Hír TV

A füzet mellett hangoskönyv formában is megjelent Semmit rólunk, nélkülünk! című kiadványban bemutatják azokat az eredményeket, amelyeket a kormány és az érdekvédelmi szervezetek az elmúlt tíz évben együtt értek el a területen.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, a kormány a fogyatékosságüggyel kapcsolatban meghozandó döntései előtt mindig konzultál az érintettekkel, és véleményüket igyekszik beépíteni a jogszabályokba is.

Fotó: MTI/Soós Lajos

Közlése szerint a tájékoztató kiadványt közösen készítette a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a fogyatékosságügyi érdekképviseletekkel, civil szervezetekkel.

Elmondta, Magyarországon 600 ezernél többen élnek fogyatékossággal, de családtagjaikat is számítva egymilliónál is több lehet az érintettek száma. A közös eredményeket áttekintő kiadványt eljuttatják a szervezeteknek országjárás keretében, és különböző magazinokban is terjesztik.

A kiadvány a www.kormany.hu oldalon is elérhető, és gondolva a mintegy 80 ezer vakra, illetve gyengénlátóra, onnan elérhető hangoskönyv formájában is.

Kósa Ádám, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, aki egyben a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének is az elnöke, azt közölte, hiánypótlónak tartja az elmúlt évtized eredményeit összefoglaló kiadványt. Ő is azt hangoztatta, hogy csak az érdekképviseletek bevonásával lehet eredményeket elérni a területen.

Szerinte az európai tagállamok fogyatékosságügyi eredményei eltérőek, köztük Magyarország “sok-sok apró lépéssel halad előre”. Jelezte, számára a legfontosabb az akadálymentesítés ügye. Utalt arra, hogy tavaly az unióban elfogadták az európai akadálymentesítési jogszabálycsomagot, ami ugyan még nem lépett hatályba, de Magyarországon már több területen teljesültek ezek az előírások.

Kitért egy 4 milliárd forintos uniós infokommunikációs akadálymentesítési projektre, amelynek lényege, hogy maguk az érintettek, köztük mozgássérültek, látássérültek, autisták, siketek és nagyothallók, valamint beszédfogyatékosok olyan, saját fejlesztésű alkalmazásokat használhatnak, amelyek önálló életvitelüket segítik.

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár azt hangoztatta, a kormány célja az, hogy mindenki minden segítséget megkapjon ahhoz, hogy lehetőség szerint önálló életet tudjon élni, lehetőleg saját munkájából.

Közölte, a Fidesz-KDNP kormányzása alatt 42 százalékra nőtt a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, továbbá az idei évtől a minimálbér kétszereséig járulékmentesen lehet fogyatékos embereket foglalkoztatni.

Jövőre 43,5 milliárd forintra nő a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató, akkreditált cégek állami támogatása – fűzte hozzá. A fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek támogatása a 2010-es 520 millió forintról 1,2 milliárd forintra nő jövőre.

(MTI)

Kapcsolódó anyagok

Fogyatékosságügyi kiadvány

Semmit rólunk nélkülünk hangoskönyv

M1

Nyitrai Zsolt elmondta, 2011-ben ez az arány még 18 százalék volt. Akkor mintegy 15 ezer, tavaly már több mint 80 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozott.

Botár Gergely/kormany.hu

Magyarországon több mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal – mondta Nyitra Zsolt. Kiemelve: a kormány stratégiai fontosságúnak tartja a fogyatékossággal élők társadalmi csoportját. A fogyatékos emberek a társadalom egyenrangú, egyenértékű tagjai – szögezte le a miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: azért kell segíteni őket a mindennapokban, hogy a lehető legnagyobb önállóságban élhessék életüket.

Hangsúlyozta, hogy  mindennek az alapja a párbeszéd. Nyitrai Zsolt példaként említette, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációt a vakok és gyengénlátók szövetségének kezdeményezésére pontírásos formában is ki lehetett tölteni.

Botár Gergely/kormany.hu

Azt is elmondta, 2010-hez képest 2019-re megduplázódott az országos fogyatékosügyi szervezetek költségvetési támogatása.

Nyitrai Zsolt fontosnak nevezte az otthonápolás ügyét, amellyel kapcsolatban szintén széles körű szakmai egyeztetést folytattak le. A parlament által elfogadott javaslat nyomán január elsejével emelkedett az ápolási díj, s bevezették a gyermekek otthonápolási díját is.

A miniszterelnöki megbízott felháborítónak és elfogadhatatlannak ítélte, hogy egyetlen ellenzéki képviselő sem támogatta az erről szóló javaslatot. Nyitrai Zsolt szerint ezzel az ellenzék bebizonyította, hogy nagy kérdésekben a magyarok nem számíthatnak rájuk.

A kormány folyamatosan konzultál a 13 nagy fogyatékosügyi szervezettel. A politikus azt mondta, hogy egyedül a Fidesz-KDNP az, amely 2010 óta behívja soraiba a fogyatékossággal élőket. Tapolczai Gergely a magyar Országgyűlésben, Kósa Ádám az Európai Parlamentben áll ki a fogyatékossággal élők ügyeiért is – tette hozzá.

Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) elnöke is hangsúlyozta, a magyar kormány a tervezéstől kezdve bevonja a fogyatékosügyi szervezeteket az őket érintő kérdésekbe.

Reményét fejezte ki, hogy tavaly decemberben először és utoljára hagyta cserben az ellenzék a fogyatékossággal élőket. Mint kiemelte: a fogyatékügy nem jobb- vagy baloldali kérdés. Megjegyezte: a szocialista kormányok idején, elnökként azért kellett harcolnia, hogy ne feleződjön meg költségvetési támogatásuk. Míg most 2010-hez képest megduplázódott a fogyatékosügyi szervezetek költségvetési támogatása.

Kósa Ádám azt mondta, a mostani kormány folyamatosan egyeztet az érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, a párbeszéd jó irányba halad.

Ennek nyomán például november 9-én évről-évre megtartják a jelnyelv napját, s számos más a fogyatékossággal élőket érintő fejlesztés indult. Példaként említette a weboldalak akadálymentesítését, továbbá azt a telefonos alkalmazást, amely a látássérülteket segíti a közlekedésében és a vásárlásban.

Azt is elmondta, hogy egy európai uniós fejlesztés keretében a magyar kormány az érdekképviseletek kezébe adta az infokommunikációs projektek kezelését.

(MTI)

A tavalyi esztendőben a Magyar Országgyűlés egyhangúlag, ötpárti egyetértéssel fogadta el az erről szóló határozatot. A kezdeményezést elismerő szavakkal méltatták a Siketek Világszövetségének 2017-es, Budapesten megtartott kongresszusán is.

Hazánkban több mint 60.000 siket ember él, akik számára egyenlő feltételeket kell biztosítanunk a mindennapi életben, így a sport területén is.

Büszkék vagyunk arra, hogy a legelső siketlimpia, az 1924-es párizsi verseny óta mindig volt magyar résztvevője a megmérettetésnek. Mára a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének keretei között és azon kívül 20 sportágban több száz versenysportoló és több ezer szabadidő-sportoló versenyzik.

Örömteli, hogy a hazai siket sportélet saját bázissal rendelkezik: a SINOSZ Sportcentrum, a nyolcvanas évek óta szolgálja a siket sportolókat. Ez a központ az állami támogatás mellett a siket sportolók összefogásával épült meg. Azóta ez a bázis stabil és érdemi segítséget jelent a siketlimpikonjaink számára. Ez kiemelten fontos lehet a 2019-ben megrendezésre kerülő Téli Siketlimpián induló sportolóink számára is.

Magyarországon megbecsülik, támogatják a sportot és a sportolókat egyaránt.

A siket sportolóink sikeresek és eredményesek, és a jövőben is tenni fogunk azért, hogy egyre jobb feltételek között készülhessenek. Nemrég férfi és női curling válogatottunk EB-bronzérmes lett, Földi Bence szinten EB-bronzérmet szerzett a mountainbike EB-n, emellett jelenleg is zajlanak a Bowling EB küzdelmei is.

Köszönjük a siket sportolókkal foglalkozó szervezetek, szakemberek és edzők munkáját!

Nyitrai Zsolt
miniszterelnöki megbízott

dr. Kósa Ádám
európai parlamenti képviselő
a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége alelnöke

dr. Tapolczai Gergely
országgyűlési képviselő
a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége elnöke

(Kormányzati Tájékoztatási Központ)

facebook.com/orbanviktor

A kormányfő a magyar nyelv egyediségét hangsúlyozva úgy fogalmazott: “mi magyarok sokszor érezzük úgy, hogy a nyelvünknek a különlegessége kizár a világból és bezár bennünket a saját világunkba”. Ráadásul a nemzet harmada az ország határain kívül él és azért harcol, hogy a saját nyelvét használhassa – vont párhuzamot a jelnyelvvel, amit különleges értéknek nevezett.

Elismerésre méltónak tartotta, ahogy a siketek küzdelmet vívnak érte és azt akarják, hogy a világ minden országában, az élet minden területén legyen joguk saját jelnyelvük használatára, a siket kultúra gondozására és fejlesztésére.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Orbán Viktor a résztvevőknek azt mondta: olyan országba érkeztek, ahol a siketek és nagyothallók rengeteget dolgoztak azért, hogy megbecsült részét képezzék a társadalomnak. Beszámolt arról, hogy a 2011-ben elfogadott alkotmány külön bekezdést tartalmaz a jelnyelvről, világosan kimondva: az a magyar kultúra része. Hozzátette azt is, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ egyezményt, 2009 óta pedig a világ legkomplexebb jelnyelvi törvénye van hatályban, amely mindent szabályoz, legyen szó oktatásról, tolmácsszolgálatról, vagy magának a jelnyelvnek az oktatásáról.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

A siketeket “a mi országunkban megilleti a nyelvhasználat joga az élet minden területén” – emelte ki a miniszterelnök, aki példaként hozta, hogy az országos televíziós csatornáknak saját költségükön, 100 százalékban akadálymentesíteniük kell műsoraikat.

A kormányfő a további teendők közé sorolta a siketek kétnyelvű oktatásának megteremtését, jelezve: a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézete hozzáfogott az előkészítéshez. Ezt azzal magyarázta, hogy a siket fiatalok olyan tudást szerezzenek, ami biztos belépés számukra a munkaerőpiacra.

Fotó: Szecsődi Balázs

Orbán Viktor azt is megjegyezte: büszke arra, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) soraiból többen is szerepet vállalnak a magyar közéletben, ezzel bátorságot, biztatást, példát mutatva a többi siket fiatal számára. Kósa Ádám az európai parlament megbecsült tagja, Tapolczai Gergely az Országgyűlésben lát el fontos munkát, Lovászy László pedig a kormány felkérésére az ENSZ-ben képviseli a fogyatékkal élőket – sorolta.

A miniszterelnök közölte azt is, hogy Magyarország kiáll a Siketek Világszövetsége által képviselt célokért és támogatja azt a kezdeményezést, hogy nemzetközi világnapja is legyen a jelnyelvnek. Jelezte: Magyarországon az idei évtől kezdve – a jelnyelvi törvény évfordulójára emlékezve – november 9. a magyar jelnyelv napja.

Kósa Ádám, a fennállásának 110. évfordulóját ünneplő SINOSZ elnöke köszöntőjében arról tájékoztatott, hogy a budapesti tanácskozáson a résztvevők megosztották tudásukat egyebek mellett a kétnyelvű oktatásról, a család és a jelnyelv kapcsolatáról, a segítő technológiák nyújtotta lehetőségekről és a foglalkoztatásról.

Colin Allen, a Siketek Világszövetségének (WFD) elnöke pedig azt emelte ki, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a nemzeti jelnyelvén tanulhasson, ami teljes értékű nyelv. Az oktatást, írástudást pedig a beilleszkedés és a karrier célok szempontjából is fontosnak nevezte.

(MTI)

kormany.hu

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott az aláírást követő sajtótájékoztatón elmondta, a megállapodás értelmében ezentúl csak az érintett szervezetek bevonásával, előzetes konzultációt és helyszínbejárást követően lehet nemzeti ünnepet megszervezni és lebonyolítani.

Úgy fogalmazott, a stratégiai megállapodás az esélyegyenlőségről és a “semmit rólunk nélkülünk elvről” szól. Azt célozza, hogy a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak részt venni a nemzeti ünnepeken és a kiemelt emléknapokon.

Fotók: Botár Gergely/kormany.hu

Szabó László, a HM programigazgatója kiemelte, a minisztérium állami rendezvények lebonyolításáért felelős szakterülete elkötelezett a fogyatékossággal élők társadalmi életben való aktív részvétele mellett. Ezért már az elmúlt években is volt jelnyelvi tolmács az ünnepi rendezvényeken, tavaly augusztus 20-án pedig külön helyszínt biztosítottak a kerekesszékeseknek, ahonnan biztonságban nézhették a tűzijátékot.

Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy sokszor hiába vannak meg a jogszabályi keretek, a gyakorlatban mégsem működik minden tökéletesen. Ilyenkor finomhangolásra van szükség, ahogy az a megállapodás aláírásával most is történik.

A megállapodást az érdekképviseletek részéről Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke; Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke; Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke és Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke írta alá.

A szervezetek képviselői mind örömüket fejezték ki a megállapodás létrejötte miatt, és azt hangsúlyozták, hogy ez ugyan csak egy kis lépés, apró figyelmesség, de az érintetteknek mégis különösen nagy jelentőséggel bír.

(kormany.hu/MTI)

Fontos, hogy aki több jogcímen is jogosult lenne a 10.000 Ft értékű juttatásra, az is csak egy jogcímen kaphat ilyet. Minden érintett számára 2016. december 31-ig kézbesíti a Magyar Posta az utalványokat.

A fogyatékossággal élő emberek megbecsült tagjai a társadalomnak  – tiszteletet, támogatást és egyenlő esélyeket érdemelnek, ezért üdvözöljük a kormány döntését, melynek értelmében ők is részesülnek a juttatásban.

Nyitrai Zsolt

miniszterelnöki megbízott

Kósa Ádám

EP-képviselő