Nyitrai Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott örömét fejezte ki a határidők szerinti, a kivitelező által jó minőségben végzett építés miatt. Fontosnak nevezte, hogy egy év múlva már a térség polgárai és a turisták használhatják az M25-öst. – Megígértük és meg is csináljuk, így megvalósul egy több évtizedes álom, s gyorsabban, biztonságosabban közlekedhetünk – mondta.

­Vámosi László, Andornaktálya polgármestere a Magyar Közút adataira hivatkozva, illetve a tapasztalatok alapján azt mondta, hogy a 2501. számú út andornaktályai átkelési szakaszán csökkent a gépjárműforgalom, a tehergépjárműveké pedig jelentősen kisebb lett. Az M25-ösön mért adatok alapján elmondható, legalább felére csökkent a falun átmenő forgalom – mondta a községvezető.

A NIF kommunikációs főosztályának a Heolhoz eljuttatott válasza szerint az M25-ös autóút déli ütemének déli részén a földmunkák közül a főpálya töltését, a védő- és javítóréteget építik, s árkot alakítanak ki. A vízépítési teendők sorában a csőtörésjelzőket építik be, a főpálya melletti mederburkolást, aknalétesítést, csatornafektetést végzik. Június 15–16-án beemelték a készülő M25-ös fölött átívelő felüljáró gerendáit, a híd bal pályáját betonozzák.

Az autóút déli ütemének északi szakaszán az ideiglenes szállítóút fenntartásán dolgoznak – közölték. Ennek a nagy részén elkészültek az alapréteg és az aszfalt pályaszerkezeti kialakításával. A mezőgazdasági úton hossz-csatorna készül. A vadátjáró műtárgyhoz kiegyenlítő lemezeket helyeznek el. Ami a közmű vezetékeket illeti, az optikai kábel kiváltási, illetve a 20 kilovoltos légvezetékek szabványosítási munkái elkészültek. A híd peremgerendáin is dolgoznak, a 3-as számú főutat a pálya fölé emelő híd várhatóan az év végén már átadható.

Rákérdeztünk, mikorra fejezik be a maklári Bosch-üzem melletti út felújítását, az M25-ösről az üzemig való lekötését. A NIF azt válaszolta, hogy az „M25 autóút távlati 251. számú főút csomópontnál elkészültek a lőszermentesítési és a humuszleszedési munkálatok, a töltésépítés, a védő- és javítóréteg építése. Az átkötő úton a szükséges fakivágásokat is elvégezte a kivitelező”.

– Tart a közműfeltárás- és kiváltás is – közölte lapunkkal a NIF. – A 2501 jelű út megfelelő szakaszán a bal pályát már átépítették hideg remix technológiával, a jobb pálya átépítése alatt a forgalom a már megépült burkolaton halad majd. A Bosch bejáró útjánál a körforgalmú csomópont kivitelezése is megkezdődött, s július 3-án beemelték a maklári csomóponti felüljáró tartógerendáit is. Az átkötés befejezésének időpontja 2020 nyara.

A maklári átkötő szakaszt a 2501 jelű út már korábban felújított 2,6 kilométeres részének paramétereivel megegyezően készítették el, kétszer egy sávon, 11 méter koronaszélességben. Létesül egy külön szintű csomópont az M25-ös autóúton, s létrehoznak körforgalmú csomópontot is a 251-es maklári átkötő út csomópontjában, a Bosch-üzem bejáró útjánál. Ezzel együtt a 2501-es út felújított szakaszáig tartó csaknem 600 méteres szakaszt is átépítik, szélesítik.

Az M25-ös autóút maklári csomópontja és az összekötő út megvalósítására bruttó 4,3 milliárd forintot biztosított a kormány. Az előbbi déli üteme az eredeti tervnek megfelelően halad, nincs késedelem, s nem merültek fel költségnövelő tényezők. A forgalomba helyezés várható dátuma jövő év nyara.

(heol.hu)

TV Eger

Az elnyert pályázatnak köszönhetően megvalósul a Napsugár Óvoda és a Maklári I. István Általános Iskola energetikai korszerűsítése.

Mindkét épület megérett már a renoválásra. A 106 évvel ezelőtt épült óvoda az évtizedek alatt ugyan átesett állagmegóvási és korszerűsítési munkálatokon, de ahhoz hogy megfeleljen a XXI. századi követelményeknek, további felújítás szükséges. Az elnyert pályázat jóvoltából sor kerül az épületben a teljes homlokzat, a padlásfödém és a pince födém szigetelésére, valamint a külső nyílászárók cseréjére.

A hőszigetelés az iskola épületénél sem marad el. Az 1986-ban épült iskolában szintén szigetelik a teljes homlokzatot, a lapos tetőt, illetve kicserélik a külső nyílászárókat. Annak érdekében, hogy az épület mindenki által megközelíthető és használható legyen, akadálymentesítést is végeznek. Sor kerül az akadálymentes mellékhelyiségek kialakítására, közlekedő rámpát építenek az iskola és a tornacsarnok közötti közlekedőhöz. Az öltözőkben új akadálymentes vizesblokkot létesítenek a mozgássérültek számára.

Maklár fejlődése ebben a ciklusban a szintén pályázati forrásból megújított tornaterem fejlesztésével kezdődött, ennek méltó folytatása a most elnyert pályázatból történő intézménykorszerűsítés.

Köszönöm Maklár polgárainak türelmét, a fejlődés folytatódik!

TV Eger

A helyi ifjúság nagysikerű ünnepi műsora után Hanuszik Csaba polgármester átadta Szarka János maklári forradalmárnak a Király Róbert által készített ’56-os emlékplakettet a forradalom 60. évfordulója alkalmából. A kitüntetett október 25-én katonaként állt be Pongrácz Gergely Corvin-közi csapatába, hogy fegyverrel a kezében védje meg a forradalmat. Mindezért később leszerelték, megfosztották rangjától, ám 1992-ben rehabilitálták, s századosi rangot kapott.

Nyitrai Zsolt, Maklár országgyűlési képviselője köszöntőjében elmondta: büszke arra, hogy együtt ünnepelhet a helyiekkel, de arra is, hogy átadják a településen az új közösségi teret és az ’56-os emlékművet.

A magyarok először léptek fel a környező országok közül, hogy megvédjék a szabadságukat. Így volt ez 1956-ban, 1989-ben, és így van ez ma is – fejtette ki.

Ötvenhatban – folytatta – órák alatt változott meg a helyzet, a forradalmárok kimondták, amit oly sokszor történelmünk során megmutatott nemzetünk: senkinek sem engedjük meg, hogy korlátozzon minket, legyen az Konstantinápoly, Moszkva vagy éppen Brüsszel. Magyarország szabadsága az ötvenhatos küzdelmekből sarjadt ki, már 1989-ban is erre az alapra építettük demokráciánk átmeneti alaptörvényét, s most is ennek a szabadságnak a megőrzéséért harcolunk – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a szabadságért ma is küzdeni kell, ha nem is fegyverrel. A közéletben, politikában mindenképpen meg kell védeni kulturális értékeinket. Ebben a munkában minden magyar támogatására szükség van.

Szólt arról is, hogy 1956 a hétköznapi hősök forradalma volt, a bátor ifjúságé, ezért is volt öröm látni, hogy milyen szép műsorral emlékeztek meg a helyi diákok az évfordulóról – tette hozzá.

Az ünnepi programok előkészítése során – folytatta – a még élő forradalmárok segítettek abban, hogy méltóképpen ünnepelhessünk, ugyanakkor az elmúlt évek során alkalma volt találkozni több ötvenhatos hőssel is, akik példát mutatnak a ma nemzedékének. Köztük volt mások mellett Wittner Mária, Gyarmati Dezső, Király Béla, Rácz Sándor, Bőzsöny Ferenc, Dózsa László s a most kitüntetett Szarka János is.

Nyitrai Zsolt elmondta: büszke arra, hogy a 60. évforduló alkalmából új szobrot állított a település, amely egy ifjú forradalmárt ábrázol fegyverrel a kezében. A következő napokban számos Büszkeség pontot avatnak fel a megyében, hiszen a kormány is fontosnak tarja, hogy méltóképpen emlékezzünk a hősökre. Meg kell említenem, hogy tegnap nyílt meg az egri Bródy Sándor Könyvtárban az a kiállítás, amely a megye és Eger ’56-os emlékeit mutatja be, s amely megtekintését ajánlanám minden maklári iskolásnak, mert sokat tanulhatnak belőle.

A megemlékezés zárásaként Hanuszik Csaba, Nyitrai Zsolt és Szarka János együtt leplezték le a település új szobrát, amely a forradalom hőseinek állít emléket. A szobor megszentelése után a település vezetői és helyi szervezetek képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit Maklár megújult közösségi terén.

TV Eger

Mórahalom polgármestere, Nógrádi Zoltán személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. Elmondta, hogy négy hónapon át szenvedtek a migránsok rohamától, már-már az is felvetődött sokakban, hogy elhagyják a várost, amikor végre jött a kormány döntése, amely után az ország déli részén felépült a kerítés.

A kritikus időszakról szólva egyebek mellett elmondta: a szinte „háborús” körülmények miatt ebben az időszakban négy befektető hagyta el a települést, kiürült a város fürdője, valamint az összes szállodája, a bankok pedig már nem adtak hitelt az embereknek, mert kockázatosnak ítélték a fennálló helyzetet. Ebben a szituációban valóban attól lehetett tartani, hogy elnéptelenedik a város – mesélte a polgármester, miközben azokat a képeket kommentálta, amelyek bemutatták, hogyan nézett ki Mórahalom azokban a hónapokban.

Óriási erőfeszítésbe tellett, hogy helyreálljon a rend a településen, ezért a tapasztalatok birtokában arra kérek mindenkit, vegyen részt a szavazáson, s mondjon nemet a betelepítésre! – jelentette ki Nógrádi Zoltán.

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő elmondta, azért hívta meg Nógrádi Zoltánt, Mórahalom polgármesterét, hogy beszámoljon arról, mi történik akkor, ha migránsok ezrei gázolnak át egy magyar településen.

Hozzátette: alig négy nap van hátra az október 2-i népszavazásig, amely nemzetünk számára sorsdöntő kérdés. Így volt az ország NATO, illetve európai uniós csatlakozása előtt is, de így van most is, amikor nem csupán hazánk és települései, hanem egész Európa jövője forog kockán. Könnyen előfordulhat, hogy a magyar referendum precedens értékű lesz, s több uniós tagállamban is megkérdezik majd a polgárokat, akarják-e a migránsok tömegének betelepítését saját országukba – fogalmazott.

A honatya több számról, adatról is beszámolt a téma kapcsán. Szólt arról, hogy 104 országból érkeznek migránsok Európába, pedig ennyi helyen biztosan nincs háború, továbbá arról is, hogy bár Németország 2 millió bevándorlót fogadott be, közülük csupán 54 helyezkedett el. Háromszáz európai honfitársunk vesztette életét egy év alatt a terrortámadásokban, miközben jelenleg 35 millió migráns várja, hogy bejusson Európába, a veszély tehát egyre növekszik. Fontos szám az is, hogy 400 ezer ember ment át Magyarországon eddig, ha pedig nem kívánunk migránsokat befogadni, egy személyért cserébe 78 millió forintot kérne tőlünk Brüsszel, miközben az uniós források értéke személyenként alig éri el az egymilliót – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

Ezért is tartjuk elengedhetetlennek, hogy felkeressük Heves megye összes települését, tájékoztassuk a lakosságot, s meggyőzzük őket arról: közös érdekünk, hogy elmenjünk szavazni, mégpedig nemmel! – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.

TV Eger

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a kormány – mint intézkedéseiből is kiderül -, igen fontosnak tarja az ifjúság sportolási lehetőségeinek bővítését. Ezt a célt szolgálja a mindennapos testnevelés bevezetése, ami egyértelmű siker, hiszen naponta 1 millió tanuló sportol az oktatási intézményekben. Mindez így van akkor is, ha az infrastrukturális feltételek még nem mindenhol adottak, de a kormány eltökélt abban, hogy országszerte megteremtse a szükséges feltételeket.

Mindezt az adatok is jelzik – folytatta -, hiszen míg 6 éve 16,5 milliárdot költött a költségvetés az óvodák, iskolák infrastrukturális fejlesztésére, addig most a kormányzat 118 milliárd forintot fordít ezekre a beruházásokra.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy amikor választókerületének településein jár, mindig megkérdezi a polgármesterektől, képviselőktől, civil szervezetektől, tanároktól, hogy mi mostanában a legnagyobb örömük, illetve problémájuk. Makláron egyértelmű volt a válasz, itt a legnagyobb gond az életveszélyessé vált a tornaterem volt, mert a gyereknek nem volt hol sportolniuk a téli hónapokban a településen. Ám az itteni vezetés munkájával sikerült megoldani a tarthatatlan helyzetet: a megfelelő pályázat segítségével valóra váltak elképzeléseik. A pályázati kiírás előnyben részesítette azon jelentkezőket, aki vállalták, hogy takarékos fenntartású, több sportág befogadására is alkalmas létesítményt működtetnek majd, lehetőséget adva a fogyatékos fiataloknak a rendszeres testedzésre.

Nos, az összefogás tehát végül eredményesnek bizonyult, az országban 500 pályázatot adtak be, ebből hatan nyertek Heves megyében, s legnagyobb örömünkre köztük volt Maklár is. Ebben szerepe volt a kormány adósságkonszolidációjának is, amely utat nyitott az új fejlesztéseknek, így most együtt örülhetünk például annak is, hogy a maklári Európa ls Világbajnok ugrókötelesek már saját helyükön készülhetnek az újabb versenyekre – tette hozzá.

Köszönet illeti a közreműködőket, a település vezetését, valamint Oroján Sándor volt maklári alpolgármestert, a Heves Megyei Fejlesztéspolitikai Kerekasztal koordinátorát, aki szintén sokat tett a csarnok felújításáért.

Hanuszik Csaba polgármester és Martonné Augusztin Katalin, a Maklári I. István Általános Iskola intézményvezetője is megköszönte az támogatást és az összefogást. Mindketten reményüket fejezték ki, hogy a 2. ütemben tovább folytatódhat a csarnok megújítása.

A beszédeket követően Pocsai Julianna református lelkész asszony valamint Korózs Péter plébános úr, megáldották az újranyitott tornatermet, majd a megjelentek az Európa- és Világ Bajnok Maklári Bosch Kötélugró Klub bemutatóját tekinthették meg.

(TV Eger)

Nyitrai Zsolt elmondta, a belügyi tárca mostani pályázata három fő célkitűzést fogalmazott meg: a kötelező önkormányzati feladatokat ellátó intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, egészségügyi létesítmények, polgármesteri hivatalok) fejlesztését, a belterületi utak, járdák, építését, felújítását, valamint az óvodai, iskolai és az utánpótlás sporthoz köthető infrastrukturális korszerűsítést.

A pályázatok elbírálásánál előnyt élveztek azok az önkormányzatok, amelyek vállalták, hogy az intézmények fenntartási költségeit csökkentő beruházásokat valósítanak meg, továbbá azok, amelyek minél több sportág művelését teszik lehetővé, s külön is figyelmet fordítanak fogyatékosok sportolására is.

Bár hazánkban minden kormány a vidék fejlődésének fontosságáról beszélt, igazából csak a Fidesz-KDNP kormány adott forrást erre a célra: biztosította az előző ciklusban az adósságkiváltást, ez adott lehetőséget a fejlesztések megkezdésére – tette hozzá.

Hanuszik Csaba maklári alpolgármester arról szólt, hogy két éve jégeső tette tönkre a helyi tornaterem tetőszerkezetét, majd ennek következtében egy éve megsüllyedt az épület, ezért statikai okok miatt életveszélyessé vált.

Így – folytatta – a diákok a szomszédos művelődési központban, szűkös helyen tartották iskolai tanóráikat, a sportolók pedig – köztük a világhírű ugrókötelesek – Egerbe, illetve Füzesabonyba jártak edzeni, ami fáradságos utazással járt.

Mint hozzátette, nagyon örülnek az elnyert 20 milliónak: az első ütemben – az önkormányzat plusz 8 milliós saját erőt biztosított a munkákhoz – megerősítik az építmény statikai állapotát, tetőszerkezetét és a padlót. Ezt követően a 2. ütemben korszerűsítik a fűtést, a nyílászárókat, a vizesblokkokat, folyosóval kötik össze a csarnokot és az iskolát, ám most az a lényeg, hogy télen, az első ütem befejeztével, immár újra használható lesz a maklári tornaterem.

Oroján Sándor, a település fejlesztési alpolgármestere azt hangsúlyozta, hogy egy éve a használhatatlan tornaterem volt az itt élő emberek egyik legnagyobb gondja. Bár a közeli Füzesabony a kialakult helyzetben nyomban felajánlotta segítségét, és helyet biztosított a maklári sportolóknak, az igazi megoldást az jelentette, hogy mintegy 100 beadott pályázatból a település elnyerte a felújításhoz szükséges pénzt. Így néhány hónapon belül újra megnyithatja kapuit a helyi tornaterem.

(TV Eger)

Magyarországon mindig is hangsúlyozták a vidék fejlődésének fontosságát, ám csak Fidesz-KDNP kormánya biztosított erre pénzt. Az előző ciklusban az adósságkiváltás adott lehetőséget újabb beruházások elindítására – hangsúlyozta a honatya.
Mint elmondta, a belügyi tárca mostani pályázata három fő célkitűzést fogalmazott meg: a kötelező önkormányzati feladatokat ellátó intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, egészségügyi létesítmények, polgármesteri hivatalok) fejlesztését, a belterületi utak, járdák, hidak építését, felújítását, valamint az óvodai, iskolai és az utánpótlás sporthoz köthető infrastrukturális korszerűsítést.
Hozzátette: a pályázatok elbírálásánál előnyt élveztek azok az önkormányzatok, amelyek vállalták, hogy az intézmények fenntartási költségeit csökkentő beruházást valósítanak meg, továbbá azok, amelyek minél több sportág művelését teszik lehetővé, s külön is figyelmet fordítanak fogyatékos embertársaink sportolására.

Nyitrai Zsolt bejelentette, hogy Heves megye hat önkormányzata kapott összesen 95 millió forintos pályázati támogatást, ebből 75 millió jutott az 1. számú választókerületbe. Így Andornaktálya 17, Füzesabony és Maklár 20-20, míg Tiszanána 19 milliót nyert el.
Ősztől – tette hozzá – a Terület- és Településfejlesztési Operatív program keretében (TOP) 50 milliárd forint érkezik Heves megyébe, s az új szemléletmód jegyében a tervezett fejlesztésekről már helyben döntenek, mindez pedig szoros együttműködést kíván meg a térségért felelős közéleti személyektől, önkormányzatoktól, polgármesterektől.

A sajtótájékoztatón az 1. számú választókerület négy érintett településének vezetői szóltak az elnyert pályázati pénzek felhasználásáról.

Vámosi László, Andornaktálya első embere a település immár 30 éves tornatermének felújításáról, Nagy Csaba, Füzesabony polgármestere a városi sportcsarnok rekonstrukciójáról szólt, amelynek költségeihez az önkormányzat további 10 millióval járult hozzá.
Oroján Sándor, Maklár alpolgármestere örömének adott hangot, hogy az egy éve bezárt, életveszélyes tornatermüket végre felújíthatják, majd Kakuk Béla, tiszanánai alpolgármester a megépülő új sportudvarról szólt, amely a meglévő létesítményekkel egy centrum része lesz majd.