A beszélgetés alatt az Innovációs Techshow-n bemutatkozott CallMix és MixGar fejlesztői az érdeklődő fiataloknak ismertették szolgáltatásaikat, majd Nyitrai Zsolt államtitkár arról beszélt, Magyarországnak föl kell lelnie tehetségeit, hiszen Neumann János országában a fiatal nemzedék tele van olyan infokommunikációs ötletekkel, amelyek világhírűvé válhatnak.

Gordon Ákos mesélt az iwiw-sztoriról, s elmondta: egyik közeli barátja és kollégája egy papírlapon kezdte összehúzogatni ismerőseinek neveit, és az így kialakult kapcsolati rajz adta a wiw, majd később az iwiw ötletét.

A VOLT és a Sziget főszervezője a fesztiválok egyik legmodernebb infokommunikációs megoldását, a plasztikkártyás metapay-t ismertette: Gerendai elmondta, a zártláncú megoldás teljes mértékben kiváltja a készpénzforgalmat, és bár voltak, akik nem barátkoztak meg vele elsőre, de most már mindenkinek tetszik a sokkal kényelmesebb fizetést lehetővé tevő eszköz.

A beszélgetésben a meghívottak kitértek a web2 és a személyes adatok kapcsolatára, megemlítve, hogy már Magyarországon is előfordult elbocsátás amiatt, mert valaki nem a pozíciójának és az általa képviselt cégnek megfelelően viselkedett a digitális közösségi terekben. Gubcsó Balázs kommunikációs szakember két véleményének adott hangot: szerinte sokszor nagyvállalati vezetőket is meg kell tanítani arra, hogyan használják megfelelően a közösségi médiát, ám ennél is fontosabbnak nevezte, hogy a szülök fölvilágosítsák a gyerekeket – akik szinte beleszületnek a digitális korba -, az újmédia előnyeiről és egyben lehetséges hátrányairól is.

A kötetlen előadásokat követően Nyitrai Zsolt ismertette a napokban bejelentett, kkv-kat célzó, 10,8 milliárd forint keretösszegű Új Széchenyi Terv-es pályázatot is – a részletes pályázati kiírások elérhetők az Új Széchenyi Terv honlapján a http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639 címen – mely azt szolgálja, hogy a magyar vállalkozások nagyobb jövedelmet legyenek képesek megtermelni a modern ICT-technológiák alkalmazásával.

Nyitrai arra biztatott minden érdeklődő fiatalt, pályázzanak maguk is, illetve mondják el barátaiknak, ismerőseiknek, hogy létezik egy ilyen lehetőség, csupán élni kell vele.

A Tanács politikai megállapodásra jutott a felszabaduló rádió-frekvenciák hasznosítását szabályozó rádióspektrum-politikai program (RSSP) céljairól. A javaslat azt célozza, hogy a jövőben elegendő frekvencia álljon rendelkezésre az Európai Unióban a mindenki számára elérhető szélessávú internetszolgáltatáshoz. Ezzel megvalósulna az európai digitális menetrendben szereplő kötelezettségvállalás, amely szerint minden uniós polgár 2013-ig alapvető, 2020-ig pedig gyors vagy nagyon gyors szélessávú hozzáféréssel rendelkezzen.

Nem maradtak vitás pontok

Nyitrai Zsolt, a Tanács soros elnöke az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón kijelentette: a szélessávú internethez való hozzáférés „hozzátartozik az európai polgárok esélyegyenlőségének előmozdításához és az EU versenyképességének javításához”. Az államtitkár hozzátette: éppen ezért törekszik az elnökség arra, hogy minél hamarabb sikerüljön megállapodásra jutni a dokumentum minden elemével kapcsolatban. Nyitrai hangsúlyozta: a magyar elnökség által elkészített, kompromisszumos javaslatokat tartalmazó beszámolónak (progress report) köszönhetően a tagállamok között nem maradtak vitás pontok. Nyitrai hozzátette: júniusban magas szintű egyeztetésen folytatják a tárgyalásokat annak érdekében, hogy az év végéig megállapodjanak.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális ügyekért is felelős alelnöke a sajtótájékoztatón megköszönte az elnökség erőfeszítéseit, de nem rejtett véka alá, hogy van még miről tárgyalni. Ugyanakkor szerinte kedvező jel, hogy az Európai Parlament nyitottnak mutatkozik a kérdésben. „Nagyon optimista vélemény, hogy megállapodunk év végére, de az elnökség jó munkát végzett” – húzta alá Kroes.

Meghosszabbították az ENISA megbízatását

A Tanács az ülésen elfogadta az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) mandátumának 18 hónapos meghosszabbításáról szóló elnökségi javaslatot. Nyitrai Zsolt a sajtótájékoztatón üdvözölte a döntést, amely szerinte „megszünteti az ügynökség körül kialakult bizonytalanságot”. Nyitrai rávilágított: a hálózatbiztonság kérdésköre egyre nagyobb figyelmet követel, és ezen a téren az ENISA-nak kulcsszerepe van. Az államtitkár külön örömét fejezte ki, hogy az ügynökség jövőbeli működési alapelveiről is egyetértés alakult ki a miniszterek között. „Nagyon komoly lehetőség van arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt modernizálni tudjuk az ügynökség működését” – értékelt Nyitrai.

Neelie Kroes szintén sikerként értékelte a megállapodást. A biztos szerint azzal mindenki tisztában van, hogy az ENISA tevékenysége rendkívül fontos, és „minden tagállamnak szüksége van az ügynökség segítségére”. Kroes rámutatott, a legfontosabb kérdés az, hogy az ENISA hogyan végzi a munkáját. „Az ügynökségnek elsősorban hatékonyan kell ellátnia a feladatait” – mondta a biztos.

Erősíteni a digitális bizalmat

A tanácsülésen a miniszterek elfogadták a kritikus információs infrastruktúrák védelméről (CIIP) szóló tanácsi záródokumentumot (következtetéseket) is. Nyitrai Zsolt a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a következtetések – melyek elkészítésénél figyelembe vették a 2011. április 14-15-én megtartott balatonfüredi miniszteri konferencia tapasztalatait is – azt részletezik, hogy a tagállamoknak hatékony és koordinált válaszokat kell kifejleszteniük az új és egyre kifinomultabb számítógépes támadások és számítógépes bűnözés ellen.

A sajtótájékoztatót követően a miniszterek a digitális menetrend célkitűzéseinek megvalósításáról folytattak eszmecserét a magyar elnökség által szervezett munkaebéden. A hivatalos ülést folytatva a Tanács az e-kormányzati szolgáltatásokról fogadott el tanácsi záródokumentumot (következtetéseket). Nyitrai Zsolt az ülésen kiemelte: az e-kormányzati szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a kormányzatok költséghatékonyan nyújtsanak jobb szolgáltatást a polgárok és vállalkozások számára. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az elektronikus kormányzati szolgáltatások révén a polgárok még inkább részesülhetnek az egységes piac előnyeiből.

A segélyhívószám legnagyobb előnye, hogy az ide beérkező hívások földrajzi helyét a telefonszolgáltatók segítségével a központban lokalizálni tudják, és térinformatikai szoftverek segítségével megjelenítik, ezzel is könnyítve a vészhelyzet elhárítását.

Habár a vonal csaknem húsz éve működik, létezéséről az európai állampolgárok többsége nem tud. Többek között ennek a hiányosságnak a korrigálására, vagyis a 112-es segélyhívószám promotolására jött létre az Európai Segélyhívószám Egyesület (European Emergency Number Association, EENA) szintén 1999-ben, hogy előmozdítsa mind a hívószám ismertebbé tételét, mind pedig a segélyhívással foglalkozó szakemberek közti tapasztalatcserét. Ennek jegyében kerül sor évente arra a három napos workshopra, aminek 2011 áprilisában a soros EU elnökségi tisztet betöltő Magyarország, illetve a budapesti Gellért szálló szolgál színhelyéül.

A szakmai program megnyitóján Dr. Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár képviselte a Magyar Kormányt és az EU elnökséget. Beszédében elmondta, a 112-es segélyhívó jóval több, mint a technika által nyújtható szolgáltatás: a 112-es hívószám az európai egységgondolat egyik jelképes, infokommunikációs megoldása, hiszen ezt tárcsázva bármely tagállamban segítséget kaphatnak az európai polgárok, növelve így általános biztonságérzetüket. Vészhelyzetben ugyanis minden egyes perc számít, fogalmazott Nyitrai, majd hozzátette: a 112 életeket ment, és közben egyszerűsíti a készenléti szervek munkáját. Az infokommunikációért felelős államtitkár elmondta, a magyar 112 a Kormány előtt van, hamarosan pozitív döntés születik, és Magyarország is maradéktalanul kiépíti a 112 teljes rendszerét. Az államtitkár kifejezte reményét, hogy a workshop úgy vonul majd be a 112 történelmébe, mint az esemény, amely mérföldkövet jelentett a 112-es rendszer teljes európai kiépülésében.

A workshop résztvevői látogatást tesznek a magyarországi 112 központba is, ahol felvilágosítást kapnak arról, hogy működik nálunk a segélyhívások kezelése, és milyen módon irányítják ezt a rendszert hazánkban a szakértők.

Ennek sikeréhez kiemelten fontosak a nemzetközi stratégiai partnerségek és a tagállamok közötti együttműködés, hiszen az egyes országokban található információs infrastruktúrák szorosan kapcsolódnak egymáshoz és kölcsönösen függenek egymástól. A gazdasági élet biztonságos működése és az állampolgárok érdekeinek védelme miatt mára kritikus kérdéssé vált az információs infrastruktúrák zavartalan működése. A magyar elnökség célja ezért az, hogy az infrastruktúrák védelme érdekében a tagállamok miniszterei folytassanak párbeszédet és a Tanács következtetések elfogadásával járuljon hozzá a terület fejlődéséhez.

Az európai polgárok sok esetben nem szívesen vagy csak fenntartásokkal használják az egyre kifinomultabb online alkalmazásokat (amelyek létrejötte a nagy sebességű hálózatok fejlődésének is köszönhető), hiszen nem feltétlenül érzik azt, hogy megbízhatnak a hálózatokban. Európának – így a magyar elnökségnek is – foglalkoznia kell a ’digitális bűnözés’ megelőzésével, válaszlépéseit az aktuális fenyegetettséghez mérten kell megterveznie. Ezzel párhuzamosan új kihívásokkal kell szembenézni az európai polgárok adatvédelemhez és magánélethez való alapvető jogainak védelme terén is.

Az internet mára mind az egyének, mind az európai gazdaság számára nélkülözhetetlen információs infrastruktúrává nőtte ki magát. Informatikai rendszereink és hálózataink ellenálló képességének és védelmének megfelelő korszerűsítése így összeurópai szinten is elengedhetetlen feladat. A minél szorosabb nemzetközi együttműködés ezen a területen kiemelten támogatandó. Európai és globális szinten is együttműködésre, közös fellépésre van szükség.

Ez a fő célkitűzése a magyar elnökség alatt a témában tervezett Távközlési Miniszteri Konferenciának és eszmecserének is, amelyet 2011. április 14-15-én, Balatonfüreden rendeznek meg. A találkozón a Bizottság magas rangú képviselőin és a tagállami minisztereken kívül többek között amerikai és japán döntéshozók is részt vesznek majd. A magyar elnökség Tanácsi következtetések elfogadását tervezi a témában a május 27-i Távközlési Tanácsülésen.

A konferenciáról további információ ITT található.

Az államtitkár bejelentette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakértői megkezdték a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos törvény előkészítését. „Az új törvény szavatolja majd a hálózatok infrastruktúravédelmét, a polgárok és az elektronikus közigazgatási szolgáltatások biztonságát” – fogalmazott Nyitrai Zsolt.

A magyar EU-elnökség két törvényalkotási dossziéjának egyik fő eleme az európai ENISA mandátumának meghosszabbítása. „A magyar soros elnökség alatt célul tűztük ki a szervezet mandátumának 18 hónappal való meghosszabbítását annak érdekében, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetet megszüntessük.” – tette hozzá Nyitrai Zsolt. Az Európai Unió Távközlési Tanácsának elnöki tisztét betöltő államtitkár gratulált az ENISA új tisztségviselőjének, Suba Ferencnek, aki magyar szakemberként az ENISA alelnöki tisztségét töltheti be a március 22.-én megtartott budapesti tisztújítást követően. Suba Ferenc korábban az ENISA 2004-es megalakulásakor és 2007-től is betöltötte a szervezet alelnöki tisztségét.

A bizalom és biztonság kiemelten fontos szerepet tölt be Európa infokommunikációs napirendjén. Az Európai Bizottság által kidolgozott csomag alkotja a magyar elnökség programjának meghatározó részét. Magyarország tovább kívánja vinni az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) szabályozásához kapcsolódó elképzeléseket a mandátum kiterjesztésével és az Ügynökség működésének modernizálásával kapcsolatban.

Az ENISA tevékenysége arra irányul, hogy az Európai Unióban a hálózat- és információbiztonság kellően magas szintű legyen. Ennek érdekében az ENISA szaktanácsokkal segíti a tagállami hatóságokat és az uniós intézményeket, fórumot biztosít ahhoz, hogy az érintettek megoszthassák egymással bevált módszereiket és elősegíti a kapcsolatépítést az uniós intézmények, a tagállami hatóságok, bankok és a vállalkozások között. Az EU intézményeivel és a tagországok hatóságaival együttműködve az ENISA azon dolgozik, hogy Európa-szerte megszilárduljon az informatikai hálózatok biztonsága.

Hazánk uniós elnöksége alatt dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára tölti be az uniós Távközlési Miniszterek Tanácsának elnöki tisztét.

(A teljes cikk megtekintéséhez kattintson a képre)

Az államtitkár hangsúlyozta: a szélessávú fejlesztések megvalósítása kulcseleme a versenyképesség javulását, a bővülő foglalkoztatást és a gazdaság növekedését célul kitűző Europe 2020 stratégiájának.

Nyitrai Zsolt, az Európai Távközlési Miniszterek Tanácsának Elnöke nyitóbeszédében leszögezte: az Európai Unió jelenlegi elnökségi feladatait ellátó Magyarország a konszenzuskeresés és a párbeszéd politikáját valósítja meg. Ez kiemelt jelentőséget kap az egységes frekvenciapolitika kialakítása során, amely elengedhetetlen feltétel Európa versenyképességének javításához.

Megfelelő rendelkezésre állás, gazdálkodás és felhasználás esetén a rádióspektrum nagymértékben hozzájárul az egységes digitális piachoz, a gyors vezeték nélküli szolgáltatásokhoz, az európai polgárok mobilitásának kiszolgálásához, a gazdasági fellendüléshez, a növekedéshez, a versenyképesség megerősítéséhez, illetve a minőségi munkahelyteremtéshez – mutatott rá Nyitrai Zsolt. Az okos frekvenciapolitikára úgy tekintünk, mint az európai kreatív- és innovációs ipar megerősítésének kulcseszközére – hangsúlyozta Nyitrai.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezésében lezajló egynapos konferencián magas szinten képviseltették magukat az európai szabályozók és a szolgáltatók is.

Nyitrai Zsolt államtitkár beszédében hangsúlyozta: gyors és átgondolt döntéseket kell hozni annak érdekében, hogy Európa az információs kor technológiai változásainak ne elszenvedője, hanem alakítója és haszonélvezője legyen. Hozzátette: Európa versenyképességének megőrzésében és gazdasági fellendülésének biztosításában kulcsszerepet játszik az infokommunikációs szektor.

A magyar soros elnökség jogalkotási prioritásai közé tartozik az európai Digitális Menetrendhez igazodva a szélessáv elterjedésének ösztönzése, melynek egyik eszköze a közös frekvencia-stratégia megalkotása.

A magyar EU-elnökség sikeressége nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy Európa polgárai minél nagyobb számban, minél nagyobb területen, egyre olcsóbb és egyre fejlettebb távközlési és informatikai szolgáltatásokhoz jussanak mind az állami, mind a piaci oldalon.

Ez azt jelenti, hogy a mai világban egyre meghatározóbb digitális szolgáltatások minden polgár életének a részévé válnak majd és mindezt teszik bárhol Európában: otthon, a munkahelyen, a vonaton de akár a hegyekben síelés közben is. Ebben nagy szerepe lehet a magyar EU-elnökségnek – emelte ki Nyitrai Zsolt.

Az egri születésű dr. Nyitrai Zsolt – aki politikai pályafutását egri önkormányzati képviselőként kezdte, ma országgyűlési képviselő és infokommunikációért felelős államtitkár – jelenleg a soros magyar EU-elnökség Távközlési Miniszterek Tanácsának elnöke. Erről, az európai politikáról, és államtitkári feladatairól kérdeztük az egri politikust.

(A teljes cikk megtekintéséhez kattintson a képre.)