TV Eger

Amikor a világ összedől, a lét és nem lét között kell választanunk… emlékeztetett Szent-Györgyi Albert gondolataira Nyitrai Zsolt, aki hozzátette: ma is aktuális ez a felvetés, hiszen a magyarok függetlensége és szabadsága napjainkban is alapvető kérdés.

Mint kijelentette, Magyarország van, volt és lesz, 171 évvel ezelőtt is érezni lehetett, hogy van valami a levegőben, nagy változások elébe nézünk, egy nagy nemzeti összefogással szabadságot és függetlenséget kell teremtenünk hazánkban.

Már akkor is világos volt, hogy nem tűrhetjük tovább egy idegen birodalom elnyomását, azt, hogy azok mondják meg, mit kell tennünk, akik sohasem jártak még itt.

A negyvennyolcas márciusi forradalmárok megalkották a 12 pontos kiáltványt, amely szabadságot, függetlenséget, önálló honvédelmet és saját haderő felállítását követelte a Habsburg Birodalomtól. Szerencsére már akkor sem voltunk egyedül, több európai nemzet is felvette a harcot az elnyomó hatalmakkal: a követelések egy részét kivívtuk, majd elvesztettük, néhányat a történelem során újra sikerült elérnünk – tette hozzá Nyitrai Zsolt.

A szabad sajtó kapcsán elmondta, ennek a követelésnek vannak a mai napig ható elemei, nálunk ma szólás- és sajtószabadság van, a sajtó magyar kézben van, nem a külföldi tulajdonosok mondják meg, hogy mi számít hírnek Magyarországon.

Az 1848-49-es Nemzeti őrsereg megalakítása is aktualitásokat vet fel, mert hazánkban évtizedeken át elmulasztották a magyar honvédség fejlesztését, de a mostani kormány most egy átfogó katonai fejlesztésbe kezdett, mert nyilvánvaló, hogy ma is meg kell védenünk határainkat. Ugyancsak az akkor követeltek között volt az önálló Magyar Nemzeti Bank felállítása, amelynek fontosságát megtapasztaltuk az utóbbi években, hiszen az ország jól teljesít, hazánk 2010-ben még sereghajtó volt a gazdaság területén, ma pedig éllovasok vagyunk a régióban – fejtette ki a képviselő.

Az 1848-as és az 1956-os hősök áldozatos küzdelme vezetett az 1989-es rendszerváltozásig, így az elődök harca nem volt hiábavaló. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a függetlenség kérdése ma is alapvető jelentőséggel bír: ne a külső hatalmi tényezők, birodalmak diktáljanak, nyelvünket, kultúránkat nekünk kell megvédenünk, és nekünk kell a jövőben is döntenünk a saját biztonságunkról és jólétünkről. Legyünk büszkék a magyar nemzet kiállására, mert hiába akartak minket eltörölni a térképről, mi ma is itt vagyunk! – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

Nyitrai Zsolt és Juhász Attila Simon polgármester, valamint helyi intézmények és szervezetek képviselői, majd a legifjabb helyi lakosok is megkoszorúzták a Faluház falánál elhelyezett Petőfi Sándor, a forradalom költőjének faragott faszobrát, majd a jelenlévők megtekintették az ünnepi műsort.

TV Eger

Beszédében Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, március 15-e a magyarok szabadságszeretetének és függetlenségvágyának egyik legnagyobb ünnepe történelmünkben. Az 1848-as forradalom és szabadságharc lehetővé tette, hogy független nemzeti kormány irányítsa hazánkat, mindez visszatekintve is egy kiemelkedő vívmány, hiszen jól tudjuk, hogy küzdelmes múltunk során az oszmán, az osztrák, majd a szovjet birodalom ezt hosszú időn át lehetetlenné tette. Ám – folytatta a honatya – 1848, majd 1956 hőseinek áldozata nem volt hiábavaló, mert az 1989-es rendszerváltoztatás sikere tőlük ered.

Mint elmondta, ezen az ünnepen azon honfitársaink munkáját ismerjük el, akit elősegítik hazájuk, városuk, falujuk fejlődését, életútjukkal pedig példát mutatnak környezetükben, szakmai tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárulnak Eger és a térség további fejlődéséhez, hírnevének erősítéséhez.

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselői oklevelet adott át Jakabné Jakab Katalinnak, a Cukorbetegek Egri Egyesülete elnökének, aki az egri civil élet meghatározó tagja, az Egri Civil Kerekasztal mozgatórugója. Méltatásában a honatya elmondta: Katalinnak sikerült a betegségét pozitív energiává alakítania, hiszen országos szinten is példás sikerrel képviseli a cukorbetegek érdekeit. Két évtizedes tevékenysége okán lett Eger civil társadalmának ismert és népszerű szereplője, aki vallja, hogy nem érzi munkának, amit csinál, hiszen szereti az embereket, s ezt a szeretetet vissza is kapja a mindennapokban.

Ugyancsak országgyűlési képviselői oklevelet vehetett át Macsinka János, az egri gasztronómiai élet meghatározó séfje, közkedvelt személyisége, akinek – Nyitrai Zsolt szavai szerint – nagymértékben köszönhető, hogy Eger felkerült hazánk újra rajzolt gasztronómiai térképére, valamint az is, hogy Eger és a Macok Bisztró ma már szerepel az ország 10 legjobb étterme között.

A Macok a Stílusos Vidéki Éttermiség tagja. A SVÉT egyesület tavaly 10. alkalommal rendezte meg éves találkozóját, ezúttal Egerben – az esemény házigazdája Macsinka János volt.

fuzesabonytv.hu

Az ünnepség szerdán délután a tiszanánai Országzászlónál koszorúzással vette kezdetét, majd a kulturális műsort követően Nyitrai Zsolt mondta el beszédét.

Mint kijelentette, március 15-e a magyar szabadság napja, a magyar szabadság szimbóluma: 169 évvel ezelőtt azok mozdultak meg, aki Európa és Magyarország szabadságát egyaránt ki akarták vívni. Ezek a hősök életüket is hajlandóak voltak feláldozni, hogy elérjék céljukat.

A mai megemlékezés is arra figyelmeztet bennünket, hogy a szabadságért mindig meg kell küzdenünk, egész történelmünk azt bizonyítja, hogy a szabadságot sohasem adták ingyen. Az 1848-as forradalom jelentette a kezdetet, az akkori hazafiaknak köszönhetjük szabadságunkat. Nem hódoltak be ugyanis az idegeneknek, s önálló, független döntéseket hoztak a nemzet nagy kérdéseiről – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

Március 15. példája megmutatta számunkra azt is, hogy a magyarok képesek összefogni a nagy és közös cél elérése érdekében. Tisztelet a bátraknak! – tette hozzá -, azoknak, akik ezt az utat választották mindannyiunk jövőjéért.

A honatya emlékeztetett: 1848-ban összefogott magyar és nem magyar, nemes és polgár, fiatal és idős, férfi és nő, hiszen mindannyian jól tudták, hogy milyen nagy a tét. Kiadták a Nemzeti dalt, a 12 pontot, s megteremtették a sajtószabadságot is. Kossuth, Batthyány, Petőfi és Bem apó egyaránt kitűzték mellükre a kokárdát, és hitet tettek a függetlenség kivívása mellett.

Nyitrai Zsolt kijelentette: nem csak 1848-ban vagy 1956-ban, hanem ma is a függetlenségünkért küzdünk, azért, hogy megőrizzük Európa identitását, s újra kell fogalmaznunk céljait. Földrészünkön jelenleg mély változások zajlanak, nekünk, magyaroknak pedig fontos szerepünk van a helyes út megtalálásában, hiszen hazánk megerősödött, bizonyította életképességét.

A lázadás korszakát éljük, szembe kell mennünk azzal az uniós tervvel, hogy a jövőben ne legyenek nemzetek, csupán nemzetiségek.

Mi azon a véleményen vagyunk, hogy Magyarország legyen a magyaroké, Európa pedig az európaiaké, s ne Brüsszelből mondják meg nekünk, milyen legyen az adórendszerünk, s hogy csökkenthetjük-e a rezsiköltséget – jelentette ki.

A tiszanánaiak mindig is ápolták a hősök emlékét, van a településen ’48-as katonasír, nem rég pedig felavatták az ’56-os Büszkeség pontot. S bár a szabadságharc elbukott, nem volt hiábavaló a küzdelem, itt állunk és együtt hajtunk fejet a hősök emléke előtt! – fogalmazott az országgyűlési képviselő.

Beszéde végén Nyitrai Zsolt oklevelet adott át Orbán Károlynak, aki önkormányzati képviselőként, a helyi általános iskola igazgató-helyetteseként, valamint a Tiszanánai Református Egyházközség gondnokaként hivatásának tekinti az oktatást és a helyi közösség építését Tiszanánán.

Tóth József, a település polgármestere méltatta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentőséget és máig ható tanulságait, majd ezt követően kitüntetéseket adott át az évforduló alkalmából.

Bukta Mária polgármester köszöntőjét követően a település országgyűlési képviselője Széchenyi István gondolatával kezdte ünnepi beszédét: “Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk…”

A honatya emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb magyar szavaiból mindannyian erőt tudunk meríteni, hiszen megmutatja a magyarok tenni és küzdeni akarását, az optimizmust és azt a szemléletet, hogy “ne add fel soha!”.

A forradalom jelentőségét méltatva a szónok arról is beszélt: 168 évvel ezelőtt a mai napon lett “újra fényesebb a láncnál a kard”, akkor mutatták meg a márciusi ifjak, hogy a magyarok nem hagyják, hogy Bécsből mondják meg nekik, merre van az előre.

„Minden, ami 1848 tavaszán történt azzal kezdődött, hogy a bécsi udvar árnyékában működő magyar parlament szembenézett a magyar nemzet sorsa iránti felelősségével, kimondta, hogy nem azt tartja feladatának, hogy egy idegen hatalom érdekei szerint bólogasson, hanem hogy a magyar emberek érdekében cselekedjen.
Az április törvények vívmányaival létrejött a modern, magyar polgári állam, amely a közélet viszonyítási alapjává vált. Megvalósult a feudális állam lebontása, a közteherviselés, a sajtószabadság, az Országgyűlés, a választójog kiszélesítése, a központi és területi közigazgatás rendszerének kialakítása. Megszülettek hát a polgári Magyarország alapjai – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

Mint kifejtette, az 1848-as forradalom egyszerre volt a magyar emberek, a magyar nemzet s az új európai szellemiség megtestesülése. „Mindenki tudta, Európa szíve dobog Magyarországon. Úgy voltunk igazán európaiak, hogy nagyon is magyarok voltunk. Magyarságunk vállalása adta meg európaiságunk lényegét. Ma sincs ez másképpen” – tette hozzá.

A képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy ma nem kivívni, hanem megvédeni kell a szabadságunkat, a függetlenségünket, a hazánkat, az európai és nemzeti kultúránkat, országunk polgárait.

S egyre inkább úgy tűnik, – fogalmazott -, hogy: „Nekünk, magyaroknak ma egész Európa szemét kell felnyitni, mert az Európai Unió vezetői csak néznek, de nem látnak: a feladatunk és a kötelességünk adott, meg kell védenünk az értékeinket!”

Nyitrai Zsolt elmondta: „Talán nem véletlen, hogy a történelem során már oly sokat szenvedett magyarok, mi álltunk a sarkunkra először és mondtuk úgy, hogy egész Európában visszhangzott: Eddig és ne tovább!”
Mit hozhat ez az új, Európán átmenő népvándorlás? – tette fel a kérdést.

A honatya meg is adta a választ: „Egyre csak romló közbiztonsági helyzetet. Pedig amúgy is nagyon sokat kell még közösen együtt dolgoznunk azért, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát az otthonában. A több millió migráns ugyanakkor veszélyeztetheti majd a munkahelyeinket is!”

„Meg kell védenünk az értékeinket! Fogjunk hát össze újra mi, magyarok: védjük és építsük együtt Magyarországot! Éljen a magyar szabadság, éljen a Haza!” – zárta ünnepi beszédét Mezőszemere országgyűlési képviselője.

Köszöntőjében Nyitrai Zsolt arra emlékeztetett, hogy 1848 márciusa a polgárosodás hajnala volt, amely bevilágította a nemzeti szuverenitás útját. A márciusi ifjúság ekkor fogalmazta meg hazánk, Magyarország örökös jövőképét a jövő örököseinek: a magyar szellemi köntösre méretezett egyetemes emberi eszméket.

A forradalom mély nyomot hagyott bennünk, ezért is viseljük büszkén ma a kokárdát, hiszen mi, magyarok szabadságszerető nép vagyunk, legyen szó Rákócziról, 1848-ról, 1956-ról vagy a rendszerváltoztatásról – tett hozzá.

Az 1848-as forradalom a hittel kezdődött – folytatta Nyitrai Zsolt -, hiszen a magyarok hittek abban, hogy Magyarország megáll a saját lábán és ér annyit, mint más nemzet. Ugyanakkor a márciusi hősök nemcsak a szabadságért küzdöttek akkor, hanem mindazokért a jogokért, amelyek Európa bármely más nemzetét megillették. Tudták, joguk van a szabadsághoz és az önbecsüléshez és azt is, hogy mindez felelősséggel és munkával jár. Egyértelmű volt számukra: a nemzet csak úgy maradhat meg, ha a magyar földet magyar emberek művelik, s hogy annak a nemzetnek nincs jövője, amely feléli azt, amely hitelből tengeti életét ahelyett, hogy keményen dolgozna. Megértették: Magyarország akkor teljesíthet jobban, ha mindenki ereje szerint kiveszi a részét a közös terhekből. Így lehet csak igazán szabad Magyarország, és ezért senki nem fog helyettük kiállni. Ezeket a mai is érvényes üzeneteket meg kell hallanunk! – hangsúlyozta a képviselő.

A jelen feladatairól szólva a szónok kijelentette: egyetlen közös, felülírhatatlan célunk van, hogy a magyar fejlődés ne forduljon zsákutcába, úgy kell modernizálni, hogy kulturális tudatunk ne sérüljön. „Ez korunk nagy feladata, s vélhetően ez lesz a jövőben is a magyarságra váró legfőbb kihívás, mint ahogy ez volt a reformkor nagy dilemmája is.” – hangsúlyozta.

Most, 2014-ben újra választás előtt állunk. Magyarországnak ma újra el kell döntenie, hogy hagyja vagy nem hagyja újra elvenni hitét és önbecsülését, előre vagy hátra megy – mondta Nyitrai Zsolt.