Nyitrai Zsolt a Turisztikai pályázati források és lehetőségek című Turizmus és Profit 2017 konferencia megnyitójában kiemelte: mára kimondható, hogy a turizmus újra húzóágazat lett, amely jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. A turizmus napjainkban már több mint 350 ezer embernek ad munkát, és a szektorban 45 ezer kis- és középvállalkozás működik – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy a szektor 2016-ban újabb robbanást ért el, a külföldiek körében egyre nagyobb az érdeklődés és a bizalom Magyarország és a Főváros iránt, mely folyamatosan épül, szépül és fejlődik.

A tömeges bevándorlás okozta állandó terrorveszély miatt Párizs 1,5 millió turistát vesztett, de nem járt jobban a közeli Bécs sem, kimondhatjuk tehát, – folytatta – ha a biztonság elbukik, a turizmus is elbukik. Ezért fontos a kormány bevándorlás politikája, hiszen Magyarország egy biztonságos desztináció, a látogatottsága pedig az európai átlag több mint háromszorosa.

Szerencse, de nem a szerencsének köszönhető, hogy a belföldi turizmus is szépen növekszik, hiszen egyre több pénz marad a magyar családoknál, valamint a turisztikai szolgáltatások is egyre színvonalasabbak.

A magyar filmipar újjáélesztése is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország egyre népszerűbb. Tavaly Magyarország, London után Európa második legfontosabb filmforgató helyszíne volt. Egyre jelentősebb a sportturizmus is. A Vizes VB az ország eddigi legnagyobb sporteseménye – tette hozzá.

A magyar kormány adócsökkentéssel is segíti az ágazatot, a vendéglátás áfájának idei és jövő évi csökkentése az ágazat élénkítését is szolgálja – zárta le beszédét Nyitrai Zsolt.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) alelnöke elmondta: az ENSZ turisztikai világszervezete Európára 4-4,5 százalékos, míg a régióra 5 százalék feletti növekedést vár középtávon.  Budapest Prágához és Bécshez is közelebb került az elmúlt időszakban, az átlagárak javultak, de még komoly tartaléka van a magyar fővárosnak, ahol jelenleg számos fejlesztés zajlik, így a következő egy-két évben a szobakapacitás 10-15 százalékkal nőhet – ismertette. Az alelnök beszélt arról is, hogy a turizmus a GDP 10 százalékát adja és a kormány ezt az arányt 13 százalékra szeretné növelni.

A konferencián díjazták a 2016-os év legjobb turisztikai szolgáltatóit. Heves megye is nagy sikert ért el, hiszen Az év új családbarát szállodája a Tündérkert Hotel és Rendezvényközpont Noszvaj lett.

További díjazottak: Az év üzleti szállodája 2016-ban az ötcsillagos The Ritz-Carlton Budapest lett, Az év wellness szállodája a négycsillagos Avalon Resort & Spa Miskolc, Az év konferencia szállodája a négycsillag superior kategóriájú Continental Hotel Budapest lett. Az év városi szállodája a négycsillagos Hotel Moments Budapest, Az év családbarát szállodája a négycsillagos Kolping Hotel Alsópáhok, Az év szállodaüzemeltetője elismerést pedig a Service4You Hotel Management kapta. Díjat kapott még többek között a legjobb légitársaság, utazási iroda és autókölcsönző is.

TV Eger

Eger országgyűlési képviselője, a térség fejlesztési biztosa köszöntőjében elmondta: a FIVOSZ tagjai olyan fiatal vállalkozók, akik képesek válaszolni a kihívásokra, megragadják a lehetőségeket, s ebben segítik őket az olyan rendezvények, mint a most kezdődő 2 napos találkozó. A nagyszabású konferencián számos olyan előadó tanácsait hallgathatják meg, akik hasznos tapasztalataikat átadhatják az ifjú nemzedéknek.

Örömteli hír – folytatta -, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára indított versenyképességet növelő hitelprogram kerete 44-ről 70 milliárd forintra nőtt, ugyanakkor ennek a körnek biztosított ingyenes képzésen immár 12 ezren vettek részt. Jelentős segítség az is, hogy a kormány vissza nem térítendő támogatást nyújt a fiatal vállalkozóknak (2 és 3 millió forint közötti értékben), az észak-magyarországi régióban például az erre felhasznált támogatási összeg meghaladta az 510 millió forintot – tette hozzá a miniszteri biztos.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: fontos, hogy az érintettek merjenek időben dönteni, merjenek versenyezni, kockáztatni, az esetleges kudarcokból pedig tanulni. A FIVOSZ, illetve annak Heves megyei szervezete a következő napokban hasznos, a gyakorlati ismereteket előtérbe helyező rendezvénye segíti a fiatal vállalkozók indulását és működését.

A honatya idézett abból a levélből, amelyben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter köszöntötte az esemény résztvevőit. Ebben a tárca vezetője egyebek mellett hangsúlyozta: “Bármihez, amit megálmodsz vagy megtehetsz, fogj hozzá! A mennyiségben varázslat, zsenialitás és erő terem…” A folytatásban kitért arra, hogy Magyarország komoly gazdasági eredményeket ért el, ez pedig a vállalkozások és a kormány közös sikere. “Meggyőződésem, hogy közös munkánk lépésről lépésre közelebb visz bennünket közös célunkhoz, Magyarország versenyképesebbé tételéhez!”  – idézte Varga Mihály sorait Nyitrai Zsolt.

Habis László egri polgármester arról beszélt, hogy a fiatalság egy állapot, s az aktivitást, kreativitást a későbbi évek során is meg kell őrizniük, hiszen egy vállalkozás csak így lehet hosszabb távon is eredményes. Hozzátette: az önkormányzatnak feladata a városban működő vállalkozások támogatása, s Eger mindent megtesz azért, hogy ennek az elvárásnak megfeleljen.

Az esemény, az első nap végén is telt házzal zajlott, ahol a hallgatóság számos vállalkozó sikerének történetével, üzleti arculatával és jó tanácsával ismerkedhetett meg.

(a TV Eger felvétele)

Gerendai Károly, a Sziget Iroda ügyvezető igazgatója, az esemény egyik szervezője bevezetőjében elmondta, a zeneipar szereplői sokfélék, természetesen érdekeik sem mindig azonosak, ugyanakkor meg kell találni azokat a közös pontokat, melyek lehetővé teszik a közös érdekérvényesítést. Ennek kapcsán több szakember is kifejtette, hogy a zeneipar ma a magyar gazdaság fontos ágazata, amely egyre több embert foglakoztat, ezért is van szükség az e területen ténykedők eszmecseréjére.

A találkozó egyik kiemelt témája volt a szellemi termékek védelme, hiszen – mint elhangzott – bár egyre több a zenefogyasztó, a hangfelvételek kiskereskedelmi eladási mértéke folyamatosan csökken. Más szakemberek ugyanakkor arról beszéltek: tudomásul kell venni, hogy a digitális forradalom, az internet elterjedése megváltoztatta, sőt a jövőben egyre gyorsabb ütemben változtathatja meg az eddigi gyakorlatot, például az értékesítés folyamatát. Nyilvánvaló, hogy mindennek vannak vesztesei – elsősorban egyes lemezkiadók-, ám az internet, hasonlóan például a sajtóban tapasztalt átalakuláshoz, demokratizálja, társadalmasítja nem csupán a zenefogyasztást, de magát a zenekészítést is, az eddigieknél sokkal több megjelenési lehetőséget kínálva a muzsikusoknak.

El kell fogadni, hogy CD-k korszaka hamarosan lejár, s a fizetős letöltések, előfizetéses szolgáltatások veszik át a régi hanghordozók helyét. A fejlett országok tapasztalatai már ma is azt mutatják, hogy a jövő ebbe az irányba mutat, s nem szabad kizárni, hogy pár év múlva újabb forradalmi változások következhetnek be ezen a területen.

A konferencián számos izgalmas téma került még terítékre, a napot pedig a Bolyki Pincészetben egy borkóstolóval „fűszerezett“ beszélgetés zárta, amelyen a hazai zenei élet ismert alakjai – mások mellett Bródy János, Frenreisz Károly, Póka Egon – is részt vettek.

A Music Hungary második napján, a Hotel Egerben a politikai pártok vezetőinek részvételével rendeztek kerekasztal-beszélgetést az előző napon felmerült kérdések kapcsán. Karácsony Gergely, az Együtt 2014 – PM elnökségi tagja szerint szakítani kell az eddigi kultúrafelfogással. Emlékeztetett arra, hogy a fiatalok túlnyomó többsége ma nem használja a kulturális intézményrendszert. Ezért az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia az intézményi keretek szélesítésében, s ebben a zene, a színvonalas zenei oktatás segítséget jelenthet.

Nyitrai Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője sikeresnek értékelte az Egerben először megrendezett konferenciát, amely alkalmat adott arra, hogy az érintettek összegezzék a zeneipart feszítő problémákat és megfogalmazzák a közös érdekeket. A jelenlegi kormányzati ciklus eredményeként értékelte egyebek mellett az úgynevezett fesztiváladó mértékének csökkentését 27-ről 18 százalékra, valamint a kötelezően előírt magyar zenei kvóta bevezetését.

Schiffer András, az LMP elnöke szerint a zene területén is szakítani kell a neoliberális gyakorlattal, mert nem szabad mindent a piacra bízni, ugyanis – tette hozzá -, az államnak felelősséget kell vállalnia az értékteremtésben és az értékek megőrzésében is.

Mesterházy Attila MSZP-elnök viszont azt fejtegette, hogy az államnak nem egyes művészeket kell támogatnia, hanem rendszereket, s tartózkodnia kell attól, hogy önhatalmúlag kijelölje, mit tekint értéknek. Szavai szerint inkább az önszerveződő közösségeknek kellene több lehetőséget adni.

A beszélgetést vezető Gerendai Károly, valamint a pártok képviselői végül megegyeztek abban: az elkövetkező időben a különböző fórumokon a szakemberek véleményének figyelembevételével napirendre tűzik a zeneipart érintő kérdéseket.

A konferenciával egy időben indult el Egerben az Éter nevet viselő tehetségkutató fesztivált, ahol az ifjú zenészek mellett számos ismert előadó szórakoztatta a közönséget.

(Fotók: Nemes Róbert, Szántó György)

(TV Eger)

Deé András, a Széchenyi Programiroda régiós igazgatójának köszöntője után a konferenciát megnyitó Nyitrai Zsolt elmondta: reméli, hogy a tavaszira elkeresztelt tanácskozás valóban frissességet, bizakodást hoz a hazai gazdaságban és a fejlesztéspolitikában is.

A honatya emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a kormány a korábbi kormányoktól örökölte azt a pályáztatási rendszert, amelyen változtatni kellett. A 2007-2013 közötti időszak után a kabinet egyik legfontosabb célkitűzése az lett, hogy az ügyintézést felgyorsítsa, csökkentse az adminisztrációt, kevesebb dokumentációt kérjen be az érintettektől.

A döntési mechanizmusok felgyorsítása érdekében létrejött a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, amelynek feladata egyebek mellett az, hogy véleményezze az egymilliárd forintnál nagyobb projekteket, és döntsön is azokról.

A döntéseket tehát felgyorsítottuk – fogalmazott Nyitrai Zsolt -, ám gyakran problémát jelent azok végrehajtása. Éppen ez volt az oka annak, hogy a kormányzat megerősítette a Széchenyi Programirodákat. Magyarország ugyanis új lehetőségek előtt áll: nemrégiben született meg az uniós költségvetés, melynek kapcsán kijelenthető: a magyar miniszterelnöknek a tárgyalások során sikerült elérnie, hogy – lakosságarányosan – Magyarország kapja a közösségen belül a második legnagyobb összeget. Ez azt jelenti, hogy egy főre vetítve az eddigi 661 ezer forint helyett 712 ezer forint uniós forrás jut: ez fejenként 51 ezer forintos növekedést mutat.

A képviselő kifejtette: a magyar emberek jóléte érdekében most a kormány legfőbb célja a gazdasági növekedés beindítása. Mindehhez azonban biztos alapok kellenek. Így stabil önkormányzatok, amelyekre – köszönhetően a kormány adósságrendezési programjának – lehet építeni, s természetesen biztos lábakon álló vállalkozásokra is. Utóbbi kapcsán Nyitrai emlékeztetett az MNB most induló, 0 százalékos növekedési hitelére, amely 500 milliárdos segítséget jelent a kis- és közepes vállalkozások számára, továbbá megemlítette a nemrégiben bejelentett, egri vállalkozókat segítő kölcsönt is. Ismert, hogy az egri Fidesz javaslatára (az egri önkormányzat és a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány együttműködésében) május közepétől nyílik lehetőség a kedvezményes, 2,7 százalékos kamatozású 10 milliós hitel felvételére.

Hozzátette: a jegybank számításai szerint évi 1200 milliárd forintra van szükség a gazdasági növekedés beindítására, a 2014-2020 közötti ciklusban pedig a rendelkezésre álló 8 ezer milliárd forint 60 százalékát szükséges gazdaságélénkítésre fordítani, az összeg 40 százalékat pedig felzárkóztatásra, környezetvédelemre és infrastrukturális fejlesztésekre.

A konferencián előadást tartott mások mellett Farkas Zoltán, a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöke is, aki arról szólt, hogy az alapítvány hálózata miképpen segítheti majd a vállalkozókat a jegybanki és az egri kedvezményes kölcsönök felvételében.

A magyar soros elnökség alatt a Távközlési Tanács elnöki tisztét betöltő infokommunikációért felelős államtitkár szerint sebességet kell váltani, hiszen Európa globális versenytársai hasonló, vagy nagyobb lélekszámú közösségek, ám a politikai rendszerük gyorsabban tud reagálni a kihívásokra, mint ahogyan jelenleg az Európai Unió.

Nyitrai szerint a magyar elnökség úgy tekint az “okos, flexibilis és dinamikus frekvenciagazdálkodás megteremtésére”, mint az egyik legfontosabb versenyképesség-növelő eszközre – áll a közleményben. Emlékeztetett rá, hogy a mobileszközök rohamos ütemű terjedéséhez szükséges biztosítani a megfelelő frekvenciákat annak érdekében, hogy a növekvő adatforgalmat képesek legyenek kiszolgálni az európai szolgáltatók.

Az államtitkár meglátása szerint az Európai Bizottság Rádióspektrum-politikai programjavaslata nagyon jól támogatja a megfelelő spektrum-eszközökkel az európai szélessáv gyors térnyerését. Nyitrai emlékeztetett: a témakörben lefolytatott január 6-i budapesti tárgyaláson Neelie Kroes-szal, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnökével és Gunnar Hökmarkkal az Európai Parlament megbízott jelentéskészítőjével egyetértett abban, hogy még több frekvenciát kell elérhetővé tenni a szélessáv gyors kiépítésének elősegítése érdekében.

Az államtitkár jelezte azt is: a magyar elnökség a konszenzusos és megoldáskereső politikában érdekelt, ezért az Európai Parlament segítségét kérte a Rádióspektrum-politikai program mielőbbi elfogadása érdekében – áll a közleményben.

Nyitrai Zsolt beszédében emlékeztetett rá: az informatikai háttértámogatás ma már éppúgy jelen van az elektormikroszkópban, mint a legmodernebb CT-eszközökben vagy a molekuláris biológia kutatásaiban, a gyógyszerkutatásban, az autógyártásban, az okos közlekedésszervezésben, a nanotechnológiai kutatásokban vagy éppen a smart meteringben. Ma már nincs sikeres gazdaság komoly IT-támogatás nélkül.

Nyitrai kijelentette, meggyőződése, hogy a hazai kitörés és a gazdasági fejlődés újraindítása a magas hozzáadott-értékű, komoly K+F tevékenységet folytató és kreatív iparágak ösztönzésével képzelhető el.

Az infokommunikációs államtitkár kifejtette: a hazai ICT-ipar nemzetközileg is elismert termékeket és szolgáltatásokat adott az utóbbi időkben a világpiacnak: mindebből számomra egy dolog biztosan következik, a magyarok találékonyak, ha valamiben, fejben még mindig erősek vagyunk, így számomra személyesen is ez jelenti az elrugaszkodási pontok egyikét – hangsúlyozta az államtitkár. Nyitrai elmondta továbbá, az állam pénzügyeinek konszolidációját követő lépések egyetlen célja, hogy a versenyképességet jelentősen javítani, az elérhető munkahelyek számát pedig radikálisan növelni kell.

Az infokommunikációs államtitkár beszédének végén úgy fogalmazott, “én személyesen is azt gondolom, mi több, nekem ez meggyőződésem, a magyarok készen állnak arra, hogy a XXI. század nyerteseivé váljanak, ehhez kell nekünk mindannyian ösztönzően fellépni” – zárta szavait Nyitrai.

Dr. Nyitrai Zsolt beszédének teljes szövegét IDE kattintva olvashatja.

Az infokommunikációért felelős államtitkár köszöntőjében üdvözölte Neumann János szülőföldjén a Budapestre sereglett Open-szoftveres közösséget, majd kiemelte: “Az új magyar kormány teljes mértékben elismeri, méltányolja, és nagyra tartja az open szoftverek fejlesztőinek erőfeszítéseit. Munkájukkal – Önök, az alkalmazások, a szabad és open szoftverek megalkotói, karbantartói és fejlesztői – bebizonyították nem csak nekünk, hanem mindenkinek, hogy igazán csak önkéntes közösségi munkával lehet olyan programokat és megoldásokat fejleszteni, amik segítenek az információs szabadság térnyerésében és az információs önrendelkezés megvalósításában.”

Nyitrai szót ejtett a 2010-es választások során kialakult új helyzetről: “Mi, 2010-ben választásokat nyert pártszövetség képviselői elkötelezettek vagyunk egy szuverén, önrendelkező és korszerű Magyarország megteremtésében, legyen szó gazdasági, pénzügyi, energetikai, vagy éppen informatikai szuverenitásról és szabadságról, éppen ezért a győztes jobboldali, konzervatív Fidesz politikusai szeretnénk jelentős mértékben csökkenteni azt a verseny- és végeredményében kínálattorzító helyzetet, mely Magyarországon az ICT infrastruktúrák terén sajátos függési viszonyok kialakításával kiszolgáltatottá tette a magyar államot a dokumentum- és információkezelés, valamint az információs szabadság területén.”

Az Open Document Formatról szólva az infokommunikációs államtitkár kijelentette:“Tudjuk, hogy nemzetközi példák sokasága igazolja az Open Document Format sikerességét. Megfelelő előkészítés mellett levezényelt bevezetése igazolja az erőfeszítéseket, a realizálható költségcsökkentést, de azzal is tisztában vagyunk, az Open Document Format bevezetése jelentősen előmozdítja az állam-állam, az állam-magánszektor, az állam-állampolgára közötti kontaktusokban az információs szabadság térnyerését, az átláthatóság növelését.”

Nyitrai annak a véleményének is hangot adott, hogy a közösség lezárja a vitás jogi kérdéseit: “Bízom abban, az Open szoftveres közösség hamarosan túllendül saját vitás jogi kérdésein és megnyugtató módon rendezi azokat annak érdekében, hogy a projekt az eredeti célkitűzések alapján folyhasson tovább. Hiszen hiába a kormányzati akarat az Open-szoftverek alkalmazására, ha a közösség tagjai nem egyeznek meg a célokban” – fogalmazott az államtitkár, majd közös munkára hívta a magyar szekció és a nemzetközi közösség képviselőit: “Elsőként arra bíztatom Önöket, szegődjenek a magyar állam partneréül abban a feladatban, melynek célja, hogy a magyar közigazgatási és oktatási informatika probléma- és kockázatmentesen, de ténylegesen megnyithassa a zárva lévő állami kapukat a szabad szoftverek előtt.”

Tanulva a múlt rossz hibáiból, az államtitkár mindehhez a beszéde végén hozzátette: “Ha elfogadják, közös munkára hívom Önöket azért, hogy Magyarország önrendelkezését és függetlenségét kivívjuk, és nem pedig azért, hogy régi és rossz függőségek helyett új függőségekhez láncoljuk a magyar szoftverfelhasználást.”

Mint kiemelte, miközben a stratégia hosszú távra kiható fejlesztési folyamatokat indít el a szakmában, megalkotásakor tekintettel kell lenni az ország pénzügyi egyensúlyának fenntartására is.

Fellegi Tamás a szakmai közönség előtt elmondott beszédében a piaci szereplők együttműködését kérte ahhoz, hogy hatékonyabban lehessen elérni a politikai célokat, a hazai kis- és középvállalakozások (kkv) erősítését, a munkahelyteremtést, az értékteremtő termelést, a felelős vagyongazdálkodást.

Fellegi Tamás megerősítette, hogy a parlament várhatóan július 19-éig elfogadja a közbeszerzési törvény módosítását, amely megkönnyíti a kkv-k mozgásterét. Továbbá készül egy új, átfogó közbeszerzési törvény is, amely a kormányzati ciklus teljes időszakára meghatározza a közbeszerzési szabályozás kereteit.

Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára bejelentette, hogy a tervek szerint pár héten belül “fehér könyvet” hoznak nyilvánosságra, amely az elmúlt évek infokommunikációval összefüggő kormányzati felelőtlenségeit foglalja össze a tisztánlátás érdekében. Ezt követően kezdődik az infokommunikációs stratégia megalkotása a partnerek bevonásával.

A készülő stratégiai irányairól szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti elképzelések megfogalmazásakor tekintettel kell lenni az Európai Unió stratégiáira is, köztük a nemrégiben elfogadott EU2020 stratégiára, továbbá a szélessávú hálózat elterjesztésére, a társadalmi csoportok között meglévő digitális szakadék mérséklésére.

Az e-kormányzás területén célnak tekintik az egységesítést. Az e-közigazgatás területén pedig az államnak élen kell járnia, ki kell iktatni a párhuzamos fejlesztéseket, és ésszerűsíteni kell a frekvencia-gazdálkodást – mutatott rá Nyitrai Zsolt államtitkár.

A konferencián felszólalók – többek között – az iránt érdeklődtek, hogy a meglévő szerződések felülvizsgálata meddig tart, mert a cégeknek tervezniük kell a finanszírozást. Válaszában Fellegi Tamás elmondta, mindenkinek érdeke, hogy a terület számára szükséges szerződések működjenek, így minél előbb végezni szeretnének, de a munkával jól áll minisztérium.

Kérdés hangzott el az innovációt, kutatás-fejlesztést érintő pályázatok felfüggesztésével, és az innovációs alap 16 milliárd forintjának befagyasztásával kapcsolatban is. Fellegi Tamás válaszában közölte: fájdalmas lépések ezek, de a hiánycél fenntartása érdekében meg kellett tenni.

Fellegi Tamás elmondta: a Magyar Innovációs Szövetséggel és az akadémiával együttműködve új kutatás-fejlesztési, innovációs politikát dolgoznak ki, és kialakítják majd az ehhez szükséges finanszírozást is.

A hotelben 2004-ben rendezték az első, 500 fős konferenciát, amit még ugyanabban az évben egy 1300 személyes rendezvény követett. Az utóbbi években is több, ezer résztvevős vagy nagyobb fórumot bonyolítottak le itt, ám hely hiányában ehhez hatalmas sátrat kellett felállítaniuk. Ezért vált szükségessé az új épületrész felhúzása – mondta el Harmati László szállodaigazgató.

Dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára köszöntőjében kiemelte: a konferenciaközpont átadása túlmutat önmagán, hiszen az a helyi turisztikai együttműködés kiszélesítésének a lehetőségét teremti meg.

Az államtitkár szerint ki kell jelölni stratégiai fejlesztési célokat Egerben és Heves megyében, majd azt közösen kell képviselni.

Dr. Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke szerint a beruházás nemcsak az Észak-magyarországi Régiót fejleszti, hanem az egyetemes magyar turizmust is segíti. Habis László, Eger polgármestere is a konferenciaturizmus fontosságát hangsúlyozta, mint elmondta, egy ilyen eseménynek kisugárzó a hatása a környékre. Az ünnepi beszédeket követően átvágták a szalagot, majd Dr. Ternyák Csaba egri érsek áldást kért a helyre.