Nyitrai Zsolt elmondta: a kis- és közepes vállalkozások hatékonyságát és versenyképességét is növelik a meghirdetett pályázatok, amelyek már középtávon új piaci lehetőségekhez és nagyobb árbevételhez juttatják a sikeresen pályázó cégeket. Az infokommunikációs fejlesztések nélkülözhetetlenek a gazdaság erősödéséhez, a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben megjelölt célok és az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott prioritások megvalósításához – mutatott rá az államtitkár.

A vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatásának témakörében kiírt pályázat rendkívül komplex, hiszen keretein belül lehetőség nyílik többek között hardver- és szoftverbeszerzésre, vállalati honlapok fejlesztésére, webáruházak létrehozására vagy akár a szükséges digitális készségek fejlesztésére is – jelezte Nyitrai Zsolt.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) e pályázati célok megvalósítására a tervezett keretösszeg 2011-13 között összesen 9 milliárd forint, míg a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) a régióra vetítve 2011-ben 1,8 milliárd forintnyi forrást tartalmaz, vagyis összesen 10,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A vissza nem térítendő támogatási összeg mindkét operatív programban 1-10 millió forint között mozoghat, a megítélhető támogatás mértéke a GOP esetében maximum 50%, míg a KMOP esetében maximum 40% lehet. A pályázatok 2011. július 1. és 2012. december 31. között nyújthatók be.

A vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatására kiírt pályázat lehetőséget ad arra, hogy olyan informatikai szolgáltató központok jöhessenek létre, amelyek nem megfelelő informatikai infrastruktúrával rendelkező kisvállalkozásokat tudnak kiszolgálni. Ez jelentősen megkönnyíti a forráshiánnyal küzdő kisvállalkozások helyzetét, hiszen sok esetben a piacon való jelenlét és megmaradás feltétele éppen a megfelelő színvonalú informatizáltság – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

A támogatásra, rendelkezésre álló, tervezett keretösszeg a GOP-on belül a 2011-2013. évekre vetítve összesen 1 milliárd forint. A vissza nem térítendő támogatás összege minimum 30 millió, maximum 250 millió forint lehet. A támogatás mértéke legfeljebb 40%. A támogatásra gazdasági társaságok nyújthatják be pályázatukat 2011. július 1. és 2011. augusztus 31. között.

A pályázatok elbírálása kapcsán a legfontosabb, hogy a megjelölt célok mielőbbi elérése érdekében a megítélt források a lehető leghamarabb eljussanak a pályázókhoz. A megújuló fejlesztéspolitika eredményeként a vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatására hivatott pályázatok esetében mindösszesen 30 nap alatt megtörténik az elbírálás abban az esetben, ha nincs szükség hiánypótlásra, a támogatási szerződések pedig további 15 napon belül megköthetők lesznek – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

A részletes pályázati kiírások elérhetők az Új Széchenyi Terv honlapján a http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639 címen.

Az IVSZ szerint a program következetes, ellenőrzött végrehajtása a megfelelő források hozzárendelésével a hazai IKT szektor újbóli megerősödését segítheti elő.

Bár a magyar IKT iparág szereplői még messze járnak azoktól a növekedési mutatóktól, amelyekkel a válság előtti években büszkélkedhettek, az iparág így is meghatározó szerepet tölt be a magyar gazdaságban. Az elmúlt nyolc évben ez a szektor adta a hazai gazdasági növekedés közel 25 százalékát. Az IVSZ üdvözli az első átfogó, ágazati akciótervet, melyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkársága december végén hozott nyilvánosságra. A Digitális Megújulás Cselekvési Terv akcióterveket fogalmaz meg, amelyek az infokommunikációs ágazat fejlesztésén keresztül a társadalom és a gazdaság megújulását tűzik ki célul.

“Az IKT szektor számára meghatározó jelentőségű dokumentum 2011-re a vállalkozások versenyképességének fokozását célzó programokat, az innovációt, az oktatást és képzést segítő akcióterveket helyezi középpontba. Ezek a tervezett akciók jelentős lökést adhatnak az iparág cégeinek” – mondta el Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.

A hazai informatikai, távközlési és elektronikai vállalkozások legjelentősebb érdekvédelmi szervezeteként az IVSZ a kezdetektől részt vett a Digitális Magyarország vitairat létrehozásában, amely a most közzétett cselekvési terv alapja volt. A 2011-2014-re szóló cselekvési terv első időszakában megvalósítandó programok közül az IVSZ az alábbiakat tartja a legjelentősebbeknek:

– A digitális készségek fejlesztésének programja a digitálisan írástudók számának növelését tűzi ki célul. A digitálisan képzett munkaerő nagyobb eséllyel jut munkához, a hozzáértés növekedésével pedig a nő a digitális szolgáltatásokkal elérhető felhasználók száma.

– A motivációs és IKT képzési programok többek között a vállalati vezetőket kívánják ösztönözni arra, hogy az IKT eszközöket alkalmazzák döntéshozatali feladataikban.

– A felsőoktatásban a mérnökképzés mennyiségi és minőségi növelése kiemelt cél, ami különösen az elektronikai iparág további növekedéséhez elengedhetetlen.

– A cselekvési terv egyik fő célkitűzése, hogy a közoktatás minden résztvevője sajátítsa el az e-készségeket. Ehhez az IKT eszközök alkalmazásának növelése szükséges az alap- és középfokú oktatásban.

– Innováció felgyorsítása az iparágban.

– Az akcióterv az elektronikus kereskedelem ösztönzését kiemelt helyen kezeli, és a megfelelő jogszabályi háttér biztosításával és a vásárlói bizalom növelésével kívánja támogatni az ezen a területen tevékenykedő vállalkozásokat.

– Jelentős lökést adhatnak az iparágnak a szolgáltató állam létrehozását támogató akciók, melyek a kormányzati IKT beruházások növekedésével járnak együtt.

“A cselekvési terv és az abban megfogalmazott akciók megalapozottságát és sikerét a megvalósítás bizonyítja majd be. Épp ezért elengedhetetlen, hogy a gazdaság és társadalom széles területeit felölelő akciókhoz európai uniós és hazai forrásokat biztosítsanak, megvalósításukat folyamatosan nyomon kövessék, hatékonyságukat ellenőrizzék. Fontos sikertényező az is, hogy a Digitális Megújulás Cselekvési Terv ne csak egy szűk szakmai terület, az IKT szektor működésére legyen hatással. Az akcióterveknek be kell épülniük a kormány munkájába, hiszen csak így teljesíthető azok célkitűzése: az infokommunikációs ágazat fejlesztése és ezen keresztül a társadalom és a gazdaság megújulása” – hangsúlyozta az IVSZ elnöke.

Az MTA Zeneteremében szerdán az ITbusiness szaklap szervezésében újabb állomásához érkezett a Digitális Konzultáció.

Nyitrai Zsolt az Informatikai Vállalkozások Szövetségének vezetőjével, Laufer Tamással vett részt ezen a rendezvényen, melyen úgy fogalmazott, ez az első ágazati stratégiai terv, mely elkészült és immár a társadalmi párbeszéd keretében formálódik.

Csütörtökön kezdődött az Infotér konferencia az Informatika a Társadalomért Egyesület és az Informatikai Vállalkozások Szövetségének közös szervezésében Balatonfüreden. A megnyitóbeszédet Varga Mihály, Miniszterelnökséget vezető államtitkár illetve Fellegi Tamás, Nemzeti Fejlesztési Miniszter tartotta. Fellegi elmondta, 2011. januárjától jelentős változások kezdődnek a közigazgatás informatikai rendszerében, mert az új stratégiai vitairat kiemelten kezeli a kormányzati informatikai rendszerek konszolidálását, az ágazati szinten lévő adatvagyon nemzeti alapvagyonná minősítését.

A konferencián Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár bejelentette, a kormányzati informatikai rendszerek racionalizálására Kormányzati Infokommunikációs Fejlesztési Ügynökséget hoznak létre.

Az új ügynökség létrehozásáról szóló jogszabálytervezet még elfogadásra vár, de az olcsóbb és átláthatóbb állam működéséhez konszolidálni kell a szervezeteket, az alkalmazásokat és a hálózatokat – tette hozzá az államtitkár, aki előadása után az IVSZ elnökségével egy külön egyeztetésen is áttekintette a Digitális Magyarország vitairat legfontosabb pontjait.

A Digitális Magyarország vitairatát itt érheti el:
http://nfm.gov.hu/data/cms2085344/digitalis_magyarorszag_program_vitairat.pdf

Észrevételeit az iktstrategia@nfm.gov.hu címre várjuk.

Mint kiemelte, miközben a stratégia hosszú távra kiható fejlesztési folyamatokat indít el a szakmában, megalkotásakor tekintettel kell lenni az ország pénzügyi egyensúlyának fenntartására is.

Fellegi Tamás a szakmai közönség előtt elmondott beszédében a piaci szereplők együttműködését kérte ahhoz, hogy hatékonyabban lehessen elérni a politikai célokat, a hazai kis- és középvállalakozások (kkv) erősítését, a munkahelyteremtést, az értékteremtő termelést, a felelős vagyongazdálkodást.

Fellegi Tamás megerősítette, hogy a parlament várhatóan július 19-éig elfogadja a közbeszerzési törvény módosítását, amely megkönnyíti a kkv-k mozgásterét. Továbbá készül egy új, átfogó közbeszerzési törvény is, amely a kormányzati ciklus teljes időszakára meghatározza a közbeszerzési szabályozás kereteit.

Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára bejelentette, hogy a tervek szerint pár héten belül “fehér könyvet” hoznak nyilvánosságra, amely az elmúlt évek infokommunikációval összefüggő kormányzati felelőtlenségeit foglalja össze a tisztánlátás érdekében. Ezt követően kezdődik az infokommunikációs stratégia megalkotása a partnerek bevonásával.

A készülő stratégiai irányairól szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti elképzelések megfogalmazásakor tekintettel kell lenni az Európai Unió stratégiáira is, köztük a nemrégiben elfogadott EU2020 stratégiára, továbbá a szélessávú hálózat elterjesztésére, a társadalmi csoportok között meglévő digitális szakadék mérséklésére.

Az e-kormányzás területén célnak tekintik az egységesítést. Az e-közigazgatás területén pedig az államnak élen kell járnia, ki kell iktatni a párhuzamos fejlesztéseket, és ésszerűsíteni kell a frekvencia-gazdálkodást – mutatott rá Nyitrai Zsolt államtitkár.

A konferencián felszólalók – többek között – az iránt érdeklődtek, hogy a meglévő szerződések felülvizsgálata meddig tart, mert a cégeknek tervezniük kell a finanszírozást. Válaszában Fellegi Tamás elmondta, mindenkinek érdeke, hogy a terület számára szükséges szerződések működjenek, így minél előbb végezni szeretnének, de a munkával jól áll minisztérium.

Kérdés hangzott el az innovációt, kutatás-fejlesztést érintő pályázatok felfüggesztésével, és az innovációs alap 16 milliárd forintjának befagyasztásával kapcsolatban is. Fellegi Tamás válaszában közölte: fájdalmas lépések ezek, de a hiánycél fenntartása érdekében meg kellett tenni.

Fellegi Tamás elmondta: a Magyar Innovációs Szövetséggel és az akadémiával együttműködve új kutatás-fejlesztési, innovációs politikát dolgoznak ki, és kialakítják majd az ehhez szükséges finanszírozást is.