TV Eger

Az ünnepségen politikai és civil szervezetek, önkormányzatok képviselői és magánszemélyek is néma főhajtással tisztelegtek az egykori munkatábor és a kommunizmus áldozatai előtt. Ezt követően helyezték el a megemlékezés virágait, valamint Orbán Viktor miniszterelnök nevében Nyitrai Zsolt helyezte el a koszorút az emlékmű talapzatánál.

Fotó: Komka Péter MTI

Gulyás Gergely a Fidesz parlamenti frakcióvezetője azt hangsúlyozta: közös felelősségünk, hogy mindent megtegyünk a Recsken és a többi kényszermunkatáborban történtek feltárásáért és a kommunizmus 40 évének részletes és valós megismertetéséért. Mindez azért fontos, hogy az áldozatok szenvedése ne legyen hiábavaló, és legalább az utókor erkölcsi ítéletet mondhasson a felelősökről, ha már a rendszerváltozás egyik nagy erkölcsi adósságaként az igazságszolgáltatás előtt nem kellett felelniük.

Nagy Sándor recski polgármester köszöntője után történészek, egykori táborlakók és kitelepítettek személyes hangú előadásaikban elevenítették fel a kegyetlen és véres korszak időszakát. Köztük volt mások mellett Gálszécsy András, az Antall-kormány minisztere is.

Wittner Mária ötvenhatos hős, egykori halálraítélt, aki több cikluson keresztül volt a Fidesz parlamenti frakciójának tagja elmondta: a recski emlékmű arra figyelmeztet, hogy a nemzetnek soha nem szabad elfejtenie saját történelmét. Ennek pedig az a legjobb módja az emlékezésen túl – folytatta –, hogy a mai fiatalok is megtudják, kik és milyen körülmények között áldozták életüket a magyar szabadságért.

fuzesabonytv.hu

Az ünnepség szerdán délután a tiszanánai Országzászlónál koszorúzással vette kezdetét, majd a kulturális műsort követően Nyitrai Zsolt mondta el beszédét.

Mint kijelentette, március 15-e a magyar szabadság napja, a magyar szabadság szimbóluma: 169 évvel ezelőtt azok mozdultak meg, aki Európa és Magyarország szabadságát egyaránt ki akarták vívni. Ezek a hősök életüket is hajlandóak voltak feláldozni, hogy elérjék céljukat.

A mai megemlékezés is arra figyelmeztet bennünket, hogy a szabadságért mindig meg kell küzdenünk, egész történelmünk azt bizonyítja, hogy a szabadságot sohasem adták ingyen. Az 1848-as forradalom jelentette a kezdetet, az akkori hazafiaknak köszönhetjük szabadságunkat. Nem hódoltak be ugyanis az idegeneknek, s önálló, független döntéseket hoztak a nemzet nagy kérdéseiről – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

Március 15. példája megmutatta számunkra azt is, hogy a magyarok képesek összefogni a nagy és közös cél elérése érdekében. Tisztelet a bátraknak! – tette hozzá -, azoknak, akik ezt az utat választották mindannyiunk jövőjéért.

A honatya emlékeztetett: 1848-ban összefogott magyar és nem magyar, nemes és polgár, fiatal és idős, férfi és nő, hiszen mindannyian jól tudták, hogy milyen nagy a tét. Kiadták a Nemzeti dalt, a 12 pontot, s megteremtették a sajtószabadságot is. Kossuth, Batthyány, Petőfi és Bem apó egyaránt kitűzték mellükre a kokárdát, és hitet tettek a függetlenség kivívása mellett.

Nyitrai Zsolt kijelentette: nem csak 1848-ban vagy 1956-ban, hanem ma is a függetlenségünkért küzdünk, azért, hogy megőrizzük Európa identitását, s újra kell fogalmaznunk céljait. Földrészünkön jelenleg mély változások zajlanak, nekünk, magyaroknak pedig fontos szerepünk van a helyes út megtalálásában, hiszen hazánk megerősödött, bizonyította életképességét.

A lázadás korszakát éljük, szembe kell mennünk azzal az uniós tervvel, hogy a jövőben ne legyenek nemzetek, csupán nemzetiségek.

Mi azon a véleményen vagyunk, hogy Magyarország legyen a magyaroké, Európa pedig az európaiaké, s ne Brüsszelből mondják meg nekünk, milyen legyen az adórendszerünk, s hogy csökkenthetjük-e a rezsiköltséget – jelentette ki.

A tiszanánaiak mindig is ápolták a hősök emlékét, van a településen ’48-as katonasír, nem rég pedig felavatták az ’56-os Büszkeség pontot. S bár a szabadságharc elbukott, nem volt hiábavaló a küzdelem, itt állunk és együtt hajtunk fejet a hősök emléke előtt! – fogalmazott az országgyűlési képviselő.

Beszéde végén Nyitrai Zsolt oklevelet adott át Orbán Károlynak, aki önkormányzati képviselőként, a helyi általános iskola igazgató-helyetteseként, valamint a Tiszanánai Református Egyházközség gondnokaként hivatásának tekinti az oktatást és a helyi közösség építését Tiszanánán.

Tóth József, a település polgármestere méltatta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentőséget és máig ható tanulságait, majd ezt követően kitüntetéseket adott át az évforduló alkalmából.

TV Eger

A helyi ifjúság nagysikerű ünnepi műsora után Hanuszik Csaba polgármester átadta Szarka János maklári forradalmárnak a Király Róbert által készített ’56-os emlékplakettet a forradalom 60. évfordulója alkalmából. A kitüntetett október 25-én katonaként állt be Pongrácz Gergely Corvin-közi csapatába, hogy fegyverrel a kezében védje meg a forradalmat. Mindezért később leszerelték, megfosztották rangjától, ám 1992-ben rehabilitálták, s századosi rangot kapott.

Nyitrai Zsolt, Maklár országgyűlési képviselője köszöntőjében elmondta: büszke arra, hogy együtt ünnepelhet a helyiekkel, de arra is, hogy átadják a településen az új közösségi teret és az ’56-os emlékművet.

A magyarok először léptek fel a környező országok közül, hogy megvédjék a szabadságukat. Így volt ez 1956-ban, 1989-ben, és így van ez ma is – fejtette ki.

Ötvenhatban – folytatta – órák alatt változott meg a helyzet, a forradalmárok kimondták, amit oly sokszor történelmünk során megmutatott nemzetünk: senkinek sem engedjük meg, hogy korlátozzon minket, legyen az Konstantinápoly, Moszkva vagy éppen Brüsszel. Magyarország szabadsága az ötvenhatos küzdelmekből sarjadt ki, már 1989-ban is erre az alapra építettük demokráciánk átmeneti alaptörvényét, s most is ennek a szabadságnak a megőrzéséért harcolunk – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a szabadságért ma is küzdeni kell, ha nem is fegyverrel. A közéletben, politikában mindenképpen meg kell védeni kulturális értékeinket. Ebben a munkában minden magyar támogatására szükség van.

Szólt arról is, hogy 1956 a hétköznapi hősök forradalma volt, a bátor ifjúságé, ezért is volt öröm látni, hogy milyen szép műsorral emlékeztek meg a helyi diákok az évfordulóról – tette hozzá.

Az ünnepi programok előkészítése során – folytatta – a még élő forradalmárok segítettek abban, hogy méltóképpen ünnepelhessünk, ugyanakkor az elmúlt évek során alkalma volt találkozni több ötvenhatos hőssel is, akik példát mutatnak a ma nemzedékének. Köztük volt mások mellett Wittner Mária, Gyarmati Dezső, Király Béla, Rácz Sándor, Bőzsöny Ferenc, Dózsa László s a most kitüntetett Szarka János is.

Nyitrai Zsolt elmondta: büszke arra, hogy a 60. évforduló alkalmából új szobrot állított a település, amely egy ifjú forradalmárt ábrázol fegyverrel a kezében. A következő napokban számos Büszkeség pontot avatnak fel a megyében, hiszen a kormány is fontosnak tarja, hogy méltóképpen emlékezzünk a hősökre. Meg kell említenem, hogy tegnap nyílt meg az egri Bródy Sándor Könyvtárban az a kiállítás, amely a megye és Eger ’56-os emlékeit mutatja be, s amely megtekintését ajánlanám minden maklári iskolásnak, mert sokat tanulhatnak belőle.

A megemlékezés zárásaként Hanuszik Csaba, Nyitrai Zsolt és Szarka János együtt leplezték le a település új szobrát, amely a forradalom hőseinek állít emléket. A szobor megszentelése után a település vezetői és helyi szervezetek képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit Maklár megújult közösségi terén.

Bukta Mária polgármester köszöntőjét követően a település országgyűlési képviselője Széchenyi István gondolatával kezdte ünnepi beszédét: “Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk…”

A honatya emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb magyar szavaiból mindannyian erőt tudunk meríteni, hiszen megmutatja a magyarok tenni és küzdeni akarását, az optimizmust és azt a szemléletet, hogy “ne add fel soha!”.

A forradalom jelentőségét méltatva a szónok arról is beszélt: 168 évvel ezelőtt a mai napon lett “újra fényesebb a láncnál a kard”, akkor mutatták meg a márciusi ifjak, hogy a magyarok nem hagyják, hogy Bécsből mondják meg nekik, merre van az előre.

„Minden, ami 1848 tavaszán történt azzal kezdődött, hogy a bécsi udvar árnyékában működő magyar parlament szembenézett a magyar nemzet sorsa iránti felelősségével, kimondta, hogy nem azt tartja feladatának, hogy egy idegen hatalom érdekei szerint bólogasson, hanem hogy a magyar emberek érdekében cselekedjen.
Az április törvények vívmányaival létrejött a modern, magyar polgári állam, amely a közélet viszonyítási alapjává vált. Megvalósult a feudális állam lebontása, a közteherviselés, a sajtószabadság, az Országgyűlés, a választójog kiszélesítése, a központi és területi közigazgatás rendszerének kialakítása. Megszülettek hát a polgári Magyarország alapjai – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

Mint kifejtette, az 1848-as forradalom egyszerre volt a magyar emberek, a magyar nemzet s az új európai szellemiség megtestesülése. „Mindenki tudta, Európa szíve dobog Magyarországon. Úgy voltunk igazán európaiak, hogy nagyon is magyarok voltunk. Magyarságunk vállalása adta meg európaiságunk lényegét. Ma sincs ez másképpen” – tette hozzá.

A képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy ma nem kivívni, hanem megvédeni kell a szabadságunkat, a függetlenségünket, a hazánkat, az európai és nemzeti kultúránkat, országunk polgárait.

S egyre inkább úgy tűnik, – fogalmazott -, hogy: „Nekünk, magyaroknak ma egész Európa szemét kell felnyitni, mert az Európai Unió vezetői csak néznek, de nem látnak: a feladatunk és a kötelességünk adott, meg kell védenünk az értékeinket!”

Nyitrai Zsolt elmondta: „Talán nem véletlen, hogy a történelem során már oly sokat szenvedett magyarok, mi álltunk a sarkunkra először és mondtuk úgy, hogy egész Európában visszhangzott: Eddig és ne tovább!”
Mit hozhat ez az új, Európán átmenő népvándorlás? – tette fel a kérdést.

A honatya meg is adta a választ: „Egyre csak romló közbiztonsági helyzetet. Pedig amúgy is nagyon sokat kell még közösen együtt dolgoznunk azért, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát az otthonában. A több millió migráns ugyanakkor veszélyeztetheti majd a munkahelyeinket is!”

„Meg kell védenünk az értékeinket! Fogjunk hát össze újra mi, magyarok: védjük és építsük együtt Magyarországot! Éljen a magyar szabadság, éljen a Haza!” – zárta ünnepi beszédét Mezőszemere országgyűlési képviselője.

Hende Csaba hadügyminiszter vezetésével, tábornokainak részvételével egy AN-26 katonai szállítógépen hivatalos delegáció látogatott a hétvégén a Don-kanyarba, Voronyezsbe. A küldöttség tagja volt dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos is.

(a TV Eger felvétele)

– A látogatás apropójául az szolgált, hogy a II. Világháborúban éppen 70 esztendeje, április közepén indult a műveleti területére, az akkori Szovjetunióba, a Don-kanyarba a 200 ezer főt számláló II. Magyar Hadsereg. A helyszínen pedig az oroszokkal közös megemlékezést tartottunk mindkét oldal hősei előtt tisztelegve – jelentette ki a Hírlapnak az egri honatya.

Mint elmondta, felkeresték a Voronyezs közelében lévő központi magyar katonai temetőt, ahol közel 20 ezer honfitársunk földi maradványai fekszenek. Ősszel öt újabb maradvány került elő, közülük hármat azonosítani is tudtak, az ő újratemetésükre is most került sor. Nyitrai itt Egerből hozott földet szórt a sírokra.

– A magyar és az orosz tábornokokkal közös vacsorán mondott köszöntőmben kiemeltem: megható és szép dolog, hogy 70 éve még egymás ellen harcoltak csapataink, most pedig közösen emlékszünk meg mindkét oldal hőseiről – tette hozzá a miniszterelnöki biztos.

(szöveg: a heol.hu nyomán)

(fotó: Zrínyi Média)