mediaklikk.hu

Az EP-képviselő elmondta: a méhészeti ágazat helyzetének javítása, az azzal való foglalkozás azért fontos, mert az élelmiszer-termelés 76 százalékát befolyásolják a méhek, azaz az ágazat nélkül gyakorlatilag nem lehetséges élelmiszertermelés. Emellett pedig az unióba a harmadik országokból érkező mézek 20 százaléka hamisított. Mindez pedig rendkívül nagy károkat okoz az EU tagországaiban tevékenykedő méhészeknek.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott mindehhez hozzátette: a mézjelentés Magyarország számára – amellett, hogy előterjesztője magyar – azért bír különös jelentőséggel, mert hazánk az unió harmadik legnagyobb méztermelő országa. Magyarországon több mint 20 ezer méhész dolgozik. Ezért a kormány az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) közösen folytatni kívánja a magyar méhészet érdekében megkezdett sikeres munkát – jelezte.

Nyitrai Zsolt felhívta a figyelmet: a kormány és a méhészek között a közös munka folytatódik. Ennek fontos eleme, hogy Erdős Norbert EP-képviselő, a témakör szakértője országjárásra indul, és minden megyében találkozik méhészekkel. Tájékoztatást ad arról, hogyan áll a méz és a méhészek ügye az Európai Parlamentben, és a méhészek véleményét is meghallgatja a kérdéskörről. Az országjárás márciusban zárul.

Ennek eredményeként várhatóan stratégiai megállapodást köt a kormány az OMME-vel, amelynek központi eleme lesz a folyamatos párbeszéd. A miniszterelnöki megbízott megjegyezte: az elmúlt 7 évben a magyar méhészeti ágazat mintegy 10 milliárd forint támogatást kapott – fele-fele arányban uniós és nemzeti forrásból.

Erdős Norbert azt emelte ki, hogy az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága január 23-án elfogadta a mézjelentést 39:1 arányban. Ez azt mutatja, hogy minden frakcióban nagy a támogatottsága az anyagnak. A képviselő reményét fejezte ki, hogy az EP is támogatja a jelentést a március eleji szavazást követően.

Az európai méztermelés mintegy 260 ezer tonna, míg a magyar 25-30 ezer tonna között mozog évente – mondta, hozzátéve: míg az élelmiszeripar termelésének 76 százalékát érinti a méhek beporzása, addig a zöldség és gyümölcstermelés 84 százaléka függ ettől.

A helyzet komolyságára jellemző, hogy több helyen – például Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban is – már mesterséges beporzást végeznek. A legfontosabb feladat azonban a magyar méhészek érdekeinek védelme. Ezzel kapcsolatos a legfontosabb megállapítása a jelentésnek: a mézhamisítással szemben erőteljesen, hatósági szigorral kell fellépni az unió országaiban.

Miután a harmadik országokból az EU-ba érkező méz 20 százaléka hamisítvány, meg kell változtatni a unióban a mézcímkék tájékoztató szövegét, hogy a fogyasztók tényszerű tájékoztatást kapjanak a méz összetételéről, és ez alapján választhassanak – szögezte le a magyar EP-képviselő.

Bross Péter, az OMME elnöke az MTI-nek elmondta: Magyarországról évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportálnak, a legjelentősebb mennyiséget uniós országokba. Belföldön évente mintegy 7-8 ezer tonna méz fogy. Ez a mennyiség lehetne több – jegyezte meg. Hozzáfűzte: a méhészeti ágazat éves árbevétele 20-26 milliárd forint, amelynek kétharmadát a kivitelből származó bevétel teszi ki.

A mézjelentés videója megtekinthető az Európai Parlament honlapján.

A Szövetségben a magyar mézért című kormányzati tájékoztató kiadvány itt érhető el.

(MTI)

kormany.hu

Erdős Norbert tájékoztatása szerint az Európai Parlament szakbizottságai most vitatják meg a Méz-jelentés: a méhészeti ágazat jövőképe című előterjesztést. A jelentés várhatóan novemberben kerül majd az agrárbizottság elé, a szavazás a tervek szerint hónap második felében lesz.

Az EP-képviselő kiemelte: Magyarország számára a téma azért fontos, mert az ország a harmadik legnagyobb méztermelő ország az unióban. Emellett az unióba áramló, többször kétes minőségű kínai méz sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek. Az ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a méhek porozzák be a növények 84 százalékát, és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Erdős Norbert rámutatott: az unió méztermelése, csak a belső fogyasztás 60 százalékát fedezi. A fennmaradó hányad az import, amelynek 50 százaléka Kínából származik. A 450 ezer tonnás kínai méztermelés 20 százaléka pedig nem nevezhető méznek, mert hamisítvány. A mézhamisítás sok gondot okoz az EU tagországok méhészeinek, köztük a magyaroknak.

A Méz-jelentés ezért javasolja a mézimport eddiginél szigorúbb ellenőrzését, az unió külső határain. Továbbá kezdeményezi a gyantaszűrés megtiltását, mert az lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok – például antibiotikumok, vagy a cukorszirup – “eltüntetését”.

Tájékoztatott arról is, hogy az ágazat évente mintegy 36 millió euró (mintegy 10-11 milliárd forint) támogatást kap az unió pénzügyi forrásaiból. Ezt – javasolja a jelentés – a korábbi szintre, azaz 47 millió euróra (mintegy 14-15 milliárd forintra) kellene emelni.

A szóban forgó jelentés iránti fokozott figyelmet jelzi, hogy az Európai Parlamentben csaknem félszáz módosító indítványt nyújtottak be hozzá az EP-képviselők – hívta fel a figyelmet Erdős Norbert.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az MTI-kérdésére elmondta: Magyarországon a méhészek száma mintegy 20 ezer, a méhcsaládoké pedig mintegy 1,2 millió. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál – döntő hányadát az Európai Unió országaiba -, belföldön 7-8 tonna méz fogy évente, ami lehetne lényegesen több – jegyezte meg.

Hozzátette: a magyar állattenyésztés bruttó árbevételének 2 százalékát adják a méhészeti termékek. Ez évente 20-26 milliárd forint között mozog. A magyar méhészeti ágazat támogatása évi mintegy 1,5 milliárd forint, amelynek a fele az unió büdzséjéből származik.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arról beszélt: 2010 óta a méhcsaládok száma jelentősen nőtt, akkor 600 ezer volt. Az ágazat a jelzett időponttól mintegy 10 milliárd forint támogatást kapott, aminek a fele uniós forrás volt.

A méhészek, az egyéni vállalkozók és az őstermelők, az agrár-Széchényi kártyával kedvezményes hitelhez juthatnak. Emellett a mézes reggeli már az óvodások körében is népszerűsíti a mézfogyasztást 2014 óta. Így évente több mint 100 ezer gyerek ismerkedhet meg a kiváló minőségű magyar mézzel – hangoztatta a miniszterelnöki megbízott.

(MTI)