Évtizedes adóssága volt a Magyar Kormánynak, hogy előrelépjen a frekvenciák ügyében. Most ez megtörtént, így végre kiépülhetnek a kapacitások, és Magyarországon is elérhetővé válnak a legmodernebb mobilhálózati megoldások, köztük a leggyorsabb mobilinternet.

Az új frekvencia-keretszabályok lehetővé teszik, hogy Magyarország legeldugottabb térségeiben is kiépülhessen a mobil-szélessáv és terjedjen a távmunka. Az új keretszabályok igazi win-win szituációt eredményeznek, ugyanis a szolgáltatók kapacitást bővíthetnek, az állam az értékesítéssel új bevételekhez jut, nem utolsó sorban a polgárok kegyeit egy erősebb árversenyben fogják a szolgáltatók keresni.

A frekvenciák nemzeti felosztásáról szóló kormányrendelet és a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló miniszteri rendelet szabályozza az eddig szabad frekvenciák értékesítésére és technikai felhasználására vonatkozó szabályokat. 2011 második felében pedig megindul az eddig ki nem használt frekvenciasávokra vonatkozó eljárás.

A kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a 900 MHz-hez tartozó frekvenciatartományok értékesítése során a jelenleg szabad 10,8 MHz-nyi frekvenciablokkból 5 MHz-re olyan szolgáltató licitálhasson, amely eddig nem volt jelen a hazai mobilpiacon. Ha erre az összefüggő frekvenciablokkra nem érkezik az állam számára elfogadható ajánlat, akkor az teljes egészében feloszthatóvá válik a három jelenlegi szolgáltató között. Az értékesítés a tervek szerint árverés útján történhet, mivel nemzetközi példák arról tanúskodnak, hogy ez a mód biztosítja a leginkább a frekvenciavagyon hatékony és a közösség szempontjából előnyös hasznosítását.

Az új szabályozás eredményeként a 900 és az 1800 MHz-en is alkalmazhatóak lesznek az UMTS, az LTE és a WiMAX mobiladat-átviteli szabványok. Ezzel a kormány eleget tesz, sőt a polgárok számára nyújtott szolgáltatások érdekében túlteljesíti az uniós jogharmonizációs kötelezettséget és megteremti a lehetőségét annak, hogy a fogyasztók a jelentősen jobb minőségű újgenerációs szélessávú mobil szolgáltatásokhoz is hozzáférjenek.

A szabályozás a digitális professzionális mozgó rádió rendszerek polgári, nyilvános felhasználásához szükséges feltételeket is biztosítja a 410-430 MHz sávban, így Magyarországon is bevezethető a Civil TETRA. A jövőben helyi, regionális vagy országos szinten is lehetővé válik civil diszpécser-rendszerek létrehozása a belső üzemi kommunikációra felhasználható frekvenciákon.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint az értékesíteni kívánt frekvenciák és a frekvenciadíj-szabályozás összességében minőségi ugrást jelentenek nem csupán a szolgáltatók, hanem a fogyasztók szempontjából is.

A kormány döntése a fogyasztók számára azért is kedvező, mert a verseny fokozódása az árak mérséklődését eredményezi, a tartalomszolgáltatás minőségének javulása, a területi lefedettség növekedése és új technológiák, szolgáltatások megjelenése mellett.

A program „kiemeltsége” gyors ütemezést jelent, amely a nemzetgazdaság szempontjából fontos fejlesztéseket illeti meg – szögezte le Nyitrai. Az idén induló első ütem összköltsége több mint 960 millió forint, a beruházás során a füzesabonyi körforgalomtól Maklárig vezető szakaszt kiszélesítik, teherbírását növelik, s ez a projekt a tervezett Maklár-Andornaktálya elkerülő úttal együtt alkotja a jövőbeni 251-es számú főutat, amely a jelenleginél magasabb színvonalú, rövidebb kapcsolatot biztosít az M3-as és Eger között. A fejlesztés javítja a térségben a foglalkoztatottságot, jóval gyorsabb, komfortosabb elérést biztosít a főváros és Eger között.

A Kormány ígérete szerint ebben a ciklusban teljes hosszban megépülő összekötő út a patak nyomvonalához illeszkedik, elkerül minden települést és a vasutat is, az autósok számára jól tervezhető közlekedést biztosít majd.

Habis László polgármester, országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a politikusok számára is nagyon fontos a sikerélmény, s az M3-as kapcsolat ügyében ilyen sikeres történetről beszélhetünk. Hasonló tervek már 35 évvel ezelőtt is megfogalmazódtak, sőt a Révai Lexikon 1936-os kiadása is arról írt, hogy Eger gyönyörű és jó adottságokkal rendelkező város, de hátránya, hogy mellékvonalon fekszik. Hosszú folyamat eredménye, hogy szerdán a Kabinet döntésével hivatalossá vált mindaz, ami a Parlamentben április 23-án a képviselői interpellációjára adott válaszban elhangzott. Habis László hozzáfűzte: a gyorsforgalmi úttá fejleszthető összekötő úttal Eger közvetlenül kapcsolódik majd a sztrádához, s ez az ipar, a turizmus szempontjából is nagy előrelépés.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte: a megye fejlődési pályára lépett, lassan behozza eddigi lemaradásait. Az Eger és az M3-as közötti közvetlen kapcsolat a térségi települések számára is nagyon fontos. Zajterhelésük és átmenő forgalmuk is csökken a beruházások nyomán, s ezzel éppen a legnagyobb értéküket őrizhetik meg: polgáraikank és vendégeiknek Eger közelségében nyújthatnak nyugodt, csendes környezetet.

Horváth László megyei kormánymegbízott elmondta: a kormányivatalok legfontosabb feladata a területi államigazgatás újjászervezése. A mai örömteli bejelentéssel kapcsolatban mindenben segítik, támogatják majd a hivatalos ügymenetet, céljuk, hogy a projekt esetében is minimálisra csökkentsék a bürokratikus akadályokat.

A kormánypárti politikusok egységesek abban, hogy jó úton halad az ország. Többen hangsúlyozták: a Fidesz-KDNP, a szocialisták helytelen döntései után, megfelelő intézkedésekkel kezdte el a gazdaság stabilizálását. Herman István (Fidesz-KDNP) rendkívülinek nevezte a kormány eddigi eredményeit, amelyekkel – véleménye szerint – úrrá lettek a szocialistáktól örökölt csődközeli állapotokon. Szabó Zsolt (Fidesz-KDNP) megítélése alapján az ország, a korábbiaknál nagyobb önállóság birtokában, jó irányba halad. Mindezzel Habis László (Fidesz-KDNP) is egyetértett, pozitívan vélekedik az évről, de felhívta a figyelmet arra is, hogy lát kisebb gondokat a kormányzati struktúrában.

– Az új kormány – amely nem a magán-, hanem a közérdeket helyezi előtérbe – nem kért száznapos türelmi időt, és egyből elkezdett hatékonyan dolgozni, amellett, hogy az eddigi eredmények alapján az EU-s elnökségben is kiválóan helytállt. A rendcsinálást magán kezdte, hiszen döntött arról is, hogy megfelezi a politikai elit létszámát – nyilatkozta Nyitrai Zsolt (Fidesz-KDNP) infokommunikációért felelős államtitkár.

Balázs József (Fidesz-KDNP) beszélt a kormányt ért kritikákról is, amelyekről azt gondolja: egyrészről a tények nem megfelelő ismeretéből, másrészről puszta hangulatkeltésből fakadtak. Horváth László (Fidesz-KDNP), akit a Heves Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjává nevezett ki a miniszterelnök, az elmúlt időszak egyik kiemelt döntéseként értékelte, hogy a kormányhivatalok létrehozásával megkezdődhetett a területi államigazgatás átszervezése.

Az ellenzéki politikusok is egy véleményen vannak, ám ők inkább a hiányosságra világítottak rá. Sneider Tamás (Jobbik) csupán elégségesnek értékelte az egy év intézkedéseit. Kiemelte: az ország súlyos gazdasági problémákkal küzd. Képviselőtársa, Mirkóczki Ádám (Jobbik) sem optimistább. Szerinte a fideszes politikusok szinte semmiben nem hajlandók együttműködni az ellenzék tagjaival. Brutális megszorításokról beszélt Sós Tamás (MSZP), aki úgy látja: a kormány a lakosságot háttérbe szorítja a pártérdekekkel szemben. Ivády Gábor (független) azt hangsúlyozta, hogy a pártszövetség mindent megtesz azért, hogy a megszerzett hatalmát bebetonozza.

Magukról nyilatkozva az egyéni mandátumot szerzett képviselők közül többen a várható fejlesztésekre és a választókerületekért végzett megfeszített munkájukra hívták fel a figyelmet. Herman István elmondta: sikerült felgyorsítania vagy kezdeményeznie több olyan beruházást is, amely hozzájárul az elmaradottabb térség felzárkóztatásához. Egyebek mellett felhívta a figyelmet a közeljövőben elinduló, mintegy 4,5 milliárdból megvalósuló Tarna menti települések szennyvízberuházására is.
– Örömmel tudok beszámolni arról, hogy választókerületemben az idei év első felében közel 10 milliárd forint értékű beruházás indul el. Annak külön örülök, hogy ezekben a fejlesztésekben a kerület minden egyes települése érintett – hangsúlyozta Balázs József.

Szabó Zsolt az árvízvédelem terén, valamint a magyar áruk hazai piacra jutásáért végzett munkáját tartja a legfontosabbnak. Lobbitevékenységének köszönhető továbbá, hogy a Magyar Vadászati Múzeum a hatvani Grassalkovich-kastélyban kap helyet. Nyitrai Zsolt kiemelte: javaslatára egy olyan pont került be az Alkotmányba, amely hivatkozási alapot teremt arra, hogy a digitális vívmányok és a modern technológia használata elengedhetetlen egy polgárbarát állam és közigazgatás kialakításához.

A szocialista Sós Tamás elmondta: felelős, konstruktív ellenzéki magatartást próbál mutatni a többiekkel együtt, hozzászólásaiban, beadványaiban igyekezett aktívnak mutatkozni. Az LMP színeiben bejutott, majd a politizálást függetlenként folytató Ivády Gábor úgy fogalmazott: a kiválás után hatékonyabban tudja végezni a munkáját. Mirkóczki Ádám és Sneider Tamás megosztották egymás között a feladatok egy részét. Addig, amíg előbbi inkább megyei témákban próbál felszólalni és indítványokat benyújtani, utóbbi inkább az országos jelentőségű ügyekre koncentrál.