt és dr. Nagy Sándor kezdeményezik, hogy a jövőben a kormány tájékoztató leveleit, valamint a kormányzat közérdekű tájékoztató kiadványait akadálymentes formában is tegyék közzé a látássérült emberek számára. Az ehhez szükséges szakmai együttműködést a Miniszterelnöki Kabinetiroda és az érdekvédelmi szervezet hamarosan megindítja.

TV Eger

Az országgyűlési képviselő kifejtette: olaszországi és németországi példák azt mutatják, a költségek, terhek miatt “a településeken csattan az ostor”.

El kell utasítani az uniós kvótacsomagot, mert Brüsszel nem kérte ki az állampolgárok véleményét, és a nemzeti parlamenteket is megkerülte. Ennek legjobb módja a népszavazás – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kampányindító sajtótájékoztatóján.

Dömötör Csaba elmondta: a kormány az október 2-ai népszavazásig hátralévő időszakban a bevándorlás és a kvótacsomag súlyos gazdasági, kulturális és biztonsági kockázataira igyekszik felhívni a figyelmet, amelyeket nem szabad felvállalni.

Minden felelős közéleti szereplőt arra kérnek, hogy buzdítson a választáson való részvételre, és tegye világossá, hogy az igen vagy a nem szavazatot támogatja – tette hozzá.

Az államtitkár közölte: a kormány erős Európát szeretne, olyat, amely képes megvédeni közösségeit és fenntartani a biztonságot. Arról is beszélt, hogy az ellenzék pártok küzdelmének állítja be a népszavazást, holott a referendum nemzeti ügy, amely Magyarország jövőjéről szól.

Szabó Zsolt, a Fidesz megyei alelnöke, a hatvani térség országgyűlési képviselője, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára közölte: hétfőn megkezdik “pártpolitikától mentes” kampányukat, amelynek során levélben, telefonon keresik meg az embereket, de megjelennek a települések utcáin is.

Horváth László, a párt megyei alelnöke, a gyöngyösi térség országgyűlési képviselője a választók személyes felelősségéről beszélt. Azt mondta, reméli, nagyon sokan gondolják úgy, személyes felelősséggel tartoznak azért, hogy olyannak őrizzük meg közösségeinket, kultúránkat, amilyennek “nem csekély áldozathozatal árán” hátrahagyták az elődök.

TV Eger

Nyitrai Zsolt elmondta: az Országgyűlés, illetve a kormány számos olyan intézkedést hozott január elsejei hatállyal, amely 2016-ban alapvetően javítja a polgárok helyzetét: ez adócsökkentést, béremelést, egyszerűbb ügyintézést, nagyobb családi adókedvezményt, valamint igen kedvező otthonteremtési támogatási rendszert jelent.

Mint hozzátette, az idén 16-ról, 15 százalékra tovább csökkent a személyi jövedelemadó, ami 4,5 millió munkavállalónak évi 30 ezer forintos megtakarítást hozhat. Drasztikusan mérséklődött a sertéshús fogyasztási adója (27-ről 5 százalékra), 105 ezerről, 111 ezer forintra nőtt ugyanakkor a minimálbér összege, a közszférában pedig a meghirdetett életpálya modellek keretében kapnak több pénzt az érintettek. A rendvédelmi dolgozók a tavalyi 30 százalékos emelés után idén újabb 5 százalékra számíthatnak, ami egy év alatt összesen 35 százalékos pluszt jelent. A felsőoktatásban dolgozók 15 százalékkal vihetnek haza többet 2016-ban, az egészségügyben pedig 43 ezer ápoló és 18 ezer orvos bére növekszik ebben az esztendőben.

Szót kell ejteni – folytatta – a hivatali ügyintézés egyszerűsítéséről, így sok korábbi bosszúságtól szabadítjuk meg az embereket, maga az ügyintézés pedig olcsóbb lesz. Így a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, a diákigazolványt és a jogosítványt első alkalommal ingyen kaphatják meg az emberek, s ez a kedvezmény megilleti azokat is, aki vállalkozói igazolványt igényelnek. Így az Országgyűlés és a kormány döntései révén könnyebbé válnak az emberek mindennapjai – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

Dömötör Csaba kifejtette, hogy 2016 a családok megerősítésének éve lesz Magyarországon. Ennek jegyében 10-ről 12 és fél ezer forintra nő a kétgyerekesek adókedvezménye gyermekenként, ez a folyamat 2019-ig folytatódik, ekkorra megduplázódik a kedvezmény összege. A változtatás azt is jelenti, hogy évente 60 ezerrel több marad az érintett családoknál. Továbbra is jár két éven át a fiatal házasok támogatása, amely havi 5 ezer forintot jelent. Elmondhatjuk tehát, hogy a családi adórendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen 2011 és 2014 között sok milliárd forint maradt a családok zsebében úgy, hogy 900 ezer személy tudta érvényesíteni a kedvezményt. Ezek az intézkedések szándékaink szerint növelik a megszületendő gyerekek számát, valamint javítják a családok jövedelmi viszonyait – jelentette ki Dömötör Csaba.

Majd így folytatta: 2016. január elsején elindult a már régen várt otthonteremtési rendszer, amelynek egyik új eleme az áfa csökkentés, amely szerint az új lakások esetében az építőanyagok adóját 27-ről 5 százalékra csökkentette a kormány. A családi otthonteremtési kedvezmény már tavaly óta él, ám a támogatási feltételek nagymértékben javulnak, egy kétgyermekes család például új lakás vásárlása vagy építése esetén akár 2, 6 milliós kedvezményt is kaphat, 3 gyermek estében vagy vállalásakor pedig már akár 10 millió forint is lehet a vissza nem térítendő támogatás összege. Ugyanakkor nő a használt lakás megvételéhez nyújtott támogatás is, mindezzel a kormány célja egyértelműen az, hogy minden magyar család saját otthonhoz jusson, mégpedig elérhető áron.

Nem kis segítséget jelenthet az építkezőknek az sem, hogy csökken a bürokrácia a 300 négyzetméternél kisebb ingatlanok esetében az egyszerűsítések révén. Elegendő lesz csak bejelenteni az építkezést, és nem kell majd hosszú hónapokig arra várni, hogy valaki megkapja a használatba vételi engedélyt.

Az államtitkár hangsúlyozta: a háromgyerekesek esetében a családot megilleti a kedvezményes, legfeljebb 3 százalékos kamatozású állami hitel is. Az érdeklődés óriási, az elmúlt hetek tapasztalatai után a kormány újabb döntéseket hozott annak érdekében, hogy még többen tudjanak élni ezekkel a lehetőségekkel. Ennek következményeként az egy- és kétgyermekesek esetében sem lesz tulajdoni korlát, így akkor is jár a kedvezmény, ha már rendelkeznek lakással, illetve házzal, eltörölték a 30 milliós felső korlátot a kedvezményes hitel esetében, továbbá jó hír a vidéken élőknek, hogy az is részesülhet támogatásban, aki olyan környéken lakik, ahol nem teljes körű a közművekkel való ellátottság. Enyhítettek a követelményeken akkor is, amikor arról döntöttek, hogy nem lesz feltétel az épületek energia-hatékonysági besorolása.

Az otthonteremtési programtól Heves megyében is azt várjuk, hogy több gyermek születik, több ház, illetve lakás épül. Ezen intézkedések azért születhettek meg, mert működnek a magyar reformok: több mint 3 százalékkal növekedett a gazdaság, alacsony a költségvetési hiány, és csökkenő pályán van az államadósság is. Mindezek következménye, hogy csökkennek az adók, több támogatást kapnak a családok, egyszerűsödik az ügyintézés, és elindul az új otthonteremtési program, így azt reméljük, hogy minden magyar család tehet egy lépést előre a saját életében – jelentette ki Dömötör Csaba.