Biztos vagyok benne: internetadó nem lesz – közölte Facebook-oldalán Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt infokommunikációért felelős államtitkára.

A 2011 szeptemberétől a Miniszterelnökség miniszterelnöki biztosaként dolgozó Nyitrai Zsolt cáfolatának előzménye, hogy az Origo hírportál minisztériumi forrásokra hivatkozva pénteken arról írt: a Nemzetgazdasági Minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy minden vezetékes és mobiltelefonálást, valamint internetforgalmat adóztasson meg. A tárca szerint az ebből származó bevétel elérheti a 40-50 milliárd forintot.

Nyitrai Zsolt egyetlen mondata azonban egyelőre csak az internetadót cáfolja: a telefonadóról nem szólt az államtitkár, noha a kiszivárgott hírekben ez is szerepelt.

Amint a Fidesz infokommunikációs munkacsoportja felhívta lapunk figyelmét, az egyik hírportál információja szerint a két adó elválasztására utalhat, hogy pénteken délután a Nemzetgazdasági Minisztériumban zajlott egyeztetésekre nem hívták meg az egyik legnagyobb, mobilszolgáltatással nem foglalkozó internetszolgáltatót. Sajtóhírek szerint már ezen a megbeszélésen is felvetődött, hogy az új távközlési adó kizárólag a mobiltelefonok adatforgalmára vonatkozzon. Állítólag a szaktárca az Európai Bizottság Budapesten tartózkodó küldöttségét is beavatta terveibe.

A távközlési cégeket derült égből villámcsapásként érte, hogy a kormány továbbra is megadóztatná őket, még ha ezúttal közvetlenül a felhasználókra vetnék is ki a sarcot. A távközlésre ugyanis 2010-ben bevezették az ágazati adót, amelyet három éven át akartak kivetni a cégekre, és a kormány eddig nem jelezte, hogy meg kívánná hosszabbítani a hatályát – jövőre az eddigi ígéretek szerint a többi, a bankszektort és a kiskereskedelmi láncokat terhelő különadóval együtt eltűnne. A nagy riadalmat keltő híreket azonban a kormányzati szereplők nem siettek cáfolni. Nyitrai Zsolt volt az első, aki ha nem is az érintett minisztérium képviselőjeként, de a Miniszterelnökség politikusaként reagált a hírekre. Az internetadó – legyen nyílt vagy akár burkolt – teljességgel elfogadhatatlan – írta Nyitrai Zsolt 2008 nyarán, még ellenzéki politikusként. Nyitrai nyílt levelet adott ki, amelyben végzetes hibának nevezte a tervezett lépést, és azt kérte Hiller István akkori kulturális minisztertől, hogy az internetadó-tervezetet végleg vonják vissza.

Mint ismert, az unió által elvárt költségvetési hiányszint tartása érdekében a kormány különböző intézkedések előkészítésén dolgozik, amelyeket április végéig a konvergenciaprogramból ismerhetünk majd meg. Ennek keretében merült fel a pénzügyi tranzakciós adó ötlete is, amely a kabinet szerint – amellett hogy százmilliárdos nagyságrendű bevételt hozna az államnak – a spekulációt visszaszorítaná.

Nem díjazzák az új adó ötletét.

Mind a fogyasztók, mind a Magyar Telekom szempontjából hátrányos lenne a tervezett telefon- és internetadó – vélekedett az Erste elemzője. Azért különösen negatív az új adó bevezetésének terve, mert a kormány az idén emelte az általános forgalmi adót 25 százalékról 27-re. Ha az új adót bevezetnék, akkor azzal lehet számolni, hogy felgyorsul az ügyfelek lemorzsolódása, a meglévő ügyfelek pedig kevesebbet telefonálnak, illetve kevesebb adatforgalmat generálnak majd. Az elemző ezen túl azt is feltételezte, hogy a Magyar Telekom nem lesz majd képes egy az egyben továbbhárítani az adót az ügyfeleire, egyszerűen azért, mert egyes szolgáltatások árait olcsóbbá kell tenni majd azért, hogy az ügyfélelvándorlás ütemét csökkentsék. Az internetadó tehát kifejezetten negatívan hat a Magyar Telekom üzletmenetére.

(forrás: Jámbor Gyula, Magyar Nemzet)

MAGYAR NEMZET | dr. Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a kkv-k informatikai fejlesztési lehetőségeiről, valamint a közelgő frekvenciaértékesítésről.

(A cikk megtekintéséhez kattintson a képre)

]]> https://2010-2020.nyitraizsolt.hu/munkam/tizenegymilliardra-palyazhatnak-a-kisvallalkozasok/feed/ 0 https://2010-2020.nyitraizsolt.hu/munkam/magyar-nemzet-digitalis-megujulas/ https://2010-2020.nyitraizsolt.hu/munkam/magyar-nemzet-digitalis-megujulas/#respond Mon, 03 Jan 2011 18:18:12 +0000 http://nyitraizsolt.hu/?p=28 [@MNO 11.01.03.] Dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a Digitális Megújulás Cselekvési Tervről.

– Ha kormányzati informatikáról esik szó, az ember emlékezetébe csupa olyan címlaptörténet kezd el felderengeni, mint a kakaóbiztos óvodai számítógépek, a digitális iskolai táblák, vagy a túlszámlázott kormányzati portál ügye.

– Kétségtelen, hogy korábban igen rossz volt a kormányzati informatika megítélése, ami az elmúlt nyolc év velejéig romlott, korrupt beszerzési gyakorlatának következménye. Amikor átvettük az ország vezetését, és láttuk milyen állapotokat hagytak ránk a szocialisták a kormányzati informatika területén, úgy döntöttünk, húzunk egy képzeletbeli vonalat: idáig tartott a múlt, innen kezdődik a jövő. A múlt lezárásaként összeállítottunk egy “Fehér könyvet”, ami a múlt infokommunikációs fiaskóit és visszaéléseit mutatja be. Mivel nekünk nem dolgunk a személyi felelősség megállapítása, ezért a dokumentumokat átadtam Papcsák Ferenc és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosoknak.

– Milyen kirívó ügyekre derült fény?

– Annyi visszaélésre bukkantunk, hogy felsorolni is sok lenne őket. Az államkassza iparszerű megcsapolására alkalmazott módszerük már önmagában is jelenségértékű: az informatikai közbeszerzéseket többnyire 143-as eljárás keretében folytatták le, vagyis “nemzetbiztonsági fontosságú”-vá nyilvánították őket. Ezzel tették lehetővé a nyilvános közbeszerzési eljárások kikerülését, az üzletek baráti cégeknek való juttatását. Ezek után talán nem meglepő, hogy rendszeresen túlárazták a projekteket, amivel évi több tízmilliárd forint kárt okoztak az adófizetőknek, és akkor még nem beszéltünk a szakszerűtlenség következményeiről: tízmilliárdokat költöttek el olyan párhuzamos informatikai rendszerekre, amelyek csak szigetszerű működésre képesek, egymással kommunikálni nem. A leghajmeresztőbb azonban a kritikus állami adatbázisok kezelésének a kiszervezése. Az hagyján, hogy a kiszervezések költségeit is az állam fizette, de belegondolni is félelmetes, mekkora biztonsági kockázatot jelent, hogy például a lakcím-, az egészségügyi-, és az agrár-nyilvántartások kezelése is magáncégekhez került, miközben a terület nem volt törvényileg szabályozva. A mai napig évi 12 milliárd forintot fizetünk ki 70 magáncégnek, amelyek közt van olyan, amelyik nemrégiben az állam megzsarolását is megengedte magának.

– Visszaveszik tőlük az adatbázisok kezelését?

– Januárban kezdjük meg a tárgyalásokat az érintett vállalkozásokkal, de rontaná a kormány tárgyalási pozícióit, ha most részletekbe bocsátkoznék.

– Mi a helyzet a törvényi szabályozással?

– Nemrégiben négyötödös többséggel fogadta el a Parlament a nemzeti adatvagyonról szóló törvényt, de ezzel még nincs vége, mivel az információbiztonságról szóló törvényt is mielőbb meg kell alkotnunk. Magyarország soros uniós elnökségéhez kötődően januártól az EU Távközlési Tanácsának elnöki tisztét is betöltöm. Ebben a feladatkörben is az információbiztonságot fogom előtérbe helyezni.

– A napokban meghirdetett Digitális Megújulás Cselekvési Tervnek is van uniós vonatkozása?

– Természetesen, hiszen összhangban van az unió fejlesztési programjaival, sőt a megvalósításhoz szükséges forrásokban támaszkodik is rá. Az EU-ban nem kérdés, hogy a fejlődés, a versenyképesség kulcsa az infokommunikáció fejlesztésében, a modern technológiák elterjesztésében rejlik. Ennek szellemében született az Európa 2020 stratégia keretein belül a Digitális menetrend is. A meghirdetés előtt álló Új Széchenyi Terv sem kisebb célt szolgál, mint hogy hazánkat középtávon Közép-Európa legversenyképesebb országává tegyük. Ehhez képesnek kell lennünk a magyar kreativitást a fejlődés szolgálatába állítani. Ezt szolgálja a Digitális megújulás.

– Az rendben, hogy a magyarok legendásan kreatívak, de az meg tapasztalat, hogy a kreatív elmék vagy külföldön teljesednek ki, vagy itthon őrlődnek fel a szélmalomharcban.

– Ennek akarunk véget vetni. A négy akcióterv 83 konkrét akciójavaslatot tartalmaz. Ezek kidolgozása úgy történt, hogy a Digitális Magyarország című vitairatunkhoz a Digitális Konzultáció során több száz vélemény és hozzászólás érkezett szakmai és civil szervezetektől, vállalkozásoktól, amivel eleve megmozgattunk alkotó energiákat. Ezeket a javaslatokat figyelembe vettük, beépítettük a cselekvési tervbe. Az ebben foglalt fejlesztési irányok a kereteket meghatározzák, így mindenki számára világos az irány, és számon kérhető a programok ütemezése.

– Melyek a terv legfontosabb elemei?

– Három fő csapásirány van. A programok egyik csoportja azt a célt szolgálja, hogy minél több ember legyen részese, felhasználója a digitális világnak, a másik csoportja pedig azt, hogy a gazdaság szereplőinek növekedjen a versenyképessége. A harmadik az államigazgatás informatikai megújítását szolgálja, hogy felgyorsuljon és hatékonnyá váljon az ügyintézés.

– Ehhez infrastrukturális fejlődésre van szükség, hiszen ma sok településen nincs szélessávú internetelérés. Rá akarják bírni például a mobilszolgáltatókat, hogy biztosítsák a széles sávot a kistelepüléseken is?

– A kormány eltökélt célja a teljes szélessávú lefedettség elérése minden magyar településen, sőt például a vasúti kocsikban is, ami összhangban van az Európai Unió távközlési stratégiájával. Az már biztos, hogy ebben a kérdésben fontos szerepe lesz az állam és a vállalkozások összefogásának. A mindenhol elérhető szélessáv közös érdek, ezért a kormányzat hamarosan olyan piacösztönző pályázatot hirdet meg, ami az állami források biztosítása mellett piaci forrásokat is megmozgat a száz százalékos lefedettség eléréséért.

– Feltéve, ha az emberek azon csoportja is felhasználóvá válik, amelyik eddig csak távolról, gyanakodva szemlélte az informatikai eszközöket.

– Sokan vonakodnak megismerni a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket, noha ezek kényelmesebbé teszik az életünket. Számításaink szerint egymillióval több honfitársunk előtt nyílhatna meg ez a világ az alapvető készségek megtanításával és az elérési lehetőségek megteremtésével.

– Sokan már annak örülnének, ha a lassú és túlbürokratizált közigazgatás ügyfélbarátabb lenne.

– És ha olcsóbban működne! Ezért vannak a tervben programok a papíralapú dokumentumok kiváltására a közigazgatásban, ezért célunk a közigazgatás rendszereit koherens módon összekötő hálózat kialakítása. Ezért vezetjük be az egységes állampolgári kártyát, amivel minden hivatali ügy intézhető lesz, és egyben megteremtjük az államigazgatásban az elektronikus díjfizetés lehetőségét. Ösztönözzük a modern forgalomirányítási rendszerek elterjedését mind a közúti, mind a vasúti közlekedésben, valamint digitális figyelő- és riasztási rendszerek bevezetését a vízgazdálkodás és a környezetvédelem területén. És még nem is beszéltünk a magyar-magyar kapcsolattartásról, ugyanis a digitális világ sokkal könnyebb lehetőséget nyújt a határon túli magyarsággal való élő kapcsolat kialakítására.

– A cselekvési tervet végignézve kiderül, hogy az életünket a műemlékvédelemtől az egészségügyön át forradalmasíthatják a bevezetni tervezett digitális technológiák, azonban ott bújkál az emberben a kisördög: vajon lesz ennyi fejlesztésre pénz?

– A Digitális megújulásra nagyságrendileg százmilliárdos állami és EU-s forrás áll rendelkezésre. Csakhogy ezúttal okosabban, célzottabban, és úgy lesz elköltve, hogy piaci forrásokat is megmozgasson.

(Bertók T. László, Magyar Nemzet)

Az elszámoltatási kormánybiztosnak is munkát ad az elmúlt nyolc év néhány kormányzati megrendelése: az Educatio nonprofit társaság 1,3 milliárd forintos vagyonvesztésének körülményeit fel kell tárni – említ egy példát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációs államtitkára.

Nyitrai Zsolt tájékoztatása szerint új időszámítás kezdődött a magyar infopolitikában. Ennek kiindulópontja kettős: korábban elkészült a Fidesz Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoportjának Fehér könyve, mely a szocialista-szabad demokrata kormányok mulasztásait és hibáit foglalja össze. A napokban pedig társadalmi vitára bocsátották a távlati célokról szóló Digitális Magyarország vitairatot, mely az új kormány cselekvési tervének alapjául szolgál. A vitairat mindenki számára elérhető a www.nfm.gov.hu oldalon.

Lezártuk azt a korszakot, ami az egymástól független fejlesztésekről, a felelőtlen pénzköltésről és a mutyizásról szólt. A szakma szereplőiben élénken él annak emléke, hogy az előző kormányok a fejük fölött, érdemi konzultáció nélkül hoztak döntéseket, a polgári kormány szakít ezzel a rossz gyakorlattal is.

Ennek jegyében még két hétig várjuk a Digitális Magyarország vitairattal kapcsolatos véleményeket az iktstrategia@nfm.gov.hu címre – tájékoztatott Nyitrai. Mint hangsúlyozta, a tervezet három fő pillére közül az első a magyarok esélyegyenlőségének megteremtésére és az életminőség emelésére, a második a vállalkozások versenyképességének növelésére és az innováció ösztönzésére, a harmadik pedig a hatékonyabb és olcsóbb állami működés érdekében az e-közigazgatási rendszer megteremtésére fókuszál. Az állami informatika, az állami és kormányzati hálózatok esetében mindehhez azonban elengedhetetlen egy jól szervezett, körültekintő konszolidáció és modernizáció – hangsúlyozta az NFM államtitkára.

A Digitális Magyarország vitairat számára az Európai Unió 2020-ig szóló digitális menetrendje jelenti a kapcsolódási pontot, mely egyebek között elvárja a tagállamoktól, hogy 2013-ra száz százalékos legyen a szélessávú internet lefedettsége. Az államtitkár ennek kapcsán megjegyezte: hazánknak kapóra jön az januárban kezdődő uniós elnökség, hiszen ekkor kerülnek terítékre olyan stratégiai fontosságú kérdések, mint az informatikai biztonság, vagy az egységes rádióspektrum politika.

– A fejlődés elkerülhetetlen, víziónk szerint konvergencia, egységesülés és átjárhatóság valósul meg a szolgáltatásokban, elmosódnak a határok az informatika, az elektronikus hírközlés és az audiovizuális média között, a szolgáltatások egyre mobilabb módon és egyre szélesebb sávon jutnak majd el a polgárokhoz – húzta alá Nyitrai Zsolt. Az internetről letölthető vitairatban csak érintőlegesen tárgyalt frekvenciagazdálkodás és szabályozás részleteit firtató kérdésünkre kifejtette: a szélessávú technológiai fejlődésnek a kormány nem gátat szabni kíván, hanem épp ellenkezőleg, ösztönözni akarja azt, ennek jegyében már folynak az előkészületek egy olyan struktúra kialakításáról, mely elősegíti a mobil szélessáv elterjedését.

A jelenlegi szabályozás alapján nem az adatforgalom, hanem az adótornyok száma után fizetnek a szolgáltatók az államkasszába, emiatt a távközlési cégeknek egyszerűen nem éri meg a most lefedetlen területekre infrastruktúrát telepíteni. Mindeközben európai összehasonlításban nagy lemaradásban vagyunk, tehát ezt a helyzetet orvosolnunk kell – fejtette ki az államtitkár.

A kormány ösztönző fellépése pont azért elkerülhetetlen, mert az infokommunikációs ágazat adja a nemzeti össztermék tíz százalékát, a GDP-növekedésnek negyedét, közvetlenül százezer, közvetetten még ugyanennyi embernek biztosít munkát és tízezer hazai vállalkozás számra jelent kapcsolódási pontot az ágazathoz: Nyitrai szerint ezért is indokolt, hogy az infokommunikáció kiemelt terület legyen.

Mi azonban már a tervezésnél is számítunk a szakma, a civil szervezetek, az állampolgárok és a nagy szolgáltatók véleményére. Ez az első olyan ágazati cselekvési terv, amit véleményezhetnek az érintettek – hangsúlyozta Nyitrai, aki ehhez hozzátette: a magyar kreativitás kibontakozásának legjobb terepe az infokommunikáció, és mi azt szeretnénk, ha Neumann János szülőföldjén föllelhetnénk a ma és a holnap Neumannjait, akiknek biztosítani akarjuk, hogy tudásukat és tehetségüket Magyarországon érvényesítsék.

A Magyar Nemzet cikkét ide kattintva olvashatja:

>>>>