Kövér László elmondta: 1990 után a kommunizmus kisöpréséhez szükséges minimális konszenzus sem jött létre a rendszerváltó erők között. Szerinte ez vezetett oda, hogy 2006-ra “polgárháborús állapotok” alakultak ki Magyarországon. Gyurcsány Ferenc szándéka tömeges utcai erőszakba forduló megmozdulásokra, ennek nyomán pedig demokráciakorlátozó intézkedések meghozatalára irányult. Ennek nyomán került az ország mélypontra – mondta a fideszes politikus. Szavai szerint az 1990 előtti kurzus MSZP-be és az SZDSZ-be átlépett képviselői nem voltak hajlandók elismerni az újonnan színpadra lépett politikai erők legitimitását.

Schiffer András arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltáskor a régi nomenklatúra elitje békésen gazdasági hatalommá válthatta politikai hatalmát át országosan és helyi szinten. Az LMP társelnöke rámutatott: a külföldi tőke és a volt kommunista tőkések között létrejött kiegyezés eredménye az a fejlődési pálya, amely az egész felzárkózási projekt bukását eredményezte Magyarországon. Olyan, a térségben egyedülálló gazdasági szerkezet alakult ki, amely a multinacionális szektor fölényét eredményezte. Az ellenzéki politikus kitért az ügynöklisták kérdésére is. Szerinte “ki kell tenni az asztalra”, hogy 1990 után a médiában, gazdaságban, a rendszerváltó pártokban pozíciót szerzők között ki voltak szereplői az állambiztonsági hálózatnak.

A házelnök Schiffer András szavaira reagálva kijelentette: nincsenek és nem is voltak ilyen ügynöklisták. Hozzátette: szelekció és differenciálás nélkül nem lehet ezt a kérdést rendezni.

Schiffer András azt mondta: az elmúlt öt év során az ország oda jutott, hogy aki helyben próbál meg boldogulni, de nem fideszesként tartják nyilván, elesik a lehetőségektől.

Kövér László arról is beszélt, hogy a demokrácia az elmúlt több mint húsz évben a konszenzus hiányában rossz útra csúszott, ennek egyik oka pedig az engesztelhetetlen, arrogáns szembenállás, amikor mindig mindenki a legsarkosabb véleményt fogalmazza meg. Szerinte a baloldal a 20. század eleje óta nemzetgyűlöletből táplálkozik. Ebben pedig egyre kevesebb a magyar specifikum, az egész európai baloldal nemzet- és kereszténygyűlölő. Ugyanakkor a kezdetektől bevándorláspárt is, aminek magyarázata, hogy a lassan elkopó eredeti bázisuk pótlását látják a betelepülőkben – mondta.

Ezzel szemben Schiffer András úgy fogalmazott, hogy a haza üdvét egy egymás érveire nyitottabb politikai stílus szolgálná, amely elvezethet a konszenzushoz is. Az egészpályás letámadás politikája azonban nem ebbe az irányba hat, bár az ellenfelek minősítésének is van teremtő ereje – mondta. Schiffer András szerint napjainkban az elnyomás és a kizsákmányolás alapvetően globális és multinacionális keretek között zajlik, ami nemcsak az alávetett emberek számára jelent fenyegetést, hanem a nemzeti keretek fölrúgásához is vezethet.

A házelnök szavai szerint mára már tarthatatlanná vált a helyzet Európában, megbukott az európai jóléti rendszer és teljes káosz fenyeget. Utolsó utáni pillanatban járunk, hogy újrafogalmazzuk európai identitásunkat, amihez a “kályhát”, az alapkövet a család jelenti. Csak így tudunk felépíteni egy új Európát – mondta.

Az LMP-s politikus ezzel összefüggésben felvetette, hogy a Fidesznek is harcolnia kellene azért, hogy a termőföldeket kivegyék a tőke szabad áramlásának hatálya alól, ám ennek Kövér László szerint jelenleg nincs realitása.

Forrás: MTI

Áder János úgy fogalmazott, a belső békét megteremtő kiegyezéshez egyikünknek sem kell erejét meghaladó nagy tetteket véghezvinnie. “Elég, ha egyenlő mércével mérünk. Elég, ha tisztelettel viseltetünk egymás iránt. Ha megbecsüljük, és követendő példának tekintjük a teljesítményt, amit sohasem valami elérhetetlen ideálhoz, hanem mindig kinek-kinek a személyes képességeihez viszonyítunk” – fejtette ki Magyarország új, ötödik államfője, hangsúlyozva egyúttal: készen áll az előtte álló feladatra, arra, hogy a magyarok érdekeit és értékeit képviselje.

(a m1 felvétele)

Szerinte az új magyar kiegyezésnek ez a XXI. századi útja szolgálja “hazánk nyugatos polgárosodását”. Úgy értékelte, elsősorban a magyarok jóra való nyitottsága tette a magyar népet államalkotó, és államiságát megtartó politikai nemzetté. “Ez élteti kultúránkat, ez gondolkodásunk alapja, ez tehetségünk és változtatni akarásunk forrása” – mondta.

Az államfő úgy látja, ez a magyarázat arra is, hogy “bár kis nép a miénk, a történelem során mégis sokszor kerültünk a világ nagy fordulatainak középpontjába”. Mint mondta, az elmúlt fél évszázadban voltunk “Európa védőbástyája”, de “nem egyszer volt, hogy mi magyarok mutattunk utat a kontinens többi népének”. Áder János szerint ehhez elég az 1956-os forradalmunkra, a vasfüggöny lebontására, szabadságunk és függetlenségünk békés kivívására gondolnunk. “Bennünk, magyarokban mindig megvolt a jóakarat és a képesség arra, hogy újjáépítsük, amit mások leromboltak, hogy újraegyesítsük, amit mások megosztottak, hogy visszanyerjük, amit mások eloroztak” – összegzett az új köztársasági elnök.

Mint mondta, elnöki munkája első napján Magyarország polgáraként szól, olyan magyar emberként, aki hálás szívvel áll nemzete előtt, mert egy lehet a mai magyarok közül, azok közül, akik azonos nyelvi és kulturális közösséget, államalkotó népként pedig egy politikai nemzetet alkotnak. Nem születtem köztársasági elnöknek, mint ahogy egy demokráciában sem születik senki semmilyen közjogi méltóságra – fogalmazott, hozzáfűzve: magyar embernek született és ezért hálás a sorsnak.

Áder János beszédében kitért szüleire is, akiket dolgos, családjukat féltőn szerető rábaközi emberekként jellemzett, olyanoknak “akikben a tanulás képessége, a tudás és a szorgalom tisztelete munkált”. Hangsúlyozta továbbá, a tanulást és a kötelességet csak két dolog előzhette meg náluk: egymás szeretete és tisztelete. “Sokat tanultam tőlük, mint ahogy sokat tanultam egész eddigi életem során” – folytatta, kitérve arra, hogy megismerte a kétkezi munkát, a tudományos műhelyek világát, a hazai és az európai politikát. Mint mondta, tanulni számára annyit jelent, mint megérteni önmagunkat és a körülöttünk lévő világot. “Felfogni és elfogadni, hogy bár szabadon gondolkodhatunk és cselekedhetünk, még sem élhetünk kizárólag saját törvényeink szerint” – fejtette ki, hozzátéve: a közös boldogulásunkhoz fűződő felelősség felismerésével tudunk különbséget tenni például jó és rossz között. “Ez minden tanulás értelme, ha ezt tudjuk, nagy baj már nem érhet bennünket” – húzta alá. “A haza minden előtt” – zárta ezúttal is Kölcsey Ferenc szavaival beszédét, parlamenti megválasztásakor elmondott felszólalásához hasonlóan. Ezt az idézetet olvashatták a beiktatási ceremónián résztvevők is a Sándor-palotára kifeszített molinókon.

A katonai tiszteletadás mellett megrendezett rendezvényen jelen voltak jelenlegi és volt közjogi méltóságok, köztük például Schmitt Pál és Sólyom László volt köztársasági elnökök és Boross Péter korábbi kormányfő. A meghívottak között ott volt többek között a legfőbb ügyész, valamint az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

Az ünnepségre meghívást kapott valamennyi országgyűlési képviselő és miniszter. A beiktatási ceremónia a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd Tiba István, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Áder Jánost köztársasági elnökké választó parlamenti határozatot. Ezt követően Blaskó Péter színművész szavalta el József Attila A Dunánál című versét, a négy történelmi egyház vezetője pedig közösen kért áldást Magyarországra.

Az ünnepség Áder János beiktatási beszédét követően a Szózattal zárult.

Áder János ezután Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában a Sándor-palota Tükörtermébe vonult, ahol Magyarország új köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetést vette át az Országgyűlés elnökétől. A meghívottak ezalatt a Sándor-palota kertjében rendezett fogadásra érkeztek, ahol – Áder János csatlakozása után – az Alkotmánybíróság elnöke mondott köszöntőt. Paczolay Péter hangsúlyozta, meggyőződése, hogy Áder János személyében kiváló államfője lesz Magyarországnak, olyan, aki feladatainak megfelelően képes lesz kifejezni a nemzet egységét, továbbá megvédeni az államszervezet demokratikus működését és a jogállam értékeit. Az Alkotmánybíróság elnöke beszéde végén szerdai születésnapja alkalmából is köszöntette az új államfőt.

Az Országgyűlés május 2-i titkos voksolásán 262 szavazattal választotta köztársasági elnökké Áder Jánost, aki ezt követő parlamenti beszédében úgy fogalmazott, a magyar érdekek és a magyar értékek szószólója lesz.

(forrás: MTI, fidesz.hu)