A kormány fontosnak tartja a különböző társadalmi csoportok véleményének meghallgatását és azok becsatornázását a döntéshozatalba. E cél hatékony és eredményes érvényesülése érdekében Orbán Viktor miniszterelnök 2018. május 18-i hatállyal miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselőt.

A miniszterelnöki megbízott a Miniszterelnöki Kabinetirodán belül látja el feladatát. Hatáskörébe tartozik a kormányzati cselekvésre irányuló társadalmi kezdeményezések fogadása, az ezzel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítése, valamint a kormány társadalmi stratégiai partnereivel való kapcsolattartás és konzultáció. A miniszterelnöki megbízott a kiemelt társadalompolitikai ügyekben javaslattételi joggal bír a miniszterek és a kormány irányába.

(Kormányzati Tájékoztatási Központ)

facebook.com/orbanviktor

A kormányfő a magyar nyelv egyediségét hangsúlyozva úgy fogalmazott: “mi magyarok sokszor érezzük úgy, hogy a nyelvünknek a különlegessége kizár a világból és bezár bennünket a saját világunkba”. Ráadásul a nemzet harmada az ország határain kívül él és azért harcol, hogy a saját nyelvét használhassa – vont párhuzamot a jelnyelvvel, amit különleges értéknek nevezett.

Elismerésre méltónak tartotta, ahogy a siketek küzdelmet vívnak érte és azt akarják, hogy a világ minden országában, az élet minden területén legyen joguk saját jelnyelvük használatára, a siket kultúra gondozására és fejlesztésére.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Orbán Viktor a résztvevőknek azt mondta: olyan országba érkeztek, ahol a siketek és nagyothallók rengeteget dolgoztak azért, hogy megbecsült részét képezzék a társadalomnak. Beszámolt arról, hogy a 2011-ben elfogadott alkotmány külön bekezdést tartalmaz a jelnyelvről, világosan kimondva: az a magyar kultúra része. Hozzátette azt is, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ egyezményt, 2009 óta pedig a világ legkomplexebb jelnyelvi törvénye van hatályban, amely mindent szabályoz, legyen szó oktatásról, tolmácsszolgálatról, vagy magának a jelnyelvnek az oktatásáról.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

A siketeket “a mi országunkban megilleti a nyelvhasználat joga az élet minden területén” – emelte ki a miniszterelnök, aki példaként hozta, hogy az országos televíziós csatornáknak saját költségükön, 100 százalékban akadálymentesíteniük kell műsoraikat.

A kormányfő a további teendők közé sorolta a siketek kétnyelvű oktatásának megteremtését, jelezve: a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézete hozzáfogott az előkészítéshez. Ezt azzal magyarázta, hogy a siket fiatalok olyan tudást szerezzenek, ami biztos belépés számukra a munkaerőpiacra.

Fotó: Szecsődi Balázs

Orbán Viktor azt is megjegyezte: büszke arra, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) soraiból többen is szerepet vállalnak a magyar közéletben, ezzel bátorságot, biztatást, példát mutatva a többi siket fiatal számára. Kósa Ádám az európai parlament megbecsült tagja, Tapolczai Gergely az Országgyűlésben lát el fontos munkát, Lovászy László pedig a kormány felkérésére az ENSZ-ben képviseli a fogyatékkal élőket – sorolta.

A miniszterelnök közölte azt is, hogy Magyarország kiáll a Siketek Világszövetsége által képviselt célokért és támogatja azt a kezdeményezést, hogy nemzetközi világnapja is legyen a jelnyelvnek. Jelezte: Magyarországon az idei évtől kezdve – a jelnyelvi törvény évfordulójára emlékezve – november 9. a magyar jelnyelv napja.

Kósa Ádám, a fennállásának 110. évfordulóját ünneplő SINOSZ elnöke köszöntőjében arról tájékoztatott, hogy a budapesti tanácskozáson a résztvevők megosztották tudásukat egyebek mellett a kétnyelvű oktatásról, a család és a jelnyelv kapcsolatáról, a segítő technológiák nyújtotta lehetőségekről és a foglalkoztatásról.

Colin Allen, a Siketek Világszövetségének (WFD) elnöke pedig azt emelte ki, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a nemzeti jelnyelvén tanulhasson, ami teljes értékű nyelv. Az oktatást, írástudást pedig a beilleszkedés és a karrier célok szempontjából is fontosnak nevezte.

(MTI)

TV Eger

Az ünnepségen politikai és civil szervezetek, önkormányzatok képviselői és magánszemélyek is néma főhajtással tisztelegtek az egykori munkatábor és a kommunizmus áldozatai előtt. Ezt követően helyezték el a megemlékezés virágait, valamint Orbán Viktor miniszterelnök nevében Nyitrai Zsolt helyezte el a koszorút az emlékmű talapzatánál.

Fotó: Komka Péter MTI

Gulyás Gergely a Fidesz parlamenti frakcióvezetője azt hangsúlyozta: közös felelősségünk, hogy mindent megtegyünk a Recsken és a többi kényszermunkatáborban történtek feltárásáért és a kommunizmus 40 évének részletes és valós megismertetéséért. Mindez azért fontos, hogy az áldozatok szenvedése ne legyen hiábavaló, és legalább az utókor erkölcsi ítéletet mondhasson a felelősökről, ha már a rendszerváltozás egyik nagy erkölcsi adósságaként az igazságszolgáltatás előtt nem kellett felelniük.

Nagy Sándor recski polgármester köszöntője után történészek, egykori táborlakók és kitelepítettek személyes hangú előadásaikban elevenítették fel a kegyetlen és véres korszak időszakát. Köztük volt mások mellett Gálszécsy András, az Antall-kormány minisztere is.

Wittner Mária ötvenhatos hős, egykori halálraítélt, aki több cikluson keresztül volt a Fidesz parlamenti frakciójának tagja elmondta: a recski emlékmű arra figyelmeztet, hogy a nemzetnek soha nem szabad elfejtenie saját történelmét. Ennek pedig az a legjobb módja az emlékezésen túl – folytatta –, hogy a mai fiatalok is megtudják, kik és milyen körülmények között áldozták életüket a magyar szabadságért.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselőjeként és egriként a felszólalása elején említette: „Az a célunk, hogy Eger épüljön, szépüljön.”

A terület- és településfejlesztési operatív programnak (TOP), illetve a „Modern Városok” programnak köszönhetően Eger és az ott élő emberek, komoly lehetőségekhez juthatnak. A TOP-hoz kapcsolódó – az előző évi, utolsó támogatási – kérelmeket a város tavaly decemberben benyújtotta – utalt rá a honatya.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által Egerben aláírt „Modern Városok” program, öt nagy komoly fejlesztési lehetőséget kínál a városnak. Ezek közül a képviselő egyet, az egri vár ügyét emelte ki felszólalásában.

Az Országgyűlés 2015-ben nyilvánította az egri várat nemzeti emlékhellyé. A vár a magyar hazaszeretet és az egész Európáért tett felelősségvállalás szimbóluma. Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, az egri várban az elmúlt időszakban több látványos fejlesztés történt. A megépült és megújult várfalsétány mellett, a fejlesztéseknek köszönhetően a vár több, korábban a látogatók elől elzárt része is elérhetővé vált az érdeklődők számára. Jelenleg a Vármúzeum Heves megyei gyűjtőkörrel rendelkezik, így a megye határain belül kutatja és ápolja múltunkat és kulturális javainkat, amely gyűjtőkör országos kiterjesztése közös érdekünk. „Az egri vár fejlesztése, értékeinek megőrzése nemzeti ügy, az a célunk, hogy a rekonstruált, attrakciókkal teli, országos gyűjtőkörű erőd fogadja a hazai és külföldi turistákat.” – mutatott rá a képviselő. Nyitrai Zsolt erre a gondolatsorra fűzte fel Lázár Jánoshoz intézett kérdését: „Tisztelt Miniszter Úr! Azt kérdezem Öntől, hogy milyen eszközökkel segíti Magyarország Kormánya nemzeti ügyünket, az egri vár fejlesztését?”

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy a magyar kormány 20 megyei jogú várossal kötött megállapodást, 2400 milliárd forint értékben. Ebből az összegből 1400 milliárd forint az európai uniós, 1000 milliárd forint pedig a hazai forrás. A magyar kormány Eger városával, mintegy 80 milliárd forint támogatási összegben állapodott meg. Az említett forrásból finanszírozni kívánt legjelentősebb tétel, a város és az M3-as autópálya összekötése egy négysávos autóúttal. Ezek a beruházások folyamatban vannak – mondta el a miniszter. A továbbiakban Lázár János megjegyezte, a kormány 2015-ig 2,3 milliárd forintot költött a nemzeti emlékhely fejlesztésére, Magyarország egyik legjelentősebb múzeumának támogatásaképpen. A kormány számára továbbra is nemzetstratégiai cél a vidéki várak rekonstrukciója, hogy ezek közösségi térként és nemzeti emlékhelyként funkcionáljanak.

A kormány 6,5 milliárd forintot szán az egri vár rekonstrukciójára, amelyből 1,5 milliárd forintot a nemzeti- vár és kastélyprogram keretében meg is nyert Eger, a tartalmat illető tárgyalások már lezajlottak – ismertette válaszában a miniszter. A kormány az ezt meghaladó 5 milliárd forintot saját támogatásból kívánja finanszírozni; ebből a tavalyi évben 250 millió forintot kapott meg Eger város önkormányzata tervezői előkészítésre. A 2017-es esztendőben a kormány 152 milliárd forint hazai és 250 milliárd forint európai uniós forrást kíván költeni a „Modern Városok” program keretében. „A 152 milliárd forintban mintegy 4 milliárd forinttal szerepel az egri vár rekonstrukciója. Tehát amennyiben a tervezés jól halad előre, a tervezők, a műemlékesek, Eger város önkormányzata és képviselő úr meg tudnak állapodni az egriekkel a tartalmat illetően, akkor az idén további 4 milliárd forint kifinanszírozására van lehetőség.” – fejezte be válaszát Lázár János és sok sikert kívánt Nyitrai Zsoltnak az egri vár érdekében kifejtett erőfeszítéseihez.

A miniszterelnöki megbízott kinevezésének célja a kormány és a stratégiai társadalmi partnerei közötti rendszeres és intenzív párbeszéd.

A miniszterelnöki megbízott kapcsolatot tart és egyeztet a kormány kiemelt társadalmi partnereivel, közreműködik a kormányzati társadalompolitikai feladatok ellátásában, részt vesz a kormányzat stratégiai társadalmi kapcsolatainak összehangolásában.

Továbbá kiemelt társadalompolitikai kérdésekben javaslatokat tesz a feladatkörrel rendelkező miniszternek, illetve a kormánynak.

A miniszterelnöki megbízott fogadja és nyilvántartja a kormányzati cselekvésre irányuló társadalmi kezdeményezéseket, továbbá összehangolja azok megvalósítását, valamint kapcsolatot tart és egyeztet a kormányzat kiemelt társadalmi partnereivel.

Nyitrai Zsolt tevékenységét a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter irányítja, munkáját titkárság segíti.