Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Kömlő országgyűlési képviselője köszöntötte a megjelenteket, s arról szólt: nagy öröm számára, hogy részt vehet Heves megye legnagyobb majálisán.

A munka ünnepe kapcsán elmondta: ma 4,4 millió ember dolgozhat Magyarországon, és míg 2010-ben 12 százalékos volt a munkanélküliség, addig az idén 4,5 százalékra csökkent ez az arány. Mindeközben a minimálbér 15 százalékkal, a szakmunkás minimálbér 25 százalékkal emelkedett.

Hozzátette: a megyében is egyre több álláshely létesül a befektetések révén, az Apollo Tyres és a ZF Hungária beruházásaival több ezer munkahelyen kínálnak munkát. Így aztán elmondható – folytatta -, hogy aki dolgozni akar Magyarországon, az meg is teheti. Mindez összhangban van azzal a filozófiával, hogy a Kormány segély helyett munkát ad az embereknek – fejtette ki.

Szólt arról is, hogy ez a kép azért nem ennyire szép és tiszta, hiszen Brüsszel folyamatosan támadja a magyar döntéseket: az adócsökkentést, a közmunkát, az energiapolitikát, ezáltal a rezsiköltségek mérséklését.

Ezeket az intézkedéseket meg kell védenünk – mondta Nyitrai Zsolt -, ezért arra kérem Önöket, minél többen vegyenek részt a nemzeti konzultáción, és küldjék vissza a kérdőíveket, hogy megismerjük a véleményüket.

A képviselő beszélt arról is, hogy az Országgyűlésben hamarosan elkezdődik a 2018-as év költségvetésének tárgyalása, amely egyértelműen a munkavállalók költségvetése lesz!

Végül Nyitrai Zsolt – a helyi közéleti szereplők, képviselők javaslatára – átadta Márkus Jánosnénak az Országgyűlési képviselői elismerést, amelyet a kömlői önkormányzatnál végzett tevékenységéért, valamit a civil szervezetekben végzett kiváló munkájáért vehetett át.

kormany.hu

Czibere Károly a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből származó többletkiadások kompenzálása érdekében a kormány úgy döntött, hogy az államháztartáson belüli szociálisintézmény-fenntartók többlettámogatáshoz jutnak, az ilyen intézményeket működtető egyházak és civil szervezetek pedig kompenzációt kapnak.

Az államtitkár elmondta, hogy az egyházi és civil fenntartók az eddig megszokott havi normatíva másfélszereséhez juthatnak hozzá a következő hónapokban, addig, amíg véglegesen nem rendeződik az ágazatban a bérnövekmény hosszú távú finanszírozása.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Fontos eleme az intézkedésnek, hogy a kormány 9 milliárd forintot biztosít a már korábban kidolgozott pótlékrendszer bevezetéséből adódó emelésekre. Ebből 1,5 milliárd a bölcsődei rendszert érinti, a többi a szociális gyermekvédelemben a döntően felsőfokú végzettségű munkatársaknak jelent több mint bruttó 50 ezer forintos bérnövekedést – ismertette.

Czibere Károly kitért arra is, hogy 2018 januárjától az egészségügyi munkakörben egészségügyi végzettséggel foglalkoztatottak további bérkiegészítést kapnak, amely 2-3 milliárd forintos többletet jelent évente a költségvetésnek. Hozzátette: az elmúlt három évben 22 százalékkal emelkedett az átlagbér az ágazatban, a növekedés a következő két évben még 33 százalék lesz.

(kormany.hu/MTI)

Az év első egri közgyűlésén Nyitrai Zsolt napirend előtt számolt be Eger nyilvánosságának az elmúlt év eredményeiről, valamint azokról az új lehetőségekről, amelyek a megyeszékhelyre várnak 2017-ben.

A munka világa kapcsán hangsúlyozta: a minimálbér 15 százalékkal 127 ezer 500 forintra, a szakmunkás minimálbér pedig 25 százalékkal 161 ezer forintra nőtt! Ez a növekedés pedig 2018-ban is folytatódik. Csökkentek a munkaadók terhei is, hiszen a társasági nyereségadó 9 százalékra mérséklődött, ami így egyedülállóan alacsony és a legkisebb mértékű lett az Európai Unióban. Mindez kedvező környezetet teremt a befektetőknek: még az első negyedévben az egri polgármesterrel és a külügy- és külgazdasági miniszterrel bejelenthetjük, hogy Egerben két olyan jelentős beruházás jön létre, amely hosszú időre több száz új munkahelyet teremt a megyeszékhelyen.

Kedvező hír az is, hogy még több lett a rendvédelmi dolgozók, a pedagógusok, az ápolók, a szakorvosok, illetve a közigazgatásban, a kormányhivatalokban dolgozók fizetése. További béremelésre számíthatnak a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szakemberek, valamint a kulturális szférában dolgozók is.

Az idei esztendőről kijelentette: ez az év az adócsökkentés éve lesz. Szólt arról, hogy a legfontosabb élelmiszerek (így például a baromfihús vagy tojás) áfája 25 százalékról 5 százalékra csökkent, s hasonló csökkentés történt tavaly a sertéshús esetében is. Ezek a változtatások azt jelentik, hogy több pénz marad az emberek pénztárcájában.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy Eger tavaly elvégezte az összes TOP-os (területfejlesztési) pályázat lehívásához szükséges összes tennivalót, amiért fejlesztési biztosként köszönetet mond a városháza, az EV kft. és a Magyar Államkincstár munkatársainak. A neheze – a gyors és precíz megvalósítás – természetesen csak most következik. Kimondható tehát, hogy soha ennyi támogatási forrás nem állt rendelkezésre Egerben, mint az idei esztendőben – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy az elmúlt év végén Ternyák Csaba egri érsek elérte a kormánynál, hogy az Egri Főegyházmegye 14 milliárd támogatást kapjon, amelyből megóvják egyebek mellett a Bazilikát és az összes jelentős egyházi épületet.

Sikerült méltó módon megemlékezni – folytatta – az ’56-os forradalom 60. évfordulójáról. Számos kiállítás, program mutatta és elevenítette fel az akkori helyi történéseket, így a fiatalok rengeteget tanulhattak az emlékév kapcsán. Megjelent az a hiánypótló kötet, amely az ötvenhatos egri hősöket mutatja be, s posztumusz díszpolgári címet kapott Bíró Lajos, a forradalom egyik egri főszereplője. Ugyanakkor vidéken egyedülálló módon sikerült egy hatalmas falfestményt megalkotni, amely felidézte a forradalom egri jeleneteit. A gazdag program szervezéséért köszönet illeti a szervezőket – jelentette ki a honatya.

Nyitrai Zsolt beszámolt arról is, hogy Habis László polgármesterrel együtt az elmúlt hetekben a Miniszterelnökség koordinációjában számos tárgyalást folytattak az érintett minisztériumokkal a Modern városok program előrehaladása ügyében. Elárulta, hogy hamarosan találkoznak Bienerth Gusztáv turizmusért felelős kormánybiztossal is, akivel Eger turisztikai lehetőségeinek további bővítéséről egyeztetnek majd.

TV Eger

Az előzményekről szólva elmondta, a baloldali kormányok munka helyett segélyt adtak az embereknek, elvették a szakképzés és a kétkezi munka becsületét, az állástalanok száma jelentősen megnőtt, a bérek pedig megalázóan alacsonyak voltak. Sőt – tette hozzá – a minimális emeléseket is hitelből biztosították, egyebek mellett ez vezetett ahhoz, hogy 2010-re csődközeli helyzetbe került az ország.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a Fidesz kormánya 2010-ben teljesen új szemlélettel kezdett hozzá a gazdaság átalakításához, a segélyek osztogatása helyett munkahelyeket teremtett, s növelte a béreket annak érdekében, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhasson Magyarországon.

Kijelentette, hogy a fellendülő gazdaság, a stabil költségvetési politika most lehetővé tette, hogy jelentősen növekedjenek a minimálbérek, illetve csökkenjenek a munkát terhelő adók. A kormány a hazai munkaadókkal és munkavállalókkal egyeztetve eddig nem látott mértékű minimálbér-emelést állapított meg, amely 15 százalékkal, 127 ezer forintra nő jövőre, a szakmunkás-minimálbér összege pedig 25 százalékkal, 164 ezer forintra nő.

A kormány tehát 4 év alatt nagyobb emelést hajtott végre a minimálbér tekintetében, mint a szocialista kormányok 8 esztendő alatt. A Fidesz mindig is az adócsökkentés pártja volt, hiszen meggyőződésünk, hogy a csökkenő adók erősítik a gazdaságot, növelik a foglalkoztatottságot és a béreket, ennek eredménye pedig egy erősödő Magyarország – fogalmazott.

Ugyanakkor a munkaadók számára is elengedhetetlen, hogy a magasabb béreket ki tudják gazdálkodni, ezért az intézkedéscsomag másik fontos része a munkát terhelő adók csökkentése. A kormány jövőre bevezeti az egységes, példátlanul alacsony 9 százalékos társasági adót, így hazánk az Európai Unió legvonzóbb befektetési övezetévé válhat. Gondoltak a kisebb vállalkozásokra is, így a KATA (a kisadózók vállalkozások adója) feltételeit is kedvezőbbé tették, így az eddigi bevételi határt a havi 500 ezerről 1 millióra emelték – tette hozzá a Fidesz megyei elnöke.

A kormány ezekkel a lépésekkel azt a célt kívánja elérni, hogy 2017-től minél több pénz maradjon az embereknél, növekedjen az álláshelyek száma, s egy erősödő, gyarapodó Magyarországon éljünk – jelentette ki Nyitrai Zsolt.